Népszava, 1920. szeptember (48. évfolyam, 207–231. sz.)
1920-09-26 / 228. szám
1 NÉPSZAVA 1920 szeptember 18. Megkezdődött a brüsszeli gazdasági világkonferencia. .* * Harmincegy állam szakértői tanácskoznak Európa pénzügi válságáról. — Magyarország képviselői kedden tesznek jelentést az ország gazdasági helyzetéről. — A válságot csak a fokozott munka enyhítheti. Az a súlyos gazdasági és pénzügyi válság, a termelőmunkának az a nagyarányú visszahanyatlása, amelyet az ötéves háború és az egyes népek létérdekeivel ellenkező békefeltételek idéztek elő, arra indította az úgynevezett Népszövetséget, hogy az egyes országok szakembereit az orvoslás módozatainak megvitatása végett közös konferenciára hívja össze. Ennek a nemzetközi gazdasági értekezletnek az volna a hivatása, hogy valamennyi állam, de elsősorban a „legyőzött" országok gazdasági helyzetének, anyagi és egyéb erőforrásainak tisztázásával megteremtse a mostani gazdasági útvesztőből való kilábolás lehetőségeit. Az eddigi termelési rend megnehezítésének és a gazdaságilag is beteg Európa talpraállíításának jelszavával ültek össze pénteken Brüsszelben harmincegy állam kiküldöttei. Az obszánt országok képviselőin kívül az európai és amerikai államok. Japán, Kína, Perzsia és — ezúttal első ízben — a „legyőzött" központi hatalmak, közöttük Magyarország" delegáltjai is részt vesznek az értekezleten, amelynek elnökévé a svájci köztársaság elnökét, Adort jelölte ki a népszövetség. Ador elnökölt már a brüsszeli konferencia pénteki első ülésén is és megnyitóbeszédében vázolta azokat a feladatokat, amelyek megoldása a nemzetközi gazdasági szakértekezletre vár. Kijelentette, hogy a konferenciának meg kell találnia azokat a módokat és eszközöket, amelyek Európa súlyos helyzete közepette is gazdasági megújhodásra és a pénzügyi bajok orvoslására vezetnek. Mint legnagyobb bajt, említette a mérhetetlen inflációt (a papír fizetési eszközök folytonos szaporítását) és a folyton ingadozó, leromlott váltókurzusokat. Mindezeken csak valamennyi nép együttes munkája segíthet. Kijelentette továbbá hogy a konferencia nem érintheti azokat a kérdéseket, amelyeket a békefeltételek már amúgy is szabályoztak. Különben is a brüsszeli konferenciának nincsenek határozati jogai, célja csupán módot találni arra, hogy az egyes országok pénzügyi kötelezettségeiknek megfelelhessenek. Az egykori hadviselő államoknak ezért össze kell fogniuk a semleges országokkal, hogy a pénzügyi összeomlást elhárítsák. A konferencia munkaprogramja szerint naponként kétszer, délelőtt és délután tartanának üléseket. A különböző szakkérdéseket külön-külön bizottságok tárgyalják, amelyek megalakítása lesz a konferencia legközelebbi dolga, így külön bizottság fogja tárgyalni a konferencia egyik legfontosabb tárgyát, a nemzetközi kölcsön kibocsátását, továbbá a valutaprobléma rendezését, a termelés és készletek szétosztásának kérdéseit, valamint a nemzetközi áru- és pénzforgalom rendezését. A konferencia előtt e kérdések megoldására vonatkozóan rengeteg kész javaslat fekszik. A népszövetség három világhírű nemzetgazdászt bízott meg azzal, hogy az értekezlet szántóira memorandumot dolgozzanak ki. E memorandumok közül már a konferenciát megelőzően nagy népszerűségre tett szert Cassel svéd egyetemi tanár munkája. Cassel a pénzügyi válság enyhítésének legfontosabb eszköözeként az ingadozó váltókurzusok állandósítását javasolja és attól sem riad vissza, hogy esetleg a mai váltóárfolyamokat rögzítsék meg Ezenkívül indítványozza a nemzetközi áruforgalom feltétlen és korlátlan helyreállítását, a banfcópiacek munkájának beszüntetéseit, az árak mesterséges leszorítását. Ez pedig — a svéd tudós szerint — csak az egyes népek és egyes osztályok teljes kibékülésével érhető el, ami által az európai államok terhei, főként katonai kiadásai nagy mértékben csökkenthetők volnának. A rengeteg egyéb indítvány közül különössen érdekes az egyik francia kiküldött javaslata, amely szerint Európa gazdasági válságát csak a munkásosztály enyhítheti. A legfőbb cél tehát: a fokozott munka és a munkásság munkakedvének helyreállítása. A „legyőzött" országok, közöttük Magyarország képviselői is, kedden délelőtt, tesznek jelentést, országuk pénzügyi helyzetéről, még perig 15 percre korlátozott előterjesztésekben. A "brüsszeli nemzetközi konferencia eseményeiről éjszaka a következő táviratokat kaptuk: (Páris, szeptember 25. — A „Magyar Távirati Iroda" jelentése.) A brüsszeli pénzügyi konferencia elnöke a „Petit Parisien" tudósítójával folytatott beszélgetésében kifejtette, miképen gondolja el a konferencia tárgyalásainak megszervezését és kijelentette, hogy a konferenciától két eseményt vár. Mindenekelőtt a hivatalos határozatokat, amelyeket azonban a maga részéről nem tart a legfontosabbaknak. „Mi itt — mondotta — több mint 800-an gyűltünk össze a világ minden részéből. Ezek az emberek a bizottságokban és a konferencián kívül is tárgyalni, érintkezni fognak egymással és éppen ettől várom a legtöbbet." Ador annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a németek, az osztrákok és a maszombati tárgyaláson a gyilkosság vádjára vonatkozóan a vádlottak közül Utolsónak dr. Szabados Sándort hallgatták ki. A vád ismertetése után Szabados kijelentette, hogy a statáriális rendelet meghozatalában és végrehajtásában egyáltalában nem vett részt. Hangsúlyozta, hogy bár a kormányzótanácsnak tagja volt,, de népbiztosnak nem tekinthető, mert a kinevezési okmányok és a kormányzótanács üléseiről fölvett jegyzőkönyvek szerint is csak mint címzetes népbiztos szerepel, ő, mint ilyen, a reszortjába tartozó ügyeket intézte mint osztályvezető. Megjegyezte, hogy a bíróság előtt levő jegyzőkönyvek, amelyek a kormányzó tanácsüléseit ismertetik, magukon hordják a tákolmány jellegét és kétségtelen, hogy ezeket a jegyzőkönyveket utólag írták, bár elismeri, hogy ezek helyes adatokat is tartalmaznak.van például a jegyzőkönyvek között nagyon sok olyan, amelyek szerint ő megjelent a kormányzótanács ülésén és ott fölszólalt, bár igazolható az, hogy a kérdéses időben Bécsben tartózkodott és így ezeken a kormányzótanácsi üléseken egyáltalában nem vehetett részt. Szamuely kiküldetésében nem vett részt és nem is hiszi, hogy őt a kormányzótanács küldte volna ki. A forradalmi törvényszékek fölállításában annál kevésbé vehetett részt, mert abban az időben még nem is volt a kormányzótanács tagja. A jegyzőkönyv szerint április 22-én tárgyalták Szenczel és Nikolényi, valamint több elítélt társának kegyelmi ügyét. A jegyzőkönyv mint jelen voltat említi meg őt, holott ebben az időben Bécsben tartózkodott, ezt Kállay Tamás volt képviselővel és Habár Mihály lapszerkesztővel bizonyítani tudja. Kérte ezeknek tanúként való kihallgatását. Az elnök ezután a kormányzótanács ülésének jegyzőkönyveit olvasta föl, amelyeknek nagy részére Szabados kijelentette, hogy nem felelnek meg a valóságnak. Szabados kihalgatása közben szenvedélyes vita keletkezett a vád és a védelem között a jegyzőkönyvek valódisága miatt. Dr. Gaál Jenő védő fölszólalt és kijelentette, hogy hetek óta kísérti ez a jegyzőkönyveknek nevezett fércmunka, amelyről mindig azt állítják, hogy azokat, utólag diktálták le. Mivel a bíróság bizonyítékul használja ezeket az iratokat, a védelem végre tisztában akar lenni, azzal, hogy a törvényszék ezeket, az okiratokat, bizonyító erejű írásoknak tekinti-e vagy sem. Állandóan fölmerül az a kétség, hogy ezek az iratok hamis adatokat tartalmaznak. Ha beigazolást nyer, hogy az adatok hamisak, akkor bizonyíték gyanánt, nem szerepelhetnek. Kéri, hogy a bíróság idézze meg Kállayt és Habárt, hogy azoknak vallomása után megállapíthassák a jegyzőkönyvek valódi értékét. Aczél főügyészhelyettes kijelentette, hogy a jegyzőkönyveket a maga részéről okiratoknak tekinti. Kállay kihallgatásához hozzájárul és egyúttal indítványt tesz arra vonatkozóan, hogy Szabados bécsi tartózkodása ügyében az „Erzherzog Karl"-szálloda vezetőségét keressék meg annak megállapítása végett, hogy mely npnökon lakott Szabados Bécsben. X X X X X X X X X x x x x X X X X X X X X A X X X X X X X X felszólalások X X X X X X X X után a bíróság határozathozatalra vonult vissza, amelynek eredményekén kimondotta, hogy a jegyzőkönyveket okiratoknak tekinti. X X X X X X X X X X X X X X X Ezután befejezték Szabados kihallgatását. Utána következtek a tanúkihallgatások Dr. Tél Ferenc, aki a diktatúra alatt mint orvos teljesített katonai szolgálatot, elmondotta, hogy Solton és Kalocsán, továbbá amagyarok a legjobb szándékokkal jöttek és nem fogják megkísérelni újra szőnyegre hozni a békeszerződést. A konferenciát a nemzetközi közeledés egyik eszközének tekinti. (Brüsszel, szeptember 25. — A „Wiener Tel.Comp." jelentése.) A brüsszeli konferencia angol résztvevői közlik, hogy az angol kormány Ausztriának 2 millió font sterling nyersanyaghitelt nyújtott. A „United Telegraph" jelenti Washingtonból, hogy az amerikai pénzügyminisztérium vezető tisztviselői hangsúlyozzák, hogy az amerikai kormány semmi szín alatt sem lesz hajlandó a brüsszeli konferencia olyértelmű javaslatait elfogadni, hogy az Egyesült Államok bocsássanak ki nemzetközi kincstári jegyeket vagy hogy Amerika vegye át a német hadikárpótlás födözésére kibocsátott német kincstári jegyeket. Tatajon mintegy 18 embert látott fölakasztva. Ismertette a Szamuely vonatának berendezését, amelyet terroristákkal együtt az ellenforradalom leverésére küldtek ki. Elmondotta, hogy később őt is letartóztatták, mert a kivégzetteket lefotografálta és akkor a felesége Haubrichot kérte föl a közbenjárásral. Haubrich el is járt az érdekében, amire másnap szabadonengedték. Akkor elment Hambriehhoz, hogy megköszönje a szívességét s beszélgetés közben szóba kerültek az atrocitások. Haubrieh kijelentette, hogy tehetetlen a terroristákkal szemben. Nagyon el volt keseredve és elpanaszolta, hogy nincs megbízható embere és addig semmit sem lehet csinálni, amíg az ország ilyen emberek kezében van. Fehér ezredes elmondta neki, hogy amikor írásban foglalta a kegyetlenkedéseket és elvitte Haubriohoz, nagyon megbotránkozott,megköszönte az ezredes értesítését és megígérte, hogy mindent elkövet a terroristák lefegyverzése érdekében. Ezután Tóth Péter hadnagyot hallgatta ki a bíróság, aki mint orvosnövendék szolgált Fehéri ezredes csapatában. Ismertette Szamuely kegyetlenkedéseit. A tárgyalást hétfőn folytatják. Szerdán megkezdik a földreform bizottsági tárgyalását. A földbirtokreform körül az Orige-ben kifejlődött vita előfutárja annak az állásfoglalásnak, amelyre a nagybirtok készül nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter földbirtokpolitikai javaslatával s általában a kisgazda-képviselőknek minden demokratikus színezetű cselekedetével szemben. A nemzetgyűlés kisgazdaköreiben élénk visszatetszést keltettek az Orige igazgató választmányában elhangzott felszólalások és úgy tudják, hogy nagyatádi Szabó azokra a földreform tárgyalása alkalmával erélyes választ fog adni. A nagybirtok részéről támasztott kifogások nem érintik a reform ügyét s a nemzetgyűlés földmivelési, közgazdasági és igazságügyi bizottságai a jövő hét szerdáján együttes ülésen megkezdik a földreformról szóló javaslat tárgyalását. A javaslat pénzügyi vonatkozásait a pénzügyi bizottság külön fogja tárgyalni, „Munkabéruzsora". Október 4-én tartja első nyilvános főtárgyalását a budapesti uzsoarabíróság. A bíróság elé illetékes új deliktumok közé tartozik a munkabéruzsora is. Az uzsorának minden fajtája gyalázatos, alávaló dolog. Megszorult ember helyzetét kihasználni, valakinek a nyomorúságából hasznot préselni a legundokabb meggyalázása minden erkölcsnek. A munkabéruzsora azonban minden uzsorák között a leggyalázatosabb. Minden szorult helyzetben levő ember között az a legszorultabb, aki egyetlen értékét, egyetlen vagyonát — a munkaképességét kínálja megvételre, hogy magát és családját fentarthassa. És bizony az ilyen szorult emberek helyzetét használják ki leggyakrabban, hogy olyan szolgáltatást követeljenek tőle, amely szembeszökően aránytalanul meghaladja annak az ellenszolgáltatásnak az értékét, amelyet neki adnak. Ennek a kedvező helyzetnek a kihasználása — ez a titka az egész újkori kapitalizmusnak, az ó és újvilág halomba gyűlt millióinak és milliárdjainak. Ez ellen küzdeni szép, nemes és minden dicséretet megérdemlő dolog. De attól tartunk, az uzsorabíróság ezeknek az uzsoráknak még a küszöbéig sem fog elérni. Egyébként, ha közelebbről nézzük meg a dolgot, úgy látjuk, hogy nem is csupán ezt az esetet, érti a törvény a munkabéruzsora neve alatt.. Valahogy azt lehet kiérteni a szövegnek egy kissé nehézkes fogalmazásából, mintha, a munkás is elkövethetné a munkabér uzsora bűntettét ha aránytalanul magas ellenszolgáltatást kér a munkájáért. De ez bizonyára csak a szövegezés hibája Mi azt hisszük, hogy ím nem lehet Magyarországon kétséges az az elv, hogy „a munkás minden körülmények között — méltó az ő bérére". És éppen ezért nem ártana azt a paragrafust világosabbá tenni. A * * ötvenhetedik napi Ssassados Sándor kihallgatása. — Ujabb kavarodás a jegyzőkönyvek köizül. — Tanúvallomások. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X A — X X X X X X X X X X X X X X