Népszava, 1920. október (48. évfolyam, 232–258. sz.)
1920-10-19 / 247. szám
1920 október 19. Vi £s £ & £; 3» v £ Hétfőn beszüntették elf* lést Oroszország és Lengyelorszá gi komait* * * ÉreStje lép az orizo lensze! fegyverszönet. — A vilnai bonyodalom. — Az etrosz-fant» békeiszenődés. — Középü Svíilia köztársaság, Rigából jelentik. A lengyel-orosz szerződés értelmében az ellenségeskedéseket hétfőn beszüntetik. A lengyeleknek a jövőben tartózkodniuk kell attól, hogy a bolsevista kormány ellenségeit támogassák. A „Times" varsói levelezője szerint a lengyel sajtóban és közvéleményben viharos felháborodást keltettek Angliának, azok a kísérletei, hogy a lengyeleket eltérítse Vilna okkupálásának szándékától. A lengyel tudósítók a rigai orosz delegáción angol befolyást vélnek észlelni. A legyelek meg vannak győződve, hogy az angol politika arra törekszik, hogy a lengyel keleteurópai törekvéseket keresztezze. Senki sem kételkedik, hogy a danzigi, felsősziléziai és keletgaliciai kérdésben az angol befolyás mindig szemben áll a lengyel érdekekkel. Anglia a bolsevistákkal kereskedelmi ügyekről tárgyalt akkor, amikor Lengyelország hadban állott Szovjetoroszországgal. Ha Anglia politikáját a lengyelekkel szemben meg nem változtatja, akkor Lengyelország föl fogja ismerni, milyen kétkulacsos az angol politika. A „Chicago Tribune" jelentése szerint az Egyesült Államok nem fogják elismerni a lengyel-orosz szerződést, mert orosz területről az érdekelt lakosság beleegyezése nélkül rendelkeztek. („M. T. I.") Parisból jelentik: Az előzetes szerződés, amely Finnország és Oroszország között a napokban létrejött, abból az alapelvből indul ki, hogy Oroszország elismeri Finnország függetlenségét és szuverenitását. Finnország kötelezte magát, hogy a partvidéken és a Jegestengeren semmiféle tengeri hajóbázist nem épít és nem tart nagyobb hajóhadat 15 hajónál. Ezenkívül lemondott arról, hogy tengeralattjárókat és repülőgépeket szerezzen be. A Finn-öböl szigeteit semlegesítik, éppen úgy Hollandot is, mégpedig nemzetközi garanciák mellett, Sisterback és Inuli között a parton 20 kilométeren belül semmiféle erőd nem emelhető. Mielőtt a bolsevista küldöttség aláírta volna a szerződést, előbb a következő kijelentéseket tette: A menekülteknek amnesztia adandó. A finn csapatok kiürítik Repolát és Parajavroit. Olonec és Archangel kormányzóságokban a finnek lakta területek a föderatív orosz állam keretében autonómiát kapnak. A pétervári kormányzóság finn lakói biztosítékot nyernek, hogy nemzeti jogaikat szabadon gyakorolhatják. A lengyel-orosz békéről és az ezzel kapcsolatos litván kérdésről szólnak következő távirataink: (London, október 18.) Zeligovszki tábornok kikiáltotta Középlitvánia önálló köztülirsia Jähgot. („M. T. I.") Danyantu * , # Es^mSSUó báttyamarkás sztrájke. A munkát, amint a londoniból érkezett tudontások jelentik — már az egész vonalon beszüntették, a sztrájk teljes. Lloyd George ellenállásra ad ki fölszólítást. A szállítómunkások azonben a bányászok mellé állnak. Távirataink a következők: Läoj-sS ©aergs ie akarja t&g-ni a sscSráfkot. (Páris, október 17. — Havas.) Londonból jelentik: A bányamunkások sztrájkja teljes egészében folyik és egymillió bányamunkást ölel föl. Lloyd George miniszterelnök a nemzethez kiáltványt intézett azzal a fölszólítással, hogy a bányamunkások erőszakos eljárására ellenállással feleljenek, amely az ország minden erejét egyesítse. Nincs kétsége, hogy a sztrájk össze fog omlani. A sztrájk következményei már kezdenek érezhetővé válni. Számos gyárnak meg kellett szüntetnie üzemét, különösen Leets és Yerrow ipari körüliekben.Tói értesüti körök, optionisztikusak, annál inkább, mert aszilájk a nik körében nagyon is népszerűtlen. („M. T. I") (Páris, október 17. — Havas. Londonból jelentik. A szállítómunkások tagnap esti gyűlésükön határozatot hoztak, amellyel 4 font és 7 chiring hetibért követelnek. A határozat szerint a szálllitómunkások készek szolidaritást vállalni a szénmunkásokkal. („M. T. I.") X X X X X X X X X X X X X X X X -í -K, X X X X X X X X N X X X X X. V il X X X X X X X X X X X X X X X X xv X X X X X X X X X X X X X X X X X X X "V . V X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X ^ X X X X X X X X X X X X A X X X X X X X x x X Frajics názassága, A tenni polgármesez és a m«?»Siv*n5S» ? lidézlései Franciaországi pártlapunk, a VHumanité most érkezett szárny közli a Toursban október 11-én keltezett Tudósítást, amely Anatole Francé házasságáról szól. A tudósítás a következő: Ma délelőtt 11 órakor kötött polgári házasságot nagynevű elvtársunk, Anatole Franci Laprévotte Emma kisasszonnyal. Az illusztris író tanúi voltak: Cahnann és Leopold Khan, a menyasszony tanúi pedig Michel Corday regényíró és dr. Couchoud. A polgármester egyszerű és mégis szénsvakkal fejezte ki a város büszkeségét afölött, hogy a nagy írót vendégei közé számíthatja. — Bárcsak egyszerű földmívesek vagyunk — mondotta — és bár nincs sok ráérő időnk, amelyet olvasásnak szentelhetnénk, mégis mindannyian azon voltunk, hogy az ön szép műveit megismerjük. Majd azzal folytatta, hogy ennek a házasságkötésnek az aktusát hivatali pályája legkiemelkedőbb mozzanatának tekinti. Ezt a mai napot — úgymond — „fehér kő"-vel jelzem majd. * Anatole France mélyen meghatva válaszolt a polgármester szép bos/*0*" Ezután a toursi szocialista, nők nevében . Margueritte Bordes elvtársunk a következő beszédet intézte az uj házasokhoz: — Asszonyom, kedves Mesteri A szociáldekokrata párt női csoportja átérzi azt a nagy tiszteletet, ami-igleti asiét azzal részesítették, hogy házasságkörük szertárséhoz meghívtak és erre mindenkor büszkék lesznek. Kedves Mester! Mi, munkásasszonyok távol vagyunk az ön tudásától, de mondhatom, hogy valamennyien teljes szívvel önnel vagyunk és valamennyiünket a legmelegebb rokonérzés fog el ama nagyszerű gondolatok olvasására, amelyekkel ön a világot gazdagította. Az időszürke ellen-.re, amelyet a kapitalista táraalom ránk kényszerít, nincs közöttünk egy sem, aki ne olvasna műveit és nem osztoznék na ön fölháborodásában és gyűlöletében, amikor borzalmát és gyűlöletét fejezi ki a háború és ennek előidézői ellen. Nincs közöttünk egy sem, akit nem önbizalom fogna el amaz erőfeszítés láttára, amelyet ön, kedves Mester, a művészet határai között a meggyötört nép fölszabadítása érdekében kifejt. Ha szerény jókívánságaink hasznára lehetnek önöknek a jövő napjaiban, úgy kifejezzük ama hő óhajunkat, hogy az önök élete olyan holdog legyen, amennyi jót ön, kedves .Wiester, a vagyontalan oszály érdekében tett és begy fic ho hazu löttyen az élete ahhoz, hogy megérje eza bteszülő eszméinek győzelmét és aszociális átalakulást, amelyet halhatatlan műveiben hirdetett. Asszonyom, Kelvin Mester, a mi mélységes szeretetünk érzései kisérik önöket minden útjukban. Anatole France meginti arva fejezte ki, hogy mennyire meghalják őt a rokonszenve. jelei és a boldogság, hogy a szocialista eszmék ilyen szépen fejlődnek a nők körében. HWWViVWWUWWlfWmWWVVVWWVWWWtMAWUVWUWWWIM A Károlyi-kormány vád alá helyezéséről és a háború bűnöseiről beszélt gróf Batthyány Tivadar a Terézvárosi Polgári Kör vasárnapi gyűlésén. — Ha a Károlyi-kormány volt tagsait valóban vád alá akarnák helyezni, mondotta, egy ilyen per világnyilvánossága előtt nem igen fog sor kerülni a védekezésre, hanem ez a per inkább vádolni fog, föltárva a múltnak eseményeit, bűneit, mulasztásait. Ekkor ki fog tűnni, hogy ő (Batthyány), Lovászy és mindazok, akik őket a háború előtt, valamint a háború alatt és az összeomlás idején is követték, mindent elkövettek, hogy mások hibáit megakadályozzák és az elkövetett hibákat jóvátegyék. Követelem azonban, hogy kezdjék elején a számonkérést. Velem együtt állítsák bírák elé azokat, akik az országot a német világhatalmi hóbort szolgálatába állították és így elsősorban okozták az ország vesztét. Állítják bíróság elé tehát annak a kérdését," hogy ki a hibás a háború kitöréséért és hogy nem lehetett-e a háborút, elkerülni. JÉCélem egyben — végezte Batthyány — mindazokat a politikai előkelőségeket, akik akár mint a Nemzeti Tanács fölesküd? tagjai, akár politikai bizalmi állásokban támogatták az i."ezepmlis idején kinevezett kormányt és most hatalmas oszlopai az úgynevezett keresztény kurzusnak, álljanak ők is mellém és magyarázzák meg a közvéleménynek, hogy miért támogatták oly melegen és hangosan a „destruktívnak" nevez:-'tt rezsimet. " TMé*. s egyszer „Az eszményi állam törvénykönyve." * dr. Pályi Ede ur levelet küldött szerkesztőségünknek, amelyben legutóbb megjelent könyvéről írott bírálatunkra válaszol. Ez egy egészen új szokás ugyan, azonban, ha Pályi dr. ur mindenképen eredetiségre, törekszik, mi nem állunk útjába. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a bíráló cikk írójának a könyvszerzőjével szemben nincs semmi bizonyítani valója. A cikkíró ezt, megtette és nent rajta múlott, hogy a bizonyítás helyén üres sorok jelentek meg. Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy cikkünk nem vádolta meg a könyv szerzőjét plágiummal. Csak azt írtuk, hogy Pályi könyvében nincs sok új dolog, mert hiszen több, ott részletesen kidolgozott gondolatot. P. már régebben újságcikkekben is népszerűsített. Az pedig, hogy Pályi dr. úr nem tanulmányozta eléggé a marxizmust és amennyiben érdekelte ez a rengeteg tudományos terület, ott több kérdést alaposan félreértett, — az, azt hisszük, szintén nem új dolog. Pályi úr levelét — nem ide tartozó részletek kihagyásával — azzal a megjegyzéssel közöljük, hogy az érintett kérdésekben mi nem érezzük magunk mellett a vita teljes szabadságának a lehetőségeit. — A szerkesztőség. -Igen tisztelt Szerkesztőség! ,,Az eszményi állam törvénykönyve" című könyvemről p hó 13-án szívesek voltak írni, kérném, hogy válaszomnak helyet adni szíveskednének. A bírálónak éppen úgy kötelessége bizonyítani állításait mint az írónak. Az én — egyébként jóakaratú — birotlom kijelentéseket tesz rólam bizonyítás nélkül és egyes mondatokat kiszakít könyvemből az összefüggések megértése nélkül. Például idézi, amit én a mozgásról írok, holott én azért okoskodom úgy a mozgásról, hogy bizonyítsam: minő önellentmondásokkal teljes a mi gondolkodásunk és rámutatva ez önellentmondások forrására, arra, hogy mindent a maga ellentétjével szembeállítva tudunk csak megérteni (jobbal, lent-font, alany-állítmány-... lélekterj. sb.), így ha a filozófiát ki akarjuk vezetnsta Bátyúból, akkor elmélettel kell rekonstruálni, ters helyen azt veti szememre bírálóm, hogy könyvem a magángazdasgot akarja föntartani és ,,azt nem kutatja, hogy magángazdasági termelési mód-e az, amely bérmunkásokkal dolgozik." E vád ellen csak azt hozom föl, hogy könyvem egész gazdasági berendezkedésének vezérfonala a magángazdálkodásban is beszüntetni a bérmunkát. Azt sem mondom én, hogy a magángazdasági termelési mód a leggazdaságosabb, hanem azt mondom, hogy amai ember számára, a mai "társadalomban, a magángazdaság a legtermelékenyebb módszer, tehát az ma föntartandó, csak a jövedelemelotszlés változtatandó meg. Bírálóm idézhette volna köny,«mnek» ama mondatát, hogy „senpittítisztikus termelési mód mellett szocialisztikus jövedelemelosztást keresek". Most megjelent magyar könyvem filozófiai alapon egy általános világnézetet fejt ki, amelynek folyománya egy olyan társadalmi rendszer, amelyben megszűnik az osztályharc. Elérni vélem ezt mindenekelőtt az emberek nevelésével és azután a megfelelő társadalmi intézményekkel. A gazdasági rendben alapelvem a termelésnél az, hogy a leggazdaságosabb, legproduktívabb termelési módot kell alkalmazni és ez mai magángazdás-ígi temelési mód. A gazdálkodás célja az embereknek minél nagyobb jólétet teremteni, szocializálni tehát én nem akarok ott, ahol ezáltal kisebb lesz a termelési eredmény és így kevesebb elosztani való jut az emberek számára. Ellenben a jövedelemelosztásra azt az alapelvet fogadom el, hogy magángazdasági rendben a tőkés, a vállalkozó és a munkás egyaránt azt kapják meg, amit az ő hozzájárulásuk a termelésben eredményezett. E célra az állami gazdasági kataszteri hivatalt ajánlom, amely a megszüntetett bérmunka helyett megállapítja a munkás részesedését is a termelés eredményében. E kataszterre a bekövetkezendő nagy adóztatás okából úgyis okvetetlen szüksége lesz az államnak. A munkára képtelen gyermekek, betegek és öregek létminimumban részesítendők. Minden gyermek így képes és köteles 18 éves koráig tanulni, amikor is mindenki — fiú és leánya —,mint kész mester lép ki az ételbe, házasodhatnak. A prostitúció is megszűnik. Bírálóm kifogásolhatja gondolataimat, de ha azt mondja, hogy azokban sok újdonság nincs, akkor kemény feladat elé állítanám, ha kérném: mutassa ki, hol olvassa ő ezeket a gondolatokat? Nem, tisztelt Bírálóm, én versenylovantat voltam kénytelen eladni, hogy a könyvemet megírhassam és kiadhassam. Valóban nem lett volna érdemes ezt tennem, sem a magam, sem embertársaim szempontjából, ha könyvemnek akár egész világnézetét, akár egyes ideáit más könyvekből írtam volna össze. Eszméim lehetnek helyesek vagy helyzetenek, de a felelősség értük az enyém, mert a gondolatok az enyéimek. Ezt tudják és elismerik Németországban, ahol pedig ismerik a világirodalmat. Remélem azonban, hogy ezek az eszmék nemsokára többi embertársaim eszméi is lesznek. Ezt kívánja az emberek jobb boldogulása és a társadalom békéje. Teljes tisztelettel dr .Pályi Ede. A földbírtokreform tárgyalását hétfőn folytatta a nemzetgyűlés együttes bizottsága. A törvényjavaslatnak az elővásárlási jogról szóló szakaszainál nagyobb vita fejlődött ki akörül, hogy csak két pénzintézetnek adják-e meg az elővásárlás jogát, amint ezt a pézügyminiszter, a bizottságokhoz intézett átiratában kívánta. A bizottság úgy határozott, hogy kellő ellenőrzés mellett más pénzintézetek is megkaphatják az elővásárlási jogot, viszont kimondották, hogy az állam az elővásárlási jogtól visszalép. A 22. szakasz első részét érthetőbb megfogalmazás végett visszaküldték a kodifikáló bizottságnak, de elvileg elfogadták az elővásárlási jognak a törvényjavaslatban megállapított tárgyalási módozatait és itt különösen az Origo kívánságait vették figyelembe.