Népszava, 1920. szeptember (48. évfolyam, 207–231. sz.)
1920-09-21 / 223. szám
XLVIII. évf. 225. szám Budapest, 1920 szeptember 23. csütörtök. Ara 2 korona AZ ELŐFIZETÉS ARA: egy ívre ........ 669 kor. | negyed évre lift kor. fél évre smo kor. | egy hóra S0 kor. Jugoszláviában egy szám ára 2 Jugoszláv korona, EGYES SZÁM ARA 2 KORONA A MAGYARORSZÁG! SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRI KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-81 és József 3-32) Bethlen István hódmezővásárhelyi programbeszéde mint jó és helyes cselekedet emelkedik ki a magyar politika sivárságából. A sok alantjáró és igen nagyfokú rövidlátásra valló hangoskodás mellett jóleső, ha az ember egy-egy magasabb szempontokkal teljes beszédet is hallhat, amelynek alapgondolata mentes a konjunkturális pártérdekektől és a már-már kétségbeejtő jelszavaktól — és ezek helyett az ország igazi bajaira, a konszolidáció igazi hátráltató okaira i mutat rá, hogy e bajokon segítve, juthasson gyógyuláshoz ez a beteg ország. „Irigységgel és gyűlölettel tekint egyik magyar a másik magyarra. Mindenki jogot követel és kötelességet senki sem akar teljesíteni" — mondotta volt Bethlen és valóban egy év óta folyik itt a gyűlölködés és szélesíti az ellentétek szakadékát magyar és magyar között — céltalanul, oktalanul, szükség nélkül. „Itt van az ideje annak, hogy a magyar osztályok között a harmónia helyreálljon, hogy a kormány az ipari munkássággal szemben a megbocsátás politikájának útjára térjen." Messze mögöttünk vannak már a kora tavaszi hónapok, amikor is fölajánlotta a magyar szervezett munkásság a békejobbot a kormánynak, ámde kormányok jöttek, kormányok mentek, tárgyalások kezdődtek és elakadtak. Ígéretek történtek és be nem váltattak, béke, megértés — nem kellett itt senkinek. Ez volt a legutolsó, amire a hivatalos hatalom gondolt, de ami felé egy lépést sem tett Ehelyett tovább folyt a sok ok nélküli zaklatás, izgalomkeltés, alaptalan denunciálások készpénznek vetettek, a bíróságok és ügyészségek hihetetlen munkát kaptak és a budapesti ügyészség statisztikája, amelyet épp a napokban hozott nyilvánosságra, mutatja, hogy milyen rengeteg volt e munkából a teljesen hiábavaló. 27.278 úgynevezett bolseviki eljárásnál csak 5000 embert tartóztatott le az ügyészség, ezek közül is 3500 embert kellett szabadlábra helyezni, mert a vizsgálat azt derítette ki, hogy ellenük a följelentés bosszúból történt esi után. A 27.278 gyanúval terhelt egyén közül 16.420 ember ellen indíttatott meg az eljárás, de bűncselekmény hiányában ezek közül is 14.245 ellen megkellett azt szüntetni, ugy hogy végeredményben 2175 személy ellen lehetett csak vádat emelni. Mennyi izgalomtól, mennyi ok nélküli gyűlölködéstől lehetett volna megkímélni az országot, ha a kormányzat a béke, a megértés és megbocsátás politikáját követi a nemtörődömség vagy az oktalan félelem politikája helyett Azóta is, Andrássy húsvéti cikkei és Apponyi jászberényi beszámoló beszéde alkalmából, rámutattunk az engesztelődés és békülékenység szükségességére. Rámutattunk arra, hogy ez nemcsak a jelenlegi helyzet feszültségének enyhítése végett szükséges, hanem a távolabbi jövő és az országot újjáépítő munka biztosítása végett kell. De siket füleknek szóllottunk és ma semmivel sem vagyunk előbbre, mint voltunk XXXXXX XXXXXX XXXXX X XXXXX „ . . Az ország betegsége, szellemi és vagyoni leromlottsága mellett minden előrelátó politika csak arra törekedhet, hogy belső megnyugvást belső békét és megértést teremtsen itt, mert ez az egyedüli föltétele a teremtő munka megindulásának, a nép és az ország nyomorúsága megszüntetésének. Sajátságos és a helyzetre jellemző, hogy ismét egy grófnak kellett jönnie, hogy ezt az egyszerű igazságot belekiáltsa az ország közvéleményébe. Viszont érthető is, mert az itt uralkodó hangzavarban igazán csak az ilyen történelmi nevek tulajdonosai számíthatnak arra, hogy ha nem is értik meg eletet, de legalább meghallják a hangjukat A mi érzésünk szerint még Bethlen szava is csak a pusztában elhangzó szó marad most itt, de a benne foglalt igazságok maholnap szükségszerűen törnek utat maguknak, mert ez az ország, minden levezetése ellenére, élni akar, az élethez pedig csak az az út vezet, amely szakít a kicsinyes konjunktúra-politikával és féligmeddig európai nívó felé vezet * * SfitSvSSasuire a eenzi:r£t. Az egyesült kormánypárt hétfőn este értekezletet tartott, amelyen úgy bel-, mint külpolitikai kérdések kerültek szóba. Teleki miniszterelnök fontos politikai nyilatkozatot tett, amelyet Bottlik József, Rakovszky István, Rubinek Gyula, Balla Aladár, Szmrecsányi György, Moskó Zoltán és Kovács J. István hozzászólása után egyhangúan tudomásul vettek. Ezután nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter bemutatta a házhelyek kijelöléséről és a kishaszonbérkék alapításáról szóló kétszakaszos törvényjavaslatát, amelyet szintén egyhangúan elfogadtak. A javaslatot kedden terjeszti a földmivelésügyi miniszter a nemzetgyűlés elé, amely valószinűen kimondja ebben az ügyben a sürgősséget hogy X XXXXX X XXXXXX X X X X Balla Aladár hozta napirendre a cenzúra túlkapásait és azokat a sérelmeket, amelyek a sajtót érik a Cenzúra rendszertelen működése folytán. A cenzúra ügyét különben az indemnitás tárgyalása alkalmával beható vita tárgyává fogják tenni. Az időszerű külpolitikai kérdéseket különben a nemzetgyűlés külügyi bizottságának csütörtök délutáni ülésén fogják tisztázni, amelyen — hitszerint — a miniszterelnök és gróf Andrássy Gyula, a bizottság elnöke hosszabb beszédet mondanak, a földellen igényjogosultak minél előbb hozzájussanak a nekik szánt házhelyekhez és kísérletekhez. —XXXXX XXXXXX X XXX X XXXX XXXX X XXXXX X XXXXX X XXXXX X X X X X X. X XXXXX X XXXXX X XXXXX X X X X. x X XXXXX X XXXXXX X XXXXXX X XXXXXX X XXXXXX X XXXXXX X XXXXXX X XXXXXX X XXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXXXXXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX XXXX X XXXXXX XXXX X XXXXXX XXXXXX x X XXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XX X XXXXX X XXX A ke-X XXXXX X XXXXX X XXXXX X XXXXX X XXXXX I. A nemzetgyűlés 1920. évi augusztus 19-iki ülésén nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter beterjesztett© „a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről" szóló törvényjavaslatot. A kormánypárti kisgazdacsoportja zugó tapssal fogadta, többi csoportjai csak szerényen helyeseltek. Az ország feszült érdeklődéssel ügyelt, de sem nem helyeselt, sem nem tiltakozott, miután a javaslatot a beterjesztésig, sőt néhány napig azon túl is nem volt módjában részletesen megismerni. A közvélemény még arról is csak akkor szerzett némi tájékozódást hogy a földreform kérdésével a kormány komolyan foglalkozik, amikor a legutóbbi kormányválság kapcsán kiderült, hogy Rubinek és nagyatádi Szabó között a földkérdésben ellentétek vannak, avagy mondjuk úgy, hogy — voltak! __ A föld a magyar történelem kovássza. Kétségtelen, hogy más nemzetek és más államok történetében is elsőrangú szerepet játszik, de Magyarország történetének eleddig úgyszólván egyetlen döntő történeti tényezője volt Mert Magyarország sajátos,földrajzi fekvése és természete egyrészt gazdasági okokból, miután a világkereskedelem útvonalaival érintkezésünk egyáltalán nincs vagy csak alig van, másrészt történelmi okokból, miután a kelet és nyugat kultúrájának ütköző vonalán élünk, a földön kívül más belső, történeti tényezők,ipar, kereskedelem, stb. megfelelő érvényesülését kizárta. Egy tudósunk ki is mondta, hogy: „Magyarország régi történet© az ingatlan vagyon története." Magyarország földje ma sem vesztett döntő történeti jellegéből Mindem, hosszas bizonyítgatás helyett elegendő rámutatni arra, hogy Magyarországon az uzsorásokon kívül emberi módon ma is csak egy társadalmi osztály tud megélni: a gazdák. X XXXX X X XXXXX X X XXXXX X X XXXXX X X XXXXX X X XXXXX X X XXXXX X X XXXX A javaslat előkészítőinek egyike, Sebess Dénes, a Magyar Közgazdasági Társaságban előadást tartott a földreformjavaslatról és ez alkalommal a következő álláspontjának adott kifejezést: „Teljesen ki van zárva, ha a törvény akármilyen lesz is, hogy az teljes megnyugvást keltsen." XXXXXXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX X X Sebess Dénes gondolata vezérgondolata lett a földreform törvényjavaslatának abban a formában, hogy miután a törvényjavaslat ha akármilyen lessz is, teljes megnyugvást úgy sem fog kelteni, keltsen legalább részleges megnyugvást. X XXXXXXXX X X X X X X Ez a törvényjavaslat tendenciája. Ez a gondolat húzódik végig az indokoláson. XXXXXXXXXX XXXXXX X XXXXXX X . X X X „A földbirtok politikában kétféle tényezőt kell figyelembe venni, a földet és a föld népét annak az elvnek az alapján, hogy a föld az ország teste, a nép az ország lelke." „A földhhöz jutást az összesség érdeke kívánja, az egyesek földszerrzését az összesség érdeke korlátozza és veszi rostálás alá Úgy vagyunk ezzel, mint a közszabadságokkal. Ezekkel nem azért ruházzuk fel aa egyes polgárokat hogy azokat saját önös érdekeik előmozdítására használják, hanem elsősorban azért hogy azokkal a közérdeket vigyék Nem áldozat, hanem kötelesség a Népszavát föntartani, teljesítsd érdekeid parancsát!