Népszava, 1919. március (47. évfolyam, 52–76. sz.)
1919-03-04 / 54. szám
k, Magyarorszáigot a Jövő heten folyjják meg a ^báiksSí® jsCeoerasiaira. (Páris, március 3.) A jövő héten küldik meg Magyarországnak a meghívást, hogy megbízottait a párisi békekonferenciára megnevezze. A magyar megbízottakkal való tárgyalások esetleg március utolsó hetében fognak megtörténni. Frasiciassffssag nem Németorsz£s ©6 és simozni, (Páris, március 3.) Franciaország ma hivatalosan bejelentette, hogy nem hajlandó Németország élelmezésében résztvenni és ez a kijelentés igen komoly helyzetet idézett elő a békeértekezleten. A franciák magatartása váratlan villámcsapásként hatott az angolokra és amerikaiakra, mert mindkét nemzet megbízottai azon a véleményen voltak, hogy Franciaország hozzájárult Németország élelmezésének tervéhez. A francia megbízottak most kijelentik, hogy nem kötelezték magukat e kérdésben és tévedés volt, hallgatólagos beleegyezést föltételezni részükről. Bizalmasan mindamellett kijelentik, hogy azért lépnek föl Németország élelmezésének terve ellen, mert komoly belpolitikai következményektől tartanak, ha ismeretessé válnék, hogy beleegyeztek a német vagyonnak a kártérítési igények kielégítésén kívüli fölhasználásába. Csak az esetben egyezenek bele Németország élelmezésének tervébe, ha a szükséges pénzt a szövetségesek úgy teremtik elő, hogy azzal azt a német vagyont, amelyre Franciaország igényt tart, nem érintik. Amerika és Anglia azonban nem hajlandó Németország élelmezésének egész feladatát és költségeit magára vállalni. Az amerikai megbízottak nem győzik eléggé hangoztatni, hogy Németország rendjének föntartása Franciaországnak még nagyobb érdeke, mint Amerikáé. Sir John Seale angol élelmezési megbízott Németországból visszatérve kijelentette, hogy a világnak legnagyobb kötelessége mostNémetország élelmezése és az éhhaláltól való megmentése, ha azt akarják, hogy kötelezettségeit teljesíteni tudja. Az ezosz-jugoszláv ellentét. (Páris, március 3.) Olaszország és Jugoszlávia még mindig úgy áll egymással szemben, mint két elkényeztetett buldogg, amely össze awlsoni eVek mr1'' * Az etnik 65 a festügyiBillis"tw a székely katonák között. Belső politikai jelentősége mellett különösen külső politikai vonatkozásaiban nagyfontosságú az a látogatás, amelyet a köztársaság elnöke Böhm elvtárs hadügyminiszter, a belügyminiszter és mások társaságában tett vasárnap Szatasáron a székely katonák között Azóta, hoy a köztársaság a fegyverek letételével tett tanúságot a wilsoni elvek mellett, hogy az egész világ előtt demonstrálta: nem a fegyverek erőszakával, hanem a jogra és igazságra támaszkodva akarja, elintézni és elintéztetni a béke kérdéseit, a wilsoni elvek mellett való kitartásnak erélyesebb és férfiasabb hangoztatása alig történt a szatmári beszédeknél. Azonban a fegyverletétel és a szatmári látogatás között sok minden történt a jog és az igazság, a béke lehetőségei, megkötött szerződések, általában a wilsoni elvek sérelmére. És éppen az, ami a két eset között történt, adott és adhatott erélyesebb lendületet és keményebb kicsengést a szatmári beszédeknek, amelyekben, ha szó is volt a fegyverekhez való visszatérés lehetőségéről, csak olyan vonatkozásban lehetett szó, amely kényszerhelyzetek ultima ratiojában egyedül a wilsoni elvek védelmében, a jog és igazság érdekéért, a népek önrendelkezésének jogáért következhetne be. A párisi békekonferenciának meg kell hallania ezeket a nyilatkozatokat és tudomásul kell vennie, hogy a magyar köztársaság nem készül— aminthogy nem is készülhet — új háborúra, hanem a legteljesebb mértékben elszánta magát azoknak az elveknek a védelmére, amelyeknek bősz étvágyú és igen ifjonti imperializmusok ellenében való megvédése éppen a békekonferenciának volna, első kötelessége. A szatmári eset nem fegyvercsörtetés volt, hanem tüntetés a köztársaság továbbra is szilárdnak és határozottnak szánt becsületes pncisizmusa mellett. Helyes volna, ha a magyar hurrá-hazafiak sem értenék félre a szatmári kijelentéseket. Az úgynevezett „irredenta"-mozgalom és sok más kamorrás esztelenség ne gondolja, hogy Szatmáron neki tettek engedményeket. A kormány politikája marad, ami volt: az ország fegyvere továbbra is a jog és az igazság, mert egyedül ezek a fegyverek azok, amelyek eredményeket hozhatnak. Károlyi elnök és kíséretének különvonata vasárnap délelőtt érkezett meg Szatmárra, ahol nagy tömegek várták a vendégeket. A Pannónia-szálló előtt epített emelvényen foglalt helyet, kíséretével Károlyi, akit ezrekre menő tömegek jelenlétében sorra üdvözöltek az országos pártok szatmári csoportjai nevében. Károlyi Mihály beszéde a pártok üdvözlő szavaira a következő volt: Boldog vagyok, hogy e gyűlésen együtt látom a város és a falu népét, amint hogy itt az emelvényen egyesítve látom mindazokat, akiknek szíve Magyarországért dobog. A legvakmerőbb hazugság, amikor azt állítják, hogy a szociáldemokraták nem éppen úgy akarják visszaadni, mint minden más magyar, az önrendelkező jog megcsúfolásával elrablott területeket, amelyeket militarista imortalista és kapitalista államok akarna tölünk- terő vakkal elvenni azért, hogy ott elnyomják a népet. Most itt a veszedelem kapuinknál. De nekünk meggyötörten várnunk kel. Mert a hazát nemcsak bátorsággal, nemcsak lelkesedéssel, hanem okossággal is kell szolgálni. Az előrelátás, a józan ész és az okosság követd azt, hogy mi fegyverhez csak a végszükség esetében nyúljunk. Semmiféle uszításba, semmiféle ugratásba nem megyünk bele. Bennem él a hit és 0, remény, hogy Európa aeropágja elől a jog alapján meg fogjuk menteni M« -,:angot. Remélem is hiszem, hogy az a világ:! • :'A Jó igazságtalanság, amelyet rajtunk elkövettek, a versaillesi konferencián orvoslásra fog találni. Nem hihetem, hogy Wilson -/iv.i, aki hirdette azokat a nagy és világraszóló tanokat, amelyekkel sorompébe, állította a német, imperializmus ellen az egész világot, pusztaszavak volnának és ő megengedné azt, hogy fölülkerekedjenek az ántammál az imperialis áramlatok, amelyeknek áldozatául essék Magyarország is. Meg vagyok győződve, hogy A.ni,s,vi,si és az antant egész demokratikus mefális, érzésű közvéleménye tiltakozni fog az ilyen amputáció ellen, amely lehetetlenné teszi, hogy ez az ország életképes legyen, amelybe mi sohasoha belenyugodni nem fogunk. (Nagy éljenzés.) Hallja meg szavunkat és értse meg az egész világ: nem lehet egy nemzetet tönkretenni, nem lehet egy népből kiirtani az öniöntartí.n ösztönt, amely vele azt mondatja hogy " m m ar, nem lehet elpusztítani egy országot, amelynek más célja nincs, mint polgárainak egyforma jogot, szociális tartalommal telített intézményeket biztosítani. De értse meg a világ azt is, hogy ha pedig a párisi békekonferencia a wilsoni elvek, a népek önrendelkező joga és a megegyezéses béke ellen döntene, akkor mi avégszükség esetében még fegyverrel is fölszabadítjuk ezt az országot. (Hosszantartó éljenzés, és taps.) Figyelmeztetés Páris felé. A köztársaság elnökének beszéde után "3"i.n Vilmos elvtárs hadügyminiszter mondotta a következőket: — Ha a nép előtt állok, ninc. "gy prresa, amelyben ne a gyűlöletet hirdetném azok ellen, akik ezt a háborút okozták és ntt, ilyen,szomorú helyzetbe döntötték. M-.g akarom mondani, hogy hatszázezer mag.,ar embert gyilkoltak meg, háromszázezer testvérünket tették rokkanttá, százezreit az asszonyoknak özvegyekké, százezreit a gyermekeknek árvává. És most itt áll ez az ország ugy. 'névterületének nagy rése idegen imperialisták, kapitalisták és militaristák által van megszállva. Rólunk, szociáldemokratákról azt mondják, hogy hazafatlanok vagyunk, igenis, hazafiatlanok voltunk, amíg ez az ország- n••; -ik egy pár tizezer holdasnak volt a hazája. .Met a-;-nhan, amikor szabaddá és függetlenné tettük ezt az országot, amikor a demokratik mint '•zir.és r»s egész sorával megcsináltuk a népuralma', akkor azt mondjuk, hogy ez az ország a.»i hazánk. (Hosszas éljenzés és taps) Váll vei-re küzdünk a többi pártokkal az idegen imperializmus ellen, nem akarjuk román, tót és szerb testvéreinket ujabb elnyomatásba vinni, mi megvalósítjuk a népekkprandelkező jog.'. ., úgy hogy roméii, tót és szerb te..) v.-reink nem fognak elkívánkozni a bojár uralom alá a cseh kapitalisták és a délszláv militaristák uralma alá, odt, ahol a húszkoronás munkabérem négy koronára szálították le. Én felelősségem tudatában a következőket akarom kijelenteni: Szét akarják darabolni Magyarországrot, idegen imperialisták valmi alá akarják hajtani, anélkül, hogy megkérdeznék az itt lakó népeket Flag címeztetjük azokat akik Párisban a békéről tanácskanak, hogy ha Magyarországnak öntudatos, erezett népét egy új macedóniai tűzfészek központjává akarják tenni," vigyázzanak, mert ez a tűzfészek százszorosan veszedelmesebb lesz, mint az a macedóniai tűzvészek, amely évtizedeken keresztül fenyegette Európa békéjét. Magyarország földarabolása azt jelenti, hogy elviszik szenünkét fánkat, vannnkról ércenket, vasul inkat, elveszik a rozsféliettünket és akkor már nincs mit veszítenünk és uiéscsak az élet és hal'l kérdése mar? meg számunkra. (Hosszas éljenzés és fans.) Meg vagyok győződve, hogy c. mai n.•» összeforrasztotta Szatmár roi'Ttk.'^Kérés. v gárságát a székely katonákkal. Éle.- .. -.•.•' kell vígyázni azokra akik okai.'mimká'd sza akarják á'litmni a réa-i Mr n-va rr -c-'v ot. (Kolostorba vetül ! — kiáltották k'.-be) K-t a titkos törekvést, mér sokan ápolték. Én i. subán meg vagyok győződve, hem v ma~,iröztársaságot. a ma rvar demokrácia és a forradalom vivmá'r/'it meg focink védelmező« nemcsak e külső imperialisták és ka?-'t •l'c-h»k ellent háncs, a belső el!informál fti márol ' -il szemben is ét. 'aj le:,-: azoknak, akik csel- ,* -'serletakarnak *enki a mai rend megtörlésére. M'l'ió és millió kéz nuskávak ásóval, kapával, mimleiíllel, ˇ]e me" t'o -¡ ia v '««kliv.orv. m vst az uj kr-/t ' 'ot, mert mi e- a k' ' " «-'-t,ságnal é'ynk és balunk és ha kell. he élelünket is föláldozzuk \ Imdügymíniszter u+á" Nony F/'.'t belü°-yminiszter beszélt, majd Pogány elvtárs, a ka 1919 március 4. * # A bélseépteteezitef: ragiySrate. (Páris, március 3.) Ez a hét a békeértekezlet nagyhete. A tizes tanácsnak a mai naptól szombatig terjedő munkája világtörténelmi jelentőségű lesz. A francia megbízottak acélos erővel készülnek a nagy munkára, mert Franciaország érzi, hogy a Németországgal kötendő béke feltételei az összes államok közül őt érintik leginkább. A francia megbízottak azt mondják, hogy a háború nekik három és félmillió emberükbe háromszáz milliárd frankjukba került. Foch javaslata alapján ma foglalkoznak Németország szárazföldi és tengeri lefegyverzésével. A német hajók elsülyesztéséről, amit Anglia javasol, még nem határoztak véglegesen. A tizes bizottságnak most az a terve, hogy ezer nagyobb kaliberű német ágyút elemznt. A szövetségesek valószínűen száz főnyi állandó bizottságot fognak kiküldeni az esseni és a többi gyár üzemének ellenőrzésére, nehogy titokban lőszert készítsenek. Párisban nem félnek attól, hogy a szigorú rendelkezések esetleg Németországban a kormány bukását és a bolsevizmus elterjedését fogják fölidézni. Pichon tegnapi bejelentése, hogyScheidemann esetleg elhagyja helyét, a bizottságot hidegen hagyta. Mindazáltal a tizes bizottság érzi annak szükségességét, hogy a weimari kormánynak, amelyet Németország törvényes képviseletének tekintenek, a helyzetét megszilárdítva azzal, hogy élelmiszert küldjenek Németországba. Több mint bizonyos, hogy egy rendelkezik, amelyet a bizottság javasol, kimarad az előzetes békeszerződésből: a kieli csatorna nemzetközivé tétele. MSJusEsam tweetLesz a bafee. (Páris, március 3.) A békeértekezlet Valasvinnen április első napjaiban fogja teljes iléseit megkezdeni, amelyeknek eredményeként már májusban meglesz a béke, amely Németországot katonailag és tengerészetileg tehetetlenné fogja tenni. Wilson március 13-án vagy 14-én érkezik Párisba, közvetetlenül Bresten át. Lloyd George a jövő hét közepe táján jön Párisba és március végéig itt marad. A béke minden részletét megvitatják, az elnök megérkeztétől Lloyd Georgenak Angliába leendő visszatértéig, ami azt jelenti, hogy márciusban tulajdonképen készen lesz a békeszerződés és a teljes üléseket meg lehet kezdeni, mihelyt a népszövetségi tervezet és a többi még fennmaradó kérdés elintézésre megérett. Lloyd Georgenak Angliába való visszatérése után Wilson meg fogja látogatni Brüsszel és Belgium elpusztított részeit, közben pedig a németeket meghívják és a békeértekezlet még április hó 10-ike előtt teljes ülést fog tartani. Közvetlenül a német békeszerződés teljes elkészülte után Ausztria, Magyarország és Bulgária ügye kerül sorra, alkalmasint Lloyd George és Wilson elnök távollétében veszett. Ma újabb hírek az olasz ,,frontról" nem érkeztek. A jugoszlávok továbbra is imperializmuson vádolják az olaszokat, akik viszont rosszhiszeműséget vetnek a jugoszlávok szemére. (Páris március 2.) A szerbek Laibach körül 6000 embert mozgósítottak, akiket osztrák fegyverrel láttak el. Az olasz—szerb front Laibachtól nyugatra 12—15 kilométernyire vonul el. Az olaszok Adelsberg városa körül csoportosultak. A szerb csapatok között van a Drina hadosztály is. A jugoszláv c.apatokkal szemben hat olasz hadosztály áll Olasz repülők állandóan Laibach fölött keringenek. Város Harc? 5c GSaSletpai», (Berlin, március 3.) Az általános sztrájkmozgalom Középnémetországban még mindig terjed. Halle városában véres harcok voltak a kormány csapatai és a sztrájkolók között. A korm hiány•-•••vittoknak -eddig nem sikerült a várost elfoglalni. A helyzet nem tisztázódott, sőt ellenkezőleg rendkívül válságos. . .. ,„.... NÉPSZAVA ! wmm