Népszava, 1918. október (46. évfolyam, 229–255. sz.)
1918-10-12 / 239. szám
XLVI. évfolyam. Budapest, 1918 október 12. szombat. AZ ELŐ .... 48.— kor. 24.- tor. egy hétre.. AHA: negyed évre 11.— kor. egy hóra 4.— kor. ... 1 korona. GYES SZÁM ALLA 1B PILLS®. * MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. 239. szám. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: Vii., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és JózsefiS^"""^ ex. — Soha súlyosabb vereség uralkodó osztályt nem ért, mint amilyen a magyar és német állam uralkodó osztályaira szakadt ebben a háborúban. Politikájuk mind a két államban teljesen összeomlott, ha országaik nem is, de ők bizonyára elveszítették a háborút. A német katonai párt, a nagynémet hódítók, a katonai erőt imádó antidemokratikus junkerek kívül és belül, a harctereken és a birodalom belsejében megbuktál. Németországban le is kellett vonniok ennek a helyzetnek minden következményét és ki kellett adniok az állam hatalmát kezeikből. Németország ma még messze van a modern szellemben fölfogott demokráciától. De a junkerek politikai uralma, a katonai párt politikai befolyása ellen megindult és már egy-egy csatát meg is nyert a háború. Ludendorffot kiküldik, Scheidemann és Ebert benmaradnak a tanácsteremben, amikor a Wilsonnak adandó választ megszövegezik: ez a helyzetnek és a politikai fordulásnak a képe. Mi istenigazában nem vagyunk elragadtatva Seheidemanntól, de mégis valami az, hogy most ő ül azon a helyen, az egykori nyomdászmunkás, munkáspártnak képviselője ma is, ahol tegnap még a nagytőke, nagybirtok és tábornoki kar bizalmi férfiai ülhettek! Németországban az uralkodó osztályok elveszítvén a háborút, elveszítették belső politikai hatalmukat. A bürokraták, birtokosok, nagytőkések helyett a munkások, polgárok, parasztok pártjai kerültek hatalomra. A magyar uralkodó osztály is elveszítette a háborút, mert semmi sem valósult meg mindabból, amit a háborútól várt és mert mindaz összeomlott, ami hatalmának támasztéka és alapja volt a háború előtt. Mióta, a központi hatalmak elfogadták a wilsoni pontokat, értelmetlenné és céltalanná vált a szövetség, a német birodalommal való'Kapcs'csat Hiszen Wilsonnak egyik főkövetelése, "hogy egyetlen állam se legyen valamely más állammal szorosabb viszonyban, mint a többi összesekkel. Külön szövetségek nem, férnek a népszövetség programjával, Jil'.i JJ'.'lllfJ, UÜ'Tilnémet szövetség volt a magyar uralkodó» osztályok hatalmának igazi fundamentanjse: 1. német világpolitika támogatta itten a^mietek fölszabadulását és az osztál^afe szabadságharcát gátoló magyar osztál^ÉralmfiS? A dualiznm^az osztrák népek szuronyait, a kizös hadsereg ír^ját bocsátotta a nemzetek és oszbo'JSok «jjjyomására, féken tartására k.magjfir ps rtál -uralom rendelkezésére. t'alabhányszor amagyar munkások nagy mozjalmakat j^ditárcsikk bosnyák s cseh katona ta g szállotta meg a magyar városok utcáit. Valaá£jsaor iból nagy román tömegek nemzeti jogait ezt köntelték: német vagy ma- gyart Matofráli t; kütagtta|k ellenük. Ennek a jövendőben vége lesz. Ausztria népei önálló államként szervezkednek és nem lesznek többé a Magyarországon harcoló dolgozó néposztályok és szabadságukat követelő nemzetek porkolábjai vagy hóhérai. A dualizmus, a magyar uralkodó osztályok szociális és nemzeti elnyomó rendszerének legfőbb támasztéka, megbukott ebben a háborúban és föloszlása a mi napjaink nagy eseménye. A világ valamennyi műveit ,népe egy ma a nemzetek önrendelkező jogának követelésében. Az egész polgárosult világ öntudata lázad föl az ellen, hogy valahol nemzeti egyéniségük teljes kifejlesztésében megakadályozzanak népeket. Ennek az öntudatnak ma a világ legnagyobb hadseregei és legfontosabb gazdasági eszközei állanak rendelkezésére. A magyar uralkodó osztályok hatalma és uralmi rendszere az volt, hogy egy uralkodó nemzet kisebbsége nemzetiségi elnyomatásbantartott idegen népeket és szociális rabságból ezekkel együtt saját népet. A háborút is azért kezdették a magyar uralkodó osztályok, hogy a világ fejlődése által megingatott nemzetiségi és osztályuralmukat az erőszak eszközeivel megtámogassák, hogy háborúban leverjék azt a nemzeti eszmét, amelynek a többi népeknél való jogosságát ők tagadták. S a világháborúból ez a nemzeti eszme került ki győztesen és egyenesen földarabolással fenyegeti meg a magyar államot. Ha a háború be nem fejeződik hamarosan más ellenséges invázió réme fenyegeti az országot és a nyérsőjsimerülés vagy lever veszedelmének varjai kóvályognak körűlőttünk. ——Ez az osztály belevitte a háborúba az országot. Ez az osztály elnyomó nemzeti politikájával gyűlöltté tette a magyarság nevétilágszerte. Ez az osztály a pusztulás szélén áztatta az országot. Ez az osztály politikailag már is elveszítette a háborút. Ez oszály uralma miatt a világ rabszolgatartóknak, a haladás ellenségeinek, a népuralom megakadályozóinak ítél bennünket. Ennek 7 osztálynak pusztulnia kell az élet szinadáról és ennek a kezéből ki kell venni az ilam politikai hatalmát. Azt a hatalmat, melyet arra használt föl, hogy magának élétet szerezzen, de a népet nyomorba öntse, azt a hatalmat, amellyel javakban meggyarapította magát, de tönkretette az ilamot: ha lehet, szép szerével, ha nem lehet, erőszakkal is ki kell csavarni a kezéből. A német uralkodó osztályok, úgy látszik, beletörődtek sorsukba és az események kényszere alatt átadják a náluk méltóbbnak bizonyult osztályoknak a politikai hatalmat, hogy ezek szerezzék meg azt a békét, amelyet emerek eljátszottak és azt az elégedettséget és belső nyugalmat, amelyet ezek földúltak. . A magyar uralkodó osztályok ugyan a külső ellenség ében irtott háborújukat és ebben elveszítették hatalmuknak minden reális bázisát, de a külső vereségekért itthon akarják magukat kárpótolni és meg akarják menteni a háborút viselt országon belül a maguk számára a hatalmat. A mostani és az ezután következő valamennyi politikai válságnak ez az értelme: kié legyen, a háború után való Magyarországban a politikai hatalom, ki kösse meg a békét, ki rendezze be majdan az országot, ki tartsa kezében a hatalmat? A mostani és az elkövetkező kormány- és politikai válságokban nekünk csak egyetlen követelésünk lehet: a hatalmat át kell adni a népnek és az eddig uralkodó földbirtokos osztályt ki kell venni a hatalom birtokából. A nemesi osztályuralom emberei tudják ezt és minden erejüket összefogják a fenyegető- veszedelem ellen. Már megint arról hallunk, hogy „koncentráció" készül, hogy a pártok megint újból tömörülnek, hogy már megint egyik pártból a másikba vándorolnak a politikusok, hogy megint új érvet akarnak akasztani a régi kutyára, hogy a régi csalás, szédelgés, komédia megint megkezdődik. De figyelmeztetjük az urakat: ennek az ideje rég elmúlott és soha vissza többé nem jön. A magyarországi munkásosztály és reméljük, az a néhány demokratikus politikus, aki eltévedve lézeng a magyar képviselő- házban, ebben egyetért velünk: mosttól fogva a legélesebben szembeszáll és a legelszántabb és nyugtalanítóbb küzdelmet indítja meg mindazok ellen, akik a régi osztályuralomnak föntartására törekesznek. Akár koncentrációnak, akár új pártalakításnak, akár átmeneti kormánynak, akárminek ,nevezik a régi rendszer álarcos híveit, ak." Windischgrätznek, akár Wlassicsnak, akár Návaynak nevezik őket, a mi kérlelhetetlen ellenállásunkba fognak beleütközni és ha nyugodtan akarnak kormányozni ebben az országban, akkor előbb le kel verniök a szociáldemokrata munkáspártot. Minket máskép, mint kérlelhetetlen ellenségüket, számba ne egyenek; nekünk ne szenjenek, velünk ne tárgyaljanak; nekünk se miniszteri tárcákat,e egyéb állásokat, se semmit ne ajánljanak föl. Minekünk minderre csak egyetlen szó válaszunk Iván: pusztuljanak és mi rajta leszünk, hogy ők minden formában kipusztuljanak a magyar közéletből. A szédelgésekből, a félmegoldásokból, a gerinctelen egyezkedésekből elég volt. Ám kísérletezzenek vele azok, akik azt gondolják, hogy az öt esztendei háború után is még elég erős Magyarorrszág arra, hogy ilyen kísérleteket és a vele járó harcokat elbírja. De bárki indul el azon az úton, amelyik nem azzal kezdődik, hogy az országgyűlést szétkergeti és törvényes ,vagy más úton a teljes demokráciát való / C mixel Lapunk mai száma 8 oldal.