Népszava, 1920. június (48. évfolyam, 130–154. sz.)

1920-06-03 / 132. szám

SULVttk. évf­oly­am­. Budapest, 2020 julius 3. csütörtöki AZ ELŐFIZETÉS ARA: egy ferrfc........ SOO kor. fél évre 140 kor. negyed ívre...... TO kor. egy hóra 25 kor. EGYES SZÁM ARA 1 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. ^QZA fr'- V'i­­ 11 'ír,/ SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-U­TCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) 132. szám. Wixinfo&saft­­ Hapotoft, a cvdakében agttdtgatok mindenfelé, ahol megfordultok. Követeljétek mindenütt a Ké­sszavát ! A nagy Trienon-palotá­ban ünnepélyes kül­ssőségek mellett írják alá a magyar békeszer­ződést amely egy új Magyarország keresztelő­levele­­kellene, hogy legyen, amelyet azonban sonkásem képzelt el olyannak, amilyen lett. A világháborút szánleg az általános emberi igaz­ságok s­truttk­ajuttatá­sáért indították meg, a be­lőle keletkezett békeföltételeknek tehát olya­noknak kellene lenniök, hogy belőlük minden ember az igazságot érezze ki és lélekben meg­nyugodva fogadhassa az új világrendet, a nem­zetek tri elhelyeződését A győztes hatalmaik békéiből — sajnos — sem­ sem érzi a­z igazságot , senkiben nincs meg a megnyugvás érzete, ellenkezően, mindenki aggodalommal kény,belem, a jövőre gondolni, mert a győztesek által diktát békék­ben, valamennyiben, kiemelkedően van meg az uj há­ruk csirája és eszlel az emberiség álta­lános, újabb veszedelme. A Magyarországra erőszakolt békeföltételek bennünket szociáldemokratákat töltenek el első­sorban aggodalommal és a méltánytalan­ság érzésével Mi az általános emberi szabad­ság harcosai vagyunk, törhetlenül ragaszko­dunk a népek, nemzetek és fajok önrendelkező jogának tiszteletben tartásához és elítélünk minden erőszakot, amelynek alkalmazásával a győzők fölrúgják a nép önrendelkező jogát. A Magyarországra kényszerített béke a népek megkérdezése nélkül szakítja el tőlünk a ma­gyar proletárság milióit és kényszeríti őket idegen hatalmak jármába, ezzel meggyöngül a mi erőnk és erőtlenné lesznek azok is, akiket tőlünk elszakítva talán évtizedeken át fognak hódított népként kezelni, amiről tudjuk, hogy mit jelent a dolgozó nép számára. Mi valóban békét akartunk, békét mag­unk között és békét az egész világ népével, amely­nek nyomán uj fejlődés, új haladás, uj élet farkad és a hatéves háború mély sebei mihamar behegedhetnek. Ezzel a békével nincs elérve ez a cél és ezért tittakonktok ellene, szocialista lelkünk minden igazságérzésével; meg va­gyounk ról­a győződve, hogy ez a béke nagyon rövid időn belül nem lesz egyéb irott malaszt­nál ,melyen túlteszi magát a népek iga­zság­szeretete, akaratereje és az igazi béke trtáni­thatatlan vágyakozása. A kényszerhelyzetet átérezve, — ma az alá­­­irtot teljesem helyénvalónak és egyedül lehet­séges álláspontnak ismerjük «, de tisztában vagyunk azzal ra, hogy minden erőszak meg­bosszulja magát és még nem volt­ olyan erő­szakoskodás, amelynek meg ne jött volna a reakciója. A nagy Nyugat kapitalizmusa hiába kéjeleg most a győzemében, a vereség réme már neki is a feje fölött lebeg és el fog jönni a győzelem, amely őket is a vesztesek sorába á­llítja. A béke aláírása a filmi Ma­gyarország komoly elemei a teremtő munkára kerül, hogy gondol­janak. Ez lesz a jel, amelyben az igazságtalan béke fölött az igaz­ságnak győzedelmeskednie le­het. De csak ez. * A belügymminiszter egy hónapon belül­­tiltja a févá­rosi községi vá­lasztásottak A nemzetgyűlés szerdai ülésén lefejezték a fővárosi törvényhatóság újjáalakításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását A javaslaton a nemzetgyűlés nem változtatott semmit, úgy ment keresztül, amint azt a közigazgatási bi­zottság eléje terjesztette. Megmaradnak az aránytalanságok — és az igazságtalanságok — az egyes kerületek képviselőküldési jogai te­kintetében és változatlanul maradt az a sza­kasz is, amely a belügyminiszter számára megadja a jogot a törvényhatóság föloszlatá­sára, ha nem működne úgy, amint az e mai napok erkölcsi és politikai szájaize szempont­jából kívánatos lenne... A belügyyminisz­ter meg akarta­ magyarázni, miért szükséges e jog törvénybe iktatása, azonba­n Bottlik kis­gazdapárti képviselő, a nemzetgyűlés alelnöke, azt jelentettte ki, hogy a miniszter felvilágosí­tásai egyáltalán nem kielégítők. A törvény­javaslat megszavazása után interpellációkat terjesztettek elő, amelynek során az egyik in­terpelláló azt is megkérdezte, hogyan lehetsé­ges az, hogy bizonyos uradalmak tőlük egészen távol eső vidékekről szerződtetik az aratómun­kásokat. Az interpelláló erre a kérdésre nem kapott választ azonban már most rá lehet mutatni arra, hogy ez a különös dolog olman kormányrendelet alapján lehetséges, amely­ben a munkás és a gazda szabad egyezkedésére bizatik a munkabérek és a természetbeni szol­gáltatások megállapítása. Ennek­ természete­sen az a következménye, hogy az uradalmak onnan veszik a munkást, ahonnan olcsó áron kapják, lévén az a kormányrendelet olyan, amely a mezőgazdasági munkásság számára ilyen irányban nem biztosít semmiféle védel­met. A törvényhatóságok első tisztviselőinek meg­volna ugyan a joguk, hogy a munkabér -, egyezkedéseknél egyensúlyozóan lépjenek föl, de éppen az interpelláció bizonyítja, hogy az alispánok nem nagyon éltek ezzel a jogukkal. Rakovszky elnök délelőtt esti óra után nyi­totta meg az ülést Napirenden a fővárosi törvény , rátezteteinek tárgyalása volt.­­ A 13. szakasznál Bárczy István (demokrata) beszélt Kifogásolta, hogy amíg a bizottsági ta­gok számát leszállítja a javaslat, addig a hiva­talból kirendeltekét megnöveli. Helytelen, hogy a főtisztviselőknek a közgyűlésen szava­zati joguk van. Eseteket sorolt föl, hogy a cenzúra elnyomta a javaslatról szóló bírálato­kat így törölte Szterényi József és Springer Ferenc véleményeit. (Hegyeshalmy Lajos köz­beszól: „Springer is törzsfőnök volt!") A cen­zúra törlése nemcsak elszigetelt eset hanem valóságos rendszer. (Turi Béla: „így volt a Bárczy-éra alatt is!") A cenzúra kezelése nem tőle függött , intézkedett abban az irányban, hogy a­ cenzúrát vigyék el a miniszterelnök­ségre. Nem mondja, hogy a cenzúrát a belügy­miniszter irányítja, de azt kijelenti, hogy a cenzúra mai működése mellett semmi értelme sincs, hogy a lapok megjelenjenek. (Erns­zt Sándor: „Hallatlan! Diszkreditálni akarja a parlamentet!") A parlamentnek semmi köze a cenzúra kezeléséhez. Folytatván a javaslat bírálatát úgy vélekedik, hogy a tör­vényhatóság külső tagjait célszerűbb lett volna a fővárosi lakosság különböző rétegeiből: tisztviselők, tanárok, orvosok, stb. sorából vá­lasztani, esetleg abból a foglalkozási ágból, amely választás útján nem jutott képviselet­hez a bizottságban. Ajánlotta, hogy a hiányok pótlása végett a javaslatot adják vissza a bi­zottságnak. Dömötör Mihály belügyminiszter fölaóla­tá­sa után változatlanul fogadták el a szakaszt úgyszintén a 14. és 15. szakaszokat. A 16. sza­kaszhoz Pető Sándor (demokrata) szólott a választói névjegyzék kiigazítását sürgetve.­­ Dömötör belügyminiszter azt felelte, nincsen abban a helyzetben, hogy a választási listákat, noha szükséges volna rá reparál­tassa, miután a fővárosi közgyűlés összehívásaa fontos köz­érdek és a választásokat a j­avaslatnak törvényerőre emelkedése után egy hónapon belül ki fogja íratni. Ezután a l1.„ 17„ 18., 19„ 20., 21. és 22 szakán szóikat változatlanul fogadták el A 23. sza­kasznál, amely a belügyminiszter föloszlató jogáról intézkedik, Ekrttlik József (kisgazda) kijelentette, hogy az alkotmánybiztosítés­okkal ellentétben áll a belü­gyminiszterne­k ez a joga. A szakasz törlését kívánta.­­ Huppert (kis­gazda) és Pető­ (demokrata) hasonló értelmű fölszólalása után Dömötör belügyminiszter Bottlikkal szemben azt igyekezett bizonyítani, hogy azért van szükség a föloszlatás jogára, hogy a kormány radikálisan beavatkozhasson a főváros ügyeibe, ha a fővárosi közigazgatás veszélyeztetné az államot (Bottlik József: „Ezzel ugyan nem elégítette ki a kíváncsiságo­mat!!") . Ezután a nemzetgyűlés megszavazta a szakaszt hasonlóképen változatlanul fogad­ták el a 23. szakaszt Ezzel a javaslatot részle­­teiben is elfogadták. A pénzügyminiszter törvényjavaslatot ter­jesztett be az állami italmérési jövedékre, majd megállapították még, hogy a legköze­lebbi ülést pénteken délelőtt tartják és át­tértek az interpellációkra. X XXXXX X xxxxxx X XXXXX X xxxxxx x xxxxx x xxxxxx X XXXXX — Czettler Jenő a hon­védelmi minisztert interpellálta. A rom­á­n csa­patok annak idején elvették a kisgazdáktól a lovakat és helyettük saját leromlott állataikat adták. Ezeket katonai közegek most mint lo­pott jószágokat elveszik. A gazdák e sérelmé­nek orvoslását kérte. — Usetty Ferenc (ker. nemz.) a fővárosnál nyugdíjazás és elhalálo­zás utján megüresedett állások be nem töltése dolgában intézett kérdést a belügyminiszter­hez, kérve a megüresedett állások mielőbbi be­töltését Szabó Balázs (kisgazda) a zsidókérdésben terjesztett elő interpellációt Kérdezte a mi­niszterelnököt hajlandó-e törvényhozásilag korlátozni a lélekszám aránya szerint a zsidó­ság szereplését politikai, gazdasági és kulturá­lis téren? Végül Tankovics János (kisgazda) kérdezte® közélelmezési minisztert való-e tudomása arról, hogy május vége felé a vidéken egyes helyeken a katonaság lefoglalta a malmokat Intézkedést kért hogy hasonló esetek n© ismét­lődjenek. Második interpellációjában, a földmű­velési minisztertől azt kérdezte, van-e tudo­mása arról, hogy a legtöbb nagybirtokos mész­sziről hozatott aratókat, a helybeli régi árta­tok kenyér nélkül maradtak és hogy haj­­landó-e ezekről gondoskodni. Az interpelláció-­­kat kiadták a minisztereknek. Az ülés délután 3 órakor ért véged Új ellenforradalmár orosz kormányt alakí­tanak. Varsón keresztül jelentik Moszkvából, hogy Oroszországban Brussilov állomcsintrje küszöbön áll. A krízis kitörését minden pilla­natban várják. A demokraták vezérei állítólag lépéseket tettek Pilsudski lengyel köztársasági elnökinél, hogy Lengyelország támogassa az orosz nemzeti hadseregnek lengyel területen való megszervezését és az ideiglenes orosz kor­mánynak adjon lengyel területem menedéis­jogot Ausztria felhatalmazása államjegyek kibo­csátására. Bécsből táviratozzák. A pénzügyi bizottságban Renner dr. államkancellár kö­zölte a párisi jóvátételi bizottságnak­ az Ausztria részére nyújtandó hitel ügyében kül­dött jegyzékét Bs®erint felhatalmazzák az osztrák kormányt, hogy a jóvátételi bizottság utasításai szerint és az osztrák osztály ellen­őrzésével államjegyeket bocsásson ki, az eme­lyekért Ausztria összvagyona és minden be­vételi forrása szavatol, mégpedig első helyen, vagyis a jóvátételi összegeket is megelőzően. TCfflMil t Szocialisták né­lkül nincs szocializmus. TanítS !

Next