Népszava, 1919. január (47. évfolyam, 1–27. sz.)

1919-01-02 / 2. szám

1919 farruár 1 WE PS 55 AVA A csetiek migsiálltak Pozsony északi szegélyét * * Tárgyalásik a me­gszálló tsapatokka!. — A csehek megakasztották a forgalmat Bécs és Budapest között; a Nav. vonatai csak Érsekújvárig kisiekeditsmnere? — Miskorsra is be akarnak vonulni a csehek . — Nagykárolyt nem szállják meg a románok. A Hadügyminisztérium szerdai hivatalos jelentése Pozsony város északi szegélyének megszállásáról számol be. A megszálló cseh­szlovák csapatok nem nyomultak beljebb a városba, hír szerint újabb csapatokat vár­nak és csak azután vonulnak be Pozsonyba, amelynek megszállását egyébként január 4-ére jelezte a prágai cseh-szlovák sajtó­iroda ismeretes közleménye. A csehek elő­nyomulásáról a hadügyminisztérium a kö­vetkezőket jelenti: „A csehek kedden délelőtt Dévényújfalun és Lamacson át megkezdték előnyomul­ás­ui­kat Pozsony ellen. Parlamenter­ tárgyaláso­kat be nem várva, védőőrségeinket harcban a város északi szegélyéig nyomták vissza. Vérontás elkerülése végett karhatalmi csa­patainkat­ a Duna déli partjára vontuk vissza, mire a csehek a pozsonyi töltény­gyárat és a város északi szegélyét megszállot­ták. A városba való bevonulásuk miatt tár­gyalások vannak folyamatban. Katonai köz­igazgatási hatóságaink helyeiken marad­nak"" Hír érkezik arról, hogy a csehek előnyo­mulásuk közben a Bécs—Marchegg-i vona­lon, Lamaes és Bérényujfalu között fölszaki­tották a sineket és igy ezen a vonalon meg­akasztották a forgalmat Bécs és Budapest között- A Máv­ vonatai ezentúl már csak Érsekújvárig közlekednek. A csehek elvág­ták a Budapest—Pozsony-i telefonvezetéket és igy a pozsonyi kormánybiztosság már csak Bécsen keresztül tud a magyar kor­mánnyal beszélni. Jankó kormánybiztos szerdán délután Bazinba, megy, hogy ott Piccione olasz tábornokkal, a cseh-szlovák csapatok parancsnokával tárgyalást foly­tasson Pozsony megszállásáról. A csehek valószínűen már csütörtökön vagy pénte­ken szállják meg Pozsonyt. Bécsből azt jelentik, hogy a város össze­köttetése Pozsonnyal megszakadt, a vona­tok csak Marcheggig közlekednek, a Bécs— Pozsony-i villamosvasút kocsijai pedig csak Köpcsényig, a magyar határig. :*­­ Miskolc megszállását is tervezik? Kassára érkezett jelentések szerint a csehek­nek az a szándéka, hogy a legközelebbi napok­ban megszállják Miskolcot is. Ez a hír, amelyet egyelőre nem lehet ellenőrizni, magánjelentés formájában jutott a fővárosba, hivatalos in­formáció nincs róla A losonci Munkástanács tiltakozása. A losonci Munkástanács december 35-iki ülésén foglalkozott a cseheknek azzal a tervé­vel,­ hogy Losoncot is megszállják. A Munkás­tanács határozata, amely elkésetten csak most érkezett hozzánk, a következőket mondja: Erőszakosnak tartjuk a csehek ama eljárá­sát, hogy szinmagyarajkú és a magyar terül©­íékkei szorosan összefüggő városunkat cseh kormán­yzat alá juttassák. Szocialista érzésein­ket legjobban bántja, hogy a cseh kormányzat részéről erősen imperialisztiíku­s irányzat érvé­nyesül ebben a cselekedetben. Kifejezetten hangsúlyozni kívánjuk tehát, hogy tisztán a nagyobb fizikai erő­t értjük alatta az ántantot — kényszerítő nyomása alatt tűrjük az egész rokoeság akaratával szemben álló diktatúrát, beletörődni a wilsoni elveknek CS­AS, önrendel­kező jognak e botrányos megsértésébe sohasem fogunk, ell­ene tiltakozó szavunkat mindig föl­emeljük. Szocialisták vagyunk és ép úgy köve­teltük annak idején a nemzetiségek részére az önrendelkező jogot, mint ahogy azt most, jog­gal megköveteljük a magyar lakosság részére is, elsősorban azonban tiltakozunk bárminő, el­veinkkel ellenkező, imperialisztikus szándék ellen. Egyébként elveinkért, mint eddig is, to­vábbra is erős harcot folytatunk, legyen ellen­felünk akár magyar, akár cseh kapitalizmus, akár magyar, akár cseh imperalizm­us. Dacos, elkeseredett nyugalommal és barátsággal vár­juk tehát a cseh megszállást, nem fogunk ne­kik ellentállni abban a reményben, hogy az Igazs­ágnak és az Internacionálé már-már újra­ébredő erejének mielőbb sikerülni fog el­rein­ket vég­leges győzelemre juttatni. A megszállott Arad, Az Aradon megszálló francia csapatokat a huszárkaszárnyában helyezték el. Martin őr­nagy, a csapatok parancsnoka, tárgyalt a kor­mánybiztossal, a helyőrség parancsnokával és abban állapodtak meg, hogy a rendet a rend­őrség, a csendőrség és a megszálló csapatok közösem fogják föntartani. A vasárnapi véres események részleteinek megállapítására kikül­dött bizottság tovább folytatja a vizsgálatot. Lőcs Rezső polgármester a francia megszálló csapatok parancsnokával kötött megállapodás értelmében felhívást tett közzé, amelyben figyel­mezteti a város lakosságát, hogy a francia meg­szálló sereg szigorú rendszabályokat léptetett életbe. Megtiltotta az egyenruha viselését, el­rendelte minden katonai és polgári lőfegyver­nek 18 órán belül való beszolgáltatását, felfüg­gesztette a gyülekezési jogot és megtiltotta bár­miféle jelvények használatát, zászlók kitűzését, rózsák vagy gomb jelvények viselését. A lapok szabadon megjelenhetnek cenzúra nélkül. Az utcán legföljebb két ember mehet egymás mel­lett. Záróóra este kilenckor van, kilenc óra után nem szabad az utcán járni. Amennyiben ezek az intézkedések nem járnának a francia pa­rancsok részéről óhajtott eredménnyel, még sokkal szigorúbb rendszabályokat fog életbe­léptetni. Az a francia különítmény, amelyet kedd délutánra vártak, nem érkezett meg és a tisztek kijelentése szerint csupán akkor jön Aradra, ha feltétlenül szükség lesz rá. Aradi jelentés szerint az Arad—Hegyalja-i vonalon román szárdisták Világon állomáson föltartóztatták a vonatokat és azt követelték a személyzettől, hogy az aradi és budapesti la­pokat adják át nekik. Amikor a személyzet en­nek a fölszólításnak nem akart engedelmes­kedni, a gárdisták megostromolták a csoma­gokkal teli­ kocsikat, kidobálták az újságosomat­­okat és elégették az újságokat. Ugyanez tör­tént Borossebes állon­áson is. Ezen a vonalon a magyar katonákat leszállásra kényszerítették. Nagykárolyt nem szállják meg. Nagykárolyból jelentik, hogy december 30-án reggel átutazott Berthelot tábornok a kíséreté­vel. Ilosvay Aladár alispán nagyobb küldött­séggel beszállt a tábornok szalonkocsijába és francia nyelven tolmácsolta a város és környék magyar lakosságának üdvözletét. A tábornok a következőket válaszolta: — Tudom, uraim, több információ meggyő­zött arról, hogy a magyar nép önfegyelmezett­. A lakosság impozáns felvonulásából és többi értesüléseimtől is tudom, hogy Nagykároly­nak és környékének többsége magyar és bizto­sítom önöket, hogy addig, amíg a lakosság ön­fegyelmezettségével fön­tart­ja a­ rendet, sem román, sem más megszálló csapat nem jön ide. Hangsúlyozta ezután, hogy a francia nemzet mindig rokonszenvezett a magyarokkal Öt5 67 A rokonszenv talán a közel­jövőben, amikor a viszonyok tisztázódnak, meg fog nyilatkozni. Egységes közellátás a megszállt területen. Temesvárról jelentik, hogy odaérkezett Hen­rys francia tábornok a temesvári francia pa­rancsnokság látogatására A pályaudvaron Gambetta tábornok fogadta. Meglátogatták a tábornokot Gyorgyevics György szerb tábor­nok, utána pedig Róth Ottó elvtárs bánáti kor­mánybiztos és Jakobi és Tőkés főispánok. A tábornok kijelentette, hogy olyan intézkedések következnek, amelyeknek az a céljuk, hogy nemcsak a Bánátban, hanem az egész megszál­lott területen a közellátást egységessé tegyék. Kijelentette azt is, hogy a szövetségesek a fegyverszüneti szerződés minden pontjának megtartására ügyelni fognak. Ezután a tábor­nok Temesvárról Szegedre utazott. Itt közöljük hogy Nagyváradról érkező je­lentés szerint a nagyszebeni román kormány-Keteváes Bésén MiMót nagyvárosi honvéd­tisztet kormánybiztosi hatáskörrel liete, meg Bihar vármegye és Nagyvárad város terüle­tére a közélelmezési ügyekben. Bésán megje­lent Lukács Ödön főjegyzőnél, aki arra kérte, hogy a vák­ok ellátásának megkönnyítése érde­kében a román kormányzótanács legyen segít­ségére a városnak. Mackensen internálása. Különböző, ellentétes hírek kerültek forga­lomba arról, ami a fóti Károlyi-kastély körül történt, amelyben Mackensen és törzskara tar­tózkodik. Most már tisztázódott, a kérdés, hogy a franciák körülzárták a kastélyt és kijelentet­ték, hogy kizárnak minden közlekedést a kas­tély és melléképületei között. Mackensen meg­tagadta a francia ezredes fogadását, amire az ezredes benyitott hozzá Mackensen tábornagy Károlyi Mihály miniszterelnökhöz fordult or­voslásért. A keddi minisztertanács tárgyalta ezt az ügyet is és Festetick Sándor hadügymi­nisztert bízta­ meg azzal, hogy lépjen érintke­zésbe a francia katonai bizottság vezetőjével, Vyx alezredessel. + A szerbek és horvátok. Zágrábból jelentik: A délszláv nemzeti ta­nács sajtóirodája megcáfolja azokat a híresz­teléseket, mintha a szerbek egyenetle­nkedné­nek a horvátokkal és erőszakos eljárásuk kö­vetkeztében horvát­­politikának Fiuméba mene­kültek volna. A sajtóiroda ez­zel szemben meg­állapítja, hogy­ egyetlen horvát politikus sem menekült olasz területre vagy máshová és olasz területen csak azok a horvát politikusok vannak, akiket az olasz megszálló hatóságok jogellenesen internáltak és jogellenesen Olasz­országba hurcoltak. Horvátországban nincs egyetlen párt sem, amely Horvátországnak Szerbiával való egyesítése ellen állást foglalna. Nem is­az a sajtóiroda szerint az a hír sem, ho...­." Liposcak tábornok letartóztatásával kap­csolatban több száz embert letartóztattak volna. Mindössze négy embert helyeztek őri­zetbe, akik közül kettőt már szabadlábra is helyeztek. Nem igaz tehát, hogy Bauch báró hívei fogságban lennének. A szerb csapatok el­len sehol semmi panasz nem merült föl, min­denütt a legn­agy­obb­ lelkesedéssel, fogadták őket és a lakosság a legjobb viszonyban van velük. a Béke ügye. * Az ántánt a szovjet­ kormány német­­országi megbizottainak eltávozását követeli. (Hága, január 1.) A „Temps" a főhadiszál­lásról származó értesülései alapján azt írja, hogy az ántán fetal hadiállapotban levő szov­jet­ kormány képviselőinek Németországban v­aló tartózkodása a szövetségesekre nézve le­hetetlenné teszi a fegyverszüneti tárgyalások folytatását és a békemegbeszélések megkezdé­sét. Az oroszországi beavatkozás ellen. (London, január 1.) A­­Weekly Dispatshh* azt írja hogy az angol nép között egyre növek­szik a hangulat az ellen, hogy Anglia fegyve­resen intézze el az orosz kérdést. Elég ürő­hély maradt az angol asztaloknál, ezt a rette­netes számot az évforduló után nem kell még növelni. Ha új háború törne ki, intézzék el azt azok a nemzetek amelyek kevesebbet szenved­tek mint Angolország és Franciaország. A ka­tonáknak megígérték, hogy csak ebben a hábo­rúban vesznek részt, ezt törvény is biztosítja de arra nincs törvény, hogy Oroszországban a rendet nekik kel helyreállítani. Az angolok elfogták az orosz tengerészeti néafcírtást. (Stockholm, december 31. — „AB üst.") K Calypso angol hadihajó két orosz bolseviki tor­pedósutót zsákmányolt. Az egyik éppen Reval világítótornyának bombázására készült. A hajók tisztjeit és legénységét elfogták, közöt­tük van a szovjet­ kormány tengerészeti névbiz­tosa, Raskolnikov is. Miért bukott meg Henderson 7 (Rotterdam, december 31.) A „Daily Chro­nicle" írja: Henderson azért bukott meg, mert megegyezésre törekedett a pacifizmm és bolse­vizmus között. Oktalanul erre pazarolta minden erejét, de ez a politika a nép fölfogásában nagy ellenzésre talált. A pacifizánus és a csüggesztés politikája alapos leckét­­kapott. A német »od­ademokraták wá«»*ztési kiáltványa. (Berlin, január 1.) A németországi szociálde­mokrata párt ma teszi közzé választási kiáltvá­nyát, amely a következőket mondja: azt akar­juk, h«*ry * német nép alkotmánya, legyen a

Next