Népszava, 1919. február (47. évfolyam, 28–51. sz.)
1919-02-01 / 28. szám
3X1TXI« évfolyam. Budapest, 101® február 1. szombat. 28. szám. AZ ELÖFIXETÉS ÁRA: eey é»r« 7».— kor. I ngy«h évre 18.— kor. fél évre... kor. egy hAro ».— kor. egy hétre J.H koront. EttYES SZÁM ÁRA a« FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételére minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIXI., C011TI-U70A 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: Vm, CONTI-TITCA 4, SS. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Nyomatékosan figyelmeztettük elvtársainkat, fstegy az úgynevezett kommunisták háttért megtagadó esztelen mozgalmában ne vegyenek részt, mert a következményekért a felelősséget mi nem vállaljuk s az ilyen irányu ügyekben mnden közbenjárást megtagadunk. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt szervezeti szabályzatának 40. §-a alapján, folyó évi február hó 9-ére, vasárnap délelőtt 9 órára, ezennel összehívják a rendkívüli pártgyűlést. A szervezeti szabályzat 37. §-a alapján a pártgyűlésen „minden szervezet, amelyben legalább 50 tag pártadót fizet, egy küldöttel, amelyben legalább 300 tag fizet pártadót, két küldöttel és minden további 500 tag után egy-egy küldöttel képviseltetheti magát". A szervezetek küldötteinek számát, az idő rövidségére való tekintettel, a pártgyűlés igazoló bizottsága fogja megállapítani A befizetett pártadó megállapításánál az 1918. évben befolyt összeg lesz az irányadó. A szervezeteket fölkérjük, hogy a küldöttek névsorát szíveskedjenek a párttitkársággal haladéktalanul közölni Elvtársi üdvözlettel S Jaljarországi Szociáldemokrata Párt vizststégnél piritál a simást. k A párisi béketárgyalások újabb elhatározásai lényegesen elütnek attól az alaphangulattól, amelynek jegyében ültek össze a szövetséges hatalmak képviselői. Különösen Franciaország képviselői voltak a szószólói azoknak a törekvéseknek, amelyek a győzelem mámorában a sovinizmus féktelen követeléseinek akarták kiszolgáltatni a legyőzött központi hatalmakat. Franciaországnak ez a magatartása magyarázható: az ő testébe vágott legmélyebb éket a háború. Nagy területein kő kövön nem maradt. Fiai százezrével pusztultak el a gyilkos pusztításban. De a világbéke alapjait nem rakhatja le a bosszúvágy. A tárgyalások során mindegyre erősebben érvényesül Anglia és Amerika fölfogása: a két országé, melyeknek döntő befolyásuk volt az eseményekre s amelyek a maguk földjén nem érezték a háború átkát s igy mintegy a távolabb állók nyugalmával, áttekintőbb koncepciójával építik a békét. Az egész béketárgyaláson végighúzódik, amenynyire ez a zavaros és gyakran ellentmondó hírekbőlkitűnik, a hódítani vágyó Franciaország, Olaszország, az újonnan keletkezett és terjeszkedési vágyukban telhetetlen kis államok és különösen a még teljesen ép militarista szellemű Japán ellentéte a pacifista irányzatú angolszász államokkal szemben. Lassanként azonban az utóbbi irányzat határozottan kezd fölülkerekedni, az az irány, amely a szocializmus hagyományos külpolitikájának felel meg. A béketárgyalások fordulójának első jele az a hivatalos határozat volt, amely a megszállás tényét nem tekinti a birtoklás jogalapjának. A második jel a tiltakozás volt a megszálló csapatok túlkapásai ellen. A béketárgyalásoknak ez a két megnyilatkozása a szocialista álláspont igazolása volt. Mi mindig, az első perctől azt mondottuk, hogy a népek önrendelkező jogát legszélső következményeiben is elfogadva, bízunk a békekonferenciában s teljes nyomatékkal képviseltük a demagóg nacionalizmus szószátyár hősködőivel szemben azt az álláspontot, hogy a megszálló csapatok minden túlkapásával szemben az igazságos jog alapjára helyezkedünk. A béketárgyalások menete igazolta ezt az állásfoglalást. De igazolja nemcsak Magyarországra nézve. Amint a háborúnak az volt — ha nem is akarva és tudatosan, de a tények fejlődésének sziyori következményeképen m as eredménye, hogy összedöntse s alapjaiban összetörje a kapitalista szellemű külpolitikát, úgy kerül a béketárgyalások során mindegyre szembetűnőbben napfényre, hogy békét, új életet ezen a rombadőlt visson csak azon elvek alapján lehet teremte, amelyek a szocialista világ fölfogásban jutnak kifejezésre. Mi hirdettük mindig, hogy a népek szövetsége csak igazságos alapon, minden nép belevonásával alkotható meg. Minden kizárás ebből a szövetségből új elkeseredések forrása és új háborúk csírája és most ennek a szocialista fölfogásnak győzelmét jelenti az a híradás, hogy Németországot a népek szövetségébe fölveszik. Annak a bosszútól sugall politikának, amely a múlt borzalmasságain hiszalódott, kezd nyoma veszni és a béke nagy művét megértő intézkedések foglalják el helyét Újabb hikrek szerint megszüntetik a blokádot a központi hatalmak ellen; a vasgyűrű, amely kiéheztetéssel fenyegette a volt központi hatalmakat, töredezőben és Amerika élelmiszert küld Ausztriába és Németországba. Mi voltunk, akik minden alkalommal követeltük a titkos diplomáciai szerződések megszüntetését. Mi követeltük a teljes nyilvánosságot a népek egymás közti ügyeinek elintézésében, hogy ne legyenek országok népei egy kis töredék lelkiismeretlen hatalmi törekvéseinek életre-halálra kiszolgáltatva. A béketárgyalások híradósa arról értesít, hogy a háború folyamán megkötött titkos szerződések semmisekké válnak. Ezt a tényt mi nem becsüljük túl. Nagyon jól tudjuk, hogy a titkos szerződések megsemmisítésének ténye mögött az egész békekonferencia legkényesebb ügye: a gyarmatkérdés rendezése húzódik meg. A gyarmatok igazgatásának olyan megoldása, mint amelyet Wilson ajánl, amely szerint az egyes garmatokat egyes országok mint a népek «."vétségének megbízottai igazgatják, nagyon fontos hatalmi kérdéseket fejtegetnek. Ezeknek a kérdéseknek ilyen elintéződő — igaz — Japán ellen irányul, amelynek csendes - óceáni terjeszkedését fétékenyen nézik Anglia és Amerika. Mindez igaz s mi mégis a szocialista törekvések győzelmét látjuk a béketárgyalások ezen ténykedéseiben is. Ezeknek az elhatározásoknak egy ez úgy, mint minden emberi elhatározásnak, oly következményeik is vannak, amelyeket az elhatározó maga nem akart. A titkos szerződések megsemmisítésének a ténye egymagában is nagy jelentőségű, mert ha egyszer megbukott a titkos szerződések gyalázatos rendszere, az egyre erősödő demokratikus közszellem nem fogja megengedni, hogy bármely kormány újabb titkos szerződést kössön. A háború előtt a szocialista Internacionálé legutoljára Baselben hirdette világgá, hogy a kapitalista társadalmi rend okvetlen háborúra vezet. Remáljék volt a kapitalizmus utolsó háborúja: reméljük, hogy a kapitalista termelőrend méhében kialakulóban levő szocialista társadalmi rend ereje már elégsége® lesz ahhoz, hogy újabb vérengzést meggátoljon. A népek szövetsége előfutárja a szocialista világszövetségnek. Lapunk mai e&állaa 8 old&L A fegyverletétel és a leszerelés tényét reakciós oldalról még ma is rosszhiszeműen és elferdítve állítják be és ezzel folytatják a kátraérgezést, a kedélyek nyugtalanítását és mesterségesen gátolják az új, szociális rend békés kialakulását. A volt hadsereg erkölcsében már a piavei juniusi offenzíva csúfos kudarca után súlyosan megrendült mert ez a kudarc ország-világ előtt, különösen magában a hadsereg soraiban az osztrák vezetőség teljes tehetetlenségét bizonyította be és mert a céltalanul elpocsékolt drága embervérontásért az annyira megérdemelt megtorlás mégis elmaradt. Rövidesen rá Bulgária is kivált a szövetségből ás ezzel a résnyitással déli frontunk tarthatatlanná vált Mindez köztudat volt, tudta ezt minden ember a fronton is, ahol napról-napra égő szomjúsággal, szorongó szívvel várták a volt monarchia döntő békelépésének hírét. A front nyomott hangulata és kimerültsége nem lehetett titok a vezetőség előtt sem, hisz a szeptemberi lázongásokból jelentéseket kapott — magyar ezredek már akkor föllázadtak és el akarták állásaikat hagyni —, a volt monarchia belső politikai helyzete is kétségbeejtő volt, úgy hogy már szeptember végén a teljesen reménytelen katonai és politikai helyzet nem engedett választást. A népek ki voltak zsarolva, el voltak csigázva és a hadseregben a fölbomlás szimptomatikus tünetei már akkor félreismerhetlenek voltak Tehát már október elején el kellett volna bármilyen föltételű fegyverszünetet fogadnunk. Már akkor mindenki előtt világos volt, hogy a háborút elvesz-