Népszava, 1920. szeptember (48. évfolyam, 207–231. sz.)

1920-09-26 / 228. szám

1 NÉPSZAVA 1920 szeptember 18. Megkezdődött a brüsszeli gazdasági világkonferencia. .* * Harmincegy állam szakértői tanácskoznak Európa pénzügi válságáról. — Magyar­ország képviselői kedden tesznek jelentést az ország gazdasági helyzetéről. — A válságot csak a fokozott munka enyhítheti. Az a súlyos gazdasági és pénzügyi válság, a termelőmunkának az a nagyarányú vissza­hanyatlása, amelyet az ötéves háború és az egyes népek létérdekeivel ellenkező békefel­tételek idéztek elő, arra indította az úgyneve­zett Népszövetséget, hogy az egyes országok szakembereit az orvoslás módozatainak meg­vitatása végett közös konferenciára hívja össze. Ennek a nemzetközi gazdasági értekez­letnek az volna a hivatása, hogy valamennyi állam, de elsősorban a „legyőzött" országok gazdasági helyzetének, anyagi és egyéb erő­forrásainak tisztázásával megteremtse a mos­tani gazdasági útvesztőből való kilábolás lehe­tőségeit. Az eddigi termelési rend megnehezítésének és a gazdaságilag is beteg Európa talpraállíí­tásának jelszavával ü­ltek össze pénteken Brüsszelben harmincegy állam kiküldöttei. Az obszánt­ országok képviselőin kívü­l az euró­pai és amerikai államok. Japán, Kína, Perzsia és — ezúttal első ízben — a „legyőzött" köz­ponti hatalmak, közöttük Magyarország" dele­gáltjai is részt vesznek az értekezleten, amely­nek elnökévé a svájci köztársaság elnökét, Adort jelölte ki a népszövetség. Ador elnö­költ már a brüsszeli konferencia pénteki első ülésén is és megnyitóbeszédében vázolta azo­kat a feladatokat, amelyek megoldása a nem­zetközi gazdasági szakértekezletre vár. Kije­lentette, hogy a konferenciának meg kell ta­lálnia­ azokat a módokat és eszközöket, ame­lyek Európa súlyos helyzete közepette is gazdasági megújhodásra és a pénzügyi bajok orvoslására vezetnek. Mint legnagyobb bajt, említette a mérhetet­len inflációt (a papír fizetési eszközök folyto­nos szaporítását) és a folyton ingadozó, lerom­lott váltókurzusokat. Mindezeken csak vala­mennyi nép együttes munkája segíthet. Kije­lentette továbbá hogy a konferencia nem érintheti azokat a kérdéseket, amelyeket a békefeltételek már amúgy is szabályoztak. Kü­lönben is a brüsszeli konferenciának nincsenek határozati jogai, célja csupán módot találni arra, hogy az egyes országok pénzügyi kötelezettségeiknek megfelelhessenek. Az egykori hadviselő álla­moknak ezért össze kell fogniuk a semleges or­szágokkal, hogy a pénzügyi összeomlást el­hárítsák. A konferencia munkaprogramja szerint naponként kétszer, délelőtt és délután tartanának üléseket. A különböző szakkérdé­seket külön-külön bizottságok tárgyalják, ame­lyek megalakítása lesz a konferencia legköze­lebbi dolga, így külön bizottság fogja tár­gyalni a konferencia egyik legfontosabb tár­gyát, a nemzetközi kölcsön kibocsátását, to­vábbá a valutaprobléma rendezését, a terme­lés és készletek szétosztásának­­ kérdéseit, valamint a nemzetközi áru- és pénzforgalom rendezését. A konferencia előtt e kérdések megoldására vonatkozóan rengeteg kész javaslat fekszik. A népszövetség három világhírű nemzet­gazdászt bízott meg azzal, hogy az értekezlet szántóira memorandumot dolgozzanak ki. E memorandumok közül már a konferenciát megelőzően nagy népszerűségre tett szert Cassel s­véd egyetemi tanár munkája. Cassel a pénzügyi válság enyhítésének legfontosabb eszköözeként az ingadozó váltókurzusok állan­dósítását javasolja és attól sem riad vissza, hogy esetleg a mai váltóár­folyamokat rögzít­sék meg Ezenkívül indítványozza a nemzet­közi áruforgalom feltétlen és korlátlan helyre­állítását, a banfcópiacek munkájának beszünte­téseit, az árak mesterséges leszorítását. Ez pedig — a svéd tudós szerint — csak az egyes népek és egyes osztályok teljes kibékülésével érhető el, ami által az európai államok terhei, főként katonai kiadásai nagy mértékben csök­kenthetők volnának. A rengeteg egyéb indít­vány közül k­ü­lönössen érdekes az egyik francia kiküldött javaslata, amely szerint Európa gazdasági válságát csak a munkás­osztály enyhítheti. A legfőbb­ cél tehát: a fokozott munka és a munkásság munkakedvének helyreállítása. A „legyőzött" országok, közöttük Magyar­ország képviselői is, kedden délelőtt, tesznek jelentést, országuk pénzügyi helyzetéről, még per­ig 15 percre korlátozott előterjesztésekben. A "brüsszeli nemzetközi konferencia esemé­nyeiről éjszaka a következő táviratokat kap­tuk: (Páris, szeptember 25. — A „Magyar Táv­irati Iroda" jelentése.) A brüsszeli pénzügyi konferencia elnöke a „Petit Parisien" tudósí­tójával folytatott beszélgetésében kifejtette, miképen gondolja el a konferencia tárgyalá­sainak megszervezését és kijelentette, hogy a konferenciától két eseményt vár. Mindenek­előtt a hivatalos határozatokat, amelyeket azonban a maga részéről nem tart a legfonto­sabbaknak. „Mi itt — mondotta — több mint 800-an gyűltünk össze a világ minden részéből. Ezek az emberek a bizottságokban és a kon­ferencián kívül is tárgyalni, érintkezni fognak egymással és éppen ettől várom a legtöbbet." Ador annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy a németek, az osztrákok és a ma­szombati tárgyaláson a gyilkosság vád­jára vonatkozóan a vádlottak közül Utolsónak dr. Szabados Sándort hallgatták ki. A vád ismertetése után Szaba­dos kijelentette, hogy a statáriális rendelet meghozatalában és végrehajtásában egyáltalá­ban nem­ vett részt. Hangsúlyozta, hogy bár a kormányzótanácsnak tagja volt,, de népbiztos­nak nem tekinthető, mert a kinevezési okmá­nyok és a kormányzótanács üléseiről fölvett jegyzőkönyvek szerint is csak mint címzetes népbiztos szerepel, ő, mint ilyen, a reszort­jába tartozó ügyeket intézte mint osztályve­zető. Megjegyezte, hogy a bíróság előtt levő jegyzőkönyvek, amelyek a kormányzó tanács­üléseit ismertetik, magukon hordják a tákol­mány jellegét és kétségtelen, hogy ezeket a jegyzőkönyveket utólag írták, bár elismeri, hogy ezek helyes adatokat is tartalmaznak.­­van például a jegyzőkönyvek között nagyon sok olyan, amelyek szerint ő megjelent a kor­mányzótanács ülésén és ott fölszólalt, bár igazolható az, hogy a kérdéses időben Bécsben tartózkodott és így ezeken a kormányzótanácsi üléseken egyáltalában nem vehetett részt. Szamuely kiküldetésében nem vett részt és nem is hiszi, hogy őt a kormányzótanács küldte volna ki. A forradalmi törvényszékek fölállításában annál kevésbé vehetett részt, mert abban az időben még nem is volt a kor­mányzótanács tagja. A jegyzőkönyv szerint április 22-én­ tárgyalták Szenczel és Niko­lényi, valamint több elítélt társának kegyelmi ügyét. A jegyzőkönyv mint jelen voltat említi meg őt, holott ebben az időben Bécsben tartóz­kodott, ezt Kállay Tamás volt képviselővel és Habár Mihály lapszerkesztővel bizonyítani tudja. Kérte ezeknek tanúként való kihallga­tását. Az elnök ezután a kormányzótanács ülésé­nek jegyzőkönyveit olvasta föl, amelyeknek nagy részére Szabados kijelentette, hogy nem felelnek meg a valóságnak. Szabados kihalga­tása közben szenvedélyes vita keletkezett a vád és a védelem között a jegyzőkönyvek valódisága miatt. Dr. Gaál Jenő védő fölszólalt és kije­lentette, hogy hetek óta kísérti ez a jegyző­könyveknek nevezett fércmunka, amelyről mindig azt állítják, hogy azokat, utólag diktál­ták le. Mivel a bíróság bizonyítékul használja ezeket az iratokat, a védelem végre tisztában akar lenni, azzal, hogy a törvényszék ezeket, az okiratokat, bizonyító erejű­ írásoknak tekinti-e vagy sem. Állandóan fölmerül az a kétség, hogy ezek az iratok hamis adatokat tartal­maznak. Ha beigazolást nyer, hogy az adatok hamisak, akkor bizonyíték gyanánt, nem sze­repelhetnek. Kéri, hogy a bíróság idézze meg Kállayt és Habárt, hogy azoknak vallomása után megállapíthassák a jegyzőkönyvek va­lódi értékét. Aczél főügyészhelyettes kijelentette, hogy a jegyzőkönyveket a maga részéről okiratoknak tekinti. Kállay kihallgatásához hozzájárul és egyúttal indítványt­ tesz arra vonatkozóan, hogy Szabados bécsi tartózkodása ügyében az „Erzherzog Karl"-szálloda vezetőségét ke­ressék meg annak megállapítása végett, hogy mely npnökon lakott Szabados Bécsben. X X X X X X X X X x x x x X X X X X X X X A X X X X X X X X felszólal­ások X X X X X X X X után a bíróság határozathozatalra vonult vissza, amelynek eredményekén kimondotta, hogy a jegyzőkönyveket okiratoknak tekinti. X X X X X X X X X X X X X X X Ezután befejezték Szabados kihallga­tását. Utána következtek a tanúkihallgatások Dr. Tél Ferenc, aki a diktatúra alatt mint orvos teljesített katonai szolgálatot, elmon­dotta, hogy Solton és Kalocsán, továbbá am­a­gyarok a legjobb szándékokkal jöttek és nem fogják megkísérelni újra szőnyegre hozni a békeszerződést. A konferenciát a nemzetközi közeledés egyik eszközének tekinti. (Brüsszel, szeptember 25. — A „Wiener Tel.­Comp." jelentése.) A brüsszeli konferencia an­­gol résztvevői közlik, hogy az angol kormány Ausztriának 2 millió font sterling nyersanyag­hitelt nyújtott. A „United Telegraph" jelenti Washingtonból, hogy az amerikai pénzügymi­nisztérium vezető tisztviselői hangsúlyozzák, hogy az amerikai kormány semmi szín alatt sem lesz hajlandó a brüsszeli konferencia oly­értelmű javaslatait elfogadni, hogy az Egye­sült Államok bocsássanak ki nemzetközi kincs­tári jegyeket vagy hogy Amerika vegye át a német hadikárpótlás födözésére kibocsátott német kincstári jegyeket. Tatajon mintegy 18 embert látott fölakasztva. Ismertette a Szamuely vonatának berendezését, amelyet terroristákkal együtt az ellenforrada­lom leverésére küldtek ki. Elmondotta, hogy később őt is letartóztatták, mert a kivégzette­ket lefotografálta és akkor a felesége Haub­richot kérte föl a közbenjárásral. Haubrich el is járt az érdekében, amire másnap szabadon­engedték. Akkor elment Ham­briehhoz, hogy megköszönje a szívességét s beszélgetés közben szóba kerültek az atrocitások. Haubrieh kijelen­tette, hogy tehetetlen a terroristákkal szemben. Nagyon el volt keseredve és elpanaszolta, hogy nincs megbízható embere és addig semmit sem lehet csinálni, amíg az ország ilyen emberek kezében van. Fehér ezredes elmondta neki, hogy amikor írásban foglalta a kegyetlenkedéseket és elvitte Haubriohoz, nagyon megbotránkozott,­­megköszönte az ezredes értesítését és meg­ígérte, hogy mindent elkövet a terroristák le­fegyverzése érdekében. Ezután Tóth Péter hadnagyot hallgatta ki a bíróság, aki mint orvosnövendék szolgált Fehéri ezredes csapatában. Ismertette Szamuely ke­gyetlenkedéseit. A tárgyalást hétfőn folytatják. Szerdán megkezdik a földreform bizottsági tárgyalását. A földbirtokreform körül az Orige-ben kifejlődött vita előfutárja annak az állásfoglalásnak, amelyre a nagybirtok ké­szül nagyatádi Szabó földmivelésügyi minisz­ter földbirtokpolitikai javaslatával s általá­ban a kisgazda-képviselőknek minden demo­kratikus színezetű cselekedetével szemben. A nemzetgyűlés ki­sgazdaköreiben élénk vissza­tetszést keltettek az Orige igazgató választ­mányában elhangzott felszólalások és úgy tudják, hogy nagyatádi Szabó azokra a föld­reform tárgyalása alkalmával erélyes választ fog adni. A nagybirtok részéről támasztott ki­fogások nem érintik a reform ügyét s a nem­zetgyűlés földmivelési, közgazdasági és igaz­ságügyi bizottságai a jövő hét szerdáján együttes ülésen megkezdik a­­ földreformról szóló javaslat tárgyalását. A javaslat pénz­ügyi vonatkozásait a pénzügyi bizottság kü­lön fogja tárgyalni, „Munkabéruzsora". Október 4-én tartja első nyilvános főtárgyalását a budapesti uzsoara­bíróság. A bíróság elé illetékes új deliktumok közé tartozik a munkabéruzsora is. Az uzsorá­nak minden fajtája gyalázatos, alávaló dolog. Megszorult ember helyzetét kihasználni, vala­kinek a nyomorúságából hasznot préselni a leg­undokabb meggyalázása minden erkölcsnek. A munkabéruzsora azonban minden uzsorák kö­zött a leggyalázatosabb. Minden szorult hely­zetben levő ember között az a legszorultabb, aki egyetlen értékét, egyetlen vagyonát — a munkaképességét kínálja megvételre, hogy ma­gát és családját fen­tarthassa. És bizony az ilyen szorult emberek helyzetét használják ki leggyakrabban, hogy olyan szolgáltatást köve­teljenek tőle, amely szembeszökően aránytala­nul meghaladja annak az ellenszolgáltatásnak az értékét, amelyet neki adnak. Ennek a ked­vező helyzetnek a kihasználása — ez a titka az egész újkori kapitalizmusnak, az ó és újvilág halomba gyűlt millióinak és milliárdjainak. Ez ellen küzdeni szép, nemes és minden dicséretet megérdemlő dolog. De attól tartunk, az uzsora­bíróság ezeknek az uzsoráknak még a küszö­béig sem fog elérni. Egyébként, ha közelebbről nézzük meg a dolgot, úgy látjuk, hogy nem is csupán ezt az esetet, érti a törvény a munka­béruzsora neve alatt.. Valahogy azt lehet kiér­teni a szövegnek egy kissé nehézkes fogalma­zásából, mintha, a munkás is elkövethetné a munkabér uzsora bűntettét ha aránytalanul magas ellenszolgáltatást kér a munkájáért. De ez bizonyára csak a szövegezés hibája Mi azt­ hisszük, hogy ím nem lehet Magyarorszá­gon kétséges az az elv, hogy „a munkás minden körülmények között — méltó az ő bérére". És éppen ezért nem ártana azt a paragrafust vi­lágosabbá tenni. A * * ötvenhetedik napi Ssassados Sándor kihallgatása. — Ujabb kavarodás a jegyző­könyvek köizül. — Tanúvallomások. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X A — X X X X X X X X X X X X X X

Next