Népszava, 1919. január (47. évfolyam, 1–27. sz.)

1919-01-02 / 2. szám

4 i'i­ legszabadabb köztársasági alkotmány a rh­é­arons. Mindent el fogunk követni, hogy olyan igazságos béke jöjjön létre, mely a világot egy új hahóm borzalmaitól megóvja A német né­pet nem lehet megsemmisíteni és a német nép nép nem hagyja magát megsemmisíteni. Nem engedhetjük meg, hogy a kapitalizmus újr­a ki­zsákmányolja és el­nyomja a t xhiexiu és kétkezi munkásokat. Célszerű pigi'.n'ifécióval és az al­kot«­ erő és a munkák eldv­ije­­lésével fejlesz­teni akarjuk a terrae',?»i »n­­ névül a nép nem élhet. Elítéljük ff foWárkHorift­ét, az ujabb vérontást. Célunk a !#uielteteben­ sz­abadság és a legtökéletesebb rend. EgyetJen faijL egyetlen törzset, egyetlen politikai vag* tyJIAsf meg­gyezsü­lés^ nem akarunk «Ira omni SttartaeME'unetort daltvoiDla 8 pDrlamcittarisiniisnH, (Berlin, január 1.) A Spartacus-i szö­vetség bír royaliui konferenciájáról, amelyre egész Né­metországból mintegy 910 delegátus jött öesze, a, Vorwärts a követkégiket jelenti. Arról tárgyal­tak, hogy részt veg­yenek-e a nemzetgyűlés vá­lasztásokon. Stible azt mondotta, ha a parla­mentbe megyünk, ezzel csak gátoljuk a forra­dalom további menetét az utcán. A mi szószé­künk az utca. Azt senki el nem veheti tőlünk. Végül Rihle következő indítványát fogadták el hatvankét szóval huszonhárommal szemben: Spartacus-sílövercség birodalmi konferen­ciája a nemzetgyűlési választásokon való rész­vételt a legnagyobb határozottsággal elutasítja, m­veinek kötelességévé teszi, hogy ittrtónkodja-nak a választástól és fölszólítja őket, hogy en­nek a parlamentnek a megalak­ulását és ellen­forradalmi működését minden eszközzel aka­dályozzák meg". ©»sasit iMegsséSi&ga,­ ­Berlin, január 1.) A poseni zavargásokon kívül a nyugatporosz tartomány más városai­ban is véres összeütközésekre került a sor né­­metek és lengyelek között Lengyel forrásból származó jelentés szerint Öeftßenben a lengyelek vérontás nélkül meg­szál­lottak a sivalogos és dragonyos kaszárnyai és átvették 11 város közigazgatását. Vasárnap megjelent a városban egy tanvédelmi csapat, mely a város átadását követelte. Rövid küzde­lem támadt, melynek mindkét oldalon több­ ál­dozata volt. Végül is a lengyelek tárgyalásba bocsátkoztak a németekkel. A tárgyalások az­zal végződtek, hogy a lengy­elek kötelezték m­a­glyukat, ami, hogy visszaadják a zsámányul ej­tett hadianyag felét, amivel­ szemben a néme­tek kiürítik Gneseni­ce környékét A foglyokat szabadon bocsátották. Több kisebb városban a lengyelek írásbeli megállapodás alapján átvették a közigazgatást. Reformok Rominiában. (London, január 1.) A „Morni­ngpost"-nak je­lentik Bukarestből. A kormány nyilatkozatot tett közzé, amely szerint az 1947-ben a parla­ment által elintézett földbirtok­i és választójogi javaslatok továbbra is érvényben maradnak. Az előbbi javaslat szerint a földbirtokot fel­osztják a parasztok között, az utóbbi javaslat pedig az általános választójog alapján rendeli el az új választásokat. E választásokon Bessz­trákia is részt vesz. Bukovina és Erdély­ azon­ban csak a békekonferencia után fog válasz­tani. A kormány rendeletet adott ki a zsidók politikai jogainak megállapításáról. Minden zsidó, akinek szülei sohasem voltak idegen ál­lampolgárok, megkapja a román polgári so­rsoktit, a Szocialista vtasgyat a csehek orosz­országi tevékenysége ügyében. (Prága, január L - 1i- T. I.") A cseh szociál­demokrata párt országos végrehajtó bizottsága kedden ülést tartott, amelyen Konicsev is részt vett. Konicsev egyike volt az oroszországi kommunista párt cseh szervezőinek. Az előadói jelentés után elhatározták, hog­y megkérik a párt végrehajtó bizottságát, hogy vagy egye­dül vagy a két másik szocialista párttal együt­tesen alakítson vizsgáló bizottságot, amely meg­vizsgálja az oroszországi csehek tevékenységére vonatkozó panaszokat, amelyek a három folya­mán merültek föl. A párt döntéséig valameny­nyi lapban megszüntetnek mindenféle táma­dást és vitatkozást. Most jelent meg. A magánalkalmazottak jogviszonya A minisztérium 4951/1lll. M. K. száma rendelete a ke­reskedélsezvédeknek és az ipari és kereskedelmi válla­latok tisztviselőinek szolgálati viszonya. tárgyában. Kendőrét, a magánalkalmazottak munkanékim sek­é­lyedéséről. Népszerű útmutató a magánalkalmazottak tájékoztatására.­­ "Az alkalmazotti szakszervezetek Országon egyesülése megbízásából irt«: Dr. Néri Gyula Ügyvéd Ar« W Mié?. BTapfcaW a Népszava- könyvkerenkedfa'beB­re as Sat­zes szervezeti könyvárusoknál SÍPSZAVA­­SÓ januu­r 1 A POLITIKA HÍREI. * * * As ntemtendő a Károlyi-párttiva. A függet­lenségi és 48-as Károlyi-pártban a régi formák között tartották meg idén is a politikai újesz­tendőt Újévi üdvözléssel a párt alkalmat adott vezérének, Károlyi Mihály miniszter­elnöknek, politikai nyilatkozatok tételére és Károlyi ezúttal is m­ély meggyőződ­éses val­lomást tett a pacifizmus szolgálatának szük­ségessége mellett. Hock János üdvözlő szavaira egyebek kö­zött a következőket mondotta Károlyi minisz­terelnök: — A pacifizmust megvalósítani csak úgy le­hetséges, hogy ha az egész világot demokratikus, szverélis tartalommal telített levegő hatja át. Csak úgy fog diadalmaskodni, ha elpusztítjuk a mesterséget, határokat, amelyek eddig a visszavonást és civódást, szították. A határok lelki, faji különbségek lesznek. Ezeket a faji különbségeket össze kell kapcsolni egy nagy internacionális gondolattal, amely kimondja, hogy nem akar kapitalisták, diplomatáié­nak eszköze lenni, hanem a békét mert akarja és meg fogja csinálni. Nem hiszem, hogy az an­gol választások eredménye azt jelenti, hogy az angol nép nem akarná a wilsoni elveket meg­valósítani. Ha Magyarország nem értené meg a naszy eszméket s nem értené most a vilást a pacifizmus igéit, akkor azt mondom: vége Magyarországnak. Mi akkor nem vezethetjük az országot De bennem mély a pacifista meg­győződés és ha azt látom, hogy ezek az eszmék megbukte-e, én félreáll­ok, de tovább is küzdök az eszmékért. Meg kell alkotnunk az új Ma­gyarországot A területi integritást gazdasági értelemben képzelem. A magyar polgárok összeolvadását gazdasági alapon gondolom. Remélem, hogy az új Ma­­yarország erősebb lesz, mint a régi, mert mindenféle hazugsággok, félreértések ki fognak pusztulni ,* meg tudjuk valósítani Magyarország gazdasági egységét, amely nélkül a magyar faj nem élhet A nem­zetiségeknek is szükséges, hogy ez az egység meglegyen, mert enélkül ők sem tudnak bol­dogulni. Utalt azután a miniszterelnök arra, hogy a magyarságnak a lengyelek és az olaszok kö­zött vannak lelki barátai, akiket ma még csak megérezni lehet, de később együtt kell velük működni. — Fegyvertársa­iknak, a szocialistáknak is érdeke az, hogy ideig-óráig együtt maradja­nak és az egyensúlyt megtartsuk, mert egyi­künk sem bírja az egyedüllétet. Csak együtte­sen tudunk erőt kifejteni. Ha jön a választás, lehet, hogy el fognak térni útjaink, de amíg ez meg nem történik, sz­ent kötelességünk ezt a paktumot föntartani és e paktum föntar­tása nekem nem esik nehezemre. Akárhogy fog a nemzet dönteni, előre is most kell abban nyugodni. A polgári pártok lassan alakulnak át, l­assan­ szívják magukba a nagy átalakulás szellemét Én gyorsan mentem át ezen az át­alakuláson és azt látom, hogy követőim száma szaporodik. Kijelentette még, hogy sohasem lesz híve, hanem mindig ellensége egy olyan irányzat­nak, amely a múltból többet akar átvenni, mint a jövő tanaiból. Ha egy ilyen konzerva­tív irányzat kerülne kormányra, épp oly erő­sen harcolna ellene, ahogy eddig tette. Károlyi beszédét az üdvözlési® összegyűlt párttagok éljenzéssel fogadták. Szerb politikai küldöttség Budapesten. Kedden délután egy szerb ezredes, egy szerb miniszter és több szerb államhivatalnok ér­kezett Budapestre politikai küldetésben. A magyarországi németek egy táborban? Egy esti lapban olvassuk, hogy valamennyi magyar­országi német néptanács a magyarországi né­metek központi bizottságában egyesült. Ez az egyesülés, amennyiben tényleg megtörtént, a magyarországi német néptanács (Brandsoh) és a német-magyar néptanács (Bleyer egyetemi tanár) végleges összeolvadását jelenti. A köz­lemény szerint a két csoport elvben már eddig is megegyezett csupán a® első csoportnál a magyarországi német kérdésben nagyobb önál­lóság és politikai előrelátás mutatkozott, a má­sodik csoportnál bizonyos függőség a magyar­sághoz való viszony tekintetében. A magyar­országi németek központi bizottságában nem­csak az egyes pártok, hanem az egyes területek is, mint Délmagyarország, Erdély, Nyugat-Magyarország és Felsőmagyarország kiküldöt­teikkel képviseltetik magukat. A román Internacionalista szocialisták külön köztársa­ságot akarnak. * A­­hh!««N­ szocialisták a bolsevicsh is csatlakoztak. A nemzetközi szociáldemokraták Budapesten megtartott román kongresszusa szerdán dél­előtt folytatta a kedden megkezdett tanácsko­zását. Reggel 8 órakor Dobrescu elvtárs meg­nyitotta az ülést. Huss György elvtárs (Koloss­vár) kijelentette, hogy olyan szociáldemokrata, párt van Erdélyben, amely tudja a kötelessé­gét. Ma Erdélyben Neculcea, Geresen és Moeoiu tábornokok parancsolnak, akik mindent meg­tiltottak. Nincsen gyülekezési és szólásszabad­ság. A vörös gombokat letépik és a szocialis­tákat üldözik. A szebeni urak megfeledkeztek a nyolc órai munkaidőről. Nem engedjük el­rabolni az elért eredményeket és megvédel­mezzük bárkivel szemben is az erdélyi függet­len köztársaságot. Munteán Gyula elvtárs kijelentette, hogy a zsilvölgyi elvtársak semmi szín alatt sem csatlakoznak Romániához. Bojtor István elv­társ kívánja, hogy Erdély minden népét hív­ják gyűlésre, amelyen el fogják határozni, hogy Erdély, Bánság és a többi részek köztársa­sággá alakuljanak. Laboncz János elvtárs le­írja a hunyadmegyei román nép nyomorát és ennek a nevében tiltakozik ama árulás ellen, amelyet Flneras, Jumanca és társai elkövettek Novák Traján elvtárs (Temesvár): Történelmi időket élünk, amelyek súlyosan érik a román munkásságot. Ez csak egy ellenséget lát maga előtt, a kapitalizmust. Ez ellen a burzsoázia és kapitalizmus ellen úgy vehetjük föl a har­cot, ha a proletárságot az internacionalizmus zászlaja alá szervezzük. Tiltakozom a „Roma­no­­" aradi nemzetiségi lap rágalmai ellen, amely legutóbb egy kósza hírt közölt és arast vádolt, hogy én a zsidóktól és a magyaroktól­­200.000 koronát vettem volna föl arr a célra, hogy egy román szocialista lapot alapítsak Indítvány jött Fluerus és Jumanca kizárására azt tartom, hogy a mai kongresszuson ne fog­lalkozzunk ezzel, hanem valamelyik elvtárs a saját szervezete nevében tegye ezt meg. Kerpas elvtárs (Kisjenő): Engemet a földmí­ves elvtársaim küldöttek önökhöz, hogy sza­vakban fejezzem ki a földmíves néposztály óhajait Mi semmi szín alatt akarunk a román királysághoz csatlakozni, mi továbbra is csak köztársasági államban óhajtank élni (Éljenzés.) Petrascu elvtárs (Budapest): Tiltakozom azon egyének rágalmai ellen, akik Nagyszeben­ben nevemet meghamisították, hogy a Nagy­szebenbe összehívott kongresszusról tudomá­som lett volna Az elnök szavazásra bocsátja a követk­ező határozati javaslatot. A román szocialista internacionalista párt 1918 december 11-én és 1919 január 1-én Buda­pesten tartott kongresszusa tiltakozik a Gyula­fehérváron hozott határozat ellen, amely sze­rint a magyarországi románok lakta területeket a román királysághoz csatolják, mert ezt a határozatot nem a nép képvisel® hozták, ha­nem Erdély polgári osztályainak klikkje. A kongresszus kijelenti, hogy Flneras, Jumanca és társainak lépését Gyulafehérváron árulás­nak tekinti az internacionalista szocialista el­vek ellen. A kongresszus magatartásukban csak egyéni törekvésük teljesülését látja, de semmi szín alatt sem olyan magatartást, amely igazolná, hogy őszintén küzdenek a nemzetközi szocializmus javára, valamint a nemzetközi munkásság felszabadítása érdekében. A kongresszus kívonja Erdély, Bánát és a magyarországi románlakta területek független­ségét és azoknak független köztársasággá való alakulását. Kívánja, hogy Erdély, Bánát és a magyarországi részek államformáját ideigle­nesen az ezeken a területeken lakó összes nem­zetek kongresszusa állapítsa meg. Mint­ szociál­demokraták nem fogadhatják el hogy állami közösségbe lépjünk a mai Romániával, mivel annak politikai, kulturális, szociális és gazda­sági helyzete nem biztosítja, sőt kétséges, hogy biztosítani is fogja azokat a politikai, kulturális, gazdasági és szociális jogokat, amelyeket ma a, magyar köztársaság biztosít a számunkra. Ezekre való tekintettel a kongresszus kije­lenti, hogy nem azonosítja m­agát Flueras,­­3a­ma­s és társainak eljárásával, sőt megbé­lyegzi cselekedetüket Olyannak tekinti őket a kongresszus, akik a munkásság segítségével iparkodtak fölemelkedni és azután eladták

Next