Népszava, 1918. augusztus (46. évfolyam, 177–203. sz.)
1918-08-04 / 180. szám
rejlik, hogy megbízható jó tehéntejjel nem rendelkezünk. A jobbmódú osztályokat ezen a téren még jelentékenyen segíti újabb időben az, hogy az Uránia-egyesület és Stefániaszövetség által létesített Uránia-tejkonyha kifogástalan és orvosilag kellően ellenőrzött úgynevezett gyógytejkészítményeket hoz forgalomba. Nagyon is kívánatos volna, hogy ez a tej hozzáférhető legyen a szegényebb nép osztályai számára is. A háború kezdetén, amikor a székesfőváros tejellátásának mindinkább fokozódó nehézségei már előrevetették árnyékukat, illetékes helyen igyekeztem kecsketenyésztést szorgalmazni, fajkecskéknek minél nagyobb számban történő beszerzése által, amivel a tejkalamilás eléggé ellensúlyozható lett volna. Fölszólalásom azonban, amelyet pedig különböző helyeken ismételten megtettem, fájdalom, siket fülekre talált. A székesfővárosban egyedüli szerencsénk e tekintetben, hogy a gyermekorvosi tapasztalat szerint az anyák és pedig nemcsak a szegénysorsúak, hanem a jobbmódnak is, ma inkább szoptatják a gyermekeiket, mint a béke éveiben és így a természetesen táplált csecsemők száma a háborús évek alatt fokról-fokra növekedett. • Hogy a világháború milyen hatással volt a csecsemőhalandóságra? A mindinkább nehezebb viszonyok folytán természetesen nem csak a halandókig növekedett, hanem a megszületett gyermekek ellenállóképessége is általában mért csekélyebb tett és így a megbetegedésre való hajlam megnövekedett. Hogy a tuberkulózis betegei száma a háborús évek alatt jelentékenyen emelkedett, az immár közismert. Különösen a csont-, az izület-, valamint a mirigytuberkulózisban szenvedő gyermekek száma szemlátomást szaporodott és a gyermekkórházak, valamint közkórházak vezetőinek ugyancsak nagy gondot okoz a kórházra szoruló ilyen beteg gyermekek elhelyezése, annyival is inkább, mert, sajnos, a vidéki közkórházakban ezek a kisdedek még mindig mostohagyermekei a kórháznak és így mind tömegesebben jönnek föl a székesfővárosba, hogy nekik orvosi segítséget nyújtsunk. Megnyilvánult a háború hatása abban is, hogy a venereás megbetegedések öröklés révén a gyermekkorban a háborús évek alatt megszaporodtak. Hogy későbben a megbetegedések számának kiugrása nem lesz-e tetemesen erős, azt ma még kellően megítélni nem tudjuk. Ami a fönti tényeket azután még súlyosabbakká teszi, az az a körülmény, hogy a kórházi ellátás különösen a gyermekbetegeknél, fokról-fokra nehezebbé válik és ma már igazán csak fáradtságot igénylő munka által tudjuk elérni, hogy kórházainkat a megkívánt nívón tarthassuk. Egyrészről az élelmezési nehézségek, másrészről a betegeknek gy/ögyszerekkel és kötszerekkel való ellátása zsibbasztja fokról-fokra a működést és már most küzdünk a kórházak fehérneműellátásával is. Nem egy helyen a kifogyó félben lévő vászonpelenkák helyett papírpelenkákba kényszerülnek burkolni a csecsemőket. Ami kórházainknak orvosi ellátását illeti, a fiatalabb férfierőknek a harctérre való elvonása folytán kipróbált és begyakorolt orvosoknak a hiányát érezzük. Még szerencse, hogy orvosnak állanak rendelkezésünkre, akik a hiányzó férfierők helyét ambícióval töltik be és azt a fokozott nehéz munkát, amely vállaikra nehezedik, szívesen és jól végzik. Nélkülük a férfiorvosok nagy hiánya mellett a kórházi működés úgyszólván teljesen lehetetlenné válna. Ezeket mondotta Bókay professzor óvatosan és hangfogóval ellátva szavait, bizonyára azzal a gondolattal, hogy amit elhallgatott, érzi -és tudja jól mindenki, aki immár az ötödik véres esztendőben figyeli az emberpusztítást és gondol arra kétségbeesetten, hogy mi lesz a jövő nemzedékkel, ha itt nem történik semmi a csecsemő- és anyavédelem gyors és komoly megoldására. gy. j. A parlamenti agrárszövetség megalakulása érdekében tovább folyik a toborzás és a szövetség?Ki e alighanem meg is alakul. A szövetség megalakulása ellen Tiszának állítólag kifogásai vannak és azt sem nézné jó szemmel, ha az agrárérdekeknek a munkapártban külön csoportja alakulna. Amiben körülbelül igaza is van, mert az agrárérdekeknek maga a munkapárt mindig olyan erős támasza volt, hogy semmi szükség arra, hogy a párt keretén belül még külön agrárius rohamcsapatok alakuljanak. Tisza ellenére is azonban két munkapárti, Pirkner János és Pajzs Gyula csatlakoznak az agrárszövetséghez. Más parlamenti pártokból a következők csatlakoznak a szövetséghez: Az egyesült függetlenségi és 48-as párt (Bizonypárt tagjai közül: Platthy György, Förster Aurél, Matta Árpád, Meskó Zoltán, Horváth Gyula, Horváth Mihály, Porkoláb Ferenc, Gyapay Pál, Csemez István, Narancsig József, Benedek János, P. Eckhardt Vilmos. — A 48-as alkotmánypárti kormányt támogató tagjai (Wekerle-csoport) közül: Falusi Árpád, Gőzsy Tibor, Győrffy Gyula, Giesswein, Sándor, Jármy Béla, Kovács Dénes, Kovácsy Kálmán, Rökk Iván. — Apponyi csoportjából: Szentiványi Árpád, Létay Ernő. — A függetlenségi és 48-as pártból (Károlyi-párt) Kun Béla, Lahne Hugó. — A keresztény-szociális néppárt tagjai közül: Bartos János, Beszkid Antal, Haller István, Huszár Károly, Brestyenszky Kálmán. — A kisgazdapárt tagjai közül: Szabó István, Herczeg János, Novák István, Mayer János. A POLITIKA HITEL A király szentesítette a választójogi törvényt. Wekerle Sándor miniszterelnököt a király szombaton délelőtt hosszabb különkihallgatáson fogadta. A miniszterelnök folyó politikai ügyekről tett jelentést, elsősorban a képviselőház és főrendiház legutóbbi üléseinek lefolyásáról és ennek során előterjesztette az országgyűlés két háza által elintézett választói javaslatot szentesítés céljából. A miniszterelnök a szentesítést a javaslathoz megkapta. Éjjel jelenti a „M. T. I.", hogy Wekerle kihallgatása alkalmával egyúttal jelentést tett a magyarországi politikai és parlamenti helyzetről, különösen pedig a magyar képviselőház pártviszonyainak konszolidálására vonatkozó terveiről. Kihallgatása után a miniszterelnök meglátogatta Burián báró külügyminisztert, este pedig visszautazott Budapestre. Hogy mit értsünk e tervek alatt, arról nem kapunk fölvilágosítást. Talán a munkapárttal való fúziót? * * * NÉPSZAVA & * & Az osztrák miniszterelnök tárgyalt a vasúti mup írásosCiral (Bécs, augusztus 3.) Haarek báró miniszterelnök tegnap Bauhaus báró vasútügyi miniszter jelenlétében fogadta a vasutas szövetségek megbízottait, hogy jelentést tétessen magának a vasutasok helyzetéről és az ügyükben a kormány által" tervezett " intézkedésekhez való állásfoglalásukról. Az ismert kívánságok beható megbeszélése után a miniszterelnök azt javasolta, hog a még fennálló differenciák tisztázása céljából tárgyaljanak még a személyzet megbívitai a vasútügyi minisztériummal és vonják be ezekbe a szaktarnács!*'>-/ '-sok'1:1 :a pénzügyminisztérium megbízottját is. E tárgyalások befejezése után hajlandók a szervezet megbizattait újból fogadni és az akciót befejezni. Ezeket a tárgyalásokat a vasúti minisztériumban azonnal, előreláthatólag már a jövő hét elején megkezdik. * & # A finn-orosz békeszerződés. (Berlin, augusztus :).) A német kormány meghívására Oroszország és Finnország a békeszerződés végleges megtanácskozása végett megbízottakat küldött Berlinbe. Az első ülés tegnap délelőtt volt. A. finn küldöttsész elnöke, Énekeli meghatalmazott miniszter, beszédet tartott, amelyben azon reményét fejezte ki, hogy a mor megállapítandó békeszerződés által sikerül Finnországnak függetlenségét és szabad fejlődését biztosítani. Vorovski, az orosz küldöttség elnöke, kijelentette, hogy logikus és konzekvens volt az orosz kormány részéről Finnország függetlenségének elismerése. Ezután áttértek a tanácskozás anyagi részére. * & * Hogyan ölték meg Eichhorn tábor r nagyot. (Berlin, augusztus 3.) A „Hamburger Fremdenblatt" tudósítója Eichhorn tábornagy meggyilkolásának részleteiről a következőket táviratozza: A tábornagy délben Wsl felé tért vissza a kaszinóból. A lakása mellett levő épületnél egy bérkocsi állott, amely, mint később kiderült, a tetteseket hozta. A déltájban éppen üres utcán egy elegánsan öltözött natalember állott. Hirtelenül rendkívül csattanás reszkettette meg a levegőt. Tüzes szilánkeső vált láthatóvá, majd a rázkódtatást halotti csönd követte és pillanatokig tartó dermedtség vette körül a kerti ajtó előtt fekvő tábornagyott és vérrel borított adjutánsát. Az egész őrség látta a bombamerényletet és nem tudta megakadályozni. A merénylő ugyanis a hengeralakú bombát, amely oly kicsi volt, hogy markában el tudta rejteni, villámgyorsan hajította a szembejövő felé. A bomba valami rettenetes erővel robbanó gyúlékony anyaggal volt megtöltve. Amint a merénylő később bevallotta, ezt külön e célra Moszkvában készítették. A dörrenést és a gyilkost üldöző katonák puskáinak durranását messzire hallották. * * -4t 1918 augusztus 4, Vasúti szerencsétlenség Galíciában, (Krakó, augusztus 3.) Osviecimnél múlt éjjel súlyos vasúti szerencsétlenség történt. A Krakóból éjjel 12 órakor induló vegyesvonat öt személykocsija a Visztulába zuhant. Minden oldalról segélyvonatokat küldtek a szerencsétlenség színhelyére. 36 ember könnyen,, 5 ember súlyosan megsebesült. Sándor Fái szavahihetősége. L * ^PKMtyai jóindulat és annytft vrmgcsufo» ia.sa. — Két tevét. — lKi*8sstí<£ m tömés*n3ft szerepe. — Alpert Ferenc fegyelmije. — JYezvs engedik a vezérigazgató elé ts panassos nsun&dsopat. — fcassninh tssstásif Már az elmúlt hónapban foglalkozott a Népszava azokkal a személyes atrocitásokkal, amelyek a Közútinál a nagy sztrájk után napirenden voltak és amelyek érthető nyugtalanságot és felháborodást váltottak ki a villamosalkalmazottak táborában. Megírtuk akkor, hogy amíg Sándor Pál az egyik oldalon biztosítja az alkalmazottakat atyai jóindulatáról és arról, hogy a nagy sztrájkból kifolyóan senkit megrendszabályozni nem kíván, addig a másik oldalon az ő alantas közegei a legképtelenebb üldözésekkel keserítik el az alkalmazottakat. Fölemlítettünk akkor konkrét eseteket, hogy Sándor Pálnak módja legyen intézkedni, ha valóban nem az ő intenciója az üldözés. Azonban ekkor nem történt semminemű intézkedés. Néhány nappal később a párt és a Szaktanács képviseletében Pollák Rudolf és Király Albert elvtársak fölkeresték Sándor Pált és szóbelileg informálták a vezérigazgató urat azokról a komiszkodásokról, amelyeket különösen Krisztián főmérnök követ el a budafoki állomáson. Sándor Pál akkor maga elé citálta Réthy főfelügyelőt és ezt a Krisztián főmérnököt. A kiküldött elvtárak előtt felelősségre vonta őket, mire ezek mosakodni iparkodtak és olyan kijelentéseket tettek, amelyek — Sándor Pál megerősítése után — megnyugvást keltettek a kiküldöttekben, akik igyekeztek e megnyugtató kijelentéseket az érdekelt villamosalkalmazottak körében is olykép tolmácsolni, hogy az lecsillapítsa a háborgó kedélyeket. Ám egy hét mullott el, anélkül, hogy rendet teremtettek volna. Sőt újabb esetek jutottak a Szaktanács tudomására. Erre a Szaktanács július 12-én átirattal fordult Sándor Pálhoz, amelyben hivatkozva a kiküldöttek előtt tett ünnepélyes kijelentésekre, sürgős orvoslást kért a megrendszabályozások dolgában. E levél nyomán azután végre szint vallott Sándor Pál, amit bizonyít az alábbi levele, amelyet válasz gyanánt küldött a Szaktanács átiratára: Vonatkozással folyó hó 19-ről kelt levelére, értesítem, hogy az abban fölemlített Sittkei József és Tőzsér Alajos nevű közúti vasúti alkalmazottakat a sztrájkból kifolyólag bántódás nem érte, hanem ezek ellen, a mozgalomtól független fegyelmi eljárás van folyamatban, amelynek a föltétlenül betartandó rend és fegyelem érdekében, igazságos és szabad folyást kell engednem. A budafoki vasút fölemlített alkalmazottai közül: Knaszki Gusztáv, Veresics István és Csakajda Mátyás már jelentkezésük óta szolgálatot tesznek, mégpedig új beosztásban, miután előző szolgálati beosztásukban bizalmi állást töltöttek be, amely bizalmat a sztrájkban tanúsított szereplésük folytán tőlük meg kellett vonnunk. Szabó Dániel ügye még vizsgálat alatt van. Tisztelettel Sándor Pál, vezérigazgató. Tehát a vezérigazgató úr szerint „Sittkei József és Tőzsér Alajos nevű közúti vasúti alkalmazáiakat a sztrájkból kifolyólag bántódás nem érte", hanem függetlenül ettől, fegyelmi eljárás alatt vannak. Ez a megállapítás — enyhén szólva — durva valótlanság. Mert a dolog így áll: Siitkei József, aki 30 éve áll a Közúti szolgálatában, amiért részt vett a sztrájkban, rendezőből, illetve pótjegyosztóból kalauzzá degraláttatott. Persze, ez az öreg, összetört ember nem bírja már ezt a nehéz szolgálatot (ahhoz sokkal jobban kizsákmányolta őt a Közúti 30 éven át) és amiért nem vette rögtön a nyakába a kalauzi táskát — fegyelmit kapott. De mindez nem a sztrájkból kifolyóan, mondja Sándor Pál. Tőzsér Alajos esete sem érdektelen. A mozgalmat befejező bizalmi férfiértekezletten ő is részt vett, mint a kőbányai állomás egyik bizalmi férfia. Ezért azután másnap a brutalitásairól hírhedt Albert Ferenc főellenőr felelősségre vonta és végül véresre verte. Tőzsér elvtárs persze orvosi látleletet vétetett föl sérüléseiről és polgári bíróság elé vitte az ügyet,, Erre megindította a vállalat a fegyelmit, de nemcsak Albert ellen, hanem Tőzsér ellen is. A fegyelmi vizsgálatot valami Schvéczeny Frigyes nevű levitézlett rendőrtisztviselő vezeti, aki most forgalmi tiszt a Közútinál. Jellemző a fegyelmi vizsgálat kifogástalanságára, hogy amíg Tőzsér elvtárs — a panaszos fél — föl