Népszava, 1918. október (46. évfolyam, 229–255. sz.)
1918-10-05 / 233. szám
4 NÉPSZAVA A bolgár király lemondott. * * Boris trénerfikös az uj király. — A Malinov-kormány lemondott! lemondását nem fogadták el. — Hir Ferdinánd király meneküléséről. A középhatalmak csapatainak és diplomatáinak négy héten belül el kell hagyniok Bulgáriát. Ferdinánd király lemondott. (Szófia, október 4.) Ferdinánd bolgár király a fia, Boris trónörökös javára lemondott. A lemondás formaszerűen megtörtént és Boris trónörököst nagy lelkesedéssel királynak kiáltották ki és nyomban megkoronázták. A Malinov-kormány a trónváltozásra való tekintettel beadta lemondását, de az új király a kormányt állásában megerősítette. (Bécs, október 4.) Illetékes helyen megerősítik Ferdinánd király lemondásáról és a szófiai eseményekről szóló hírt. A bolgár király még nem menekült el . (Bécs, október 1.) Budapestre érkezett oly értelmű hírekkel szemben, hogy Ferdinánd király Szófiából menekült volna, a „Neue Freie Presse" jól értesült helyről szerzett információ alapján megállapítja, hogy Ferdinánd király tegnap este még Szófiában volt. Hírek érkeztek Bécsbe arról is, hogy tegnap délután Szófiában teljes nyugalom volt A bolgár fegyvers hiktei ?ötábe!ei. (Lugano, október 1. — „P. Ll.") A „Secolo" szalonikai levelezőjének tudósítása szerint a bolgárok megbízottja és Esperay tábornok között megkötött katonai szerződés a következő feltételeket foglalja magában: 1. Azonnal ki kell üríteni Görögországnak és Szerbiának még megszállott területeit, ahonnan sem állatot, sem más egyebet elvinni nem szabad. A visszavonulásnál nem szabad semmiféle kárt okozni. A kiürített területeken a bolgár közigazgatás továbbra is hivatalában marad. 2. A hadsereget azonnal le kell szerelni. 3. Minden fegyvert, muníciót és szálító eszközt egy közelebbről megjelölendő helyre kell szállítani. 4. Klletmacedónia megszállása alkalmával a görögöktől elvett anyagokat Görögországnak kell kiszolgáltatni. 5. Az Üszküdtől nyugatra levő bolgár csapatok leteszik a fegyvert és hadifoglyoknak tekintik magukat. A tisztek megtartják fegyvereiket, ii. A bolgár hadifoglyok fölhasználása kölcsönösség nélkül, a szövetséges hadifoglyokat ki kell szolgáltatni. 7. Németország és Ausztria-Magyarország négy heti időt kapnak csapataiknak és katonai hatóságaiknak Bulgáriából való kivonulására. Ugyan ezalatt az idő alatt a középhatalmak diplomáciai és konzulátusi képviselőinek is el kell hagyniuk az országot. Befejezték a Reichsraft* * * „Elég volt már a gyilkolásba!" — mondta Stölzl képviseld — Panaszok az osztrák» magyar hadsereg ukrániai magatartásáról. — „Minden ukrán terület egy élhálló ukrán államban egye&8iSjj«»n.M — Bosznia és Hercegovista nem akar halani a Magyarországgal való egyesülésről. — A román nemsenségiek künön államiságot követelnek. — „A »Hlé nsmTSitaeg" «»ismerőse.•• •. . ' :-v3'. A Reichsrat pénteki ülésén befejezték a kormány nyilatkozatáról és a béke ügyéről megindult vitát. Az ülés végén elhatározták, hogy a pártok részéről benyújtott indítványokat 21 tagból álló külön bizottság elé utalják. A bizottságot a következő ülések egyikén fogják megválasztani. • A pénteki ülésről következő tudósításunk számol be. (Bécs, október 4.) A képviselőház folytatta a kormányjavaslatok és a békeindítványok tárgyalását. Stölzl (német nemzeti) határozottan visszautasítja Stanek és Dascynki beszédeit, akik nyilatkozataikkal többet ártottak a cseh népnek, mint használtak. Tiltakozik a hadsereg és Németország ellen intézett támadások ellen. Az Ausztria új rendezése szempontjából indítványozott formulája az önrendelkező jognak a németek szempontjából sem elfogadhatatlan. A németek azonban nem fognak soha mások hatalmába hajolni. Az alpesi és szudétai németek a mostani komoly időben zártan együtt maradnak. Becsületes békét akarunk, nem gyöngeségből és gyávaságból, hanem azért, mert meggyőződésünk, hogy elég volt már a gyilkolásból. Hívek maradunk, szilárdan és rendíthetetlenül ehhez az államhoz. Ez az állam gondoljon azonban arra, hogy a német nép vele akar haladni, ha az állam a németekkel akar menni. Petruszievicz képviselő indokolja ezután klubjának Burián gróf külügyminiszter békejegyzéke ügyében beterjesztett indítványait, majd kitér az osztrák-lengyel megoldás kérdésére és állást foglal az ellen, hogy Keletgaliciát Lengyelországhoz csatolják. Támadja az osztrák-magyar hadsereg Ukrajnában tanúsított magatartását és panaszokat sorol föl a megszálló csapatok ukrajnai eljárása ellen és lengyelesítő törekvéseket vet a szemükre. (Élénk tiltakozások az ukránoknál.) Szaruci képviselő: Szándékosan lengyel és magyar ezredeket küldenek oda! Az elnök Staruch képviselőt ismételten nyugalomra inti. Petruszievicz képviselő: A béke kérdésével foglalkozva kijelenti, hogy egész Európában új államjogi rendezésnek kell bekövetkeznie, amely a nemzetek önrendelkezési jogán és teljes szabadságán alapszik. Az osztrák-lengyel megoldásra vonatkozólag kijelenti, hogy az ukránokat semmiféle hatalom nem kényszerítheti, hogy a lengyel királyság alattvalói legyenek. (Élénk tetszés az ukránoknál.) Na Galícia nemzeti felosztása nem hajtható végre, úgy az ukránoknak el kell veszteniök reményüket, hogy teljesülni fog az a joguk, hogy minden ukrán terület egy önálló ukrán államban egyesüljön és ezzel kapcsolatban, hogy az osztrák-magyar ukrán területek egyesüljenek. Ennek ellenére föltétlenül ragaszkodniuk kell e jog lehető keresztülviteléhez. (Élénk tetszés az ukránoknál.) Czapp honvédelmi miniszter visszautasítja Petruszievicz és Staruch képviselőknek a hadsereg ellen emelt általános szemrehányásait. Nem engedheti meg, hogy ilyen általános jellegű gyanúsításokat és általánosságban tartott támadásokat intézzenek a hadsereg ellen. Szívesen hajlandó e panaszokat fontos vizsgálat tárgyává tenni, ha a képviselők konkrét adatokat bocsztanak rendelkezésére. Tetmayr (lengyel) a lengyel néppárt és az egész lengyel nép nevében tiltakozik ama törekvések megbénítása ellen, amelyek független lengyel állam megteremtését célozzák és tiltakozik az ellen, hogy megakadályozzák a nemzet minden részének egyesítését. A lengyelek ragaszkodnak ahhoz, hogy a lengyel nemzet minden részét, valamint az összes lengyel területeket egyesítsék. Spinck képviselő azt kívánja, hogy a gróf Burián által kezdeményezett békemegbeszélésre a monarchia különböző népeinek megbízottait is kiküldjék, hogy ezek a népek érdekét képviselhessék. Szónok azután rátér gróf Tisza legutóbbi horvátországi és Hercegovinai utazására. Spincic kijelenti, hogy Bosznia és Hercegovina a Magyarországgal való egyesülésről nem akar hallani sem, jóllaktak a magyarokkal és németekkel és az összes szerbeknek, horvátoknak, tótoknak és szlovéneknek egy független államban való egyesülését követelik. A miniszterelnök nyilatkozatainak fejtegetésével kapcsolatban hangsúlyozza a szónok, hogy a délszlávok a népek fölajánlott autonómiáját, alkotmányváltoztatást stb. határozottan visszautasítják. A szociáldemokraták szavai sem fogják őket lépre csalni. (Tetszés a délszlávoknál.) Guggenberg képviselő, mint jó osztrák és hazafi, csatlakozik az itt elhangzott ellenséges és gyűlöletteljes támadások elleni elutasító szavakhoz. Ő és pártja természetesen a béke híve. Azonban természetesen tisztességes békét, kívánhat, oly békét, amelyet Németországgal együtt kötne. Szónok vázolja a Tirol elválasztásáról szóló híresztelések rossz hatását s azon reményének ad kifejezést, hogy erre nem fog sor kerülni. Hrubán képviselő kijelenti, hogy pártja ragaszkodik a cseh államjogi programhoz. Elutasít minden tárgyalást a lengyel nép állami és nemzeti jövője felől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a két nép közti tisztességes, őszinte megbeszélésnek ellene volna. Ha szláv testvéreinkkel karöltve járunk is el, német polgártársainkkal is békésen akarunk együtt élni, mert mi épp oly jól, mint ők, tudjuk azt, hogy együtt kell élnünk. A békekérdésben a pápa békejegyzékének alapján állunk. E jegyzék alapján lehetségesnek tartjuk azt is, hogy Wilson javaslatait kielégítő módon megvalósíthatjuk. (Élénk tetszés a cseheknél.) Grabinski képviselő kijelenti: Ausztria-Magyarország a német-osztrákok nyomása folytán egyoldalú szövetséget kötött Németországgal és a szövetséggel Németország külügyi politikájának minden terhét és felelősségét magára vette. A német békét szláv vérrel akarták kiküzdeni. A német állameszme és népeszme, az állam- és népakarat között eltérés van. Nem csodálatos, ha az egyes népek képviselőima kijelentik, hogy egész más békét akarnak, mint az állam, hogy önrendelkező jogot kívánnak és a békét Wilson pontjainak alapján akarják. Szónok helyteleníti Poroszország lengyel politikáját, behatóan indokolja a lesgpeleknek az egységes és szabad Lengyelországra vonatkozó indítványát és hangsúlyozza, hogy a lengyelek bizalommal várják az általános európai kongresszust. Degasperi képviselő ismerteti a haditerületen lévő olaszok szenvedését és különösen a rossz élelmezési viszonyokat kifogásolja. Végül azon reményének ad kifejezést, hogy nem lehet már messze a nap, amidőn az emberiség az igazságosság alapján kibékül. Pacher képviselő a következőket mondja: Sztanek képviselőnek német szövetségtársunk elleni szidalmai nem érnek föl hozzájuk. A cseh kérdés kapcsán szónok kifejti,, hogy ez tulajdonképen Wilson nyilatkozatával már meg van oldva, amennyiben a cseh önkormányzati területnek a csehektől lakott területre kell korlátozódni és a németektől lakott résznek természetesen német önkormányzat alá kell kerülni. Az ausztriai németek, mint a többi népek követelik önrendelkező- és önkormányzati jogukat. Ha az állam nem segít, akkor Ausztria tízmilliónyi németje majd maga segít baját. Sir? Feher képviselő a következőket fejti ki: A zsidó nép a kultúrnépek közösségétől azt kihai megalakuló szabad zsidó államnak elismerését követeli. Az ausztriai zsidó nép a zsidó nemzetiség teljes törvényi elismerését, az ifjúságnak zsidó szellemben való nevelhetésének biztosítását követeli, valamint azt is, hogy valamennyi zsidó alkotmányszerű birodalmi szövetségben egyesíttessék és nemzeti önkormányzatuk gyakorlására nemzeti képviselőtestületük legyen. Stark képviselő kijelenti, hogy Wilsont tévesen nevezik a nagy demokratának. Amerikában különösen a munkások között a legnagyobb demagógnak tekintik. Szónok ezután behatóan ismerteti pártjának az osztrák alkotmány revíziójára vonatkozó követelését, különösen a dualizmus megszüntetését, majd az élelmezési kérdéssel foglalkozik. Jeopescus Grecus képviselő a következő nyilatkozatot teszi: Abban a pillanatban, amidőn az tsszmonarchia minden népének önrendelkező joga érvényesül, Ausztria-Magyarország néguraine románja is azt követeli, de a monarchián belül külön államisága legyen. Annál inkább követelhetjük, mert ez az új állam a legnagyobb vonzóerőt fogja a szabad Romániára gyakorolni és a monarchiához való csatlakozásra fogja késztetni. Ezzel eddigi magatartásunkkal összhangban maradunk, amely szerint sohasem törekedtünk a monarchiából való kiválásra, hanem inkább államiságunk megőrzése mellett a monarchiával való csatlakozásra törekedtünk. Ezzel a szónokok jegyzéke kimerült. Sievers képviselő javaslatára elhatározzák, hogy az összes indítványokat egy 27 tagból álló külön bizottság elé utalják. A bizottság megválasztása a legközelebbi ülések egyikén fog megtörténni. Az ülést ezután berekesztették. A következő ülés október 8-án, kedden délelőtt 11 órakor lesz. lyik október. MOST JELENT MEG! Szocialista Agitációs Iratok 19. száma. A munkások és a termelés Irta: Böhm Vilmos. — Ára 20 fillér. Kapható a Népszava-könyvkereskedésben (Erzsébet körút 35) és valamennyi szervezeti könyvárusító él