Népszava, 1919. április (47. évfolyam, 77–103. sz.)

1919-04-02 / 78. szám

összeget be kell fizetni a Pénzintézeti Köz­ponthoz. 3. A megrongálódott vagy megsemmisült tárgyak helyreállítására vagy azok helyett újak beszerzésére a pénzügyi népbiztos az ese­dékessé vált, biztosítási összegből megfelelő összegeket f­oly­tmí­that. 4. Az életbiztosítási kötvények alapján ese­dékessé váló, a biztosítási összegekből havon­ként 2000 koronánál többet kifizetni nem­­lehet. A 2000 koronát meghaladó biztosítási összegeknél az egész összeg a Pénzintézeti Kor­mányzótanács XIL számú rendelete értelmé­ben rendelkezhet Életbiztosítási kötvényekre kölcsönök és visszavásárlási összegek nem fo­ly­ósíthatók. Járadékbiztosítások alapján a jogosult részére havonként legföljebb ZOOO koronát lehet fo­lyósítani. Az ezt meghaladó összeget a Pénz­intézeti Központhoz kell átutalni. 5. Ha a biztosított félnek valamely pénz­intézetnél folyószámlája vagy betétje van, az előbbi §$-oikban megállapított 2000 koronás ös­szegeket sem veheti föl teljesen, hanem csu­pán akkora összegeket, hogy a Forradalmi Kormányzótanács XII. szármú mndelete értel­mében havonként kifizethető összeg és a biz­tosítási összeg együttvéve 2000 koronát meg ne haladhas­son. Ezért, tehát a fél a biztosítási összeg fölvé­tele előtt köteles bejelenteni, hogy van-e vala­mely pénzintézetnél folyószámlája vagy be­tétje, mekkora a­nna­k az összege és hol van el­helyezve. A biztosítóintézet a bejelentés alap­ján megállapítja, hogy a félnek az itt foglal­tak értelmében mekkora összeg fizethető ki, a többletet pedig átutalja a Pénzintézeti Köz­pnthoz. 6. A Pénzintézeti Központ gondoskodik arról, hogy a hozzái átutalt biztosítási össze­gek a 2. 4 második bekezdésében foglalt eset ki­vételével a félnek javára írassanak annál a pénzintézetnél, amelynél már betétje vagy fo­lyószámlája van, féltve, hogy ez a pénzintézet a pénzügyi népbiztos ellenőrzése alatt áll. A pénzügyi népbiztos rendelettel határozza meg, hogy a Pénzintézeti Központ milyen eljá­rást kövessen akkor, ha a félnek folyószámlája vagy egyéb betétje nincs vagy pedig olyan pénzintézetnél van, amely nem áll a pénzinté­zeti népbiztos ellenőrzse alatt­­. A külföldön vagy Magyarország meg­szállott területein lakó feleknek járó biztosí­tási összegeket a Pén­sintézeti Központhoz cson­kí­tatlanul át kell utalni. 8. A 2., 3, 4., 5. és 7. §§-ok rendelkezései nyugdíjintézetekre, nyugdíjpénztárakra és biz­tosításokkal foglalkozó egyesületekre is alkal­mazást nyernek. Ezek tekintetében a pénzügyi népbiztos külön rendelettel intézkedik. 9. A biztosító intézetek alkalmazottai, be­leértve az igazgatókat is, ezentúl 3000 korona havi fizetésnél nagyobb fizetést nem kaphat­nak. Mindazok, akiket a­­pénzügyi népbiztos utasítására el nem mozdítottak, kötelesek munkájukat az intézetben rendszeresen tovább is végezni és elmozdított alkalmazottak is kö­telesek a pénzügyi népbiztos utasítására az in­tézetben, megjele­­ni, fölvilágosításokat és ta­nácsokat adni. Az itt meghatározott fizetésen fölül az alkalmazottak semmi más címen nem kaphatnak illetményt. 10. A pénzügyi népbiztos hozzájárulása nélkül a biztosító intézetek alkalmazottainak eddig élvezett jövedelme nem­ emelhető föl. Budapest, 1919 március 30. A Forradalmi Kormányzótanács. Garbai s. k. elnök, Varga a. k. pénzügyi népbiztos. Ha szövetségesünk nekünk az antánt, amelynek párisi „béke­szerzői" a régi vérszomjas dühvel dolgoznak tovább és ha a bolsevizmus nem is volna az időktől megérlelődött győzelmes világáram­lat, akkor is odatereli a párisi imperialista őrület a munkásokat a Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra Európaszerte kiépülni kezdő rendszerébe. Nem állunk elszigetelten mi itt Magyarországon, mert hatalmas test­vérünkön, Oroszországon kívü­l a többi or­szágokban is bal felé kanyarodik a harcos proletárseregek útja és alig van nap, hogy olyan hírek ne érkeznének hozzánk, amelyek­től megdo­bog a szívünk, mert hiszen azt lát­juk belőle, hogy egyre jobban sokasodnak a mi szövetségeseink. A szovjet csapatok mosz­kvai szikratáviratok szerint már Keletgali­cia haték­án állanak és a német szociáldemo­krácia is egyre nagyobb hajlandóságot mutat a bolsevizmus felé, mert hiszen az antant rablóétvágyával szemben nincs más menekü­lés Németország számára sem, mint belekap­csolódni az egész világ forradalmi proletariá­tusának nagy egyetemébe. A német munkásság minden rétegéből él­ ÍTÉPSZAVA 1519 április keznek a szolidaritás melegétől átfűtött test­véri üdvözletek a magyar munkássághoz és hasonlóképen a testvéri együttérzés tüntető jeleivel halmoznak el bennünket cseh elv­társaink. Prágából fontos hír érkezik arról, hogy a cseh szociáldemokrata munkásság tiltakozását fejezte ki az ellen a te­rv ellen, hogy Magyarország ellen mozgósítsanak. És valóban egyre nagyobb arányokban terjed a bolsevizmus Csehországban és ha az ántánt csapatokkal akarná elárasztani a mi terüle­teinket, eltekintve attól, hogy mi kételkedünk abban, hogy az ántánt ma még jelentékeny és megbízható csapatok fölött rendelkeznék, a katonaság ideszállítása igen komoly akadá­lyokba ütközne, miután a vasutak mégis csak a munkásság kezében vonnak mindenütt. Ideig-óráig erőt vehet még az imperialista államokban a munkásságon az államhatalom véreskezű ereje, de ez az erő egyre gyöngül, a proletárság hatalma pedig az egész vilá­gon nőttön­ nő és így nem tartjuk vérmesnek azt a reményünket, hogy hamarosan együtt lesz egész Európa munkássága az európai imperializmussal szemben és akkor a kapita­lizmus örökre meghal és fölt­ám­adhatatlanul elpusztul a nagy küzdelemben. Éppen, mert a helyzet ilyen és éppen, mert, biztató hírek érkeznek hozzánk mindenfelől, ezért világ­történeti jelentőségű a magyar proletariátus­nak forradalmi cselekedete, amellyel ráhe­lyezkedett a proletárdiktatúra alapjára és amellyel megteremtette­­ a Tanácsköztársa­ságot. Ebben a megvilágításban, groteszkül és szinte komikusan hat, hogy­ Párisban tovább, tárgyalnak a­­„békéről", „döntenek" napok­ és országok sorsa fölött, láfen­ven „síruh­oznak" és nem gondolnak arra, hogy nem lesz erejük a határozatok végrehajtáséra és a béke­asz­talnál üres szófecsérlés folyik és amit ottan papírra vetnek, az élettelen, holt papiros ma­rad, aminek semmi komoly jelentőséget nem tulajdonítanak ma már sehol­­a világon. Pa­risban elaggott diplomaták „béketárgy­alá­sosdit" játszanak és ezalatt a világ mind a négy sarkán kigyullad, a proletárok milliói testvéri jobbot nyújtanak egymásnak és a nemzetközi szolidaritásnak olyan legyőzhetet­len hadserege sereglik össze, amelynek döntő rohama halálra sebzi a rabló étvágyú impe­rializmust és a becstelenségben hízott, mun­kások­ vérén, verejtékén hatalmasra nőtt európai kapitalizmust. A végső roham ideje már nincsen messze és mi büszkék vagyunk rá, hogy a magyar munkásság sorsdöntő ál­lásfoglalása elhatározó erővel szólott bele Európa új világrendjének kialakulásába. Épül az új társadalom. Csak a forradalomban működő hatalmas és törhetetlen energiák képesek a rombolás és az építés munkájának ugyanazon időben való elvégzésére. A forradalmak mérhetetlen szabadságában megnyílik a tér a tett szá­mára és csak a diktatúra az a hatékony esz­köz, ami a tett nyomában nyomban kite­remti az eredményt. Ama hatalmas munka számára, ami az összeroppant feudális-kapi­talista társadalomszervezet helyén hivatott az új társadalom fölépítésére, a történelem­nek egy csapat tanulsága áll készen és ezek­nek a tanulságoknak a figyelembevételével kezdte és folytatja romboló és építő munká­ját a Forradalmi Kormányzótanács. A kése­delem, a halogatás, a szentimentalizmus vagy az alkudozás a sikert tenné kockára és el­venné a dolgoknak azt a robbantásszerű h­atá­sát, amire az ellenségektől körülvett forra­dalomnak föltétlenül szüksége van. Engels egyik iratában a legnagyobb csodálkozással áll meg amaz érthetetlen tartózkodásnál, amellyel a francia kommün megállott a fran­cia bank hatalmas aranytömegei előtt. Egé­szen bizonyos, hogy a francia kommün más lefolyást vett volna, ha ráteszi kezét Francia­ország kapitalistáinak a zsebeire, ha elvágja a kapitalista termelés életerejét és a politi­kai hatalom meghódításával egyidejűen a gazdasági hatalmat is kiragadja a burzsoázia kezeiből A proletariátus nagy megmozdulá­sainak történetében a francia kommünnek ez a tartózkodása is tanulság a számunkra és ez is viharosan kiáltja felénk, hogy mit ho­gyan nem tanácsos csinálni. A kérlelhetetlenség és a biztosság, amivel a magyar proletariátus diktatúrája ráteszi a kezét a kapitalista termelés hatalmas re­zervoárjaira, a különböző helyeken fölhal­mozott banktőkékre és azokra a vagyonokra, amelyek gazdag uszályként nőttek a finánc­tőkéhez, kizáróan azt a feladatot szolgálják, hogy a politikai hatalom mellé a proletariá­tus kezébe kerüljön a feudális-kapitalista társadalom gazdasági hatalma is. Csak e kettőnek kizárólagos birtokában lehet sike­res az új társadalomépítő munka; bármelyik is hiányozna belőlük vagy akármelyik is volna csonkán a kezünkben, a hatalom visz­szaszerzéséért bárkivel is szövetkező burzso­ázia bosszúállása vérbefojthatná a magyar proletariátus forradalmát. A banktőke lefoglalása, a bankokban elhe­lyezett különböző magántőkéknek egy bizo­nyos életnívóhoz mért kiutalása u­gyanú­gy a­ tez mmka nélkül való jövedelemszerzés lehető­ségeinek a megszüntetését akarja elérni, mint ahogy el fogja érni ezt, a bérházak köz­tulajdonba vétele is. Az örökösödési jog fölforgatása lehetetlenné fogja tenni a dol­gozó társadalomra kártékony heretermelést s akárhogy is összetöri a burzsoászíveket a rombolás erélyessége, az uj társadalomból ki­sarjadzó új ideológiák beidegzése során min­denki meg fogja találni a maga helyét a munka dicsőséges rendjében. A Kormányzó­tanács valamennyi rendeletéből kiérzi a pro­letariátus az építésnek s az emberréemelésnek azt a lendületét, amit eddig csak a dolgozók elnyomásában érezhetett meg a mostanig uralkodott osztályok törvényhozásának mun­kájában. Az új társadalom megépítésének minden vonatkozásában teremtő hatásuk van rende­leteknek a rombolás szükségessége mellett. A Kormányzótanács a művelődés elterjesz­tésének és a kultúrjavak elérésének nagy le­hetőségeit nyitotta meg azzal a rendeletével, amely a munkásegyetemek fölállítását és az ifjúmunkások oktatásának megszervezését rendeli el A régi rendnek minden bűnét helyre akarja hozni, amikor a dolgozó töme­geket a kultúrnyomorúság sötétségéből a kultúra világosságába emeli föl és hasz­nálni fog ezzel a forradalomnak is, ame­lyet csak akkor lehet eredményesen befe­jezni, ha az értelem és a tudás erejével bás­tyázzák körül. A Kormányzótanács hatalmas kultúrpropagandája hamarosan megindul és kielégülést fog találni a tömegek tudás­vágya, amely az elbukott osztályok akaratá­ból eddig vagy börtönökbe ütközött, vagy az alkohol gőzében fonnyadt el Rövidesen elkészül a forradalom alkot­mánya is, hogy a Kormányzótanács a pro­letariátus választott képviselőivel dolgoz­hasson együtt. Meg fognak alakulni a helyi tanácsok és nyomban ezután össze fog ülni a tanácsok központi végrehajtó bizottsága, hogy a parlamenti kretinizmus groteszk sírja fölött megkezdje az új rend társadalmi és gazdasági életének kormányzását és további szabályozását. Szakadatlan munkában végzi feladatait a diktatúra. A régi világot, a régi rend kivált­ságlehetőségeit sírja vissza a nyögés és ja­jongás, ami az elbukott osztályok mélyéből hallatszik ki az új világba. És éppen ez mu­tatja leginkább, hogy az építés halad és a

Next