Népszava, 1918. október (46. évfolyam, 229–255. sz.)
1918-10-29 / 253. szám
uralma A kormány hívwesterdo a fidét, tun •fanya. Eilt kell cselekedni , a mit kellette, ast nem akarja. Ezért prea, tiszta és becsületes kesnek ragadják meg mi orivett kormányát. Tegyék kezükbe a közhatalmat Ezért alakult meg a Magyar Nemzeti Tanács. (Viharos tap* és éljenzés.) Az r. régi eszmé, amely az ország veszedelmét élőideje, még végvonaglásában is meg akarja akadályozni érvényesülésünket, és el akar gáncsolni minket (Le velük! Abcug Wekerle! Éljen a forradalom!) Elérkezett a cselekvés ideje. Csak kitartás, elszántság , akkor Magyarország boldog és új jövendője virrad ránk. (Zaji* éljenzés ét, tapp.) Az éljenzés csillapultával Garbai Sándor elvtárs beszéde következett. Garbai elvtárs megokolta, hogy a szociáldemokrata párt miért vesz részt a nemzeti tanácsban. — Azért — mondotta —, mert az ebben egyesült pártoknak meggyőződése, hogy haleb démalmul, mindezt föltétel nélkül meg kell kötni a békét, mert a béke megkötése nem lehet ránk nézve gyalázatosabb, mint a háború folytatása, amely csak az osztályuralom politikájának kedvez. Azért veszünk részt a nemzeti tanácsban mert az a meggyőződésünk, hogy a szociáldemokrata párt hatalmas erejével le kell győznünk az osztályuralmat és az erő nélkül ennek megdöntése lehetetlen. A történelem előtt önmagunknak, az egész országnak és a dolgozó millióknak tartozunk felelősséggel cselekedeteinkért (Fölkiáltások: „Éljen a népparlament!") Föladatunk nem könnyű, mert ebben az országban az osztályuralom SZÍVÓS, erős és ravasz és kétszeresen az, hatalmának hanyatlását érezve. A nemzeti tanács azt hiszi és vallja, hogy Magyarország sorsának intézésére senki más nem illetékes, csak a nemzeti tanács és az ebben a szervezetben tömörültek jogosultak arra hogy Magyarország békéjét, fejlődését, jogait igazságát más népekkel egyetértve alapozhassák meg. Szeretettel üdvözöljük a nemzeti taná©3 nevében a körülöttünk létrejövő szabad nemzeteket, akik ennek az országnak környékein demokratikus erejükkel, hatalmas lendülettel új életre kelnek. Mi nem gyűlöljük őket, mert a szeretet és ragaszkodás bennük is mes lesz irántunk. Azt akarjuk, hogy ebben az országban minden férfinak, minden nőnek választójoga legyen, ne csak országgyűlési, hanem a városi, megyei és községi választásoknál is. A népnek kell kezébe vennie sorsának intézését A háborút nem mi csináltuk, hanem az osztályuralom, viseljék tehát a háború költségeit is azok, akik előidézték. (Ügy van! Ügy van!) Részt kell vennünk a nemzeti tanács küzdelmében, hogy a háborúból hazatérő harcosok földhöz jussanak (ügy van! Taja), kenyeret műhelyi munkát és boldogulást találjanak. Szükségünk van arra, hogy az ország erejének, a dolgozó népnek hatalmával olyan törvényeket lehessen teremteni, amelyek a rokkantakat, özvegyeket, árvákat, akik mindenüket vesztették a háborúban, megvédelmezzék. Erőinket tömöritenink kell és a nemzeti tanácsban egyesült polztofóruik meg kell Indítaniok a harcot ha kell sima, ha kell keményebb elszánt eszközökkel is. (Ügy van!) Harcunkban olyan ereeözeket kell rábordtanunk, amilyeneket az ellenfél, a hatalom használ." Nemcsak a munkásosztály kitartását kéri a küzdelemben, hanem a dobrozó és nyomorgó lateiner osztályéit amelynek deryre kell fognia a munkássággal. De a ni«Tnacti tanács fölhívása szól a katonaságnak la, mert csak TikktfFlész rAdrba ma*»«rr^é*let*-tudjuk azokat akiknek kezében "»'fogy »«r" viuí. („Igaz! ügy van!") A mai nap «äregawerale, az első nap, amelyen bizonyítottuk a tömeg erejével, hogy ez a harc a bátorság jegyében indul meg és a hely, ahol a gyűlést megtartjuk, szintén erre a bátorságra vall. Ki kell küzdenünk nemcsak a gyülekezésnek, hanem a sajtónak szabadságát is. A mai nap a harcnak kezdete, azé a harcé, amely független, önálló, a maga életére méltó Magyarországot akar teremteni. Beszéde végén fölszólította a munkásságot hogy hétfőn menjen rendben a gyárakba és vegye föl a munkát mindenütt Szavalt az öntudatos szocializmus éltetésével fejezte be. Az óriási lelkesedéssel és tapssal fogadott beszléd ktán Jásisl Orakár szálait 18. Pusztulnia kell a régi feudalizmusnak — mondotta — a szerencsétlenséget nem mi okoztuk, hanem azok, akiknek a háborúból hasznuk volt Csak az azonnali béke és a nemzetiségekkel való békés megjegyezés segíthet a nemzeten, új politikára és szabad népszövetségre van szükségünk. Kijelenti, hogy a nemzeti tanács ezeket a célokat végrehajtja és ha nincs kormány, amely a demokratikus szellemben dolgozik, akkor a nemzeti tanács veszi kezébe a hatalmat Ütött a® utolsó óra, cselekedni kell! Ezután még Fényes László és Szende Pál kiemelték a mai nap jelentőségét. Mialatt ezek a beszédek elhangzottak, a hatalmas tér jobboldalán, ahová a szónokok hangja nem hatolt el, külön hatalmas népgyűlést kellett tartani. Itt Pagsay József elvtárs mondott beszédet Követelt®, hogy a necneti tanács vegye át a kormányt Leleplezte azokat a grófi és udvari intrikákat, amik megakadályozzák a népkormány megalakulását Csak a nép uraloomra kerülése teremtheti meg a rögtönös békét, amelynek ma már egyentesi lehető útja a fegyverletétel. Meg kell váltani a dolgozó tömegeket a szegénységtől és elnyomástól, a front katonáit az ötödik éve tartó szenvedéstől. Haza kell hozni a feleségeknek a férjeiket az anyáknak a fiaikat Ki kell végezni a háborút, hogy élhessen a® emberiség. Meg kell nyitni a börtönök kapuit azok előtt akik ott a békéért ezen vednek és a börtönökbe kell vetni azokat, akik a háborút fölidézték. Meg kell szüntetni a dualizmust, mert csak a katonai abszolutizmus köpönyege volt Az abszolutizmus szálljon magába és tanuljon II. Miklós és II. Vilmos sorsából, önálló, független Magyarország kell. A nemzetiségek elszakadási jogét el kell ismerni és csak a szeretet szavával szabad őket ittmarasztalnii. Minden nemzet legyen önálló fő független, mert csak így születhet meg az igazi nemzetköziség. (Viharos taps és éljenzés.) A tér másik oldalán is kellett külön gyűlést tartani. Itt Buchingerné L. Szeréna elvtárs beszélt A magyarországi nőmunkások üdvözletét tolmácsolta és kitartásra hívta föl a nők jogaiért küzdőket . A beszédek elhangzása után a szásezsnyi törnek forradalmi dalok hangjai mellett a legnagyobb rendben, minden incidens nélkül szétoszlott. * A vasárnap esti események. * Tüntetés a nyugati pettym*avan Han ée a Krvoty Sffort előtt, Az a hangulat amely délután a parlament előtt összegyűlt óriási tömeget uralta, még izzóbbá fokozódott estére, amikor futótűzként terjedt el a hír, hogy Károlyit mellőzték és a reakció tovább keveri a kártyát a saját bőre megmentésére, még mindig grófokkal és főhercegekkel kísérletezve. Este kilenc órára, amikorra jelezték Károlyi érkezését, tízezrek és tízezrek özönlöttek ki a nyugati pályaudvarhoz. Nemcsak az érkezéed oldal nagy udvarát töltötték meg zsúfolásig a várakozók, hanem künn az egész Berlitó téren, a Váci út és Teréz körút egy részén is óriási tömegek hullámzottak, ugy hogy kilenc óra felé már meg sem lehetett közelíteni a pályaudvart és a tömegből minduntalan kiharvartak Itt is, ott is a WAltánk: — Éljen Károlyi! —• Éljen a forradalom! — Éljen a demokrácia) — Békét akarunk! amire földörgött az éljen az óriási tömeg ajkáról az egész vonalon. A tömeg egy része a diákokkal együtt az Indulási oldalra került, ahol az egyik ajtót valósággal betörték és zúgó éljenzéssel berontottak a perronra. Hosszú ideig a rendőrség tehetetlen volt velük szemben, hogy legalább a sinesc közül eltávolítsák őket Féltízkor érkezett be végre a várt bécsi vonat amellyel Károlyi megjött. Ugyanezzel a vonattal érkezett József főherceg is, akiről az a MT terjedt el, hogy diktátornak küldik. Ez ellen a tömeg viharosan tiltakozott: — Abcuff! Le a diktátorral! Éljen a nemzeti tanács! Károlyi fáradtan felárta a kocsiból a perronon várakozó tömeg viharzó éljenzése közben. Lovászy üdvözölte röviden, amire Károlyi szintén röviden, néhány mondatban válaszolt: — Nem azt hozom Bécsből mondotta — amit vártak. Ma még nem tudom átnyújtani azt az okmányt amelyben elismerik a becsületes, alkuvás nélküli követeléseket De egyet mégis hozok önöknek: erős akaratomat Cskümet, hogy ezután is mindig a népért és a népvel együtt fogok haladni és küzdeni, törhetetlenül és pillanatnyi megállás nélkül együtt fogok harcolni a független és szabad Magyarországért. Ezután Károlyi indulni akart de két katonatiszt a válláral kapta és a Váci-útra nyiló raktárkapun akarta kivinni az utcára A kapu azonban zárva volt mire Károlyi átmászott a kerítésen. Utána a tömeg egy nagy része is ugyanezt tette. Kint a Berlini-téren, amikor meglátták Károlyit dörgő éljenzés közben mindenki feléje törekedett ás étetveszedelmes tolongás, hullámzás keletkezett Hogy Károlyit kiragadják ebből a tumultusból, néhányan kiürítettek egy éppen induló Városi villamost és beültettél Károlyit Ezzel, haladtak azután a Podmaniczky-utcáig, ahol megint egy kocsit fogott a tömeg és ebbe ültették Károlyit A kocsiba kifogták a lovakat és ugy húzták a kocsit az Andrássy-útig. Ott egy automobilt kerítettek megint elő, amely azután elvitte Károlyit egéé a pártkörig. A Gizella-téren ekkor már óriási tömeg volt együtt. Fönt a pártkörben is egészen megteltek a helyiségek a várakozó képviselőkkel és hírlapírókkal, akik a belépő Károlyit nagy ovációval fogadták. Még ezt megelőzőleg Fényes László lépett az ablakhoz, hogy türelemre intse a tömeget — Asomnal fog önökhöz szólni Károlyi Mihály, — mondotta többek között én a magam részéről csak annyit mondhatok, hogy Károlyit megint mellőzte a király. Ettől a pillanattól kezdve tehát eggyel több ellensége van a népnek. — Le vele! — Éljen a köztársaság! zúgott föl orkánszerűen kint a kiáltás. Amikor Károlyi az ablakhoz lépett, percekig tartó hatalmas éljenzés fogadta megjelenését — Csüggedt szivel érkeztem vissza — mondotta —, mert úgy érzem, hogy nem értem el, amit akartam. Előterjesztésemnek nem volt eredménye. — Lesz eredményes — Gondoskodunk rétet! — Éljen a forradalom! harsant föl a kiáltás a SzeKWSC esimjéről. — Ez a tiltakozás, ez a lelkes akarata önöknek — folytatta Károlyi — megnyugtat engem és most már a csüggedtségen az erő nő, mert bízom az önök erejében. Ígérem Önöknek, hogy én a magam helyein fogok állni a küzdelemben, egy pillanatra vissza nem riadva Csak arra kérem önöket hogy ajándékozzanak meg továbbra is a bizalmukkal. Az én akarásomat nem törheti meg semmi és senki, olyan erősnek érzem magam, mint maguk együtt, mert tudom, hogy Magyarország közvéleménye mögöttem van. Meg kell őrizni a nyugalmunkat és azután cselekedni. Meg kell őrizni, amíg lehet... — Tovább már nem lehet! súgott föl a kiáltás. — A cselekvés órája meg fog jönni — folytatta újból Károlyi — és ha cselekedni kell én az első csatasorban leszek. Egy pillanatra sem riadok vissza attól, hogy a bőrömet a vásárra vigyem, mert nem az én személyem a fontos itt hanem a nagy elv, amelyet meg kell valósítanunk. Tekintsenek ebben a pillanatban az önök hadvezérének, a békeseregek vezérének és azt cselekedjék, amit kérek önöktől. Az eseményeknek rohamosan el kell következni. Most csak annyit mondhatok, hogy közel van a béke és a szent szabadság nagy pillanata. Arra kérem önöket, hogy nyugodtan várják meg a holnapot és a holnaputáni. Károlyi után még Lovászy Márton, Buza Barna és Fényes László mondottak rövid beszédet. Végül a tömeget amelynek a hangulata a végletekig feszült és szinte a robbanásig izzó volt már ekkor, azzal bocsátották el, hogy hétfőn este 9 órakor a pártkör ablakából hirdetik ki a Magyar Nemzeti Tancsnak a továbbiakra vonatkozó határozatát . A nemzeti tanács nem engedi kivinni az országból a nyersanyagot. "A „Politikai Híradó" jelenti: A nemzeti tanácshoz azzal a kérdéssel fordult a Magyar Buggyanta Aragyár munkássága, hogy mivel a gyárban fölhalmozott nyersanyagot bécsi utasításra Ausztriába akarják szállítani, tűrje-e ennek a szándéknak keresztülvitelét? A nemzeti tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy mivel az ország nyersanyagkészletét nem ismerjük, a szándék végrehajtását egyelőre akadályozzák meg és várják be a nemzeti tanács további utasítását. A Petőfi Társaság üdvözli a nemzeti tanácsot A Petőfi Társaság vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott A tagok igen nagy STEPS35AVA JST8 október 19.