Népszava, 1918. október (46. évfolyam, 229–255. sz.)

1918-10-03 / 231. szám

1918 október 3. németet elfogtak és 300 ágyút zsákmányol­­ tak. * * A Stsamrtarek. * A németek uta­it vissza*3K­.já31. (Német jelentés. — Október 2.) Flandriában Cambrai két oldalán és a Cham­pagneban kivédtük az ellenség heves támadá­sait. Nyugodtabb frontszakasz­okon St. Qu­en­tin mellett, Reimstől északnyugatra és az Ar­gonnesoktól nyugatra kiugró vonalaink egyes részeit hátsó állásokba vontuk vissza. Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Staden­től északra ellenséges támadások visszaverése alkalmával körülbelül 100 foglyot ejtettünk. Az Ypernből Roese Laere és Merin felé vezető utak két oldalán az ellenség többszörösen siker­telenül támadott. Erdegenben befészkelte ma­gát az ellenség. Ellenlökéssel a falu keleti ré­szét visszafoglalták. Merintől északra az Aigert alezredes vezérlete alatt álló 100. szász tartalék gránátos ezred különösen kitüntette magát. A 132. gyalogezred, Panse őrnagy parancsnok­sága alatt az itt lefolyt harcokban szintén nagy érdemeket szerzett. La Ba­sséetől délre visszavertünk ellenséges részleges támadá­sokat. A Cambrai-csata ötödik napja ismét az ellen­ség teljes kudarcával végződött. Sancourtól északra sziléziai és hesszeni nagyhercegségben ezredek nyolcszoros ellenséges rohamot vertek vissza. Tovább délre az ellenség Abancourt és Bantigny helységeken, valamint Blecourttól délre Coumillers felé nyomult előre. Ellentá­madásunk, melyben az 55. tartalék gyalogezred ismét kitüntette magát, visszavetette az ellen­séget Abancourton és Bantignin át és kiszaba­dította Blecour vitéz védőit az ellenséges átka­rolásból. Cambrai mellett és tőle délre is be­vált harmadik tengerész gyaloghadosztály ez­redei, valamint schleswigholsteini, branden­burgi és bajor ezredek meghiusították az ellen­séges rohamtámadást. Roumila az ellenség ke­zén maradt. Boehn vezérezredes hadcsoportja, Le Chate­let és az Oise közötti arcvonalunk az utolsó­előtti éjszaka óta St. Quentintől keletre halad él Berthincourt felé, az Oise mentén. Az Estrees Juncourt—Lesdine-szakasz ellen nap­közben heves ellenséges támadások fejlődtek ki. Sogehart két oldalán az ellenség benyomult Keletporoszországi és poseni zászlóaljak Che­valierie W. D. hadosztályparancsnok személyes vezetése alatt ismét visszavetette őket. St. Quentint, ahol tegnap csak föl­déri főosztagok állottak, az ellenség megszállotta. A német trónörökös hadcsoportja: Előőrsi csatározások az Aillette és az Aisne között. Reimstől északnyugatra csapatainkat a Vesle mellől hátsó állásokba vonták vissza. Az ellen­ség gyönge osztagokkal utánunk nyomulnak és este a Vanterty—Villers—Franqueux-vonalat érte el. A Champagneban a franciák ismét megkezd­ték egységes támadásaikat. Ezek délelőtt a St. Marie és a Pytől Montoisig terjedő, napközben pedig Somme­ry és Aure közötti arcvonalunk ellen irányultak. A támadások meghiúsultak. Helyi betörési pontokat ellenlökés­sel többnyire megtisztítottunk az ellenségtől. A csata kez­dete óta a fronton álló porosz és bajor hadosz­tályokon kívül tegnap különösen a 406-os számú gyalogezred tüntette ki magáit. Állásaink, ame­lyeket az utolsóelőtti éjjel foglaltunk el, az Aisne két partján, Montoistól Chalerangen és az Autrn-i erdőn át Binarvilletől északra húzód­nak él az Argonnes-erdőn át Apremontba. Élő­csapataink többszörös ellenséges támadást ver­tek vissza a vonal előtt Gallipitz tábornok hadcsoportja: Helyi tá­madó vállalkozásokban az amerikaiakat visz­szavetettük az Ognon-erdőből és a csatlakozó vonalakból. Tegnap 27 ellenséges repülőgépet és 3 kötött léghajót lőttünk le. Schleich száza­dos 35., May al őrmester 30. légi győzelmét aratta. Tüzérségi és járőrharcok az olas­z fronton. (Osztrák-magyar jelentés. — Október 2.) Az olasz fronton mérsékelt tüzérségi és jár­őrharcok. 3 A német kormányválság.­ ­Payert helyett Onifisa faerceg ? (Berlin, október 2.) Payer jelöltsége a kan­cellári állásra ma már teljesen meghiúsultnak tekinthető. Payer kijelentette, hogy a kancel­lári megbizatást nem vállalhatná el, de na­gyon valószínű, hogy Payer továbbra is meg fog maradni alkancellárnak az új kormány­ban. Helyette Miksa badeni hercegről beszél­nek most, mint a császár jelöltjéről. Ő fogja a többségi pártokkal a tárgyalásokat fölvenni. Miksa badeni herceg megérkezett Berlinbe, de a pártvezérekkel a tegnapi napon még nem tárgya­lt. Jelöltsége ellen dacára annak, hogy igen kedvelik, különböző pártokból aggályok nyilvánulnak meg, különösen a szociáldemo­­kratáknál. Miksa badeni herceg programja­ a koalíciós kabinet megalakítása, amely terv el­len a szociáldemokraták igen hevesen f­ü­zde­nek. Minden oldalon az a szaggyőződés j uralko­dik, hogy a német belügyi válságot est nagy nehézségekkel lehet megoldani. A mai­ tárgya­lások során fog kiderülni, várjon Miksa badeni herceg jelöltsége továbbra is megmaradhat-e, avagy új emberrel kell a kancellárjelöltek so­rában számolni. A többségii 2,3*t*gt*áttaga. (Berlin, október 2.) A többségi pártok tegnap állították össze új programjukat, amelynek ál­láspontjára Hertling utódjának helyezkednie kell. A program egyik főpontja a porosz vá­lasztójogi reform. A másik főprogrampont El­szász-Lotharingiának önálló szövetségi állammá való alakítása. Az elszászi alkotmány kérdése­ még nincs tisztázva; nyílt kérdés, hogy a né­met államszövetség új tagja monarchia lesz-e vagy köztársaság, amire Hamburg esetében már van precedens. A hadicélok revízióját is valószínűnek tartják, főleg Belgiumra és a brest-litovski szerződésre vonatkozólag. Payer ugyan stuttgarti nyilatkozatában a bresti béke épségben tartását hangoztatta, de erre Hertling­től kapott instrukciót Az új kancellár a keleti békeszerződés revíziójára vonatkozóan a több­ségi program­ alapján fog új formulát keresni. A német parlamentizálás, amelyet most a gyakorlatban a végső konzekvenciáig keresztül­visznek, beláthatatlan fontosságú az egész né­met politikai életre nézve. A birodalom állam­szövetségi jellege nagy változáson fog átmenni s a parlamentizálás és a választójogi reform a közigazgatásban is nagy változásokat fog elő­idézni. Ezek az események az antantra, főleg az ellenséges parlamentek józanabb tagjaira sem téveszthetik el hatásukat. Sürgősen k­t kell alakítani a német fő okmányt. (Berlin, október 3.) A Vorwärts ezt írja: A Hertling gróf utódjának dolgában folytatott tanácskozások eddig csak negatív eredménnyel jártak, minthogy Fehrenbach, a birodalmi gyű­lés elnöke és Payer helyettes kancellár határo­zottan visszautasították a kancellári állást. Harmadik jelöltül Miksa badeni herceget em­lítik. A pártvezérek ma fognak vele tanács­kozni. A helyzet annál súlyosabb, mivel csak a bolgár fegyverszüneti szerződés aláírására, Tö­rökország helyzetére és más aggodalmat keltő jelenségekre kell gondolnunk, hogy tisztába jöjjünk vele, hogy a német birodalom nem ma­radhat meg sokáig a két kormány között való átmenet állapotában. Másfelől pedig annak a határozatnak, amelyet a pártoknak kell hoz­niok, végzetesen nagy súlya van. A porosz urakháza az általános, egyenlő választójog mellett. (Berlin, október 1.) Az urakháza tizenhetes bizottságának mai ülésén rövid vita után a hivatás alapján való választójogra vonatkozó javaslatot elutasítván, az egyenlő, általános és közvetlen választójog mellett döntöttek, azon­ban pótszavazatot kívánnak a negyven­évesek és ennél idősebbek részére. A további tanács­kozást holnapra halasztották. Népszava * * * Koncentráció és ellentkoncentráció. Andrássy, Apponyi és Tisza kihallgatásra men­nek a királyhoz. — Károlyi a független elemek egyesítéséről. — Közös miniszteri értekezlet Bécsben. Hogy áll a koncentráció ügye: Az a bizo­nyosság, amely hatalmuk összeroppanására nyújt kilátást, cselekvő szorongatottsággal­­töltötte meg őket, rendkívül fürge lábbal­­járnak Bécsben és Budapesten és most el­mondhatják, hogy a koncentráció ügye — talán döntésre éretten — már a király előtt van. Jelentettük, hogy a Károlyi-párt táv­iratban fordult a királyhoz és vezetőinek ki­hallgatását kérte. Bécsből ma már meg is érkezett Budapestre a királyhoz szóló meg­hívó, amely kihallgatásra hívja egyelőre Tisza Istvánt, Andrássy Gyulát és Apponyi Albertet.... Nagyon természetes, hogy eze­ken a kihallgatásokon a külpolitikai hely­zet kapcsán fog szóba kerülni a koncentrá­ció, „az erők egyesítésének" dolga és hogy ezek után aztán milyen megoldása várható az év­tizedek óta vajúdó magyar válságnak, arra a meghívottak névsorából egyelőre nem lehet biztosan következtetni. Ebből a szempontból tehát nem szorul külö­nösebb bemutatásra se Wekerle, e meg­hívások kieszközlője, se Tisza. Ők a ve­zér­koncentrátorok! Andrássynak és Appo­nyinak még nem állott módjában, hogy a koncentráció kérdésében és mindama dol­gokban, amelyek ezt a kérdést most hirtelen ismét felszínre dobták, a nyilvánosság előtt nyilatkozzanak. Andrássyról írják és mond­ják, hogy e kérdésben a miniszterelnökkel már tanácskozott és megbeszélte ezt a dol­got Szterényivel, Vázssonyival és Károlyival egyaránt. írják Andrássyról, hogy híve a koncentrációnak — Tisza nélkül és el tudja ezt képzelni Wekerlével és pártjával együtt — a munkapárt kivételével — a parlament valamennyi pártja résztvételével. Nem való­színűtlen, hogy Andrássy tényleg ezt az ál­láspontot fogja képviselni a király előtt és talán segítségére lesz ebben Apponyi is. Az Andrássyr­a vonatkozó­­ hírlapi közle­ményekkel szemben megbízható és teljesen jól informált helyen arról értesülünk, hogy ezek nem fedik a tényeket. — Andrássy — mondották nekünk — semmi körülmények között nem megy bele sem Tiszával és a munkapárttal, sem a Wekerléssel való koncentrációba. Andrássy fölfogása szerint ez nem volna az erők kon­centrálása s Andrássy is lehetetlennek tartja, hogy amikor Németországban balfelé fordul­nak, akkor nálunk ilyen szörnyűségesen jobb­felé csináljanak koncentrációt. És valami: akiket Wekerle a választójog kérdésében cserbenhagyott, akiket Wekerle megcsalt, azok nem mehetnek együtt Wekerlével. Akik viszont Apponyi fölfogását ismerik, azok tudják, hogy Apponyi azt fogja tenni, amit Andrássy. * És az ellenkoncentráció? Károlyi Mihály gróf már nyilatkozott a minap erről a kér­désről, ma ismét beszél róla.­­ Én most azon dolgozom, hogy az összes független elemek koncentrálásával bizottsá­got létesítsek, amelynek első feladata lesz proklamálni a magyar háborús célokat, pro­klamálni becsületesen, az annexiónélkülség elvének komoly megtartásával, viszont Ma­gyarország területi integritásának minden kétséget kizáró föntartásával. Ennek a bi­zottságnak lenne feladata megtárgyalni, mik volnának azok az eszközök, amelyekkel­­a háború mielőbbi befejezését elősegíteni le­hetne. Ez a bizottság lenne aztán szerintem magva annak az alakulásnak, amely az el­engedhetetlen gyökeres rendszerváltozást ke­resztülvinné. Ugyanebben az ügyben a Károlyi-párt ré­széről a következőket jelentik: Néhány lap azt írta, hogy a Károlyi Mihály gróf elnök­lete alatt álló függetlenségi pártban fölve­tették azt az eszmét, hogy a jelenlegi ellen­zéki pártok két-két tagjából álló bizottságot válasszanak a­ közös akciókra. A ,,Pol. Hír­adó" megállapítja, hogy soha e terv a függet­lenségi pártban föl nem merült. A párt egy­általán nem hajlandó ilyen közös bizottságba

Next