Népszava, 1919. június (47. évfolyam, 130–153. sz.)

1919-06-25 / 149. szám

1919 junius 25. NÉPSZAVA •••"•*/ -,4 -.S- V-UÍ-: V,?X ' ' ''Hl III Ml' l'j* í A tanítók. H nevetés fontossága. Sokszor találkozunk azzal a megjegyzéssel, hogy a nép még nem érett meg a szocializ­musra. És valóban, van ebben a különben rosszhiszemű, v®gy legalább is naiv meg­jegyzésben egy szemernyi igazság. Magyar­országon még ma is rengeteg az analfabéta és még most is igen sok „éretlen" proletár akad, aki a kapitalizmus jelszavait és frázi­sait készpénznek veszi és nem képes tisztába jönni a saját osztály helyzetével. Olyanok is vannak igen sokan, akik eddig elnyomatás­ban éltek és most a fölszabadulás u­tán a ke­zükre jutott hatalommal nem tutinak helye­sen él, hímem visszaélnek vele. És még igen sokféle olyan jelenséggel találkozunk a nép között, amelyek többé-kevésbé megerősí­tik azt az állítást, hogy a nép még neo­ elég érett a szocializmus megvalósítására. Valóban kulturális téren a magyar nép meglehetősen el v­an maradva. De vájjon mi ennek az oka? Egyszerűen az, hogy a kapi­talizmus mindent elkövetett, hogy a népet a kultúrától minél távolabb tartsa. Tudjuk, hogy milyen kevés nálunk az iskola. És ami van is, milyen elhanyagolt! És hogyan fizették a tanítókat! Négyszáz korona volt az évi fize­tésük, egy hónapra harminchárom korona. Ennyiért persze nem lehetett jól tanítani és csak derék tanítóink fanatikus önfeláldozá­sának köszönhető, hogy mégis csak tanítot­tak, a kultúra valamennyire mégis csak el­terjedt a nép között. Nem a fizetésükért ta­nítottak ők, hanem magáért a tanításért, mert­ érezték, hogy ezzel nagy hivatást­­tölte­nek be, amit megfizetni nem is lehet. A kapitalizmus a kisgyermeket is mun­kára kény­szerítette, hogy ezzel is elzárja őt az iskolától. Az iskolakötelezettséget senki sem vette komolyam. A munkaviszonyok olyanok voltak, hogy a fáradt munkásnak nem maradt ideje arra, hogy magát képezze. És ami kultúra még így is beleszivárgott a nép közé, azt a vallásai és az alkohollal pró­bálták belőle kiölni. Nagyon jól tudta, a kapitalizmus, hogy mit csinál, mikor minden eszközzel azon volt, hogy a népet a legnagyobb szellemi sötétség­ben tartsa. Tudta, hogy a tudat, a fölvilágo­sultság, a kultúra a legjobb agitációs eszköze a szocializm­usnak, tudta, hogy a kultúra ter­jedésével a saját pusztulását, sietteti. És nagy erőlködés árán valóban sikerült annyit el­érnie, hogy még ma is indokoltnak látszik az az állítás, hogy a nép m­ég nem elég érett a szocializmusra. Csakhogy azt az időt kapitalista termelési rend mellett hiába várnék, amikor a nép végre megérik a szocializmus megteremté­sére, mert hiszen a kapitalizmus nem engedi, nem engedheti a népet erre megérni. És ha arra várnánk, míg a nép magától megérik, akkor várhatnánk Ítéletnapig. Jönni kellett tehát, a diktatúrának, mely rákényszeríti a szocializmust azokra is, akik azt még meg nem értik, mert elzárták előlük a kultúrát. A proletáruralomnak éppen ezért egyik legelső kötelessége volt a lebilincselt kultú­rát fölszabadítani, a meglévő iskolába új szellemet bevinni, az egyházat az iskolából eltávolítani, az alkoholfogyasztást beszün­tetni, fölnőttek oktatását, munkásegyetem­e­ket létesíteni. Mert a proletár államnak az a legfontosabb munkása, aki a kapi­talizmus idején a legutolsó volt­, akit eddig a legnyomorúságosabban fizettek: a tanító. A tanítókra, a kultúra e kiváló munká­sa­ira vár az a sürgős és igen fontos feladat, hogy a lehető legrövidebb idő alatt be lehes­sen hozni évszázados mulasztásokat a kul­túra terjesztése terén. Meg kell érlelni a né­pet, ha még éretlen, meg kell tanítani, föl­­kell világosítani. A jól fizetett, öntudatos szocialista tanítóságra vár az a föladat, hogy a legközelebbi generáció már csupa egészen érett, égesen fölvilágosodott, kulturált, mű­velt, intelligens szocialista munkásokból álljon. Hesslein­ József. A Vörös Hadsereg hírei. * * A 14. számú gyári m­unkásezrednél az alanti gyárakból katonai szolgálatra bevonult elvtár­saknak a részére pótkeretet álítottak föl. Istvántelki főműhely. Keleti és Murányi. Lövi Dávid Fiai, Újpesti Monfalcone-gyár. Weisz bőrgyár. Werkner utóda. Tárnoki Hajisác*. Olajipar St.. Pamutipar Rt- Leiner egyesített egyvgyár. Ebből kifolyóan fölszólítja az ezred­parancsnokság az ezred kötelékébe , tartozó hazatéri szolgálatra bevonult elvtársakat, hogy saját érdekükben vagy­­személyesen, vagy posta útján a lehetőség szerint a legsürgőseb­ben. m­ég pedig a parancsnokságuk által lát­tamozva, a következő adatokat a 14. gyári mun­ká­sezred parancsnokságának Rákospalota, Ist­vántelki főműhelyben írásban bekü­ldték: Név, születési év, jelenlegi beosztása (ezred, század, stb esetleg sebesülten vagy betegen kórház­ban) tábori posta szám, valamint hogy melyik fenti gyárból vonult be katonai szolgálatra. Milyen különleges katonai kiképzésben része­sült A 14. gyári munkásezred parancsnoksága. Katonagyűlés a Marx-laktanyában. E hó 23-án délelőtt 11 órakor a Marx-laktanya ka­tonái gyűlésre jöttek össze a laktanya udva­rán, ahol Gidáli Géza hadügyi megbízott elv­társ megnyitója után Zacharias szolnoki vá­rosparancsnok elvtárs tartalmas beszédben vázolta a mai helyzetet és átadta a fronton harcoló katona elvtársak üdvözletét, fölhívta az elvtársak figyelemét arra, hogy ha a közel­jövőben a harctérre indulnak, akkor igazi pro­letárhoz méltóan védjék meg a proletárhazát. Gidáli hadügyi megbízott elvtárs indítvá­nyára a gyűlés táviratilag ü­dvözlte a­ Vörös Hadsereget,­­az 1. és 3. vörös ezred minden ka­tonáját és Steinbrück és Köblös zászlóaljpa­rancsnok elvtársakat. A gyűlés az Internacio­nálé éneklésével végződött Tilos a katonaruhák elszabdalása. Tudjuk, hogy a­ Vörös Hadseregnek anyagi szük­ségletekkel, ugy mint, ruházattal, fölszereléssel, stb.-vel való ellátása a különféle textilanya­gok és egyéb nyersanyagok nagy hiányára való tekintettel, milyen nehézségekkel jár. Ismételten jelentek meg figyelmeztetések a napilapokban és történtek kioktatások a had­rakelt sereg körletében is olyan célból, hogy mindenki a legnagyobb kímélettel és gondos­sággal kezelje a közvagyont. A közeljövőben megtörténő általános sorozás következménye­képen a hadseregnek anyagi szükségletekkel való ellátása majdnem leküzdhetetlen nehéz­ségekbe ütközik. Ilyen körülmények között jutott a hadügyi népbiztosságnak tudomására az, hogy gyak­ran akadnak lelketlen és galád gondolkozású egyének, akik a használatukra kiutalt katona­zubbonynak hát részéből vagy köpenyük ujjá­ból, esetleg hátrészéből szövetdarabot hasíta­nak ki olyan célból, hogy ebből a maguk ré­szére, egy második, úgynevezett extrasapkát készítessenek. Fölhívja a hadügyi népbiztosság mindazo­kat, akik az ilyen vagy ehhez hasonló gyalá­zatos eljárásról tudomást, szereznek, hogy az illetőt a legközelebbi katonai parancsnokság­nak vagy Vörös Őrségnek jelentsék be. Nevezettekkel szemben kérlelhetetlen szigo­rúsággal fogunk eljárni és a megtorló intéz­kdéseket megtenni. Budapest, 1919 junius 23. Hadügyi népbiz­tonság. Pótsorozás Leninvárosban. A sorozástól bár­mily oknál fogva távolmaradt sorozás­kötelesek részére Lemnivárosban e. hó 27-én és 28-án az Erzsébet-utcai iskola tornatermében pótsorozás fog tartatni. A mátyásföldi repü­lőgépgyár Munkásta­nácsa fölhívja­ mindazon elvtársakat, akik szabadságon vagy Betegállományban vannak, h­ogy e hó 23-én, szerdán délelőtt sorozáson jelenjenek meg. A volt J/48. honvédfüzér fölszámoló pöttent­keret parancsnoka. Török Pál László elvtárs, aki a 49. honvéd tábori tüzér-, a 140. honvéd tábori tüzér-, a 411. honvéd hegyitüzér- és a 40. honvéd-nehéz tüzérezredek, volt tisztjeivel és le­génységével együtt volt hadifogságban és őket nagyrészt ismeri, tekintettel a tömeges érdek­lődésre, a fölsorolt ezredeken bel­ü­l egy hír­adó irodát kezdeményezett. Evégből fölkéri a fenti ezredek fogságban levőinek hozzátarto­zóit, hogy a már visszatért vagy visszatérők Családtagja''t értesítsék, miszerint emberbaráti kötelességből adatok bemondása végett jelent­kezzenek fenti pótkeretnél, Budapest Engels­laktanya, Hungaria­ út 100. TeM­on 14—nQ. A Pénzintézeti Munkások Szövetsége föl­hívja az összes­­szabadságolt és elbocsátott bankmunkásokat 23­­4­1. évig, akik már soro­záson jelentkeztek, hogy sorozás­ igazolványu­kat mutassák be V. Nádor-utgy*18. szám alatt. Ugyancsak jelentkezésre hívja föl a 18-—22 éveseket is, akik a felhívás ellenére eddig még nem jelentkeztek. * * A mentőintézmények bejelentése. Az összes fővárosi és vidéki társadalmasított vagy még mnagánkezelésben levő nyilvános mentéssel­­foglalkozó mentőegyesületek, intézmények,­­ testületek­ vagy ilyen intézménnyel kapcsola­tos kórházi osztályok, amelyek az első segély­nyújtással, vagy­­ bete­gszállítással foglalkoz­nak, nyolc napon belül jelentsék a munkaügyi és népjóléti népbiztosság munkaegészségügyi osztályához (Nemzeti palota): 1. az 1918. évi forgalmukat (esetek és betegszállítások); 2. személyzetük létszámát és képesítésüket; 3. föl­szerelésüket­­ (automobilok, kocsik, hordágyak, mentőtáskák, stb.). Bőrönd- és bőrdíszm­űáruk kiutalása. A szo­ciális termelés népbiztosságának bőripari osz­tálya a közellátási népbiztossággal egyetértően közli, hogy mindennemű bőröndös- és bőrdísz­mű áru­cikkeknek kiutalása ezentúl kizáróan a Háztartási és Közszükségleti Iparcikkek Hi­vatalánál (Rákóczi­ út 12) fog eszközöltetni Az egyetemi jegyzetek és tankönyvek beje­lentése. A közoktatásügyi népbiztosság elren­delte, hogy a könyvkiadók és könyvkereske­dők tekintet nélkül arra, hogy a szellemi ter­mékek­ országos tanácsának bejelentették-e vagy sem. három napon belül a közoktatás­ügyi népbiztossághoz (Báthori­ utca 12. II. emelet, VI/1. ügyosztály) közvetlenül bejelen­teni tartoznak mindazokat a kiadásukban megjelent vagy birtokukban levő olyan fő­iskolai használatra szánt kőnyomatos (litográf) és könyvnyomatos jegyzeteket és tankönyve­ket, amelyek akár magánosok vagy intézetek, akár pedig kiadóvállalatok kiadásában jelen­tek meg. Bejelentendők az előkészületben levő munkák is. A két példányban kiállítandó be­jelentésben föltüntetendő a munka címe és szerzője, esetleges álnév, a nyomatott példány­szám, a jelenlegi példányszám (ha elfogyott az is), a terjedelem oldalakban, az oldalak méretei, továbbá a jelenlegi forgalombahoza­tali ár. A jelentéshez egy-egy mutatványpél­dány is melléklendő. Fagyapot zár alá vétele. A népgazdasági ta­nács rendeletében zár alá veszi a fagyapot for­galomba hozatalával foglalkozók, birtokában levő fagyapot és fagyapotkötélkészleteket, amelyekről birtokosaik kötelesek leltárt készí­teni és annak két példányát három nap alatt beküldeni a Fahivatalhoz (V. Nádor­ utca 21). gi népazdaság­i tanács közleményei. * * Ponyvák bejelentése. A népgazdasági tanács rendeletéből mindenki, akinek ponyva van birtokában vagy őrizetében, köteles készletét a ruházati hivatal zsák- és ponyvaosztályának (IV, Párisi­ utca 2) bejelenteni az osztály ál­tal megjelölendő időpontban. A ponyvaosztály elrendelheti a ponyvák beszolgáltatását, addig is földolgozni, átalakítani, elidegeníteni vagy kölcsönadni csak a ponyvaosztály engedélyé­vel szabad. Ponyvát külföldre vagy megszál­lott területre vagy olyan vasúti állomásra­, ahonnan külföldi vagy megszállott területi vonalra történik átmenet csak a ponyvaosz­tály engedélyével szabad szállítani. Új, hasz­nált vagy kölcsönponyvát ezentúl kizáróan a ponyvaosztálynál, illetve ennek kirendeltsé­ggénél lehet beszerezni. Borszivattyúk és tömlők bejelentése. A nép­gazdasági tanács rendeletéből mindenki tar­tozik a birtokában levő borszivattyúkat és bortömlőket három­ nap alatt bejelenteni a helyi tanácsnak, amely azt a népgazdasági ta­nács földművelésügyi osztálya szőlészeti és bo­rászati osztályának beküldi. Ugyanezen osz­tályba 10 nap alatt be kell jelenteni minden magyar honosnak a tulajdonában, bérletében vagy használatában levő azokat a vasúti tar­tánykocsikat amelyek borszállításra szolgál­nak. Bléztartályok zár alá vétele és bejelentése. A­­népgazdasági tanács rendeletben zár alá veszi a nagy- és kiskereskedők, valamint az iparosok birtokában levő összes méztartályo­kat amelyek fölött ezentúl a népgazdasági tanács közellátási főosztálya rendelkezik. A zár alá vett tartályokat három nap alatt be kell jelenteni az Országos Burgonya-, Zöld­ség- és Gyümölcsközpontnak (IV. Városház­utca )­. A termelők tartályaira nézve a földmivelés­ügyi né­­pbiztosság 33. F. N. számú rendelete irányadó. ...

Next