Népszava, 1920. szeptember (48. évfolyam, 207–231. sz.)
1920-09-01 / 207. szám
XLVIII. évfolyam. Budapest, 1920 szeptember, szerda, 207. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: negyed évre 10 kor. egy hóra 13 kor. EGYES SZÁM ÁRA 1 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII. CONTI UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII. CONTI UTCA 4 SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) egy évre cso kor, fél évre 140 kor. Huszonöt szótöbbség a botbüntetés mellett * * Újabb felszólalások a MOVE-ügyben. A nemzetgyűléskeddi ülésén elintézték a botbüntetés ügyét. Az általánosságban, való szavazásnál hatvanhatak a javaslat mellett, negyvenegyen pedig ellesne szavaztak, huszonöt szavazattöbbség tehát a botbüntetés behozatala mellett döntött. A részletes tárgyalás során az 1. §-nál az igazságügyminiszter bejelentette ugyan az úgynevezett „enyhítő" módosításokat, ez azonban mit sem változtat azon, hogy botbüntetés van és az ezzel járó kellemes megítéltetéseken sem enyhít az a körülmény, hogy csak ideiglenesen van. X X X X X xXxxxx X xxxxxx XXXXXX X xxxxxx xxxxxx X xxxxxx Rakovszky István elnök délelőtt húti órakor megnyitván az ülést, közülte, hogy a kormányzó a miniszterelnök betegségének idejére Rubinek kereskedelmi minisztert bízta meg a kormány vezetésével, továbbá, hogy Emich Gusztáv és Wagner Károly lemondottak mandátumaikról. Napirenden volt a botbüntetés javaslatának tárgyalása. Az általános vita véget érvén Somogyi István előadó tartott záróbeszédet. A külfölddel ennél a kérdésnél nem kell törődni, mondotta, mert a külföld nem törődik azzal, ami itt történik. Nagy zajt és ellentmondást váltott ki a kisgazdák körében az a megállapítása, hogy a törvény nem a paraszt és nem a zsidó ellen irányul, hanem általában a fölsorolt bűnök elkövetői ellen. Nekirontott beszédében Csizmadia Sándornak, aki a „parasztság védőjének tolja föl magát, holott népbiztos korában nem törődött a parasztokkal..." (Csizmadia Sándor hangosan kiáltozva kérdezte: „Hol volton akkor?!" — Nagy zaj.) Hivatlan elemek tolakodnak föl a magyar nép védelmére ... (Állandó zagj.) Aki ezt a javaslatát leg-jobb meggyőződése ellenére sem szavazza meg, nem való ide... (Szterényi öklével veri a padot és igy kiáltja: „Maga nem való idei" — Mások viszont ezt kiabálják. ..Menjen onnan! Hagyja már abba! Fejezze be beszédét!" Bottliai alelnök, aki az ülés vezetését időközben átvette, kérte a szónokot, hogy tartózkodjék ilyen kijelentésektől.) Az előadó, személyeskedő érvekkel fejezte be beszédét, amelyet állandóan ellentmondások kísértek. Tomcsányi igazságügyminiszter és Rubinek, mint a miniszterelnök helyettese igyekeztek eloszlatni a javaslat ellenzőinek aggályait, majd Bottlik elnök 30 képviselőkérésére névszerinti szavazást rendelt el. A szavazás alkalmával a javaslat elfogadása mellett szavazott 66, ellene 41 képviselő. • A botbüntetés mellett szavaztak: Szabel János, Sallay János, Schissel Henrik, Scholz Ödön, Somogyi István, Szabó István sokorópátkai, Szabó József budapesti, Szabóky Jenő, Széchenyi Viktor gróf Sitailárd Béla, Taszler Béla, Thoman Ferenc, Tomcsányi Vilmos Pál, Turi Béla, Usetti Ferenc, Weisz Konrád, Takács Gyula, Áment Ferenc, Bárány Imre, Bozsik Pál, Budavári László, Czakó János, Dánér Béla, Dinich Viktor, Dömötör Mihály, Drexler János, Dvorcsák Győző, Eberhardt Antal, Ernszt Sándor, Fábián István, Fáy Gyula, Gunda Jenő, Gyömörey György, Haller István, Haller József, Hegedüs György, Hasonnay Tivadar, Hornyánszky Zoltán, Horti Jenő, Huber János, Kenéz Béla, Kontra Aladár, Kovács Emil, Kovács József, Kuné P. András, Lingauer Albin, Lipták Pál, Maczky Emil, Magyar Kázmér, Mátéffy Viktor, Meskó Zoltán, Mikovényi Jenő, Orffy Imre, K. Pethes László, Prohászka Ottokár, Reischel Richárd, Beöck Iván, Róbert Emil, Bubinek Gyula, Supprecht Olivér, Szabó Balázs, Szabó István nagyatádi, Szádeczky Kardos Lajos, Szijj Bálint, Ferdinandy Gyula. Ellene szavaztak: Sándor Pál, Szalánczy József, Sziráki Pál, Szterényi József báró, Ugrón Gábor, Vetics Béla, Zöeke Antal, Apponyi Albert gróf, Berky Gyula, Bernáth Béla, Bernolák Nándor, Bodor György, Borbulya Pál, Bródy Ernő, Csizmadia Sándor, Drozdy Győző, Forgács Miklós, Giesswein, Sándor, Hadházy Zsigmond, Haypál István, Hentz Károly, Hentzer Izsó, Huszár Károly, Janka Károly, Kerekes Mihály, Kerese György, Könyves Lajos, Letenyei Pál, Milosevics János, Milotay István, Nagy Pál, Nyéki József, Orbók Attila, Vacsik Géza, Pákozdy András, Pásztor József, Pető Sándor, Rubinek István, Huppert Rezső, Szilágyi Lajos, Vasadi Balogh György, Bárczy István, Bencze Gábor, Gaál Endre, Grieger Miklós. Andrássy Gyula jelen volt az ülésen, de nem szavazott. A szavazás után szünet következett, majd Csizmadia Sándor személyes megtámadtatás cílén szólalt föl s visszautasította az előadónak ellene intézett szavait. A javaslat részletes tárgyalása után a címnél Bródy Ernő (demokrata) kérte az igazságügyminisztert, hogy engedjen időt a képviselőknek a benyújtandó módosítások alapos megvitatására és ne erőltesse a gyors tárgyalást. — Hornyánszky Zoltán (Friedrich-csoport) a címből a „hatályosabb" szó kihagyását kérte. Pásztor József (kormánypárt) arra hívta föl az igazságügyminiiszter figyelmét, hogy a járásbíróságok túl szigorú büntetésekkel sújtják a gazdákat. Végül is változatlanul fogadták el a javaslat címét. Az 1. szakasznál Tomcsányi igazságügyminiszter közölte, hogy a javaslat eredeti szövegében felsorolt bűncselekmények helyett csak a következő bűncselekményekre kívánja alkalmazni a botbüntetést: szemérem elleni, az ember élete ellen elkövetett, a közegészségügy ellen elkövetett büntettek, lopás, rablás, zsarolás, orgazdaság, gyújtogatás, csalárd bukás és vétkes bukás büntette miatt. — Bródy Ernő kérte, hogy a csalárd és vétkes bukás, valamint zsarolás bűncselekményeit hagyják ki a fölsorolásból. Ekkor a vitát megszakították s elhatározták, hogy a legközelebbi ülést szerdán délelőtt tartják, amikor folytatják a javaslat részletes vitáját és esetleg megkezdik a numerus clausus tárgyalását. állott szakadást, a fegyelem hiányát aé miniszteer nem cáfolta meg. A MOVE ne politizáljon, elnöke pedig vagy katona legyen, vagy politikus. Az egyesület ne foglalkozzék üzletekkel. A Károlyi-kormány alatt elrendelt nyugdíjazások föntartása törvénytelen. A tiszteket ne presszionálják a MOVE kérdésében és Gömbös mellett a kormányzó nevével. Tenni kell az ellen, hogy az egyesület katonatanácsszerű intézmény legyen. Különben tudomásul vette a választ. Gömbös Gyula személyes kérdésben szólalva föl, Szilágyinak a MOVE elleni akciójából azt olvasta ki, hogy a keresztény nemzeti irány, vezetőit le akarják járatni. Ez a célja az ő megtámadtatásának is. Az egyesület bizalommal viseltetik iránta. Soós tábornokot nem tartotta alkalmasnak a honvédelmi miniszteri székbe. A tisztikarban az egyetértést iparkodott előmozdítani. Szilágyi fölszólalásai csak ártanak a MOVE-nek. A nemzetgyűlés végül is tudomásul vette a miniszter válaszát. Az ülés déliután 113 órakor ért véget. Interpellációs válasz és viszonválasz a MOVE-ügyben. Az ülés végén Sréter honvédelmi miniszter válaszolt Szilágyi Lajosnak a MOVE ügyében előterjesztett interpellációjára. Azzal kezdte a miniszter, hogy az interpelláció személyes részével nem foglalkozik s általában óvatosnak kell lenni a külföldre való tekintettel. A posztóügyre nézve megjegyezte, hogy a minisztérium a kifogásolt 4000 méter posztót a MOVE tagjainak utalta ki, nem a nyugdíjas tisztek szövetségének, akik hadirokkantak, hadiözvegyek vagy nyugdíjas tisztek... (Ruppert Rezső: „250.000 koronást nyertek rajta!") A MOVE valóban magasabb árakat kért a posztóért a tagoktól, de akikor a minisztérium utasította, hogy ne kérjen magasabb árakat. A Nyugdíjas Katonatisztek Országos, Szövetsége tévedésből kapott oly értesítést, hogy a posztó a MOVE-nél rendelkezésére áll. Akkor a posztó már el volt adva Ami a tisztek fizetéseiből történt levonásokat illeti: ez a kormányzó rendeletére történt, a megszállott területen maradt tisztek hozzátartozói javára. Ezeket a pénzeket az egyesület a minisztérium ellenőrzésével, szabályosan kezelte. _ A vizsgálat megállapította, hogy nem történt hűtlen kezelés és a pénzeket nem politikai célokra költötték el. A MOVE szabályszerűm választotta elnökké Gömböst, aki a kommün után újból elfoglalta tisztségét Igaz, hogy "az alapszabályok szerint csak tényleges vagy nyugdíjas tiszt lehet elnök, ámde külföldön rossz hatást tenne, ha tényleges katona lenne a MOVE élén. Az alapszabályokat megfelelően módosítani fogják. Kívánatos a MOVE-t autonómiával fölruházni... (Ruppert Rezső közbeszól: „Az országot ruházzák föl autonómiával!"), a MOVE autonómiáját megbántani nem szabad! Gömböst nem távolíthatja el az elnöki székből, ha az egyesület nincs vele megelégedve, bizalmatlanságot szavazhat neki. A MOVE most már nem avatkozik a hadsereg dolgaira. A múltban előfordult, hogy bizonyos elemek a MOVE-vel kapcsolatban rendelkeztek a hadsereggel; ez most már nem fordul elő. Az egyesületben változásnak kell beállani, nem lehet többé ellenforradalmi egyesülés, hanem hazafias elemek társadalmi egyesülése. Végül reményét fejezte ki, hogy az egyesület alapszabályainak módosítása közmegnyugvást fog kelteni. Szilágyi Lajos a miniszter válaszával foglalkozván, megállapította, hogy a MOVE túllépte hatáskörét, szembeszállott a kormánnyal és nemzetgyűléssel, aláássa a tiszti tekintélyt, veszedelmeztette a hadsereg egységét és üzletekkel foglalkozik. Gömbös beismerte a MOVE tagjainak kémszolgálatra való alkalmazását, beismerte a királyság kérdésében való politizálást és hogy a MOVE részt vett a választási küzdelemben. A posztóügyben fölolvasta a Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetségének jegyzőkönyvét, amely szerint a MOVE a kizáróan nyugdíjas tisztek számára kiutalt posztot méterenként 50 korona haszonnal eladta. Hogy a MOVE a levont tiszti fizetéseket politikai célokra költötte, azt Soós volt honvédelmi miniszter panaszolta a kormányzónak. Az egyesület tagjai a napokban értesítést kaptak, hogy a királykérdés akkor lesz időszerű a MOVE szempontjából, ha a régi határokat visszaszerezzük. Erre megjegyzi, hogy a királykérdés csak a nemzetgyűlés számára lehet időszerű, mert a MOVE-nek nem szabad a királykérdéssel foglalkoznia. Az egyesület lapja, a „Szózat" azt írta, hogy a királykérdésben a nemzetgyűlés és a kormányzó együtt fognak határozni Bármilyen tisztelettel is van a kormányzó iránt, a „Szózat"-nak ezt az állítását visszautasítja, mert a királykérdés dolgában egyedül a nemzetgyűlés dönthet. Lukadhidi hozzá intézett levelében is megállapítja, hogy Gömbös aláássa a tiszti fegyelmet. A tisztikarban be Tizennyolc milliárd korona bevételre számít a pénzügyminiszter a nagyvagyonadóról szóló törvény végrehajtása után. Korányi pénzügyminisztertudvalévően már egynéhányszor tett olyan nyilatkozatot, hogy a nagy vagyonadó kivetése technikailag sem volna megoldható és egyébként sem várná tőle azt a hatást, amit a vagyonileadásnak ettől a formájától általában várnak, úgy tetszik, hogy a szorongatott pénzügyi helyzet bírta rá a pénzügyminisztert arra, hogy mégis hozzányúljon a nagyivagyonok megadóztatásának ilyen módszereihez és amennyiben a pénzügyminiszter tizemnyaka milliárd bevételre számít, vannak már most sokan, akik a megadóztatásnak ilyen mértékét túlságos enyhének és vannak olyanok is, akik túlságosan radikálisnak tartják. A pénzügyminiszter javaslata bizonyára fölvilágosítást fog adni ebben a tekintetben, mert indokolásában alighanem ki kell mutatni azt is, hogy az adóztatásnak erre a céljára mekkora vagyonok álltak rendelkezésre. Egy bécsi lapban tett nyilatkozata szerint a pénzügyminiszter is nagyon súlyosnak látja az ország pénzügyi helyzetét. A pénzügyi bizottság előadója úgy nyilatkozott a minap, hogy az idei költségvetésben körülbelül 10 milliárdnyi deficit jelentkezik. A pénzügymnnisztor szerint ellenben a deficit 15 milliárd koronára tehető s ehhez Korányi báró még hozzáteszi: még nem tudjuk, hogy az ántant mennyit követel tőlünk! A pénzügyminiszter azt is mondja — a mostani helyzetben mást természetesen nem is mondhat —, hogy az állam kiadásainak a minimumra való lecsökkentését akarja. „Elsősorban az állami alkalmazottai ügyének rendezését forszírozom, mert ma a magyar állam szolgálatában 250.000 ember áll, akikhez hozzátartozóikat számítva, 750.000 embert kell eltartania az államnak. Hét és fél milliónyi lakosságunk ezt a rengeteg terhet nem bírja el." Valóban: a bürokráciának ekkora hadseregéét nem bírja el a szűkebb határok közé szorított Magyarország. Ha ez az adminisztrációs hadsereg megmarad, akkor a nagy vagy tvadés szempontjából is alighanem Magyarország fogja először bebizonyítani azt a legújabb pénzügyi tételt, hogy az államofő pénzügyi helyzetén már semmiféle és semmilyen mértékű adók sem segíthetnek... * ! WWWWVnA^/WWWVWWVWVWWVVWWWWWWMWWWIi Az első kilépés a kormánypártból a botbüäH tetés miatt megtörtént. Nagy Pál volt kis-t gazdapárti levelet irt a párt elnökéhez, amely« ben bejelenti, hogy a botbüntetés megszavaz zása következtében kilép a pártból. X X S X X X X X X X XXXXXX' X X X X X X X XXXXXX] X X X X X X X x x x x x x X X X X X X X xxxxxx X X X X X X X xxxxxx X X X X X X X xxxxxx X X X X X X X x x x x x x X X X X X X X X oX X X X 52 X X X X X X X xxxxxx X X X X X X X XXX ZS Népszava a munkásságért! ffl munkásság a Népszaváért!