Népszava, 1918. május (46. évfolyam, 103–128. sz.)
1918-05-01 / 103. szám
XLVI. évfolyam. Bud NEP AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre........ 3fc— kor. | ncffyad érre. ...., tifco». fél évre 1».— tor. J egy hóra kor. egy hétre ".'.?» fillér. EGYES SZÁK ÁRA M CLLBR. raájus 1, azertiK^ ATVFTTj^ jfc AVA I „ , '*!"" A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG!: WCS., COSTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József a 30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CORTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József Mne Rettentő elronteni is,. mire négyé A dolgozó és szervezett munkásság hétköznapjait a bérharc és a választójogi harc tölti be. De azután az élet ünnepnapjain körülnéz a proletárság és látja, hogy a bérharc és a demokrácia önmagában nem válthatja meg. Javíthat sorban, tágíthat bilincsein, de nem töri össze örökre a kizsákmányolást és az elnyomást. Az élet ünnepnapjain ráeszmél a dolgozó proletár, hogy többet és nagyobbat kell akarnia, ha meg akarja hódítani a maga számára az élet szépségét, a jólét boldogságát és a szabadság kincsét. Csak az élet ünnepnapjain eszmélhet sorsára és ébredhet vágyaira a proletár, mert a hétköznapokon a kábult munka, és a kábult álom rabja. Nem ura egyetlen sobad órájának sem és igealakul lassan-lassan lelkében a nagy követelés, hogy csak nyolc óra legyen a robot, ideje és másik nyolc maradhasson az alvásai, harmadik nyolc pedig a pihenésre, a szórakozásra, az élet élvezésére, a tudománnyal ismerkedésre, a természet és a művészet szépségeinek magábaszívására. A szabad idő, a nyolcórás munkanap szülte május elseje ünnepét. A szabad idő teheti csak emberré a gyárak robotolóját. A szabad idő a legelső előfeltétele a tömegek fölemelkedésének, szellemi és kultúrabeli átformálódásának. Május ünnepe meg akarja mutatni, hogy küzdeni kíván a tömeg a szabad időért, az emberi kultúrában való résztvételért. Május ünnepe gyönyörű délibábként elénk varázsolja a jövőképét, amikor a munkásnak arra is lesz ideje, hogy a családjának éljen, a társadalom dolgaival foglalkozzon, a költő műveivel emelkedhessen, a tudomány mélységeibe szállhasson. Május ünnepén elhagyja a hétköznap végét a proletár képzelete és száll, egyre magasabban száll a jövendő országába. Túlfut időn és téren. Áttöri a gyár falát és az országok határát. Meglátja nemcsak a maga szakmájának és a maga országának dolgozóival való szolidaritását, hanem mindenfajta proletárral és minden országok és nemzetek proletárságával való egységét és együvétartozását. A nemzetköziség nagy érzése költözik ilyenkor a proletárok lelkébe. Május elsején minden dolgozó csupa testvériséggel telik el valamennyi proletár iránt és a nimíta iatergachitáleyis érzi minden idegében és azurja aiyja minden seaféjével, már vasttságként érzi a jövendő szövetségét, Európa EgyesültÁllamait, de még magasabban is száll és már testvéri szivval szövetkezik a Föld EgyesültÁllamainak megteremtésére. A hétköznapok világából att ünnepek világába emeli a proletárság gondolt,áldását május elseje. Megnagyítja a szem határát. Megmutatja, hogy a gyáron, az üzemen tul miként és ás miként lüktet felé a más üzemek" és a más szakmák munkássága. Megmutatja, hogy az országhatárokon túl, a faji, a felekezeti korlátokon túl miként érzi ugyanezt és gondol vele egyet minden nemzet, minden fajta és minden felekezet proletársága. Május elsejének a szocializmus ünnepének kell lennie. Minden proletárnak át kell ezen a napon éreznie, hogy a munka robotjából, a kizsákmányolás igájából és az elnyomás béklyóiból nem válthatja meg sem a bérharc, sem a választójog, hanem csupán a társadalom nagy átalakulása, a szocializmusnak az eszme világából a valóság világába lépése. Május elsejének az idealizmus, a világmegváltó eszme, a szocializmusért a rajongás ünnepének kell lennie. A hétköznapokon túl ennek a napnak meg kell mutatnia, hogy a verejtéket majd fölváltja az öröm. "" „ Biw— \ \ Lapunk mai száma 12 oldal 191 SBN 1 AJ.--T. A belső béke ellenségei nem mi hirdettük, hogy a háború alatt békességnek, belső egységnek kell uralkodnia az országban. Mi tudtuk, hogy az osztályellentétek sohasem szünetelnek és az osztályküzdelmieket mesterséges eszközökkel csak rövid időre lehet elnémítani, hosszú időre, évekre pedig egyáltalában semmiféle eszközzel sem. Sőt arról voltunk meggyőződve, hogy hosszú háború alatt az osztályellentétek még jobban kiélesednek, mert a kapitalista- és a proletárosztály között sokkal rikítóbbá, sokkal szembeszökőbbé válik a javak megoszlásában való különbség, az áldozatokban és szenvedésekben való egyenlőtlenség. Mindamellett azt a, irányelvet követtük, hogy igazi szükségesség nélkül nem szabad az ellentéteket kiélesíteni és a belső nyugalom megzavarását — ha csak lehetséges — még áldozatok és lemondások árán is kihulni kell, így gondolkoztunk és így cselekedtünk. Nagyon sok igazságtalanságot nyeltünk le, tömérdek szükségtelenül ránk mért szenvedést szenvedtünk el és pedig nem mindig esők azért, mert rendkívüli erőszakos eszközök korlátozzák a cselekvési szabadságon-