Népszava, 1918. december (46. évfolyam, 285–309. sz.)
1918-12-05 / 288. szám
It agió december 6. rait, a románokat, a szerbeket. A nemzetiségi önrendelkezés elve az egész vonalon győzedelmeskedett. Vájjon mit tehet a tíz milliónyi magyarság, amelyből a fiatal férfiak zömét a négy és fél éves háború kiölte, amelynek ma nincs se hadserege, se hadi szere, se semmiféle szövetségese széles e világon; vájjon mit tehet ez a maroknyi nép ma egyebet, minthogy maga is a nemzetiségek önrendelkezésének elvi alapjára helyezkedve, a maga részére ugyanazokat a jogokat követelje, ami minden más népet megillet. " Mi szocialisták ezt helyesnek , igazságosnak tartjuk. Ha a nem magyar ajkúak nem akarnak velünk egy államban élni, kísérletet, sem szabad tenni kényszereszközök alkalmazására. De azt kérdezzük a budapesti egyetem tanáraitól és mindazoktól a magyar uraktól, akik most ligát alakítanak Magyarország területének megvédésére, vájjon milyen eszközökkel akarják ezt a területi épséget, megvédeni. Erre feleljenek, ne pedig hazafias fájdalmukat sírják el. Mit akarnak csinálni? Fegyverbe akarják újból szólítani a négy és fél év óta vérzett magyar népet? Gondolják, hogy ez lehetséges? És ha még az emberek egy kis részét sikerülne is fanatizálni, vájjon hol vennék a hadviseléshez szükséges hadianyagot? És ha még ez is megvolna, gondolják-e ezek a hangos urak, hogy az egész ántant ezerszeres túlerejével szemben fegyveres erővel meg tudják védeni az ország területi épségét? Ha pedig nem fegyveres erővel akarják megvédeni, akkor szíveskedjenek nyíltan megmondani, hogy miféle más eszközzel vélik céljukat elérhetni? Addig is, amíg ők szíveskednek válaszolni, megmondjuk mi, mit, tartunk erről az egész szervezkedésről! Megmondjuk nyíltan: ezek a® altak a zavarosban akarnak halászni!; figyékbe urak egy népszerű jelszó mezebertiavart akarnak okozni, a területi integritás jelszavának hangoztatásával ellenforradalmi hangulatot igyekeznek teremteni, az ellenforradalmi erőket, igyekeznek szervezni! Lehet, hogy vannak közöttük jóhiszemű félrevezetettek is. De a mozgató erő, amelyet a „B. H." szerkesztőségében, a levitézlett agráriusok táborában és a „B. H." mai vezércikke után ítélve a budajfesti egyetem tanárai között kell keresnünk, nyilvánvalóan rosszhiszemű, hazafias jelszóval ellenforradalmat kereső. Azok az egyesületek is, amelyek a mozgalomhoz csatlakoztak: a Magyar Társaság,a Székely Nemzeti Tanács, az Országos Balneológiai Egyesület, a Nőegyesületek Országos Szövetsége, a Mária Dorothea Egyesület, a Magyar Jogász Sportegyesület, az Evangélikus Lelkészek Országos Egyesülete, az Országos Nőképző Egyesület, a Magyar Keleti Kultúrközéppont, a Vízcsepp-Társaság, a Hangya, a Köztisztviselő Ügyvédek Egyesülete, az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület vagy teljesen jelentéktelenek, vagy fémjelzett reakciós társaságok, mint a Hangya. A jóhiszeműeket intjük, hagyják el, ezt a rosszhiszemű társaságot, a rosszhiszeműek pedig vegyék tudomásul, hogy a forradalom ellenségeivel, gaz kátmérgezőkkel szemben, nem fogunk kíméletettanúsítani a németség bizonyos részeit Erdélybe, Bánátra, a Szepességbe, Tolnába, Baranyába, sőt a Szerémségbe szórták el. Meg lehet állapítani, hogy Magyarország németségére nézve az Ausztriához való csatlakozásnál még német nacionalista szempontból is fontosabb az egész német kérdésnek egységes elvek szerint való szabályozása. Ez magyarázza meg, hogy Magyarország német nemzete önrendelkező jogát nem akarja úgy gyakorolni, hogy részben elszakad Magyarországtól, hanem egészben itt akarja kifejleszteni kulturális és gazdasági erőit. A magyarországi németség célja nem a Németausztriához való csatlakozás, hanem a német nemzet autonóm jogainak biztosítása. Nemcsak ebből a szempontból fontos a magyarságra nézve a német kérdés rendezése. Jelentős azért is, mert az imperialistanacionalista irányzatokkal szemben, amelyek cseh, román és szerb részről nyilvánulnak meg, a németség érdekei csaknem azonosak a magyarságéval. Erdély régi kulturájú szászságát a románság épp ugy elnyeléssel fenyegeti, mint a székelységet. Bánát magyarjai a szerbséggel szemben épp ugy védelemre szorulnak, mint németei. A Felvidéken Szepesség németeinek helyzete hasonló a tótlakta vármegyék magyar nyelvű lakosságának helyzetéhez. Egyik legsürgősebb feladata ezért a népkormánynak, hogy előkészítse és megkösse a német nemzettel való viszonyunk szabályozását tartalmazó egyezséget. Egyáltalán nem lehet akadálya ennek a német nemzet teljesen egységes szervezetének hiánya. Igaz, hogy a szétszórt német nemzet még eddig nem alkotott egészen egységes szervezetet. A német nép túlnyomó többsége azonban Magyarország német néptanácsába tömörült. Eihez a néptanácshoz csatlakoztak Erdély szászjai, Nyugatmagyarország németei, a torontáli svábok, Baranya és Tolna megyéknek, a budai hegyeknek és Szepességnek német lakossága. Ezzel szemben a Bleyer Jakab és Blaskovich kanonok vezetése alatt álló német-magyarok néptanácsa, valamint a Striegler tanár vezérlete alatt alakult Schwabenrat a magyarországi németségnek elenyésző töredékét képviseli. S ez a töredék nemcsak elenyésző, hanem a magyarországi németség legreakciósabb része. Bleyer Jakab a forradalom kitörése előtt a sicrhredt Nemzetvédő Szövetség fölhívásának aláírói között tündökölt Blaskovich kanonok tipikus képviselője a klerikális reakciónak. A német néptanács a békesség kedvéért ezeknek az uraknak is fölajánlotta a tanácsban való részvételt, de ezek visszautasították azzal, hogy ők szocialistákkal egy asztalhoz nem ülnek. Ilyen előzmények után csodálatos, hogy ezekkel az ellenforradalmi elemekkel egyáltalán még szóba állnak és hogy ezeknek a reakciósoknak kis szeparatcisztikus játékai útját állhatják a magyarországi németség túlnyomó és a német demokrácia egyedüli képviselője, a német néptanács elismerésének El kell mielőbb ismerni a német néptanácsot és teljesíteni azokat a követeléseket, amelyeket ez a néptanács a demokrácia, a nemzeti egyenjogúság szellemében támaszt. A német néptanács követeli a kulturális autonómiát, a német gyermekek anyanyelvükön való tanítását. Helyi önkormányzatot követel ott, ahol a németek nagyobb számban laknak bizonyos területeken. A német nyelvfoltok, a kisebb területeken együttlakó németek részére pedig a közigazgatásban, a bíráskodásban kívánja a német nyelvhasználat jogát. Mind olyan követelések, amelyek megtagadása egyet, jelent a nemzetiségi elnyomás régi rendszerének fenntartásával. Mutassa meg az új Magyarország épp a német kérdésnél, hogy a különböző nyelvű, nemzetek egy állam közösségben való együtt-, élése lehetséges a demokrácia alapján ; mutassa meg a népkormány, hogy a nemzetiségi kérdésben egy világ választja el a régi Magyarország nemzetiségi politikájától. Mutassa meg, hogy eddig nem rajta múlt, hogy a szlovákokkal és ázönmagukal'nem tudott " megegyezni. A német kérdés részekívül sürgős megoldása a magyar belső politika és a külpolitika egyik legégetőbb szükségessége. Minden késedelem, minden hanyagság nagyon megbosszulhatja magát ezen a téren. Ha a magyar forradalom nem halad hétmérföldes csizmákkal a demokrácia, a nemzetek békés együttműködése útján, akkor ellenségeink csizmái fognak végigtaposni rajtunk. A német kérdés. A régi Magyarország nagy bűne, a nemzetiségi elnyomás megbosszulta magát. A monarchia katonai összeroppanása a legtöbb nem magyar nemzet elszakadási törekvéseit hívta életre. Ilyen elszakadási törekvések alig érvényesültek a németeknél. A németek csak egy része lakik Ausztria mellett aránylag nagyobb tömegben. A németség egyébként Magyarország legkülönbözőbb részeiben él. Vándorlások, telepítések a NÉPSZAVA A szlovák vidék kiürítését követeli az ántánt. # * VI* alezredes átirata a magyar kormányhoz. — A kormány válássá. — Az kormány proklamációja a magyar néphez. Az ántánt keleti hadserege nevében, párisi utasítás alapján. Vix alezredes átiratot intézett a magyar kormányhoz, amelyben követeli, hogy a magyar kormány az egész szlovák területről vonja vissza csapatait. Ezt a követelést a fegyverszüneti szerződéssel indokolja meg, noha a fegyverszüneti szerződés kifejezetten a magyar kormánynak tartja fönn az egész közigazgatást. A magyar kormány természetesen eleget tesz a követelésnek, mert nincs módjában, hogy a tényeken A ,,Politikai Híradó" jelenti. Vix alezredes, a francia küldöttség vezetője, december 3-án az alábbi táviratot intézte a miniszterelnökhöz: Szövetséges katonai küldöttség a magyar kormány mellett. Fix alezredes, a küldöttség főnöke, Károlyi Mihály gróf őnagyméltóságához, a magyar kormány miniszterelnökéhez Budapesten. Nagyméltóságú Uram! Paksból kapott utasítások teljesítéseként a keleti szövetséges hadseregek parancsnokló tábornoka arra kér, hogy a magyar kormánnyal a következőket közöljem: A magyar kormány Szlovákországba (Slovaquie) magyar csapatokat küldött, amelyek a szlovák vidékeket kifosztották, azokat a lakosokat, akik a cseheknek rendelkezésére bocsátották magukat, fogságba vetették, a cseh csapatoknak azokat a kis osztagait, amelyek a szlovákoztasson. A kormány válaszolt Vis utiratára és közölte, hogy a kényszerűséggel szemben meghajlik, de az ország sorsának döntő bírójául csak a jogot és igazságot ismeri el. Egyúttal kiáltvánnyal fordul a magyar néphez, amelyet arra kér, hogy a kényszerűség előtt hajoljon meg, ne adjon alkalmat a fölösleges vérontásra Ezekkel az eseményekkel lapunk első cikkében foglalkozunk. vák területeket a forradalom által onnan kiűzött magyar hatóságok távozása után elfoglalták, elűzték vagy megölték. A csehszlovák államot a szövetségesek elismerték. Hadseregét szövetséges hadseregnek elismerték. A cseh szlovákállamnak jogában áll elfoglalni a szlovák területeket, már csak azon a címen is, hogy mint szövetséges hadviselő részese a fegyverszünet végrehajtásának, amely rendelkezett a régi osztrák-magyar monarchia területének elfoglalásáról. Ennek folytán meg vagyok bízva, hívjam föl a magyar kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza csapatait a szlovák országokból, ahol azok szövetséges megszállás mellett semmi szín alatt sem rendezkedhetnek, be. Van szerencsém arra kérni Nagyméltóságodat, szíveskedjék a fenti rendelkezések haladéktalan teljesítése végett a rendeletet kiadni és velem tudatni azt az időpontot," amelyben ezek a rendelkezések teljességükben végre lesznek hajtva. . . Fogadja Nagyméltóságod megkülönböztetett tiszteletem kifejezését. Vix, Vix alezredes jegyzéke a miniszterelnökhöz.