Népszava, 1919. március (47. évfolyam, 52–76. sz.)
1919-03-04 / 54. szám
nak a magyarság zömétől. A polgári megoldás még legtisztultabb wilsoni formájában is — úgy látszik nem teljes megoldás, csak a szocialista megoldás képes úgy a gazdasági, mint a nemzetiség kulturális követeléseket egyszerre megoldani. Wá«a3s©»S SlSásss®esS©i» a délwSsSékB s*3rájkolák.— Minden ScSveie'ásiíStet föntarfijláik. — B kassai pesotáSsok és a vormaegyes t*ir-sr8víse58k tovább sstí'áik©5ffaak. — BCore három népe H5» lakozik a frefcebeEcrSs eilßsi, * ak escSaeks'se!* wásssa heSS vonulniok PffizswgusftoéS T A Népszava legutóbbi számában, a délvidéki sztrájkról szóló tudósításunkban jeleztük, hogy a temesvári szerb parancsnokság tárgyalásba bocsátkozott a sztrájkoló munkásság képviselőivel. Mint temesvári tudósítónk kerülő úton jelenti, a tárgyalás a sztrájkolók következő követelései alapján indult meg: 1. Követeljük az egyesülés és gyülekezés jogának épségben tartását, politikai és gazdasági szervezeteink szabad működését és sérthetetlenségét. . . , 2. A magyar népköztársaság kormánya részéről biztosított sajtószabadságot. 3. Munkaalkalmak azonnal való szerzését, a megszállott területeken lekötött nyersanyagok termelési célokra való feloldását és a szabad be- és kiviteli forgalmat a meg nem szállott területekkel. 4. Követeljük a személy-, teher- és postaforgalom teljes helyreállítását a meg nem szállott területekkel. , 5. Követeljük az utazási és költözködési szabadság tilalmának azonnal való visszavonását, 6. Követeljük a hadiözvegyek, árvák és rokkantak legalább oly mérvben való segélyezését, mint a magyar népköztársaság meg nem szállott területén. ,....., 7. Követeljük a munkanélküliek segélyezését. 8. Követeljük a megszállott területeken működő munkásbiztosító pénztárak szabad és autonóm működését és a budapesti Országos Pénztárral való korlátlan érintkezés szabadsá- gát. 9. Követeljük az összes egészségügyi és népjóléti intézmények tiszteletben tartását és azok zavartalan működésének biztosítását. 10. Követeljük a Munkásotthonok tiszteletben tartását és azok zavartalan működésének garantálását. Két napig tartó tárgyalás után a szerb hadosztályparancsnok a következő kijelentéseket tette: 1. A szerb királyi parancsnokság kijelenti, hogy a szakszervezetek működését nem korlátozza, a Munkástanács zavartalanul tovább működhet, politikai gyűlések megtartása azonban nincsen megengedve. 2. A sajtócenzúra megszüntetését nem teljesítheti. 3. Munkaalkalmak teremtését és nyersanyagok beszerzését a szerb királyi parancsnokság fokozott feladatának tekinti és iparkodni fog a magyar népkormánnyal olyan megállapodásokat kötni, hogy a csere- és áruforgalom lehetővé tétessék. 4. A személy- és áruforgalom helyreállítása a magyar népkormánnyal kötendő megállapodások szerint lesz szabályozva. 5. Az utazási és költözködési szabadság kérdéseit, illetőleg a belgrádi hadseregparancsnokság intézkedései mértékadók. 6. Egyelőre nem foglalható el álláspont. 7. A munkanélküliek pénzbelleg nem támogathatók, azonban munkaalkalmak szerzéséről gondoskodás fog történni. 8. A munkásbiztosító pénztárak szabad működése és a központi, szervekkel való korlátlan érintkezési joga biztosíttatik. 9. Az összes meglevő egészségügyi és népjóléti intézmények érintetlenek maradnak. 10. A Munkásotthonok zavartalan fennállása és működése elismertetik. A munkásság megbízottai kijelentették, hogy a szerb parancsnokság kijelentéseit és ígéreteit a szervezett munkásság bizalmi testületének tudomására fogják hozni, egyben azonban közlik a szerb parancsnokkal, hogy összes követeléseiket változatlanul föntartják és a szerb kormány képviseleteiben jelen volt és a tárgyalásokon résztvett Popovics pénzügyminisztert fölkérték, hogy követeléseiket azonnal juttassa el a belgrádi kormányhoz. Elvtársaink e kívánságát a szerb hadosztályparancsnok teljesítette és katonai úton Belgrádba elküldte. A Bánátban ezidő szerint tehát várakozó álláspontra helyezkedtek a sztrájkoló munkások, vasutasok és köztisztviselők és lehet, hogy pár nap múlva újból és fokozott erővel kitör a harc az idegen elnyomók ellen. Mitért lőttek a szerepek? Máriaradnáról írják nekünk. Szomorú esetről kell értesítenem a Népszavát. Szabó vesicai elvtárs, a bánáti kormánybiztos helyettese szombaton délután két társával át akart menni a radnai hídon. Már csaknem átjutott a túlsó oldalra, amikor a szerbek igazoltatás után, nem tudni, mi okból, rálőttek Szabó elvtársra. Hogy milyen sebet ütöttek rajta, nem tudhattam meg, de többen látták, hogy polgári emberek egy lippai kórházba, szállították. A komáromi munkásság tiltakosa. Megírtuk, hogy a komáromi megszállt csapatok parancsnoka plakátokat ragasztatott ki, amelyekben rövid úton tudtára adja a lakosságnak, hogy a cseh kormány Komárom vármegyét és Komárom városát a cseh-szlovák államba véglegesen bekebelezi. A komáromi munkásság az annexiós förmedvényre tiltakozó iratban válaszolt, amelyet vasárnap adtak át a parancsnoknak. A tiltakozás a következőket mondja: Macaluso Egyed olasz ezredes úrhoz, — a csehszlovák megszálló csapatok parancsnokságának. Ezredes úr. A közelmúltban ezredes úr plakátok útján adta városunk népének tudtára, hogy a cseh-szlovák kormány a megszállott területeket, így tehát a színmagyar Komárom várost és megyét egyszerűen a cseh-szlovák államba véglegesen bekeberezettnek tekinti. Ez ellen a megállapítás ellen a komáromi szociáldemokrata párt határozott tiltakozását fejezi ki. A magyarországi szociáldemokrata párt és így a komáromi szociáldemokrata pártszervezet is a wilsoni elvek alapján a népek önrendelkező jogát vallja és ebből kifolyóan a megszállás tényét még nem tekinti"ti olyannak, amely már az állami, hovatartozás kérdését is eldönthesse és mi csak a párisi konferenciának végleges döntésébe nyugodhatunk bele. Ezen az elvi alapon nyugodtunk bele abba is, hogy fölösleges vérontás elkerülése végett a városba a cseh csapatok békésen bevonuljanak, mint az antant-hatalmak megszálló csapatai és belenyugodtunk az ideiglenes megszállásba azért is, mert már előre értesültünk, hogy a megszálló csapatoknak olasz parancsnokaik vannak. Ha nem így lett volna, ide a cseh-szlovák, csapatok csak élettelen testünkön keresztül jöhettek volna. Kérjük e tiltakozásunkat a cseh-szlovák kormány és az antant-hatalmak tudomására hozni. Komárom, 1919 március 3. A komáromi szociáldemokrata pártszervezet vezetősége: Árvay, elnök. A cseheknek Iozs?nyijó: Ki kell voimlittott? Győrből jelentik: Pozsonyba távirat érkezett, amelyben az antant fölszólítja a cseheket, hogy Pozsonyt ürítsék ki és vonuljanak vissza az eredeti első demarkációs vonalra. A csehek a parancsot nem akarják tudomásul venni. A papírpénz lebélyegszése tovább folyik. A lakosság nagy része eldugja pénzkészletét és nem engedi lebélyegeztetni. Az utóbbi időben kétezer cseh hivatalnokot szállásoltak el Pozsonyban családjukkal együtt. Barecca ezredessel a csehek nyilatkozatot akartak aláíratni, amely szerint őt a tüntető magyarok egyike sebesítette volna meg. Barecca azonban megtagadta a nyilatkozat aláírását. A lakosság körében a hangulat igen elkeseredett. Francia misszió Ipolyságon. Mint, Ipolyságról jelentik, március 2-án este a csehek végleg elzárták az Ipoly-hidat. Vasárnap este francia százados parancsnoksága alatt francia misszó járt Ipolyságon, hogy a lakosság hangulatáról meggyőződjék. A francia missziót küldöttsggel fogadta úgy a megszállott város, mint a meg nem szállott Újváros lakossága és kijelentette, hogy a magyar államhoz akar tovább is tartozni és semmi körülmények között sem veti alá magát a cseh imperiumnak. A francia misszió vezetője tudomásul vette a tiltakozást és hangoztatta a küldöttség előtt, hogy ez az állapot nem végleges, várják be nyuszodtak a párisi békekonf"Ireneia döntését. Egyben megígérte, hogy jelentést tesz a békekonferenciának mindazokról az atrocitásokról, amelyekre figyelmét fölhívták. A kassai postások satrafírja tovább tart. A cseh kormány, mint már röviden jeleztük, a kassai postahivatalokból kiszorított minden jobb javadalmazású tisztviselőt és tisztviselőnőt és helyettük cseheket telepített a városba. Kassai tudósítónk jelenti, hogy a cseh kormány ez embertelen eljárására a kassai vasutas altisztek és szolgák méltóképen adták meg a választ. A nagy sztrájk befejezése után, amikor látták, hogy hivatalnok elvtársaikat a csehek nem veszik vissza, ők is abbahagyták a munkát. Ennek következtében a kassai postákon teljesen megszűnt a munka. Az állomási postán a kézbesítetlen levelek milliói hevernek, amelyekkel újabban a cseh alkalmazottak a kályhákat fűtik. De figyelembe veszik a csehek a közegészségügyi és egyéb szempontokat is. Eddig mintegy ötszáz élelmiszerekkel és egyéb árukkal teli csomagokat tüntettek el a postáról. Azt tartják, hogy így legalább az élelmiszerek nem romlanak el, az egyéb árukat pedig nem eszi meg a moly. A vármegye tisztviselői is tovább folytatják a sztrájkot. Sőt még a szolgák sem vállalták a cseh-szlovák főispán alatt a munkát. A városban most nagy az izgatottság a bankjegyek lebélyegzése, illetve az ötven százalék bevonása miatt. Mindenki túl akar adni a pénzen. A kereskedőket megrohanták, de azok nem akarnak árut kiszolgálni. A bankjegyek lebélyegzése dolgában a Munkástanács vezetősége fönt járt dr. Székács zsupánnál, aki előtt Drab elvtárs rámutatott, a rendelet sérelmes szakaszaira és arra kérte a zsupánt, hogy valamilyen minimumot állapítsanak meg, amelyen alul az ötven százalékot nem vonják be. Erre a zsupán azt felelte, hogy a végrehajtás részleteit még ők sem ismerik. * Román agitáció Budapesten, írják nekünk. A románok nemcsak a megszállott területeken, hanem az ország fővárosában, Budapesten is agitációt fejtenek ki, hogy a magyar munkásokat és tisztviselőket román szolgálatba csalják el. Erre vall dr. Romul Bolla román ügyvéd Budapesten nyomatott románnyelvű fölhívása is, amelyet a budapesti üzletvezetőség, posta és telefonigazgatóság területén működő román nevű munkásoknak küldtek szét. A fölhívás a következő: Tekintettel arra, hogy a román államvasút, valamint az erdélyi telefon és posta, ugyancsak a bánáti és a kapcsolt magyar részek szolgálatai új követeléseket támasztanak, minden alkalmazottat fölhívunk a volt osztrák-magyar monarchiából, hogy ajánlja föl szolgálatait a nagyszebeni kormánynak. Az igénylőt biztosítjuk arról, hogy a román kormány teljes mértékben gondoskodik róla, fölvételétől végleges alkalmazásáig legalább mostani fizetését megkapja, összes járandóságaival együtt, napidíjat kap, nyugdíjigénye biztosíttatik. A fölhíváshoz kérdőív van mellékelve, valamint egy dr. Erdélyi János nevére címzett boríték, amelynek segítségével a kérdőívet el kell juttatni Erdélyihez, aki azután továbbítja a nagyszebeni kormányzótanácshoz. Talán fölösleges megjegyeznem hogy a címzett román névűek mosolyogva félredobják ezt az írást, nem hajlandók a nagyszebeni román kormányzótanács szolgálatába lépni. Romul Bolla agitációja csúfos kudarccal, fog végződni: nem akad senki, aki a bojáruralom igájába kívánkoznék. NÉPSZAVA 1919 március 4. iM ray ©ras ©Faiság f9-a^3?03»sze gei E'tíKM VStMO» hadügyminiszter he-Fz/'de !• budapesti Munkástanács 1919 . február 21-iki viécén. — Ara 60 fillér. f Kapható a Népszava-könyvkereskedésben Budapest,VII . Erzsébet-körut 35 és az összes szervezeti könyvárusnál.