Népszava, 1920. június (48. évfolyam, 130–154. sz.)
1920-06-03 / 132. szám
SULVttk. évfolyam. Budapest, 2020 julius 3. csütörtöki AZ ELŐFIZETÉS ARA: egy ferrfc........ SOO kor. fél évre 140 kor. negyed ívre...... TO kor. egy hóra 25 kor. EGYES SZÁM ARA 1 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. ^QZA fr'- V'i 11 'ír,/ SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) 132. szám. Wixinfo&saft Hapotoft, a cvdakében agttdtgatok mindenfelé, ahol megfordultok. Követeljétek mindenütt a Késszavát ! A nagy Trienon-palotában ünnepélyes külssőségek mellett írják alá a magyar békeszerződést amely egy új Magyarország keresztelőlevelekellene, hogy legyen, amelyet azonban sonkásem képzelt el olyannak, amilyen lett. A világháborút szánleg az általános emberi igazságok struttkajuttatásáért indították meg, a belőle keletkezett békeföltételeknek tehát olyanoknak kellene lenniök, hogy belőlük minden ember az igazságot érezze ki és lélekben megnyugodva fogadhassa az új világrendet, a nemzetek tri elhelyeződését A győztes hatalmaik békéiből — sajnos — sem sem érzi az igazságot , senkiben nincs meg a megnyugvás érzete, ellenkezően, mindenki aggodalommal kény,belem, a jövőre gondolni, mert a győztesek által diktát békékben, valamennyiben, kiemelkedően van meg az uj háruk csirája és eszlel az emberiség általános, újabb veszedelme. A Magyarországra erőszakolt békeföltételek bennünket szociáldemokratákat töltenek el elsősorban aggodalommal és a méltánytalanság érzésével Mi az általános emberi szabadság harcosai vagyunk, törhetlenül ragaszkodunk a népek, nemzetek és fajok önrendelkező jogának tiszteletben tartásához és elítélünk minden erőszakot, amelynek alkalmazásával a győzők fölrúgják a nép önrendelkező jogát. A Magyarországra kényszerített béke a népek megkérdezése nélkül szakítja el tőlünk a magyar proletárság milióit és kényszeríti őket idegen hatalmak jármába, ezzel meggyöngül a mi erőnk és erőtlenné lesznek azok is, akiket tőlünk elszakítva talán évtizedeken át fognak hódított népként kezelni, amiről tudjuk, hogy mit jelent a dolgozó nép számára. Mi valóban békét akartunk, békét magunk között és békét az egész világ népével, amelynek nyomán uj fejlődés, új haladás, uj élet farkad és a hatéves háború mély sebei mihamar behegedhetnek. Ezzel a békével nincs elérve ez a cél és ezért tittakonktok ellene, szocialista lelkünk minden igazságérzésével; meg vagyounk róla győződve, hogy ez a béke nagyon rövid időn belül nem lesz egyéb irott malasztnál ,melyen túlteszi magát a népek igazságszeretete, akaratereje és az igazi béke trtánithatatlan vágyakozása. A kényszerhelyzetet átérezve, — ma az aláirtot teljesem helyénvalónak és egyedül lehetséges álláspontnak ismerjük «, de tisztában vagyunk azzal ra, hogy minden erőszak megbosszulja magát és még nem volt olyan erőszakoskodás, amelynek meg ne jött volna a reakciója. A nagy Nyugat kapitalizmusa hiába kéjeleg most a győzemében, a vereség réme már neki is a feje fölött lebeg és el fog jönni a győzelem, amely őket is a vesztesek sorába állítja. A béke aláírása a filmi Magyarország komoly elemei a teremtő munkára kerül, hogy gondoljanak. Ez lesz a jel, amelyben az igazságtalan béke fölött az igazságnak győzedelmeskednie lehet. De csak ez. * A belügymminiszter egy hónapon belültiltja a févárosi községi választásottak A nemzetgyűlés szerdai ülésén lefejezték a fővárosi törvényhatóság újjáalakításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását A javaslaton a nemzetgyűlés nem változtatott semmit, úgy ment keresztül, amint azt a közigazgatási bizottság eléje terjesztette. Megmaradnak az aránytalanságok — és az igazságtalanságok — az egyes kerületek képviselőküldési jogai tekintetében és változatlanul maradt az a szakasz is, amely a belügyminiszter számára megadja a jogot a törvényhatóság föloszlatására, ha nem működne úgy, amint az e mai napok erkölcsi és politikai szájaize szempontjából kívánatos lenne... A belügyyminiszter meg akarta magyarázni, miért szükséges e jog törvénybe iktatása, azonban Bottlik kisgazdapárti képviselő, a nemzetgyűlés alelnöke, azt jelentettte ki, hogy a miniszter felvilágosításai egyáltalán nem kielégítők. A törvényjavaslat megszavazása után interpellációkat terjesztettek elő, amelynek során az egyik interpelláló azt is megkérdezte, hogyan lehetséges az, hogy bizonyos uradalmak tőlük egészen távol eső vidékekről szerződtetik az aratómunkásokat. Az interpelláló erre a kérdésre nem kapott választ azonban már most rá lehet mutatni arra, hogy ez a különös dolog olman kormányrendelet alapján lehetséges, amelyben a munkás és a gazda szabad egyezkedésére bizatik a munkabérek és a természetbeni szolgáltatások megállapítása. Ennek természetesen az a következménye, hogy az uradalmak onnan veszik a munkást, ahonnan olcsó áron kapják, lévén az a kormányrendelet olyan, amely a mezőgazdasági munkásság számára ilyen irányban nem biztosít semmiféle védelmet. A törvényhatóságok első tisztviselőinek megvolna ugyan a joguk, hogy a munkabér -, egyezkedéseknél egyensúlyozóan lépjenek föl, de éppen az interpelláció bizonyítja, hogy az alispánok nem nagyon éltek ezzel a jogukkal. Rakovszky elnök délelőtt esti óra után nyitotta meg az ülést Napirenden a fővárosi törvény , rátezteteinek tárgyalása volt. A 13. szakasznál Bárczy István (demokrata) beszélt Kifogásolta, hogy amíg a bizottsági tagok számát leszállítja a javaslat, addig a hivatalból kirendeltekét megnöveli. Helytelen, hogy a főtisztviselőknek a közgyűlésen szavazati joguk van. Eseteket sorolt föl, hogy a cenzúra elnyomta a javaslatról szóló bírálatokat így törölte Szterényi József és Springer Ferenc véleményeit. (Hegyeshalmy Lajos közbeszól: „Springer is törzsfőnök volt!") A cenzúra törlése nemcsak elszigetelt eset hanem valóságos rendszer. (Turi Béla: „így volt a Bárczy-éra alatt is!") A cenzúra kezelése nem tőle függött , intézkedett abban az irányban, hogy a cenzúrát vigyék el a miniszterelnökségre. Nem mondja, hogy a cenzúrát a belügyminiszter irányítja, de azt kijelenti, hogy a cenzúra mai működése mellett semmi értelme sincs, hogy a lapok megjelenjenek. (Ernszt Sándor: „Hallatlan! Diszkreditálni akarja a parlamentet!") A parlamentnek semmi köze a cenzúra kezeléséhez. Folytatván a javaslat bírálatát úgy vélekedik, hogy a törvényhatóság külső tagjait célszerűbb lett volna a fővárosi lakosság különböző rétegeiből: tisztviselők, tanárok, orvosok, stb. sorából választani, esetleg abból a foglalkozási ágból, amely választás útján nem jutott képviselethez a bizottságban. Ajánlotta, hogy a hiányok pótlása végett a javaslatot adják vissza a bizottságnak. Dömötör Mihály belügyminiszter fölaólatása után változatlanul fogadták el a szakaszt úgyszintén a 14. és 15. szakaszokat. A 16. szakaszhoz Pető Sándor (demokrata) szólott a választói névjegyzék kiigazítását sürgetve. Dömötör belügyminiszter azt felelte, nincsen abban a helyzetben, hogy a választási listákat, noha szükséges volna rá reparáltassa, miután a fővárosi közgyűlés összehívásaa fontos közérdek és a választásokat a javaslatnak törvényerőre emelkedése után egy hónapon belül ki fogja íratni. Ezután a l1.„ 17„ 18., 19„ 20., 21. és 22 szakán szóikat változatlanul fogadták el A 23. szakasznál, amely a belügyminiszter föloszlató jogáról intézkedik, Ekrttlik József (kisgazda) kijelentette, hogy az alkotmánybiztosítésokkal ellentétben áll a belügyminiszternek ez a joga. A szakasz törlését kívánta. Huppert (kisgazda) és Pető (demokrata) hasonló értelmű fölszólalása után Dömötör belügyminiszter Bottlikkal szemben azt igyekezett bizonyítani, hogy azért van szükség a föloszlatás jogára, hogy a kormány radikálisan beavatkozhasson a főváros ügyeibe, ha a fővárosi közigazgatás veszélyeztetné az államot (Bottlik József: „Ezzel ugyan nem elégítette ki a kíváncsiságomat!!") . Ezután a nemzetgyűlés megszavazta a szakaszt hasonlóképen változatlanul fogadták el a 23. szakaszt Ezzel a javaslatot részleteiben is elfogadták. A pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be az állami italmérési jövedékre, majd megállapították még, hogy a legközelebbi ülést pénteken délelőtt tartják és áttértek az interpellációkra. X XXXXX X xxxxxx X XXXXX X xxxxxx x xxxxx x xxxxxx X XXXXX — Czettler Jenő a honvédelmi minisztert interpellálta. A román csapatok annak idején elvették a kisgazdáktól a lovakat és helyettük saját leromlott állataikat adták. Ezeket katonai közegek most mint lopott jószágokat elveszik. A gazdák e sérelmének orvoslását kérte. — Usetty Ferenc (ker. nemz.) a fővárosnál nyugdíjazás és elhalálozás utján megüresedett állások be nem töltése dolgában intézett kérdést a belügyminiszterhez, kérve a megüresedett állások mielőbbi betöltését Szabó Balázs (kisgazda) a zsidókérdésben terjesztett elő interpellációt Kérdezte a miniszterelnököt hajlandó-e törvényhozásilag korlátozni a lélekszám aránya szerint a zsidóság szereplését politikai, gazdasági és kulturális téren? Végül Tankovics János (kisgazda) kérdezte® közélelmezési minisztert való-e tudomása arról, hogy május vége felé a vidéken egyes helyeken a katonaság lefoglalta a malmokat Intézkedést kért hogy hasonló esetek n© ismétlődjenek. Második interpellációjában, a földművelési minisztertől azt kérdezte, van-e tudomása arról, hogy a legtöbb nagybirtokos mészsziről hozatott aratókat, a helybeli régi ártatok kenyér nélkül maradtak és hogy hajlandó-e ezekről gondoskodni. Az interpelláció-kat kiadták a minisztereknek. Az ülés délután 3 órakor ért véged Új ellenforradalmár orosz kormányt alakítanak. Varsón keresztül jelentik Moszkvából, hogy Oroszországban Brussilov állomcsintrje küszöbön áll. A krízis kitörését minden pillanatban várják. A demokraták vezérei állítólag lépéseket tettek Pilsudski lengyel köztársasági elnökinél, hogy Lengyelország támogassa az orosz nemzeti hadseregnek lengyel területen való megszervezését és az ideiglenes orosz kormánynak adjon lengyel területem menedéisjogot Ausztria felhatalmazása államjegyek kibocsátására. Bécsből táviratozzák. A pénzügyi bizottságban Renner dr. államkancellár közölte a párisi jóvátételi bizottságnak az Ausztria részére nyújtandó hitel ügyében küldött jegyzékét Bs®erint felhatalmazzák az osztrák kormányt, hogy a jóvátételi bizottság utasításai szerint és az osztrák osztály ellenőrzésével államjegyeket bocsásson ki, az emelyekért Ausztria összvagyona és minden bevételi forrása szavatol, mégpedig első helyen, vagyis a jóvátételi összegeket is megelőzően. TCfflMil t Szocialisták nélkül nincs szocializmus. TanítS !