Népszava, 1920. április (48. évfolyam, 79–104. sz.)

1920-04-01 / 79. szám

1920 április 1. — A magyar bíró sorsa. Már a háborúban is sok beszédre adott alkalmat a magyar bí­rák sorsa. Már akkor is olyan, nyomorúság kö­zepett éltek, hogy egy táblabíró önkezűleg fol­dozta ki a cipőjét, mert nem volt annyi pénze, aid­gig azt a cipésszel megcsináltassa. A köz­szükségleti cikkek ára nőttön-nő és a magyar bírák fizetése szintén messzi mögötte mara­d a drágaságnak. Egy magyar kúriai bírónak, a főállamügyész helyettesének összesen havi 1600 korona fizetése van. Ha tudjuk azt, hogy a magyar bíráknak nem szabad semminemű mellékfoglalkozást űzni, akkor a maga sivár­ságában áll előttünk az ő helyzetük. Az ál­lam szempontjából­­ szükség van arra, hogy a köztisztviselőket anyagi gondok ne hátrál­tassák munkájukban. Fokozottan áll ez a bírói karra. A nyomorúság elkeseredetté teszi az embereket és az elkeseredés ott tör utat magá­nak, ahol tud. És kívánhatjuk-e, hogy a korgó­gyomrú biró tárgyilagos legyen akkor, amikor ítélkeznie kell? A törvényhozás ugyan foglalko­zott a köztisztviselők fizetésrendezésével, de amíg a javaslatból törvény lesz, sok víz fog le­folyni a Dunán. Az éhes birák aligha tudják bevárni azt az időt, amíg az állam a drágaság arányéhoz viszonyított fizetést ad nekik és komolyan foglalkoznak azzal a g­ondolattal, hogy más pályára lépnek. Egyesek már ott­hagyták az állami hivatalt és ügyvédi irodát nyitottak. Mások is készülnek követni kolle­gáik példáját. Fölmerült az a terv is, hogy a bíráki fizetését külöttbélyegek útján fedezzék. Arról van szó, hogy igazságügyi bélyegeket adjanak ki, amelyet a bírák fizetésének a ja­vítására fordítanak. A fölmerült tervek még mindig csak tervek és a való helyzet az, hogy a bírák a szó igaz értelmében nyomorog­nak. Mi XXXXXX XXX X XXXXXX X XXXXXX XXXXXX XXXXXXX XXXXXXXXXXX helye­seljük azt a mozgalmat, amely a bírák helyze­tének gyökeres megjavítását sürgeti. — Hang­versenyek. Nyilván nagyon sok fölösleges kitűnő művésze van az Operaháznak, ha Rózsa Lajost oly könnyen nélkülözheti. Ugyanis Rózsa Lajos búcsúzik az Operától és búcsúzik az országtól. Hétfőn este az Operaház zenkará­nak kísérete mellett búcsúhangversenyt rendezett. Deliber, Massenet, Verdi, Wagner operáiból rételeteket, énekelt. Mondani sem kell, hatalmas sikerrel. E nagyszabású művész még mindig egyre nő, egyre fejlődik, érzékien szép hangja egyre ércesebb, terjedelmesebb, ábrázoló művészete egyre mélyül. Nagyszerűen kidolgozott szere­peinek em­léke, sok-sok forró operai este káprázata ragyo­gott e hangversenyestén és a közönség fáradhatatlanul üs ünnepelte e méltán népszerű művészt. — Kedden este ön­álló hangverseny keretében lépett föl fíidói lóra, a bécsi Operaház ifjú művésznője. Múltkori szereplése után vára­kozással tekintettünk e hangverseny elé és ha a műsorra kitűzött dalok, áriák sokaságát és különféleségét tekintjük, komoly készültséget kell a művésznőről föltételeznünk. Hanganyaga nagyon szép, tartalmas, meleg. Iskolázott­sága is kifogástalan, bár még nem befejezett. Kisebb zökkenőket leszámítva, elsőrangú teljesítménnyel dicseked­hetik Bihar Zóra. Reméljük, valóra váltja a hozzáfűzött reményeket. — Szerdán este Ormándi-Blau Jenő hegedült, Máthé Rózsi énekelt a Vigadóban. Ormándi-Blau Jenő még pályája elején áll. Hangszíne még nem tiszta és elő­adásmódjában zavar, felületesség mutatkozik, de remél­jük, e hibákon mihamar túlesik és értékes tagja lesz a tatai mű­­vésznemzedéknek. Máthé Rózsi intelligensen éne­kelt, de hangja nem elég tömör és a középfekvésben olykor színtelen. Külső sikerben mind a ketten bőven részesedtek. — Tülekedés a Cséry-bokszért. A főváros nemrég új pályázatot­ hirdetett a szemétkoksz bérbead­ásár­a. Hat ajánlat fé­rkezett be, amely­nek sorsáról a napoikban döntenek. A főváros a­kkor járna el helyesen, ha a Cséry-koksz ki­aknázását házikezelésben végeztetné. Miért vágja zsebre a vállalkozó a horribilis nyeresé­get, amikor a főváros ugyancsak rászorult minden jövedelemre­? A házikezelést azonban nem bürokratikus módon, hanem üzleti alapon kell lebonyolítani, úgy hogy a telep kiaknázása mentül többet jövedelmezzen és az ott dolgozó munkásság e munkájával és a drága­sággal arányban álló munkabérben része­süljön. — Hová Járnak a „cselédet"! A „Nemzeti Ujság"-bavn ol­y­"ásszuk az alábbi hírt: — (Délutáni szentbeszédet kérnek a cselédleányok.) Mélyen Tisztelt Szerkesztő úr! Engedje meg, hogy cseléd­leány társaim nevében néhány kérő szót irjak. Nekünk, cselédeknek, még a nagyböjtben sincs alkalmunk szent­beszédet hallgatnunk. Elsősorban nem tudjuk, hol vannak, másodsorban csak délután 4—5 óra tájban érünk rá. Jó volna, ha minden kerületben tartanának prédikációt a mi számunkra s ezt betennék az újságba, így más helyekre járunk, ahol bizony nem a legjobbat tanulják. XXX XXXXXXXXXX Talán az első női kép­viselőnek sem szive a mi lelkeink iránt. .— Tisztelettel Mészáros Szidi. — Az amerikai vihar. Chicagóból jelentik. Újsághírek szerint a ciklon áldozatainak száma 161 halott és több mint 100 sebesült. Az anyagi kárt 9 millió dollárra becsülik. — Család Irtás. (A szent házasság vége.) Berlini táviratok szerint rettenetes családi vérfürdőt rendezett hétfőn a pomerániai Binnov nevű faluban egy falusi gazdálkodó. Lelőtte a feleségét, azután az asszonynak a lövés zajára elősiető öreg anyját és apját, majd a felesége leány­testvérét. Azután bezárkózott a házba és főbelőtte magát. Az öt holttestet később megtalálták a házban. A borzalmas tett oka családi viszálykodás volt: a gazda már több év óta rossz viszonyban volt a feleségével. NÉPSZAVA * * A kassai vasmunkások i®weS3. Sok­ szó esik mostanság a hazáról és nemzetről. Politikai pártok valóságos pro­gramot fejtenek ki a két jelszó körül és ennek a két jelszónak a lobogója alatt üzennek hadat a szociáldemokráciának. Nincs nap, hogy ne úgy akarnák megmenteni a ha­za­t, hogy ellenünk, a munkásság pártja ellen törnek és nincs nap, amely ne hozna dokumen­tumokat arra nézve, hogy a munkásság, ha nem is az ajkán, de a vérében, a szívében, a­­­eggyőződésében hordja az országa iránt való szeretetét és ragaszkodását. Legutóbb oltassuk például a Vas- és Fémmunkások Lapjában kassai vas- és fémmunkás elvtársaink levelét, amelyet ezek itteni szövetségük vezetőségéhez intéztek és amelyben rámutatnak arra a küz­delemre, amelyet a cseh hatalmi törekvésekkel szemben állniok kell. A levél így szól: T. Kravic Vezetőség: Hosszú­ hallgatás után ismét életjelt adunk magunkról. Élünk, vergődünk, de sohasem fogjuk­ megtagadni magun­kat, bár ezért m­ár újabban rendőri felügyelet alatt is állunk. A mi mozgalmunk elég erős és elég szépszám­i tagja van a csoportnak. A kassai, eperjesi, stószi, góliai és szomolnoki csoportok még léteznek a régi formában, a többi csoport azonban már nagyrészt becsit hi­vozott a csehekhez azért, mert minden eszközt, még a katonai segítséget is igénybe veszik, hogy a csoportokat rábírják a csatlakozásra. Mi is csak óriási küzdelmek árán fárjuk még magunkat tartani, ellenére annak, hogy irtó had­járatot rendeznek a nem csatlakozott csoportok ellen. A főtámadás Kassa ellen irányul, mert ez a legkeményebb dió, de mi minden további támadás ellenére is végezzük munkánkat és v­árjuk a végleges h­atárok iránti döntést. . . . Mielőtt egy időőre levélile­g ismét elbucsúzunk egy­mástól, nem mulaszthatjuk el kifejezni, hogy sohasem fog-,­juk elfelejteni azt az anyánkat, amelynek emlőjén nevel-­­ kedtünk, azt a szövetséget, amelynek tanításait magunkba szívtuk és ha erőszakosan el is szakítanak bennünket Magyarországtól, a szövetségünk büszke lehet .1­.Sok, hogy ilyen katonákat nevelt a munkásmozgalomnak, aki­­ eset­leg más szövetségben is, de az első helyen lesznek azok között, akik az igazságot és az emberi fölszabadítást szol­gálják. A kassai vas- és fémmunkások megbízásából: (Aláírások). — Bécsből kiutasítják az idegeneket. Bécsből jelentik: Az osztrák kormány tanácskozást hí­vott össze az idegenek kiutasításának ügyében. A tanácskozáson különféle intézkedések­ végre­hajtását határozták el A rendőrfőnökséget megbízták, hogy gyűjtse össze azokat az idege­neket, akiknek a rendelet szerint el kell hagy­ni©­k Bécset. Ezeket vonatonként­ szállítmá­nyokba csoportosítják és különvonatok­on vi­szik őket a határra. A szükséges vonatokat a vasút igazgatósága adja. Az alsóausztriai tar­tományi kormány az érdekelt idegeneket fel­szólítja, hogy saját érdekükben minél előbb te­gyenek eleget a rendeletnek, mert akik en­f­ed­ély­ nélkül tartózkodnak Bécsben, a sorkat enyszer útján távolítják el.­­ Internálnak két árdrágítót. A VII. kerületi rendőr­kapitányság két lánckereskedőt ítélt­ internálásra. Az egyik Stein Armin, aki szarvasmarhával és posztóval üzérkedett. A másik Gárdonyi Lajos kereskedő,, aki a 4 koronás petróleumpótlót úti koronáért árulta. Mind a kettőt kiszál­lították a toloncházba, ahol az internálás foganatosításáig fogva maradnak. —­ Meglopott bankkih­ordó. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank följelentést tett a rendőrségen, hogy hétfőn a bank egyik kihordójának ismeretlen tettesek fölvágták a táskáját és az abban levő 20&A1HZ koronából 3­­.000 koronát elloptak. A kihordó a Dorottya­ utcai központból a Berlini­téri fiókba kocsin vitte a pénzt és a hiányt csak a pénz átvételénél vették észre. A rendőrség a nyomozást meg­indította, de a lopás körülményeit még nem sikerült meg­állapítani. — A Nemzeti Színház fölemelte a hely­árakat. A Nem­zeti Színház is lépést tart az általános drágulással, mert az igazgatóság jelentékeny mértékben fölemelte a hely­árakat, mégpedig kétféle változatban. Ezentúl a bemutató­előadásokra váltott jegyek drágábbak lesznek, mint az esti előadásoké. — ('«eCHemöholt­cat a* utcán. 'A Béke-utcai Búr-villamos megállónál a­ járókelők leánycsecsemő-holttestet találtak. A törvényszéki orvostani intézetbe szállították. X X X X X X X X X X X 1 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x-X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X T r A X X X X X "V* X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X TÖRVÉNYSZÉK * *; (§) A gyorsított tanácsok ítélete?. A buda­pesti törvényszéken dr. Eigner József gyorsí­tott tanácsa Jancsik Károlyt 1 évi és 2 hónapi börtönre ítélte. — A dr. Stocker Antal tanácsa Varga Lajost 2 évi fogházra és feleségét 6 hó­napi fogházra í­télte. — A győri törvényszék ötös tanácsa Elen Györgyöt, a mosoni munkástanács volt elnökét s hónapi börtönre ítélte. — A ka­posvári törvényszék Hegedü­s János öreglaki lakost 1 évi börtönre. Rab József öreglaki la­kost 3 havi fogházra. Sops János buzsáki la­kost havi fogházra és Hernig Józsefet 1 havi fogházra ítélte. Ugyanez a tanács Római Alber­tet 1 évi fegyházra, Petrás Dezsőt 3 évi fegy­házra ítélte. — A székesfehérvári törvény­Proruper Jánost 6 heti fogháza ítélte. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X (§) XXXX X XXXXX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X A X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X. X X X X X X X X X X X X"! X X X X X X X X X X X X X X X X X XI X X X X X x: X X X X X XI X X X X X X X X X X X X XI X X X X X X XI X X X X X X X X X X X X X X. X X X X" X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Annak idején megírtuk, hogy dunai uszályhajókon mint­egy 100 millió korona értékű gyapjút akartak kicsempészni Csehországba. A rendőrség két ilyen hajórakományt akkor lefoglalt és megállapította, hogy két másik hajó 50 millió korona értékben gyapjút már kicsempészett. Ezt az ügyet a VII. kerületi rendőrkapitányságon szerdán kezdték tár­gyalni. Bergmann Ernő reichenbergi kereskedő, akit mint a csempészés főszereplőjét hallgattak ki, arra hivatkozott, hogy neki a gyapjú kiviteléhez joga volt. Szerinte csak ott történt hiba, hogy tévedésből több gyapjút raktároztak be a­ hajókra, mint amennyit bejelentett a gyapjúátvételi bizottságnál. Tormái Jenő miskolci kereskedő, aki szintén részt vett az ügyletekben, szintén szabályszerűen járt el, annál is inkább, mivel ő a gyapjú kompenzációjaképen bőrt hozott be az országba. Ezt a bőrt Tormai számára Görög Sándor és Kovács István, a közélelmezési minisz­térium alkalmazottai hozták be, amiért 35.000 koronát kap­tak. Görög és Kovács tett ajánlatot Borgmannak, hogy összeköttetésük révén megszerzik a gyapjúkiviteli enge­délyt. Az eset után 11­ nappal el is hozták a szabályszerű szállítási igazolványt, de csak 300.000 korona ellenében akarták kitadni. A tárgyalást a jövő héten folytatják. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x X X X X X X X X X X X X x: X X X X X X X X X X £ X X X X X X X X vX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x-X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X * X X X X X X

Next