Népszava, 1918. december (46. évfolyam, 285–309. sz.)

1918-12-20 / 301. szám

ff KÉ­PSZAVA A német nemzetgyűlés egybehívása. * A munkás- és katon­az andzsah iro­dalmi kongresszusa. (Berlin, december 19.) Az ülés megnyitása után a nemzetgyűlés összehívásának kérdésé­vel foglalkoztak. Coh­en-Reniss előadó a következőket fejti ki: Katonai szempontból védtelenek vagyunk. Ha a rendet nem tartjuk fönn, az antant nem küld egy mázsa búzát sem. A rend fölbomlását pe­dig csak ujlig lehet megakadályozni, ha a nem­zetgyűlést egybehívjuk. A munkás- és katona­tanácsok nem képviselik a nép akaratát Óva­kodnunk kell attól, hogy a forradalmat bérmoz­galommá alacsonyítsuk le. Számos vállalkozó üzemét a munkásoknak rendelkezésére bocsá­totta. A munkásoknak azonban ebből aligha lesz hasznuk, mert az üzemeket nem tarthatják fönn. Az osztrák véreinkkel való egyesülés nélkül nem képzelhetjük el többé a német birodalmat. Ha mi, szociáldemokraták most összetartunk, akkor polgári ellenfeleinken győzni fogunk. Az ántánt a rendezetlen német birodalommal nem akar békét kötni. Arra sem számíthatunk, hogy az ántánt valamely népénél kitör a forradalom-A munkás- és katonatanácsokat váltsa föl a nemzetgyűlés. Szavazzák meg az indítványt, hogy a német nemzetgyűlési választásokat ja­nuár 19-én tartsák meg. (Élénk tetszés.) Több indítványt terjesztettek elő, amelyek azt követelik, hogy a választás idejének már­cius 16-át szabják meg, a végrehajtó tanács jogait, a munkás és katonatanácsokra ruház­zák át, Daeumig a következőket fejti ki: Ha a nem­zetgyűlés megalakul, ezzel halálos ítéletet mondtunk a tanácsrendszerre. Nem akarom követni az orosz példát. A nemzetgyűlésnek nem lesz meg sem az akarata, sem az ereje, hogy a szocializmust valóra váltsa. A tanácsrendszert fen kell tartani. Hans (többségi szocialista) kijelenti, hogy ha a választás határidejét* kitolják, ezzel a munkásságot csak természetes ellenségeink tá­borába hajtják. Wenzeling (szociáldemokrata párt) kijelenti: Ha a rendet a legrövidebb idő alatt nem állít­ják helyre, élelmezési viszonyaink és gazda­sági életünk a legnagyobb veszedelembe jut. Lauffenberg (Spartacus-csoport) ezt mon­dotta: A nemzetgyűlés a­ szocializmusnak erős támasza lesz. Én is azon a véleményen va­gyok, hogy a választási harcra a legteljesebb összetartással kel fölvonulniuk. Ezután déli szünetet rendeltek el, les lapjává tették az Aero című repülő-szak­lapot. Tagsági igazolványokat osztottak kii, amelyek egyúttal a szociáldemokrata párt­hoz való tartozást is igazolják. Az elnöki megnyitó után a szociáldemo­krata párt képviseletében dr. Kalmár Simon elvtárs szólalt föl. Tolmácsolta a párt üdvöz­letét és fejtegette az osztályharc szükségét, a kapitalista termelőeszközök társadalmasí­tásának jelentőségét és a Szocialista fegyel­mezett szervezkedés fontosságát. Utána Mikulik János kért szót állítólag „három repülőgépgyár megbízásából", és bár „elvtársinak" vallotta magát, aki tagja a szo­ciáldemokrata pártnak, mégis arra biztatta a pilótákat, hogy egy pártnak se kössék le magukat, mert­ a szociáldemokrata párt letért az egyenes útról és a „kommunisták"- azok, akik a szociáldemokrata programot igazán meg akarják valósítani. Kalmár elvtárs fölvilágosította Mikulikot, h hogy a történelmi anyagelvűség szerint a társadalmi berendezkedés tárgyi föltételek­től függ, bármennyire szép ideál­­is tehát a kommunizmus, ha az előfeltételek a termelő­eszközökben hiányoznak, azt egyelőre meg­valósítani nem lehet. Mikulik maga is kény­telen volt felszólalásában annyit­­beismerni, hogy: „A bolsevizmusnak csak egy hibája van és ez az, hogy Oroszországban és nem Angliában valósították meg. Ezért kellett annyi testvér vérnek folynia." Mikor azután rámutatott Kalmár elvtárs, hogy a szociál­demokrata párt nem akarja, hogy Mikulik e megállapítása Magyarországra is alkalma­zást nyerhessen, akkor a pilóták lelkesedése egyhangú hosszas tapsban és helyeslésben nyilvánult meg a szociáldemokrata párt mel­­­lett. Ezután az elnöki jelentés­ fölött­ indult meg a vita, melynek végén kizfilmm szavaz­tak az eddigi vezetőségnek. Majd fölolvas­ták és némi módosítással elfogadták az alapszabályokat. Végül nyolc új taggal ki­egészítették a bi­za­l­m­i f­ér­fi testü­l­et­et. A közgyűlés este 9 órakor ért véget. A Magyar Pilóták Szövetségé­nek a renálím­­ili Közgyűlése, a H pilot­áh egyhangú lelkesedése a sza­eldtdemostrata párt mellett. — M szö­vetség nagyarányú munkája. A magyar pilóták, azaz röpülök, ez évi november 16-án alakították meg a gazdasági osztályharcon alapuló szövetségüket. Meg­alakuláskor azzal bízták meg a vezetőséget, hogy az alapszabályok megalkotása végett rendkívüli közgyűlést hívjon össze, ugyan­akkor kimondották, hogy csatlakoznak a Szakszervezeti Tanácshoz és a szociáldemo­krata párthoz. Egy hónapi előkészítés után, december 19-én, csütörtök este 5 órára a régi országházba hívták össze "a rendkívüli közgyűlést az alap­szabályok elfogadása végett. Lányi Antal elnök nyitotta meg a közgyűlést és számolt be a szövetség egy hónapos működéséről. A Szakszervezeti Tanácsnak és a szociáldemo­krata pártnak bejelentették csatlakozásukat. Miután az összes pilóták nem nyerhetnek el­helyezést a hadsereg kötelékében — ugyanis 250 pilóta van, de a hadseregnek csak 60—70 pilótára van szüksége — keresztülvitték a ke­reskedelemügyi miniszternél egy polgári lég­ügyi bizottság fölállítását, hogy az az összes pilóták foglalkoztatását lehetővé tegye. Lé­péseket tettek a katonai pilóták fizetésrende­zése iránt. Segélyezésre fordítottak 5800 ko­ronát. Intézkedtek a magyar repülés törté­netének megírása iránt. A szövetség hivata­ Az „Apostola-nyomda mun­kásait terrorizálni akarták. * Dr. Lakatos Géza úr még revolvert is fogott az egyik m­unkásnőre. A Népszava olvasói még élénken fognak emlékezni arra, hogy nem is olyan régen mennyire ostorozták a jezsuita „szent" atyák nyomdáját: az Apostol-nyomdát azért, mert szervezetlen munkásokat és apácákat alkal­maztak a nyomdában. Most, hogy más szelek fújdogálnak még a Horánszky­ utcában is, a nyomda üzemi igazgatója — Martinovích An­dor — bejelentette a nyomdászok szakszerve­zetének, hogy a nyomdában ezentúl ismét szervezett munkásokkal akar dolgoztatni. Ed­dig rendben volna a dolog, hiszen a nyomdá­szok szakszervezete ezt maga is el tudja és el is fogja intézni. Azonban most jön a minden­kori sötétség fekete lovagjainak­­ akna­munkája. Ugyanis a nyomdaigazgató fönti kijelentése után, amely a®ak kifelé, mintegy védekezésül i­s takaróul szolgált, az igazgatóság minden­féle régi rablólovagkori időkből való eszkö­zökkel és módokkal igyekszik megakadályozni azt, hogy az „Apostol"-n­yomdában ism­ét szer­vezett munkások dolgozzanak. Az ott dolgozó és már megszervezett mun­kásokat mindenféle ígéretekkel megkörnyéke­zik, hogy ne legyen szervezett, a nyomda üzemi igazgatóját elcsapással, bűnvádi eljárás meg­indításával, magánlaksértéssel (!!) vádolják azért, mert a nyomda ü­zemét fenn akarja tar­tani és a személyzetet tisztességes és szervezeti munkásokkal akarja kibővíteni! Mikor a nyomda üzem igazgatója mindezen fenyegetések ellenére kijelentette, hogy mégis szervezett munkásokkal fog dolgoztatni, dr. Lakatos Géza ügyvéd úr, a részvénytársaság egyik igazgatósági tagja, fogta magát és­­ rendőri asszisztenciát vett igénybe. A VIII. ker. kapitányságtól egy rendőrtisztviselőt hozott magával és magánlaksértés címén el akarta távolítani az üzemi igazgatót. Mivel azonban ezzel sem ért félt, még aznap idézést kézszesi­tetett neki a bűnügyben. Másnap a VIII. ke­rületi kapitányságon dr. Gergelyffy rendőr­fogalmazó, dr. Gager kerületi kapitány utasí­tására hosszas jegyzőkönyvezés után , erőszak­kal, két rendőrrel elvetette az üzemigazgatótól a nyomda kulcsait. Midőn ezt a nyomda sze­mélyzete megtudta, azonnal szolidaritást vál­lalt az üzem igazgatójával és mindnyájan ki­jelentették, hogy nem akarnak többé szerve­zetlen rabszolgák lenni, hanem öntudatos mun­kások s ezért követelik az egész igazgatóság lemondását, a nyomdaüzem akadálytalan foly­ 1918 december 20. tatását, szóval követelik azt, hogy­­hagyják őket dolgozni. Kijelentették azt is, hogy a szakszervezetbe önszántukból és meggyőző­désből léptek be! S mit tett erre a rendőr­ kiséretében meg­jelenő dr. Lakatos Géza igazgatósági tag. A. munkásokat szidalmazta s a nyomdát erő­szakkal lecsukta. Féktelen és vakmerő fenye­getésével odáig mert menni, hogy revolvert rántott az egyik, magát becsületében gázolni nem hagyó munkásnőre! De a szervezett mun­kások „ízelítőül" megmutatták, hogy mire ké­pesek, ha nem akarják őket dolgozni hagyni! LEGÚJABB * * * Bécsben 48 000 munkanélküli van. (Bécs, december 19.) A német-osztrák nem­zetgyűlés elfogadta a gyermekek munkájáról és a 8 órai munkanap behozataláról szóló tör­vényeket. A 8 órás munkanap tárgyalása során Hanusch közjóléti államtitkár rámutatott a szénhiány folytán beálló katasztrofális munkanélküliségre. Egyedül Bécsben 48.000 munkanélküli van, akiknek száma naponta ezrekkel emelkedik. Németcsehországban a munkáslakosságnak nem kevesebb mint 25 százaléka munka­ nélkül áll. * * * Az éhség pusztításai Németországban. (Berlin, december 19.) Egy gyűlésen, ame­lyen a mértékadó nagyberlini orvosi körök több mint 3000 tagja vett részt, nyilatkozatot fogadtak el, amely többek között következőjét mondja: Elsőrangú orvosi tekintélyek meg­erősítik azt, hogy a népegészségügy Németor­szág négy és negyedévi blokádja alatt súlyo­san rosszabbodott és a halálozási számarány egyharmaddal, az 1—15 év közötti gyermekek­nél felével és a tuberkulotikusoknál a városok­ban a kétszeresével emelkedett. A fegyverszü­neti feltételek teljesítésével élelmezésünk kü­szöbön álló újabb csökkenésével általános éh­ínség áll be rövid időn belül. A­ kormányhoz ennélfogva azt a sürgős kérést intézzük, hogy minden eszközzel hajtsa végre Németország­ban a meglévő élelmiszerkészletes, rendszerek fölkutatását és elosztását. / * * * Menekülnek a Németországban internált görögök­. (Berlin, december 19.) A Wolff-ügynökség je­lenti Gürlitzből. Mint illetékes hely­ól közlik, a szombaton anarchisztikus üzelmek miatt az itteni görög táborban kihirdetett zárlatot ked­den délután ismét felfüggeszttették, miután a korábbi parancsnok, Caracales ezredes újból átvette a parancsnokságot és kijelentette, hogy gondoskodni kíván a nyugalomról és a­ rendről. Az utóbbi időben az itteni görögök tömegesen menekültek a táborból. A menekülés tegnap a zárlat felfüggesztése után különösen nagy ter­jedelmet öltött. A honvágytól űzött görög ka­tonák, nagyobb csoportokban fegyver nélkül, a szükséges ingóságaikkal megrakodva özönlenek a seidenbergi országúton a német-osztrák határ felé, hogy azután vasúttal gyorsabban jussanak hazájukba, mint ahogyan ez az­ antant tervei szerint lehetséges volna. Az ittlevő 41­is­ görög közül több mint 2000 elhagyta már a tábort. * * * A berlini nyomdász-sztrájk. (Berlin, december 19.) A könyvnyomdák sztrájkjáról a Vorwärts jelenti, hogy a Scherl, Ullstein és Mosse cégek nyomdászai azt köve­telték, hogy hetibérüket 79 márkáról 120 már­kára emeljék föl. A cégek képviselői egyelőre 15 márka h­etipótlékot ajánlottak föl és azt kö­vetelték,­hogy ajánlatukat öt percen belül fo­gadják el. Megegyezés azonban nem jött létre. Ennélfogva ma reggel nem jelentek meg a la­pok. Az említett kiadók lapjai ma este sem jelentek meg. - Harcok emberei Irodalom és politika IRTA: POGÁNY JÓZSEF Nem a háború, ha­nem a kultura könyve. Gazdag és érdeke­« tartalmából a követk­ező írókat és politikusokat emeljük ki: Arany János, Cavaur,I. Ferenc József, Freisigrath, Garami Ernői, Giribal­li, Herczeg Ferenc, Ibsen, Kabos Edi, Kiss József, Kristóffy, Liebknecht, Petőfi, Révész Béla, Shaw. Ára 3 korona. Portó 30 fillér — Kapható a Népszavai-I­önyvkereskedésben és a szervezeti könyvárusítóknál.

Next