Népszava, 1918. december (46. évfolyam, 285–309. sz.)

1918-12-27 / 306. szám

4 .k­m •» N­­­M béke ügye. * * A francia szocialisták az oroszországi beavatkozás ellen. (Genf, december 24. — „Az Est..") Az ántánt oroszországi beavatkozása nagyon bizonyta-lanná vált. A „Tempe" egész világosan azt írja, hogy az ántant-kormányok nyilván le­mondottak a katonai, beavatkozásról. Kokov­cev, a cári kormány volt minisztere a ,,­J­our­nal" munkatársának a következőket mondotta: ,őszintén szólva, nem hiszek az oroszországi beavatkozásban. Londonból nagyon rossz im­pressziókat hoztam magammal. Ott nem akar­nak újabb bonyodalmakat előidézni, inkább a háború minden válságos kérdését gyorsan likvidálni szeretnék." A francia imperialista körök azonban még mindig erősen agitálnak a beavatkozás mellett A szocialista l'Huma­nité erről „Reakció a Quai d'Orsay-n címmel a következőket írja: Ha megkérdezzük a be­avatkozás híveit, hogy milyen nagy csapato­kat akarnak Oroszországba küldeni, a legna­gyobb zavarba, jönnek. Még a legszer­ényebbek ,is tudják, hogy több százezer embert kellene küldeni Oroszországba. A bolsevikiekről között riasztó hírekkel akarják meggyúrni a francia közvéleményt. A külügyminisztérium, ahol egy bizonyos Kamerev irányítja az orosz ügyeket, vezeti az agítációt. Ez az az egységes mon­archista Oroszországról álmodozik." A cikk, me­lyet Marcel Caehin írt, tiltakozik )minden be­avatkozás ellen s végül ezeket mondja: „Azok, akik azt hiszik, hogy akármilyen nagy had­sereggel is le lehet győzni egy százezer milliós népet, őrült illúzióit áldozatai.'' A francia szocialisták és a békecélok. (Zürich, december 26.) Az l'Humanité egy vezércikkben fölveti azt a kérdést, hogy a béketárgyalás csakugyan megkezdődik-e, anél­kül, hogy a francia kormány a szocialistáknak a békecélokra vonatkozó kérdéseire fölvilágo­sítást adna. Wilson azt­ kívánja Németország­tól, Ausztriától és Magyarországtól, adják bi­zonyítékát annak, hogy szabad és független nemzetgyűlésük van. A francia kamarában azonban vonakodik a kormány megadni, mi­kor fog megfelelni a föltett kérdésekre. A szo­cialisták kénytelenek a tilos kérdéseket a költségvetési vitában előhozni. " ni­mm Wilson a népek Fiákéjértől. (Chaumont, december 25.) Wilson elnök ma reggel ideérkezett. Wircel tábornok, a Haute Marne megye prefektusa és a polgármester üd­v­­özlő beszédeket intéztek az elnökhöz. Wilson elnök megindultan mondott köszönetet. Az el­nök ezután kíséretével a­z an­gr­esi platóra ment, ahol csapatszemlét tartott. Az elnök üdvözölte a katonákat, akik a háborúban kötelességüket jóval meghaladó áldozatot hoztak. Az elnök ez­után így folytatta: Ma már az egész világ tudja,­­h­ogy azok a nemzetek, amelyek részt vettek a háborúban, nem csupán saját érdekeik előmoz­dításával hajlandók művüket befejezni, hanem egy olyan békének megvalósításával is, amely a jog és igazságosság tartós alapelvein épül föl. Minthogy a háború a népek háborúja, tehát legyen a béke is a népek békéje. A berlini harc.. (Berlin, december 26.) Hivatalosan jelentik: A zavargások alkalmával a katonaság csak azért lépett közbe, hogy az Ebert—Haase-kor­mányt megvédjék a lázadó matrózokkal szem­ben. A csapatok kötelességükhöz híven, melyet a kormánnyal szemben magukra vállaltak, léptek közbe, hogy megakadályozzák azt, hogy a lázadó tengerészek önző és jogosulatlan föl­lépése a forradalom eredményeit kérdésessé ne tegye. (Berlin, december 26.) A rohamcsapatok a IV. kapun át hatoltak be­ a palotába. Kézigrá­náttal fölrobbantották a kaput, azután a fő­lépcsőn át benyozmultak­ a volt császár lakosz­tályába, amelyből azonban a matrózok kivo­nultak és a fehér márványteremben zárkóztak el. Ennek az ajtaját is kézigránáttal döntötték be és ezután ember-ember elleni harc keletke­zett és végül is a matrózok a palota déli szár­nyába szorultak. Ennek a folyosóin a matró­zok gépfegyvereket helyeztek el, amelyek sza­kadatlanul működtek. Mindkét részről sok ha­lott és sebesült feküdt a padozaton. Az audien­ciák termében 25 tengerész két gépfegyverrel sáncolta el magát s ezek is folyton lövöldöz­tek. Végül őket is legyűrték. A palota összes termeit és folyosóit össze-vissza lyuggatták a golyók, a padozaton pedig sok helyen egész vértócsák vannak. STÉP SZAVA A Hunterfek megszállták a Vorwärts épületét. (Berlin, december 24.) Tegnap délután a Siegesallén a forradalmi vezérek és a berlini nagyüzemek képviselői több gyűlést rendez­tek. A gyűlések után a tüntetők nagyobb tö­megekben átvonultak a városon. Az egyik na­gyobb csoport a Lindenstrasséra vonult és megszállotta a Vorwärts épületét. A rendőr­főnök személyesen kísérelte meg a közvetítést, ami sikerült is annyiban, hogy a nyomdát is­mét elhagyták és az épületet a rendőrfőnök­ség legénységének őrizetére bízták. A Vor­wärts épületét, amikor a tömeg oda benyomult, egy Vadászparancsnokság tartotta megszállva. Az épületben több gépfegyvert állítottak föl és egy páncélos autó is készen állott. Ezt az autót a benyomuló matrózok elvitték, az őrsé­get lefegyverezték és új őrséget állítottak föl, a velük együtt behatolt katonákból, akik között a köztársasági katonai őrség tagjai is nagy számban voltak jelen. Kijelentik, h­ogy a Vor­wärts épületének megszállása sem valamelyik politikai párt vagy csoport, sem pedig a forra­dalmi vezérek intézkedésére nem történt, ha­jlam­ tisztán a Vorwärts magatartása miatt fölzúdult tömeg akaratából következett hé­­ t általános írán­3sztó£oea Belgiumban. (Brüsszel, december 26.) A király elnöklésé­vel tartott minisztertanács elfogadta az álta­lános választójogról beterjesztett javaslatot. A frans" a massjrarwrsarpgi álle­poto­k­ A „Daily News" december 11-iki számában érdekes cikkben foglalkozik Magyarországgal. Magyarországon - írja a lap -- a hangulat egyre izgatottabb az antant hatalmainak rész­vétlensége miatt Az­ országban domináló új politikai irány kétségtelenül demokratikus "és őszinte. " Az egyes társadalmi osztályok leg­jobbjai egyesülnek annak a célnak elérésére, hogy az országot­ a Tisza és pártja által terem­tett helyzetből kiszabadítsák. Annak ellenére, hogy Magyarország is hadat viselt Anglia el­len, politikai körökben is, társadalmi körök­ben is nagy a rokonszenv Anglia iránt, ami Angliának Magyarországon jelentős befolyást biztosíthatna. Erdély esetleges elvesztése nagy keserűséggel tölti el a lakosságot, a Habsbur­gok távozása ellenben teljesen hidegen hagyja az országot. A közvélemény Károlyi Mihályt óhajtja az új köztársaság első elnökévé meg­­választani. Svájc a Kivándorlás és bevándorlás ellen. *• 7t azSvetség/ianetcs sxadtSipolHSfuSval tdmolgatja a munídjsdg terjeszvéseit. (Bern, december 25.) A svájci nemzeti tanács a nemzeti munkaerő védelméről­ és a kül­földiek által való gazdasági elárasztás elleni védekezésről szóló indítványt tárgyalt. Az in­dítványozó hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tanult hazai munkások túl erős kiván­dorlását megakadályozzák azáltal, ha támogat­ják a munkásságot törekvéseiben, magasabb bért és kedvezőbb munka­feltételeket biztosíta­nak neki, kiépítik a munkanélküliek biztosítá­sát és ellátását, előmozdítják az általános nép­biztosítás ügyét, fölvilágosítják őket a külföldi élet- és munkaviszonyokról, és küzdenek a megengedhetetlen eszközökkel, dolgozó külföldi munkás toborzás ellen. Az indítvány intézkedé­seket kér az ellen, hogy a svájci munkaerő piacát külföldi kétes elemek árasszák el, vala­mint védelmet kíván az ellen, hogy a svájci területen a hazai közgazdaságot fenyegető mérvben létesüljenek külföldi vállalatok, to­vábbá védelmet kíván a középhatalmak, vala­mint a többi határos országok területéről fe­nyegető tömeges bevándorlás ellen, amely munkanélküli és vagyontalan elemekkel árasz­taná el az országot. Végül kérdik a szövetség­tanácstól, hajlandó-e Wilson programja szel­lemében az ország közgazdasága védelmére, de az emberiesség szempontjainak tiszteletben­tartásával szembeszállni a fenyegető veszede­lemmel. A szövetségtanács megígérte a követelések teljesítését főleg a hazai munkaerők védelme tekintetében. A kormány szigorú intézkedése­ket tett a leszerelt katonáknak Svájcba való özönlése ellen. A németek és olaszok vissza­vándorlását szigorúan ellenőrzik. A nyílt és burkolt külföldi üzletalapításokat Svájcban a kereskedelmi lajstrom felülvizsgálata útján si­került meghiúsítani. Az indítványban támasz­tott követelések megoldása azonban szoros kapcsolatban áll a nemzetközi gazdasági fej­lődéssel. Svájc az idegenekkel szemben humá­nusan fogja viselni magát és a­ világháború során tanúsított szigorú semlegességével Svájc az egész világnak megmutatta azt a szándékát, hogy biztosítani akarja gazdasági exisztenciá­ját. 1918 december 25. A POLITIKA HÍREI. Miniszteri értekezlet. A kormány tagjai szer­dán este miniszteri értekezletet tartottak, ame­lyen a hadügyi és a valláci­ós közoktatásügyi tárca betöltéséről tanácskoztak. Lapjelentések szerint, a­ tanácskozáson nem jött létre végleges megállapodás és egyelőre egyik tárcára sincs végleges jelölt. Az egyik esti lap szerint az a vélemény alakult ki, hogy mindkét minisztert a Károlyi-pártból fogják kiválasztani és az sem lesz akadály, ha az, akit akármelyik tár­cára meghívnak, eddig nem is volt pártpoliti­kus. Az értekezlet után Károlyi Mihály minisz­terelnök Csurgóra utazott, ahol két napig ma­rad. A munkaügyi és népjóléti minisztérium a legközelebbi napokban megalakul. A belügy­minisztérium összes szociálpolitikai ügyosztá­lyai átmennek a népjóléti, minisztériumba. Bos­nyák Zoltán államtitkár, aki ezeket az ügyosz­tályokat vezette, kiválik a belügyminisztérium­ból és az új minisztériumnak lesz államtitkára. Átkerül a belügyminisztériumból az egész köz­egészségügy is. A népjóléti minisztériumban folytatja ezután tevékenységét a gyermek­védelmi osztály és áthelyeződnek az összes köz­segélyezési ügyek, a kársegélyezések, valamint az internáltak ügyei is. Minthogy a lakásügy is az új minisztérium hatáskörébe tartozik, a városi ügyosztályból oda kerülnek az eddig ott intéztett lakásügyek. A cselédügy, amelyet ed­dig a belügy­minisztéri­um rendőri ügyosztályá­ban intéztek, szintén a munkás- és népjóléti minisztérium hatáskörébe kapcsolódik. A leg­közelebbi napokban megszűnik a Hadigondozó Hivatal is, amint már jelentettük, beleolvad egészen a népjólét minisztériumba. Itt fogják vezetni a hadirokkant-, hadiárva-, hadi özvegy­ügyeket.­­ Új kormánybiztosok. A hivatalos lap leg­utóbbi száma közli, hogy a kormány Szenner József vármegyei aljegyzőt Marostorda, Reisin­ger Ferencet Miskolc város, Balogh Zoltán rendőrfőkapitányt Borsod vármegye, K. Pethes László dr.-t Selmec- és Bélabánya, Ugrón An­drást Beszterce-Naszód vármegye, Asztalos Kál­mán dr.-t Alsófehér vármegye, Gyárfás Elemért Kisküküllő vármegye, Remenyik Aladárt Gö­mör- és Kishont vármegye főispáni teendőinek ellátásával megbízott kormánybiztosává ne­vezte ki. Földmíves szövetség alakul? Hajdúszoboszló­ról jelentik, hogy Juhász Nag­y Sándor köz­oktatásügyi államtitkár legutóbb megjelent a kerületben, ahol beszámoló beszédet mondott. A földbirtokreformmal is foglalkozott és azt mondotta, hogy minden előítélettel és mellék­tekintettel szakítva Magyarországon földmí­vesdemokráciát kell teremteni. A­ gazdákat szövetkezetben kell tömöríteni. Bejelentette, hogy közoktatási úyításai révén szakszerűen képzett és iskolázott földmivesosztályt akar teremteni. A földbirtokreform terén legalább addig a mértékig el kell menni — mondotta —, ameddig a szocialisták kívánják. Azonban a keresztülvitel módját tekintve, bár a magán­tulajdont erősen korlátozni akarja, nem örök­bérletet, hanem magántulajdont szeretne a föld­nélkülieknek adni. Beszéde végén indítványt tett arra, hogy a kisgazda, földmivelő, napszá­mos és munkástömegeket egy táborba kell tö­möríteni. Azt indítványozta, hogy alakítsák meg az Országos Föld­mi­velő Szövetséget, amit a jelenlevők egyhangúan elfogadtak. A külügyminisztériumból. Lapjelentések sze­rint, a magyar kormány berni követe, Bódy-Sch­w­immer Rózsa benyújtotta lemondását, amelyet a kormány el is fogadott. A Károlyi-párt alakuló gyűlése Rákoscsabán vasárnap ment végbe, azonban, tekintve a községnek túlnyomóan szocialista szervezetekbe organizált népét, az összehívott Károlyi-párti gyűlés szociáldemokrata gyűlés lett. A gyűlé­sen Friedrich hadügyi államtitkár, majd Nagy György szólalt föl, aki Friedrich állam­titkárt a­ kerület képviselőjelöltjéül ajánlotta. Szabó Imre és Wojticzky Gyula elvtársak föl­szólalása után kitűnt, hogy a község népének 90%-a szociáldemokrata szervezetek­hez tartozik. A gyűlés bezárása után a község tanácstermében alakították meg a Károlyi­párt rákoscsabai szervezetét. Ebben a község­ben is vigyázni fognak, nehogy Károlyi Mi­hály népszerű nevének hangoztatásával olyan politikai hullák támadjanak föl, akiknek a föltámadása az új rezsimre nézve egyáltalán nem kívánatos.

Next