Népszava, 1919. október (47. évfolyam, 190–216. sz.)
1919-10-28 / 213. szám
Budapest, CSLVII. évfolyam, 215. szám désben lefektetett elveivel s Wilson eddigi magyarázataival nincsenek megelégedve. Eszerint ugyanis azz a helyzet, hogy a győző államok népei rendelkeznek a maguk hovatartozása tekintetében, mint ahogyan azt Wilson az íreknek hozzáintézett kérdésére kijelentette, de a legyőzött államok népeinek hovatartozását, a szerződésben megállapított kivételektől eltekintve, a versaillesi konferencia állapította meg. Ezt az álláspontot különösen az angol-barát politikusok kifogásolják, mert ez Angliának nagyon hátrányos. Hogyha ugyanis az írek kimondják az Angliától való elszakadást, akkor a népek szövetsége nem adhat Angliának karhatalmat az írek ellen, de ha a legyőzött államok népei a konferencia határozatával ellentétben más államhoz csatlakoznak, akkor kell, hogy hadsereget adjon ennek megakadályozására. A most folyton megújuló sztrájkokra való tekintettel ennél is nagyobb jelentőségű az az ellenszenv, amely a népek szövetsége keretében létesítendő munkaügyi bizottság ellen mutatkozik. A munkások és munkáltatók közötti helyzet ugyanis annyira kiéleződött, hogy kölcsönösen a legnagyobbizalmatlansággal vannak egymással szemben. A munkások ugyanis attól félnek, hogy ezt a népszövetségi munkaügyi bizottságot arra fogják az amerikai munkáltatók fölhasználni, hogy az amierakai munkások bérét leszorítsák, munka- feltételeit lerontsák. Ez az aggodalmuk abból táplálkozik, hogy a népek szövetségének ezt a bizottságát azért szervezik, hogy az egész világon egyenlővé tegyék a munkafeltételeket. Ezzel szemben a munkáltatók azért fordulnak most ez ellen a nemzetközi szervezet ellen, mivel attól féltnek, hogy a munkásoknak az egész világon taipei Szteibito hangulatára való tekintettel, a munkások ezt a nemzetköz bizottságot nemzetközi szovjetté fogják tenni. Ebből a szovjetből fogják majd megkisérleni a kapitalista termelő rend megváltoztatását. A népek szövetségén©!?, efenz® tehát egy' részit egészen polgári szempontok alapján, részben állami szuverenitásini siaponi, nésiabestia népek önrendelkezési jogának barátai, részben ellenzői közül kerülnek. Be ellenzői vammaik a tüskári kapátelfeta érdekeket védők között éppen, úgy, amint a munkásérdekek védelmezői között is. Ez a csoportosulás mutatja, azt a zavart, amely ezt az intézményt körülveszi. S ennek az okait abban a körülményben leljük meg, hogy a népek szövetsége nem népszövetség, hanem a győző államok — még csak nem is a győző népek — szövetsége. Tökéletlen és ezért nem kell senkinek sem! Két nyilatkozat (I.) Az „TJj Barázda" című újszágnak ojkt 26-iki sziámiban a „Szociáldemokrata párt bomlása" feliratú cikkben nevemmel kapcsolatban megemlítettekre vonatkozólag a szervezett földmunkások százezrei nevében kijelentem, hogy a közleménynek egyetlen szava sem igaz. Az értekezleten annál kevésbé tehettem ilyen .Vagy ehhez hasonló kijelentést, mert ott sem voltam. Kijelentem még at is, hogy ilyen gyerekes fogásokkal mean fog sikerülni ellenfeleinknek, hogy a magyar szociáldemokrata munkásság harci egységét megbontsák. Budapest 1919 október hó 26-án. Csizmadia Sándor. (II.) Az „Uj Barázda" című újság október hó 26-án megjelent számában: „A szociáldemokrata párt bomlása" cíimű közleménye rám vonatkozó részére ki kell sejkentenim, hogy a pártválasztmány hivatkozott ülésén én egyéni fölfogásomnak adtam kifejezést és nem beszéltem a vasmunkások nevében, ezt ott külön hangsúlyoztam is. Fölszólalásom iránya nem az volt, hogy a munkásságnak el kell hagynia szociáldemokrata álláspontját hanem az, hogy ne kösse le magát a szervezett munkásság tényleges erő- és befolyásnálküli polgári pártok törekvése mellé. Aki engem ismer, nem tételezhet föl rólam olyan állásfoglalást mint amilyet nekem az „Uj Barázda" imputál. Budapest, 1919 október 27. Vtynczák János, s. k. •ál " Itt említjük meg, hogy a vas- és fémmunkás szövetség a mai napon történt központi vezetőségi ülésén egyhangúan tudomásul vette a pártválasztóm anyuék a politikai fielyvonatkozó határozatát Friedrichék S (demokraták megnoranduma aa ántánt gs©S5itá&iffiá rfiegbíxeftSjáltESSE Ss mässzBoatsoss. ffl mai restdszer mellett nem képzelhetők el szabad választások. " Részt vesznek-e a demokraták friedrichh választásokon ? Friedrichék sajtóterrorizmusa "állandó rovatot foglal le Alig van nap, hogy ne lennénk kénytelenek hírt adni egyrészt arról az üldözésről, amellyel Friedrichék a Népszavát elnyomni igyekeznek, másrészt arról a hallatlanul durva és lelkiismeretlen uszításukról, amellyel a felekezeti villongásokat mindinkább kiélezni s elvadítani igyekeznek. Aminthogy ez már így szokott lenni, az üldözés nem szorítkozott a szocialista sajtóra, hanem átterjedt minden ellenzéki sajtómegnyilvánulásra. Immár nemcsak a Népszavát, hanem a polgári lapoknak azt a részét, amely nem hódol föltétlenül Friedrichéknek és nem követi a pogrom uszítás rendszerét, szintén elégetik Friedrichék közegei. A Nemzeti Demokrata Polgárpárt memorandummal fordult Clark Georgehoz, az antant teljhatalmú politikai, megbízottjához és a misszióhoz, amelyben fölhívja ezek figyelmét Friedrichék tizeneire, kérve az antant-hatalmak oltalmát ezek ellen. Fontos pontja a memorandumnak az a kijelentése is, hogy a Friedrichék által teremtett helyzetben szabad választások el nem képzelhetők és hogy ezeken a NemzetiDemokrata Polgárpártnak aligha lenne szabad részt vennie. A memorandum, amelyet a párt küldöttsége nyújtott át, a következőket tartalmazza: Habár a felekezeti alapon álló pártkormány elnöke az úgynevezett Nemzeti Függetlenségi Párt ülésén nyíltan megfenyegetett mindenkit, aki panaszt mer emelni az anszant hatalmaknál, hogy vele annak idején mint lázadóval fog elbánni, mi, akik mindannyian a rend hívei és a fölforgatás ellenségei voltunk a múltban és vagyunk ma is, sajnálattal kénytelenek vagyuunk a magyar közszabadságok védelmére az antant hatalmak oltalmat kérni. Az ország dánántúli részében akadálytalanul jelennek meg az ott kiadott helyi lapok, amelyek telve vannak féktelen felekezeti izgatással és az emberi jogok, valamint az állami alaptörvények által biztosított polgári jogegyenlőség ellen intézett gyűlölködő támadásokkal. Ezenkívül akadálytalanul jelennek meg felekezeti gyűlöletre izgató durva és gyalázó hangú röpiratok. A magyar büntető törvénynek azt a szakaszát, amely tiltja a felekezet ellen való izgatást, a gyakorlatban nemcsak hatályon kívül helyezték, hanem a közhivatalokban csinálják a felekezeti pártpolitikai szervezkedést A dunántúli helyi sajtó minden száma bizonyíték ezen állításunkra és a kívánatra az ilyen gyalázkodó lapok és röpiratok egész sokaságát mutathatjuk be. Ezzel szemben a Budapesten megjelenő, román cenzúra alá vont lapok tekintetében a Dunántúl azt a katonai rendeletet adták ki, hogy megtiltották a kormánynak nem tetsző, a kormányt nem támogató összes napilapok terjesztését és elzárással büntetik azt, aki ennek ellenére ilyen lapokat terjeszteni merészel. " Az erre vonatkozó rendlelet másolatát idecsatoljuk. Ez az üldözés olyan mértékű, hogy a vasutakon az utazó közönség kezéből veszik ki és kobozzák el a nem kormánypárti lapokat. A memorandum ezután kifejti, hogy a Nemzeti Demokrata Polgárpárt ellensége a bolsevizmusnak és így folytatja. De az nem tűrhető, hogy a bolsevizmus üldözésének ürügye alatt egyfelől szabad legyen a legdurvább felekezeti gyűlölködés és izgatás, másfelől pedig olyan sajtóorgánumok, amelyek hívei a rendnek, a polgári társadalomnak, de ellenfelei a jelenlegi felekezeti alapon álló pártkormánynak, avagy valóságban nem is ellenfelei. Csak nem hajlandók azt szolgai módon szolgálni és támogatni, a szabad terjesztésben megakadályoztassanak. A terjesztésnek ezen megakadályozása kiterjed ártalmatlan polgárikülföldi lapokra is, amilyen például a „Neue Frede Presse", kiterjed még élclapokra is. Világos, hogy ez az eljárás sérti, a közszabadságot a polgárok egyenlő jogát megakadályozza valódi közvélemény alakulását és ellenkezik a politikai fairplais szabályaival. Célzata a szabadelvű sajtó anyagi tönkretétel©. Ma ez a Dunántúl rendje, holnap ez lehet az ország többi részééis. Ha felekezeti alapon álló párturalom ilyen módon elfojtja az ellenvéleményt és a fegyver hatalmát szegzi, szembe azzal az ellentáborral is, amely a polgári társadalomi és rend alapján áll, ilyen módon szabad választások el nem képzelhetők és egy ilyen uralom alatt természetesen azt a kérdést kell mérlegelnünk, vajtam egyáltalán szabad-e résztvennünk a választásokon és ilyen módon törvényesnek tüntetni föl azt, ami így nem lehet törvényes képviselete az ország akaratának, hanem épúgy c csak fegyverre támaszkodó önkény, miként az volt Kun Béla szovjet választásainak a nagy tömegek egyetértésére hivatkozó szovjetképviselete. A Nemzeti Demokrata Polgárpárt nevében Bárczy István, Vázsonyi Vilmos, Ugrón Gábor, Varjassy Lajos, Sándor Pál és Benedek János írták alá és Vázsonyi, Bárczy és Varjassy nyújtották át clark teljhatalmú politikai megbízottnak, akinél hétfőn este 6 órakor tettek látogatást. A Clarkkal folytatott tárgyalásuknak az általános politikai helyzetről való fölfogásuk mellett, ez volt a legfőbb tárgya, Nyugatmagyarország osztrák megszállását követtelik. Az ausztriai német fvédőegyesület vasárnapi nagygyűlésén határozati javaslatot fogadtak el, amely fölszólítja akormányt Nyugatmagyarország Ausztriára eső németlakta vidékének haladéktalan megszállására. A határozat azt kívánja, hogy a liiencek-lakta vidéket egyelőre tekintsék egységes közigazgatási területnek s alkalmas időpontban maga a lakosság döntse el azt hogy önálló tartomány alakítását, vagy pedig Alsóausztriához és Stájerországhoz való csatlakozását tartja-e A határozat végrehajtását küldöttség kérte Renner kancellártól, aki kijelentette, hogy fontoskülpolitikai okokból ezidő szerint nem lehet gondolni egy esetleges bemasírozásra Német-Nyugatmagyarorsztéigba. Megvan a lehetőség arra, hogy diplomáciai utasa megszerezze Nyugatmagyarorszáig német földjét. Cunningham ezredes kijelentette a kancellár előtt hogy Magyarország e el fogja fogadni, mert elkell fogadnia az eléje terjesztett békeszerződést amely az új magyar államtól elválasztja Német-Nyugatmagyarországot és azt Ausztriához csatolja. A sokorópátkai kisgazdapártivá lett Novák János kerületében, Csurgón vasárnap tartott kisgazdagyűlésen nagyatádi Szabó István is megjelent és ott olvasta rá Novákra és ennek új párthiveire bűneiket. Többek között elmondotta, hogy Novák János a háború alatt jobban gazdálkodott imáit politizált mert a háborús fonjunkturák közepett képviselőségét jól kihasználva, igen ma®y vagyont gyűjtött, viszont a kerülete érdekében semmit sem tett. Nagybirtokos lett— úgymond nagyatádi Szabó — és nekünk hátat fordított. Nováknak ez a cselekedete nem lepett meg bennünket s mi örömmel kívántunk neki szerencsés utat mert sokkal jobban ért a vagyonszerzéshez, mint a kisgazdapolitikához. Ilyen támogatókból pedig nem kérünk! Éles szavakkal ostorozta ezek után a kormány eljárását, amely az állam, tehát az adófizetők pénzén űz pártpropagandát. Ezt teszi — úgymond — a Hangya, tüte Országos Központi Hitelszövetkezet és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete is. Mi azonban megmutatjuk e vállalatoknak, hogy nem tűrjük azokat is amellett, hogy elszámolást kérünk tőlük, kiválunk az anyaintézetek kötelékéből s nem leszünk hajlandók a rozgálicért s ostornyélért csak azért fizetni többet hogy a több jövedelmet elpolitizálhassák. Nem tűrjük, hogy e vállalatok vezetői Budapesten úgy tüntessék föl a dolgot, mintha e szervezetek tagjai,akik politikailag hozzánk tartoznak, az ő maradi politikájukat vallaná. A gyűlés, amelyen negyvenhét község volt képviselve, 8—10.000 jelenlevővel, lelkesedéssel fogadta a beszédet és elfogadta azt a határozati javaslatot amely a pártnak bizalmat nyilvánít, ellenben a legnagyobb mértékben elítéli Novák volt képviselő hűtlenségét.• Oly kormányt követel, amelyben minden osztály képviselve van és amelyet így az ántant elismer. Követeli a rend, nyugalom és társadalmi béke megszilárdítását 1919 október 30. csütörtök. dH@MZMP£lt: M» &@femm