Népszava, 1918. december (46. évfolyam, 285–309. sz.)

1918-12-10 / 292. szám

XLVL évfolyam. Budapest, 1918 deoember 10, kedd. 282. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA; ®f7 6tto » . • • «. TI.— kor. fél évre... M.— kor. e»y hétre.. MiTtd im.. tgy hAra .... .. 1,5* korons. . hoc. , •— kor. BOTES SZÁM ÁRA 24 FII,LÉK. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. / * * Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉ«»: VIII., OOITTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 éa József 3-30.) KIADÓHIVATAL: TIS., OONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) A Munkástanács 1918 december 10-én, kedden este pont 8 órakor e vas- £s fém­munkás-otthonban (VII, TkBkMyut 56) nagyon fontos értekezletet tart. A haladás tempója. Semleges diplomata jelentette ki egyik esti lap tudósítója előtt, hogy a nyogati hatalmak nem rokonszenveznek « azzal az irányzattal, amelyik mc&t nrrá lett Magyar­országon s amelyik a kommunizmus felé haj­lik. Ez a semleges diplomata, aki a magyar reakcióval szemben nem viselkedik semleges érzelmekkel, nem tudja, hogy Magyarorszá­gon a szociáldemokrácia ugyan részt ve«sz a forradalom népkormányában, de — sajnos — a kommunizmus felé hajló irányzat még eddig nem lett nrrá Magyarországon. Hogy ez ugy van, amint mi irjuk és nem ugy, mint a reakciós semleges diplomata gon­dolja, legjobban abból a megmozdulásból tű­nik ki, amelyik a Károlyi-párt bizonyos kö­reiben észlelhető. A Károlyi-párt egyike azoknak a pártoknak, amelyiken a népkor­mány alapul. Sőt az,a párt, amelyik számbe­lileg legerősebben van képviselve a népkor­mányhan. A Károlyi-párt bizonyos, körei — ugy látszik — túlságosan radikálisnak tart­ják azt a politikát, amelyik a forradalmi időkben megnyilatkozik. Mi ezzel a fölfogás­sal szemben kijelentjük, hogy aki ma Ma­gyarországon nem hive a leggyorsabb, a leg­rohamosabb átalakulásnak, az a békés társa­dalmi fejlődés legnagyobb ellensége. Aki a magyar társadalom, a magyar gazdasági élet békés fejlődésének hive, annak a társadalmi és gazdasági átalakulás terén a leggyorsabb tempójú haladást kell követelnie. Magyarország politikai és szociális tekin­tetben a legelmaradottabb államok közé tar­tozott. A forradalom előtti Magyarországhoz hasonló reakciós alakulat Románia kivéte­lével talán nem volt egész Európában. Az a körülmény, bogy a magyarországi szociál­demokrata párt egy forradalmi, erősen hang­súlyozzuk, forradalmi kormányban részt vesz, a forradalom vívmányainak biztosí­tása céljából, ezt csak azért teszi, mert tudja, hogy a társadalmi fejlődés előföltétele Ma­gyarországon a régi Magyarország romjai­nak eltávolítása. Ezeknek a romoknak az el­távolítása ma nem történhetik máskép, mint a legteljesebb demokrácia megvalósulása ut­ján, egy oly demokrácia megteremtése utján, amely mint a fejlett nyugati demokráciák is, bizonyos mértékben már a szocialista tár­sadalom felé hajlanak. Mikor a Károlyi-párt elégületlenjei a pol­gári radikális pártot támadják, akkor ugy járnak el, mint a sanda mészáros. A radi­kális párt felé néznek, de a szocialista párt felé ütnek. Mert n^m kell különös politikai műveltség ahhoz, hogy valaki megállapít­hassa: melyik politikai párt ma Magyaror­szág legradikálisabb pártja. Az az adópoli­tika, amelyet a radikális párti pénzügymi­niszter követ, a konzervativeknek lehet túl­ságosan radikális, a szocialistáknak még nem eléggé radikális. Az a nemzetiségi poli­tika, amelyet a radikális nemzetiségi minisz­ter hirdet, előttünk már azért sem lehet radikális, mert egyszerűen olyan elvek köve­téséből áll, amely elveket magáévá tett már mindenki, aki nem a szocializmus, hanem a pacifista polgári demokrácia hitvallását fo­gadta el. Három s»gy kérdés foglalkoztatja ma a magyar közvéleményt. Az egyjk: a földkér­dés. Magyarország a latifundium uralmának a klasszikus földje. A birtokosok kilenctizede ura Magyarországon a művelt terület több mint harmadának. Ezzel szemben tömérdek nincsetlen mezőgazdasági munkás van. a kis­birtokasok jó része törpebirtokos, aki nem tud megélni földjéből. A nu'sik nagy kérdés: az adókérdés. Magyaror-:ág a le<T8zemér­metlenebb osztálykiváltságok hazája volt; Az az ország, ahol csak névleges volt az ural­kodó osztályok adózási kf' : clezctttt'-ge, a kor­rupt adókatfcszier mellett a kisbirtok adók­kal túlterhelt. Hatalmas fogyasztási adók nehezednek a mupkásosz'uyra. A. nagybir­tok csaknem adómentes. A harmadik pro­bléma: a nemzetiségi kérdés. Az a Magyar­ország. amelyik a latlfiiudiitmokuak és az adópaiigjnákfnk az m-szága nmolyjk a :ati­-h 1* ''niá* <?« i i *Íi> 11" 1 tp-nfif ntf alsó-osztály oL Ic^ .ije-ei -íytyjö^sn tiíjáil tudta föntartani, ez az ország az alsó nép­osztályok elnyomását, a lehetetlen választó­jogot a nemzetiségi elnyomással indokolta. Mi nem tiirhr'jük, hogy a magyar földre­form ne pusztítsa el a nagybirtok uralmát. Mi nem tűrhetjük, hogy a jövő adórendszere ne szüntesse meg a íiagyvagyon htilalmas kiváltságait. Mi nem engedhetjük, hogy nem­zetiségi politikánk Európa leguszitóbb, leg­gy ti löltebb nemzetiségi politikája legyen. Már most is a legnagyobb türelmetlenséggel nézzük, hogy még azoknak a nemzeti kérdé­seknek, amely nemzeti kérdések különösebb tulkövetelések nélkül könnyen megoldhatók leimének, a német és a rutén nemzeti kérdés­nek a megoldása, indokolatlanul késik.'Aki a földkérdés, az adókérdés és a nemzetiségi kérdés radikális megoldásától fázik, aki az óvatos és lassan haladó politika hive Ma­gyarországon, az legelső sorban szembe fogja magával találni azt a pártot, amelyet igazán nem licitált még tul Magyarországon egy polgári párt sem radikalizmus tekintetében: a magyarországi szociáldemokrata pártot. Igazán nem félünk attól, hogy Magyaror­szág uralkodó osztályai, amint ezt ma az óvatos haladók hangoztatni szeretik, kül­földre fognak vándorolni. Már láttunk irtó­zatos kivándorlást a múltban, a nincsetlenek nagy megmozdulását, igen sok igazi ma­gyarnak távozását olyan országokba, ame­lyekből sohasem tértek vissza. Magyaror­szág uralkodó osztályai eléggé hűvösen néz­ték ezt, a vérveszteséget, sőt üzleteket kö­töttek azokkal a hajóstarsaságokkal, ame­lyek vitték kifelé Magyarország magyar­jait. Mi nem hisszük, hogy a Cunarddal va­lami jó üzletet kötne az. aki a magyar nagy­birtokosok vagy nagy lökések kivándorlása dolgában szerződést kötne. Hová mennének a nagybirtokos urak? Talán Franciaor­szágba, a kisbirtok országába? Vagy An­gliába, amelynek miniszterelnöke Lloyd George,^ a polgári radikális ugy beszél az angol jegybirtokosokról, hogy attól a hang­tól az égnek áll a hajaszála minden m:*gyar nagybirtokosnak? Nem félünk a nagytőké­seik menekülésétől sem. Tudjuk, hogy a vi­í lágháborut követő adópolitika az európai demokrácia egy országában sem lesz ked­vező a nagytőkére nézve. Talán Angliába mennek azok az urak, akik a magyar adó­politikától félnek, abba aa Angliába, ahol a forradalmi korszak előtt, a békekötés előtt, a hadinyereség nyolcvan százalékát vettek el adó fejében?, Vagy arra gondolnak talán, hogy a régi magyar nemzetiségi politikát folytathatják valamely külföldi országban? A korlátlan osztályuralomnak az ideje már minden' országban lejárt és nem tudják, mi az a külföldi demokrácia azok, akik a ma­gyal- polgári radikálisok demokráciáját va­lami irtóz«'; toe sötétbe való ugrásnak képze­lik el. Mi mindenkinek, aki nem akar a Tiszák és Wekerlék sorsára jutni, aki nem akar kon­zervativizmusával ujabb forradalmat elő­idézni, rigyon ajánljuk: térjen a minél gyor­sabb haladás álláspontjára. A forradalom­nak egyetlen ellenszere van: alapos társa­dalmi reform. Mi Magyarország népét mun­kára szólítjuk föl, mert Magyarországnak a munkára ma igen nagy szüksége van. De munkára és dologra hívjuk föl Magyarország politikusait, Magyarország uralkodó osztá­lyának képviselőit is. Igen nagy, igen alapos munkára van szükség itt abból a célból, hogy a lelkekből kitisztítsuk a konzervativizmus rozsdáját és hogy minden porcikájában át­alakítsuk a maradiság Magyarországát a de­mokratikus haladás Magyarországává. Fehér gárda. i Az alább következő nyilatkozatot ós cikket kaptuk az aktiv tisztek politikai szerepéről. A tényleges tiszteknek (akik a Magyar Or­szágos Véderő Egyesületben tömörülnek) és a hivatásos altiszteknek küldöttsége Zsiros István alezredes és Sárkány József őrmester vezetésé­vel kereste föl hétfőn äste a szerkesztőségün­ket. A küldöttség tagjai előadták, hogy a Nép­szava vasárnapi számának Ellenforradalom cimü cikke, amelyben megirtuk, hogy aktiv tisztek ellenforradalmi mozgalmakkal kísérle­teznek, alkalmas arra, hogy a tényleges tiszte­ket olyan színben tüntesse föl, mintha vala­mennyien ellenforradalmi irányzatot követné­nek. A küldöttség tagjai kijelentették, hogy a MOVE-ben tömörült valamennyi aktiv tiszt ne­vében, hogy a szervezet és tagjai távol állanak minden ellenforradalmi és monarchists, mozga­lomtól ós arróL, hogy aktiv tisztek között ilyen mozgalmak volnának, nlnís tudomásuk, ők egytől-egyig a köztársasig és a népkormány hivei, amelyet életükkel i» hajlandók megvé­deni ; de meg akarják védeni a polgárságot is a fosztogatásoktól. Ez a meggondolás vezette őket arra, hogy szolgálataikat a kormánynak Lapunk mai száma 10 oldal. siikKi •••

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék