Népszava, 1920. szeptember (48. évfolyam, 207–231. sz.)

1920-09-21 / 223. szám

XLVIII. évf. 225. szám Budapest, 1920 szeptember 23. csütörtök. Ara 2 korona AZ ELŐFIZETÉS ARA: egy ívre ........ 669 kor. | negyed évre lift kor. fél évre smo kor. | egy hóra S0 kor. Jugoszláviában egy szám ára 2 Jugoszláv korona, EGYES SZÁM ARA 2 KORONA A MAGYARORSZÁG! SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRI KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-81 és József 3-32) Bethlen István hódmezővásárhelyi programbeszéde mint jó és helyes cselekedet emelkedik ki a ma­gyar politika sivárságából. A sok alantjáró és igen nagyfokú rövidlátásra valló hangos­kodás mellett jóleső, ha az ember egy-egy magasabb szempontokkal teljes beszédet is hallhat, amelynek alapgondolata mentes a konjunkturális pártérdekektől és a már-már kétségbeejtő jelszavaktól — és ezek helyett az ország igazi bajaira, a konszolid­áció igazi hátráltató okaira i­ mutat rá, hogy e bajokon segítve, juthasson gyógyuláshoz ez a beteg ország. „Irigységgel és gyűlölettel tekint egyik magyar a másik magyarra. Mindenki jogot követel és kötelességet senki sem akar tel­jesíteni" — mondotta volt Bethlen és való­ban egy év óta folyik itt a gyűlölködés és szélesíti az ellentétek szakadékát magyar és magyar között —­ céltalanul, oktalanul, szük­ség nélkül. „Itt van az ideje annak, hogy a magyar osztályok között a harmónia helyreálljon, hogy a kormány az ipari munkássággal szemben a megbocsátás politikájának útjára térjen." Messze mögöttünk vannak már a kora tavaszi hónapok, amikor is fölajánlotta a magyar szervezett munkásság a békejobbot a kormánynak, ámde kormányok jöttek, kor­­mányok mentek, tárgyalások kezdődtek és elakadtak. Ígéretek történtek és be nem váltattak, béke, megértés — nem kellett itt senkinek. Ez volt a legutolsó, amire a hiva­talos hatalom gondolt, de ami felé egy lépést sem tett Ehelyett tovább folyt a sok ok nélkü­li zak­latás, izgalomkeltés, alaptalan denunciálások készpénznek vetettek, a bíróságok és ügyész­ségek hihetetlen munkát kaptak és a buda­pesti­ ügyészség statisztikája, amelyet épp a napokban hozott nyilvánosságra, mutatja, hogy milyen rengeteg volt e munkából a tel­jesen hiábavaló. 27.278 úgynevezett bolse­viki eljárásnál csak 5000 embert tartóztatott le az ügyészség, ezek közül is 3500 embert kellett szabadlábra helyezni, mert a vizsgá­lat azt derítette ki, hogy ellenük a följelen­tés bosszúból történt esi ut­án. A 27.278 gyanú­val terhelt egyén közül 16.420 ember ellen indíttatott meg az eljárás, de bűncselekmény hiányában ezek közül is 14.245 ellen meg­kellett azt szüntetni, ugy hogy végeredmény­ben 2175 személy ellen lehetett csak vádat emelni. Mennyi izgalomtól, mennyi ok nélküli gyűlölködéstől lehetett volna megkímélni az országot, ha a kormányzat a béke, a megér­tés és megbocsátás politikáját követi a nem­törődömség vagy az oktalan félelem politi­kája helyett Azóta is, Andrássy hús­véti cikkei és Apponyi jászberényi beszá­moló beszéde alkalmából, rámutattunk az engesztelődés­ és békülékenység szükségessé­gére. Rámutattunk arra, hogy ez nem­csak a jelenlegi helyzet feszültségének eny­hítése végett szükséges, hanem a távolabbi jövő és az országot újjáépítő munka biztosítása végett kell. De siket füleknek szól­­lottunk és ma semmivel sem vagyunk­ előbbre, mint voltunk XXXXXX XXXXXX XXXXX X XXXXX „ . . Az ország betegsége, szellemi és vagyoni leromlottsága mellett minden előrelátó poli­tika csak arra törekedhet, hogy belső meg­nyugvást belső békét és megértést teremtsen itt, mert ez az egyedüli föltétele a teremtő munka megindulásának, a nép és az ország nyomorúsága megszüntetésének. Sajátságos és a helyzetre jellemző, hogy ismét egy grófnak kellett jönnie, hogy ezt az egyszerű igazságot belekiáltsa az ország közvéleményébe. Viszont érthető is, mert az itt uralkodó hangzavarban igazán csak az ilyen történelmi nevek tulajdonosai számít­hatnak arra, hogy ha nem is értik meg eletet, de legalább meghallják a hangjukat A mi érzésünk szerint még Bethlen szava is csak a pusztában elhangzó szó marad most itt, de a benne foglalt igazságok ma­holnap szükségszerűen törnek utat maguk­nak, mert ez az ország, minden levezetése el­lenére, élni akar, az élethez pedig csak az az út vezet, amely szakít a kicsinyes konjunk­túra-politikával és féligmeddig európai nívó felé vezet * * SfitSvSSasuire a eenzi:r£t. Az egyesült kormánypárt hétfőn este érte­kezletet tartott, amelyen úgy bel-, mint kül­politikai kérdések kerültek szóba. Teleki mi­niszterelnök fontos politikai nyilatkozatot tett, amelyet Bottlik József, Rakovszky István, Rubinek Gyula, Balla Aladár, Szmrecsányi György,­­ Moskó Zoltán és Kovács J. István hozzászólása után egyhangúan tudomásul vettek. Ezután nagyatádi Szabó István földművelés­ügyi miniszter bemutatta a házhelyek kijelö­léséről és a kishaszonbérk­ék alapításáról szóló kétszakaszos törvényjavaslatát, amelyet szintén egyhangúan elfogadtak. A javaslatot kedden terjeszti a földm­i­ve­lésügyi miniszter a nemzetgyűlés elé, amely való­szinű­en ki­mondja ebben az ügyben a sürgősséget hogy X XXXXX X XXXXXX X X X X Ball­a Aladár hozta napirendre a cenzúra túlkapásait és azokat a sérelmeket, amelyek a sajtót érik­ a Cenzúra rendszertelen működése folytán. A cenzúra ügyét különben az indemnitás tárgya­lása alkalmával beható vita tárgyává fogják tenni. Az időszerű külpolitikai kérdéseket külön­ben a nemzetgyűlés külügyi bizottságának csü­törtök délutáni ülésén fogják tisztázni, ame­lyen — hit­szerint — a miniszterelnök és gróf Andrássy Gyula, a bizottság elnöke hosszabb beszédet mondanak, a földellen igényjogosultak minél előbb hozzájussanak a nekik szánt ház­helyekhez és kísérletekhez. —XXXXX XXXXXX X XXX X XXXX XXXX X XXXXX X XXXXX X XXXXX X X X X X X. X XXXXX X XXXXX X XXXXX X X X X. x X XXXXX X XXXXXX X XXXXXX X XXXXXX X XXXXXX X XXXXXX X XXXXXX X XXXXXX X XXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXXXXXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX XXXX X XXXXXX XXXX X XXXXXX XXXXXX x X XXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XXXXXX X XXXXX X XX X XXXXX X XXX A ke-X XXXXX X XXXXX X XXXXX X XXXXX X XXXXX I. A nemzetgyűlés 1920. évi augusztus 19-iki ülésén nagyatádi Szabó István földmivelés­ügyi miniszter beterjesztett© „a földbirtok he­lyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről" szóló törvényjavaslatot. A kormánypárt­i kis­gazdacsoportja zugó tapssal fogadta, többi cso­portjai csak szerényen helyeseltek. Az ország feszült érdeklődéssel ügyelt, de sem nem helye­selt, sem nem tiltakozott, miután a javaslatot a beterjesztésig, sőt néhány napig azon túl is nem volt módjában részletesen megismerni. A közvélemény még arról is csak akkor szerzett némi táj­ékozódást hogy a földreform kérdé­sével a kormány komolyan foglalkozik, amikor a legutóbbi kormányválság kapcsán kiderült, hogy Rubinek és nagyatádi Szabó között a föld­kérdésben ellentétek vannak, avagy mondjuk úgy, hogy — voltak! __ A föld a magyar történelem kovássza. Két­ségtelen, hogy más nemzetek és más államok történetében is elsőrangú szerepet játszik, de Magyarország történetének eleddig úgyszólván egyetlen döntő történeti tényezője­­ volt Mert Magyarország sajá­tos,földrajzi fekvése és természete egyrészt gazdasági okokból, miután a világkereskedelem útvonalaival érintkezé­sünk egyáltalán nincs vagy csak alig van, másrészt történelmi okokból, miután a kelet és nyugat kultúrájának ütköző vonalán élünk, a földön kívül má­s belső, történeti tényezők,­­ipar, kereskedelem, stb. megfelelő érvényesü­lését kizárta. Egy tudósunk ki is mondta, hogy: „Magyarország régi történet© az ingat­lan vagyon története." Magyarország földje ma sem vesztett döntő történeti jellegéből Mindem, hosszas bizonyít­gat­ás helyett elegendő rámutatni arra, hogy Magyarországon az uzsorásokon kívül emberi módon ma is csak egy társadalmi osztály tud megélni: a gazdák. X XXXX X X XXXXX X X XXXXX X X XXXXX X X XXXXX X X XXXXX X X XXXXX X X XXXX A javaslat előkészítőinek egyike, Sebess Dé­nes, a Magyar Közgazdasági Társaságban elő­adást tartott a földreformjavaslatról és ez al­kalommal a következő álláspontjának adott ki­fejezést: „Teljesen ki van zárva, ha a törvény akármilyen lesz is, hogy az teljes megnyugvást keltsen." XXXXXXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX XXXXXX X XXXXXX X X Sebess Dénes gondolata vezérgondolata lett a földreform törvényjavaslatának abban a formában, hogy miután a törvényjavaslat ha akármilyen lessz is, teljes megnyugvást úgy sem fog kelteni, keltsen legalább részleges megnyugvást.­ X XXXXXXXX X X X X X X Ez a törvényjavaslat ten­denciája. Ez a gondolat húzódik végig az indo­koláson. XXXXXXXXXX XXXXXX X XXXXXX X . X X X „A földbirtok politikában két­féle tényezőt kell figyelembe venni, a földet és a föld népét annak az elvnek az alapján, hogy a föld az ország teste, a nép az ország lelke." „A földhhöz jutást az összesség érdeke kívánja, az egyesek földszerrzését az összesség érdeke korlátozza és veszi rostálás alá Úgy vagyunk ezzel, mint a közszabadsá­gokkal. Ezekkel nem azért ruházzuk fel aa egyes polgárokat hogy azokat saját önös érde­keik előmozdítására használják, hanem első­sorban azért hogy azokkal a közérdeket vigyék Nem áldozat, hanem kötelesség a Népszavát föntartani, teljesítsd érdekeid parancsát!

Next