Népszava, 1919. június (47. évfolyam, 130–153. sz.)

1919-06-25 / 149. szám

S ni • "ifi"t NÉPSZAVA 1919 júmíuus 55. Kudarcot vallott ellenforradalmi csima* 4P * * Csalással félrevezdték az Engels-laktanya és a mossiforffik legénysé­geinek egy részét. — Ludovikai növendékek megszállták a József- központot. — A vörös katonaság és őrség éjfélre visszafoglalta az épületet. — Ágyúval tüzeltek a Szovjetházra. — Lakat alatt az ellen­forradalmárok. — Ötven proletár katona sebesült meg a harcokban. VÉl budapesti ellenforradalmárok kedden elérkezettnek, félték az időt arra, hogy a proletárdiktatúra ellen támadjanak és v visszaállítsák a munkásnyúzás és népelnyo­m­ás uralmát !Az ellenforradalom célja eléréséhez a­­maga eddig legjobban. Bevált eszközét, a lel­kiismeretlen, cinikus csalást­­vette elő és an­nyjak a segítségével vélte megdönteni azt a ha­talmat, amely a proletariátus akaratából, proletariátus által, a proletariátuson épült fö. Ez a csiny teljesen bevilágít ezeknek az Uraknak erkölcsi fölfogásába és abba a mód­szerbe, amellyel solt hatalmukat föntartot­­ták és amellyel ezt a hatalmat visszaállítani igyekeznek. Sereget toboroztak. De Hogyant Nem az­zal mentek az emberek elé, hogy ezt meg ezt akarjuk, ezért a célért gyertek velünk, hanem, gyáván bebújtak a forradalom, köntö­sébe és end­ek színei alatt férkőztek közel Azokhoz a szerencsétlenekhez, akik részben tájékozatlanság, részben pedig amiatt, hogy a fölvilágosítás nem juthat el hozzájuk, ilyenformán eszközei, egyben pedig áldoza­tai lettek a fekete csalásnak. Haubrich elvtárs becsületes forradalmár nevével éltek vissza ezek a gazfickók, azt­­mondták a legénységnek, hogy „Haubrich Ivette kezébe a forradalmat", ő fogja meg­mutatni, hogy mi az igazi proletárdiktatúra és hogy Haubrich parancsára kell „rendet­­teremteniük" és kell azokat az utasításokat követniük, amelyeket ők adnak majd a le­génységnek. Budapest egész Helyőrségére kiterjedt a Csalásnak ez a hálózata. Azonban az Engels­laktanya és a tengerészeti laktanya kivéte­lével mindenütt sikerült ezt a hálót átszakí­tani. Az Engels-laktanya tüzérei és a moni­torok kiszolgáló legénységének egy része Haubrich elvtárs nevének varázsa alatt ren­delkezésére­ állott az ellenforradalmár tisz­­teknek és belement abba a csúnya kalandba, amelynek célja a forradalom letörése, a forradalom vívmányainak megsemmisítése és a régi feudális-burzsoáuralom visszaállí­tása lett volna. A való tényekről fölvilágosí­tott legénység megtérten szegődött vissza a proletárdiktatúra zászlójához. Az ellenforradalmár tisztek segítőtársakat kaptak a Ludovika növendékeiben, akikről e pillanatokban, amikor e sorok íródnak, még nem lehet tudni, hogy váljon tudatos vagy pedig épp úgy mint a legénység, félre­s­ezetett eszközei-e az ellenforradalmi csíny­­tetteseinek.­­ A proletariátus hatalma sem gyávák, sem tárgyuk kezében nincsen. E hatalom keze­lőiben megvan a kellő akarat és erő arra,­­hogy ezt a csínyt nemcsak letörjék, hanem gyökerében is kiirtsák. A reakciósok gyáva­­támadása végeredményben a forradalom­­hasznára lesz. A proletariátus uralmának minden hívét és tényezőjét megtanította Sárra, hogy résen kell lenniök, kutató szem­­mel, fáradhatatlanul kell figyelniök minden­­jelenséget és irgalmatlanul kell lecsapniok oda, ahol a dolgozók hatalma ellen bármi­,­­féle akció készül. Azok a lyukak, amelyeket az ellenforrada­lom által irányított monitorágyuk a Szovjet­iház falán ütött, a reakciót sebezték halálra.­­Az a törmelék, amely a megrontott falakról lehullott, el fogja, temetni mindazokat, akik ezen a mai napon akár közvetve, akár köz­vetlenül emeltek kezet a proletariátus ural­mára. Budapest népe fogadja ezeket az­ esemé­nyeket azzal a nyugalommal és komolyság­gal, amelyet ezeknél a mostaniaknál hason­líthatatlanul válságosabb érákban­ is olyan felltetten tanúsított. Feudálisok és burzsoák nem lesznek többé úrrá fölöttünk. Ez a tudat öntsön bátorságot a proletariátus ügyének minden hívébe­ és tegyen béklyót az ellenfor­radalmárok kezére. "A mai nap eseményeiről következő részle­tes tudósításunk számtól bel­ie­pel felé, a másik kettő pedig a Dunán föl­felé. Ugyanekkor egy ellen­forradalmár ment fel a Szovjetház előtt, fehér zsebkendővel inte­getve. Amikor az őrök fölszólították, hogy álljon meg, nem hederített a fölszólításra, hanem tovább lobogtatva zsebkendőjét, re­volvert rántott elő és lőni akart. Elkiáltotta magát: „Éljen az ellenforradalom! Le Kun Bélával!" Ismételt fölszólításra sem állott meg és revolverét nem tette el, tehát az őr­ség agyonlőtte. A városban különben teljes a rend és a nyugalom.­ ­A munkásszázadok mozgósítva vannak, erős őrségek cirkálnak az utcán és minden intézkedés megtörtént, h­ogy a legteljesebb rend és nyugalom biztosit tessék. A Váci-úti munkásság soraiból másfélezer ember föl­fegyverkezett és vigyáz a proletárok hatal­mára és a proletárok hatalmából teremtett rendre. "Az éjszakai órákban arról értesü­lünk, hogy a negyedik hadosztály fölvonult a rend biztosítására. A József-központ visszafoglalása. "A Mária Terézia-téren levő József-közpon­tot a késő délutáni órákban egy volt huszár­főhadnagy és egy hadnagy vezetésével 50 Ludovika Akadémiai növendék szállotta meg Haubricht elvtárs nevével visszaélve. Az őrségnek azt mondották, hogy Haubrich elvtárs átvette a kormányt és az ő paran­csára szállják meg az épületet. Csakhamar félzászlóalj vörös katona fogta körül az épü­letet és azt erős tűz alá vette. Néhány órai tüzelés után, amikor az ellenforradalmár­ok látták, hogy az épületet tovább már nem tarthatják, parancsnokuk Haubrich elvtárs­, vak telefonált és parlamenter kiküldését kérte. Szántó Béla népbiztos ment ki a helyszínére és parlamentért küldötte be az épületbe. s A Ludovikások parancsnokával a Baross­ utcai elöljáróság épületében folyta­tott tárgyalás alapján a hadapródok a fegy­vert letették. A parancsnokokat a negyedik hadtestparancsnoksághoz kísérték, a ha­d­apródokat pedig a Martinovics-laktanyában vették őrizet alá. A telefonközpontot egy század vörös katona szállotta meg. A harcok folyamán a vörös katonaság­­és vörös őrség emberei közül ötvenen sebesültek meg. Az épületet megszálltan tartó ellenfor­radalmárok ugyanis födött helyről, az abla­kokból, kapualjból kényelmesen vehették célba a bátran előretörő proletárkatonák­at, s ez magyarázza a vörös katonaság, illető­leg vörös őrség részén volt nagyszámú sebe­sülést. Éjfél után a telefonközpont környékén is teljesen helyreállott a­ rend. Erős őrjár­atok cirkálnak az utcákon és proletáröntudattal és éberséggel vigyáznak a proletariátus ha­talmára és rendjére. A puccs kezdetei: t az ellenforrad­almi mozgalmai, am­ely ma Budapesten kitört, ellenforradalmár tisztek készítették elő és hajtották végre. A­z ellen­forradalom az Engels-laktanyából indult ki. Már a délelőtti órákban a tisztek a legénysé­get maguk köré gyűjtötték és azt mondták a katonáknak: tra Fink, ma! Valamit fogunk csinálni! Haubrich elvtárs vezetésével mi meg fog­juk mutatni, hogy mi az igazi diktatúra, mi az igazi kommunizmus. Haubrich elvtárs a mi vezérünk! "A­ parancsokat Haubrich elv­társtól fogjuk kapni. Nem csinálunk sem­mit addig, amíg parancsot nem­­kapunk, de ha Haubrich elvtárs parancsa megérkezik, akkor annak az igazi proletárdiktatúra, az igazi kommunizmus érdekében' vakon enge­delmeskednetek kell! "A legénység, természetesen semmit sem sejtve arról, h­ogy a tisztek az ellenforrada­lom céljaira akarják őket fölhsználni. Haubrich nevének varázsa alatt elhitték a mesét és várták Haubrich elvtárs paran­csait, hogy a proletárdiktatúrának már so­kat hangoztatott úgynevezett erélyesebb formáját megvalósítsák. A hamis parancs alapján a tüzérek innen adták le az első lö­véseket. A­z Engel­s-l­ak­ta­n­yai zendülést azonban hamarosan elfojtották. A politikai megbízot­tak és azok az elvtársak, akiknek sikerült a laktanyába bejutni, a legénységet felvilá­gosították, hogy félrevezetésről van szó. A katonák bűnbánóan vallották be, hogy azt hitték, hogy Haubrich elvtárs utasítására történik minden, aki meg akarja mutatni, mi az igazi kommunizmus. Sajnálják a tör­ténteket és mindannyian lelkes katonáink­, akik a legteljesebb proletárdiktatúra alap­ján állanak. Az ellenforradalmár monitorok. FAz Engels-laktanyában történt zendülés­sel egyidejűen az óbudai kikötőből három monitor futott ki a Dunára, szintén ellen­forradalmár tisztek vezetése alatt. A moni­torok nemzetiszínű zászló alatt vonultak föl és a Duna mentén végig ráparancsoltak a hajókra, hogy tűzzék ki a nemzetiszínű lobo­gókat. Lementek a Dunán egészen az össze­kötő vasúti hídig, ott visszafordultak, a Lánchíd felé lassítani kezdtek és a­ Szovjet­házra három lövést adtak le. Az épületben kisebb kárt tettek — az egyik lövés leszakí­totta az egyik harmadik emeleti ablakpár­kányt —, de emberéletben nem esett kár, mert a Szovjetházban senki sem volt. A monitorok ezután eltávoztak, az egyik Cse­ * :*: Parancs! Budapestre és környékére a leg­szigorúbb kivételes állapiot ren­deljük el. l Három embernél több az utcán nem lehet együtt! !Min­denféle ellenforradalmi ténykedés vagy bárminő büntető­kötél által való halállal büntettetik. Azokat az aSBenforraeSalmas-okat aki­k a­ kezükben fegyverrel fognak el( a helyszínét? agyosszövik ! Budapest, június 25. Kun Béla, s. k., a hadssu­glijiaranknok S?eEj?eSSese. Siewrepich József, s. k., Budapest katonai fő­parantsnoka.

Next