Népszava, 1920. április (48. évfolyam, 79–104. sz.)

1920-04-01 / 79. szám

gyon szükség­es, h­o­gy munkánk minél általá­nosabb jellegű legyen. Amin­ Oroszország távol esik tőlünk, amin­ Németország belső zavarok között hánykolódik, amíg Amerika kitart az izoláció (elszigeteltség) mellett, addig nem leszünk képesek teljesen megvi­lágítani és megoldani a társadalmi rend­szernek azokat a nehézségeit, amelyek min­den országot egyformán érdekelnek. X X XXXXX X xxxxxx fikzek a nemzetgyűlés fel­oszlatásáról. Apponyi szerepe. — Más­véti szünet a politikában. A húsvéti ünnepek csöndet jelentenek a poli­tikában. A nemzetgyűlés munkája április 7-éig szünetel, a nemzetgyűlési tagok többnyire ke­rületeikbe utaztak és a többségi pártoknak az utóbbi hetekben olyan zajos klubjaiban is csönd van. A nagyhét hangulatát legföljebb arra fogják fölhasználni a többségi párt­ ve­zérei, hogy a lehetőség szerint elejét vegyék azoknak a támadásoknak, amelyeket a szem­benálló többségi pártok h­úsvét utánra tarto­gatnak egymás számára. Ha ezeket a támadá­sokat nem sikerül leszerelni és áprilisban a kisgazdák pártja és a keresztény egyesülés to­vább civódnak, hír szerint, a kormányzó üzenetben fogja fölszólítani a nemzetgyűlést eredményes munkára és ha ez a beavatkozás sem járna eredménnyel, következne a nemzetgyűlés föloszlatása. Akik a nemzetgyűlés munkaképességében bíznak, sokat várnak Apponyi Albert szerepé­től. Beavatott politikusok csupán a békeszerző­dés átnyújtásától várnak nevezetesebb fordu­latot a politikában. Úgy tudják, hogy a nem­zetgyűlés föloszlatása minden körülmények kö­zött csak akkor következhet be, ha előbb rati­fikálta a békeszerződést és megalkotta az új, végleges választójogi törvényt. Rubinek földmívelésügyi miniszter egy nyi­latkozatban üdvösnek tartaná, ha s­ikerülne Apponyit megnyerni arra, hogy a pártok kö­zött támadt ellentéteket elsimítsa. A kisgazdák vezére tarthatatlannak minősíti a mostani hely­zetet, de szerinte van némi halvány remény, hogy húsvét, után helyre tudják állítani a ke­resztény szövetség egységét. A kisgazdapárt egységes, ellenben a másik pártban csoporto­sulniuk kell a munkára alkalmas elemeknek és ki kell válniuk a kormányzatra képteleneknek. Húsvét -utánn válik majd el, lyillgattak-e a ke­resztény intranzigensek Rubinek tanácsára. A kormányt egyelőre a tiszántúli választások előkészítése köti le. A v­álasztók összeírását már elrendel­ték és ezek a munkálatok 4—5 hétig fognak tartani. Ilyenformán a törvényben meghatáro­zott terminusokat betartva, május végén, eset­leg június elején kerül sor a választások meg­ejtésére. Emi­ch Gusztáv, az íg­y kereskedelmi miniszter szerd­án foglalta el állását és ez alkalommal egy ujságíró előtt ugy nyilatkozott, hogy az alkotó munkának most szinte leküzdhetetlen akadá­lyai vannak s reformokat lehetetlennek tart a gazdasági élet jelen állapotában. „Bizonyos elszámolatlan összegek." A bécsi ellenforradalom milliói. A bécsi ellenforradalmi szervezkedés milliói­ból, amelynek ügyében hétfőn interpelláltak a­­kisgazdapárt részéről, a „Pester Lloyd"-nak egy szerdai közleménye nyomán már csak „bizonyos elszámolatlan összegek" vannak, amelyek még elszám­olandók. . Minden újság­olvasó ember emlékszik arra, hogyan kerültek ezek a milliók a múlt év júniusában a bécsi el­lenforradalmák­bk kezére. Mint ahogy a ...­ H." írja, a bécsi követségről „vakmerő csínnyel" 340 milliót vittek el, amelyet a tanácskormány állítólag propagandacélokra küldött Bécsbe. A bécsi rendőrségz különböző helyeken 100 mil­liót szedett össze és deponált az osztrák-ma­gyar banknál az elvitt összegből, negyven mil­lió tehát az az összeg, amelynek elszámolását a kisgazdapárti interpelláció is­­követeli. Erről írja a „P. Ll." a következőket: A 30—40 milliónyi összegnek egy részéről megállapították, hogy azt a szegedi ellenforra­dalmi kormány tudtával és beleegyezésével meghatározott célokra adták ki. Erről a pénz­ről pontos elszámolás van. A panaszok és kifo­gásolk ennek az összegnek egy másik részére vonatkoznak, amely szintén több millióra rúg. Ezekről a milliókról még nem történt végleges elszámolás. Sim­onyi-Sem a hazai miniszterelnök Kálmán kisgazdapárti képviselőnek ebben a tárgyban hozzá intézett interpellációjára töb­bek között kijelentettte, h­oggy most már ezek­ről a milliókról is van elszámolás a miniszter­elnökségen s az elszámolásokat most vizsgál­ják fölül. A vita folyamán utalások történtek arra vonatkozóan is, hogy az elszámolások egy részével már foglalkozott a Gratz bécsi követ elnöklete alatt működő zsűri is. A miniszterel­- dániai események hirtelen forduattal for­radalmi állapotokat teremtettek a csöndes kis skandináv országiban. A Zahle - kormány, amelynek szociáldemokraták is tagjai, 1913 óta vezeti az állam­ ügyeit. A világháború befeje­zése után a békeszerződés a wilsoni elvek alap­ján visszaítélte Dániának azokat a schleswigi területeket, amelyek nem akarnak Német­országnál maradni. A dán soviniszták minden eszközt fölhasználtak volna, hogy Schleswiget a maga egészéiben, a lakosság megkérdezése nélkül, csatolják Dániához. Zahle azonban, mint okos politikus, ragaszkodott ahhoz, hogy szigorúan a népszavazás döntsön a kérdéses területek hovatartozandósága fölött, m mert nem kívánta Dánia nyugalmát az erőszakkal be­kebelezett németnyelvű lakosság irredenta mozgalmának föláldozni. A népszavazás megtörtént és a schleswigi terület egy része a Dániához való CSÍ fl­akozás, a flensburgi terület pedig Németország javára döntött. A dán soviniszták erre elkeseredett rohamot intéztek a Zah­le-kormány el­lm és rá­bírták a királyt, hogy bocsássa el a kormányt, mert szerintük már nem képviseli az ország többségét. A király teljesítette tanácsadóinak kívánságát, ami azonban rá nézve is nagyon kényelmetlen, eddig még be sem látható bonyo­dalmat okozott. Újabb távirataink a következőket mondják az eseményekről: A szociodemokrata párt ultimá­tuma. (Bécs, március 31. — A ,,M. T. I." magán­jelentése.) A „Neue Freie PressGM-ne­l­ távira­tozzák Kopenhágából. A szociáldemokrata párt tegnap este ultimátumot adott át a ki­rálynak, amelyben követeli, hogy Zaire kor­mányát helyezze vissza, az országgyűlést pedig hívta össze a választójogi törvény elintézése végett. Ha a király ma reggelig nem ad ki­elégítő választ, kihirdetik az általános sztráj­kot. A király kijelentette, hogy nem követett el iUla­nesinyt, hanem elbocsátotta Zahle kor­mányát, amidőn tanácsadói­ közölt­ék vele, h­ogy a kormá­nynak nincs gidi többsége a képviselő­házban. Ma délelőtt, rövid idővel a határidő lejárása előtt, közöltette a király a szociál­demokrata párt vezetőségével, hogy az ultimá­tumot elutasítja. Erre a párt vezetői nyomban ülést tartottak, ma délután pedig nagy nyil­vános tüntetést rendeznek a király eljárása el­len. A szociáldemokrata információ szerint az általános sztrájkot szerdán reggel iseselik meg egész terjedelmében. A vasúti forgalmat, a táví­ró- és távbeszélőforgalmat megszűntetik, a lapok nem jelennek meg és valamennyi ál­lami és községi hatóságnál és üzemben, a­ kór­házak kivételével, megszüntetik a munkát. A szociáldemokraták néhány nap múlva önálló kormányt alakítanak, amely Liebe mostani ügyvivő minisz­tere imát föltezek­ítja a lemon­dásra. Az új kormá­ny­­közoktatásügyi minisz­tere kijelentette egy újságírónak, hogy a mos­tani kormány min­tten politikai színezet nél­küli ügyvivő Tran­­­sztorit HU. Az­­új kormány föloszlatja az országgyűlést és kiírja az új vá­lasztásokat. (Kovenhága, március 31.) A szakszervezeti vezetők mai ülésében a jövő keddre kitűzték az általános sztrájkot. A munkások követelései részben politikai, részben gazdasági te­rmésze­tűek. („M. T. I.") Köztársaság)« áramfas-mót követel a m­unkássál. (Kopenhága, március 31.) A képviselőház pártjai tegnap ülést tartottak, hogy tanácskoz­zanak a politikai helyzetről. A szociáldemo­krata párt fölhívást tett közzé, amely e­ többi között ezt mondta: Legközelebb valószínűen választani fogunk. A választásokon a jelszó az­ alkotmány demokratizálása, a­ köztársasági államforma bevezetése, az egykamarare­ndszer, valamint a választói korhatárnak 21 éve való leszállítása legyen. Az alkotmányt egységessé kell tennünk, hogy semmiféle királyi sz­­eszély se zavarhassa meg a parlament nyugodt fejlő­dését. A konzervatív párt a következő felhívást bocsátotta ki a dán néphez: A király alk­om­á­nyos jogánál fogva és a parlamenti szokások­nak teljesen megfelelően a néphez novellált. A konzervatív párt nyomatékosan kéri az orszá­g valamennyi higgadt gondolkodású és hazafias érzésű polgárát, egyesüljön az á­lomra nézve veszedelmes és bomlasztó irányú moz­galmak ellen. („M. T. I.") Türnöölések és sztrájk as alassass­ing alien. (Kopenhága, március 31. — A „M. T. I " ma­gánjelentése.) A szocialista­­ultimátum követ­keztében a szakszervezetek elhatározták az ál­talános sztrájkot. A beteg- és gyermekápolás üzemein kívül mindent megállítanai.V. s­ztráj­kolnak­ a vasutak, az újságok, sőt még a rend­őrök is. Tegnap százezer embernyi tömeg tar­tott gyűl­ést a szabad ég alatt, hogy tiltakoz­zék a király államcsinyje ellen. Az utcán nem történt tegnap semmiféle összeütközés. (Kopenhága, március 31. — A „M. T. I." ma­gánjelentése.) Tegnap a késő éjszakáig óriási néptömegt tartotta megszállva az Aman­enburg környékét és a belvárost. A tömeg az utolsó szocialista tiltakozó gyűlés után még hatalma­sabbra nőtt. Mindenfelé az általános sztrájk volt a beszélgetés főtárgya. Tegnap délután a közönség megrohanta az élelm­iszeresüzleteket, hogy az általános sztrájk kihirdetése esetére hosszabb időre ellássa magát élelemmel. Na­gyon sok üzlet már tegnap kifogyott minden készletből. Még mindig remélik, hogy az álta­lános sztrájkot nem lehet megvalósítani és arra számítanak, hogy a légszesz-, víz- és elektromos áramszolgáltatást a sztrájk nem fogja érinteni. A kastély előtti teret és az oda­vezető utcákat a rendőrség és a katonaság teg­nap este is szigorú kordonnal zárta el, a tö­meg azonban nyugodtan viselte magát, csak itt-ott lármáztak és hallattak királyellenes kiáltásokat. „Flensburg Sán­ínak csak bajjt okozhat." (Krisztiánra, március 31.) A dán válságról a „Dagbladet" azt írja, hogy a dán belső küz­delem tulaj­don­képen az egész ország déli határáért folyik. Egész Norv­égia örömmel üd­vözli, hogy tisztán dán országrészek kerülnek vissza az anyaországhoz, de kénytelen határo­zottan kijelenteni, hogy a tiszta német Flens­burg ellen irányuló sovinisztiku­s támadás Dánországnak csak bajt okozhat és a dán ki­rály eljárását ez a sovinizmus sugalmazza. („M. T. I.") A magyar békeszerződés. Az egyik esti lat v­irja, hogy illetékes körök számolnak azzal, h­ogy a legközelebbi napokban vagy az ünnepek előtt, de legnagyobb valószínűség mellett csak köz­vetlenül az ünnepek után a békebizottság kés­hez kapja a nagykövetek tanácsának a magyar békekonferencia jegyzékeire adandó végleges válaszát A jegyzék tartalmáról a kormánynak a békedelegáció útján már vannak bizalmas értemlései, amelyek távolról sem kecsegtetők az ország számára. Az antant válaszát, ameny­nyiben a békebizottság többsége ezalatt az idő alatt Budapesten tartózkodna, rögtön továbbít­ják Budapestre. (Róma, március 31. — A „Budapesti Tudó­sító" távirata.) A „Giornale d'Italia" jelenti, hogy Olaszország a nagykövetek tárnlcsának hétfői ülésén nem járult hozzá a magyar béke­kérdésben hozott határozatokhoz. Ebben az ügyben tehát döntés nem történt. A­­kamarában a­­ kormányprogram vitája során Bergamo képviselő a következő javaslatot tette: — A parlament fölszólítja a kormányt, hogy a magyar békeszerződés revízióját az igazsá­gosságnak megfelelően követelje. Megkívánja ezt a hazájától elszakított 3.000.000 magyar helyzete, továbbá az a szükségesség­, hogy az ország mielőbb visszatérhessen az alkotmányos és törvényes áll­apotokra, ami előfeltétele an­nak a hagyományos egyetértésnek, amely az olasz és a magyar nemzet között formát lett. A községi választások. A keresztény nemzeti egyes­ülés városi bizottságának legutóbbi ülé­sén a belügyminiszter mellé kiküldött hatos albizottság beszámolt tárgyalásairól. Megemlí­tette, hogy a főváros tanácsa részéről új vá­lasztási javaslattervezet érkezett, amelyet Thirring Gusztáv, a­ fővárosi statisztikai hiva­tal igazgatója, készített. Az új tervezet a fő­­várost V kerületre akarja fölosztani és a sza­vazóköri beosztáson épül föl. A pártbizottság a tervezetet nagy idegenkedéssel fogadta, ha nem foglalt véglegesen állást, hanem megbízta a hatos albizottságot, hogy a jövő hétre részle­tes javaslatot terjesszen elő. A jövő heti ülésen a párt véglegesen dönteni szándékozik a köz­ségi választások módja, kerületi beosztása kérdésében. XX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX, XXX X XX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX Az Erzsébetvárosi Demokrata Körben ked­den este Ugrón Gábor beszédet mondott és ebben a községi választásokkal is foglalkozott. Ugrón mindaddig­ meddőnek látja az előkészü­leteket, amíg törvényt nem hoznak a válasz­tások megejtéséről. Véleménye szerint ezeket a legközelebbi jövőben megtartani nem lehet, mert a nemzetgyűlés előbb az indemnitást­ tár­gyalja, ami legalább egy hónapot vesz igény­be­, közbe jön a békeszerződé­s ügye, amelynek­ tár­gyalása szintén hosszabb időt igényel. Alig hihető, hogy a községi választásokat ősz előtt meg lehessen tartani. EMettiStak a schieswigi szavazá­s miatt. — A sxes Eldemokrata párt ultimátuma. — Válasstásokra és alko­tmánymód­asitásr­a készül a munkásság. NÉPSZAVA nök az elszámolásokkal kapcsolatos­n kifeje­zetten vizsgálatra­­ beszélt, amelynek eredmé­nyéről majd csak később lehet a nem­­zetgyűlé­sen beszámolni; úgy látszik tehát, hogy a bécsi zsűri munkája után még mindig szerepelnek, bizonyos elszámolatlan összegek. 1920 április 1.

Next