Népszava, 1920. október (48. évfolyam, 232–258. sz.)

1920-10-27 / 254. szám

XI.vm. évf. 254. szám Budapest, 1820 október 27. szerda, Ara korona AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 560 k­or. | negyed évre kor. fél évre SSO kor. | egy hóra SO kor. Ju­goszláviában egy szára ára 2 Jugoszláv korona. EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPO­JTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) HajmásRír és Zalaeperszeg — napirenden. * * S3rg3s interpe-HácJiS az internálásokról. — FSZiSiHíSssgálló bSaokts&g megy az Inter­nálási táborokba. Az internálás kérdését tőlünk telhetően állandóan ébren tartottuk s az idevonatkozó gyökeres, igazságos és kielégítő megoldást — az egész intézmény haladéktalan megszün­tetésével — szinte ugyanolyan régen követel­jük, mint amilyen régi maga az egész ügy. Kezdettől fogva azt az álláspontot képvisel­tük, hogy a leggyökeresebb és legkielégítőbb megoldás, ami nemcsak az érdekeltek és az ország érdekében való, hanem a külső és belső politikai helyzet megszilárdulását is elősegí­tené: az internálási táborok föloszlatása és általában az egész internálási rendszer meg­szüntetése volna. Állandó szorgalmazásunk, sajnos, mind­eddig nem járt eredménnyel: az internálási táborok ma is­ népesek s akit rossz szomszéd­sággal vert meg a sorsa­, bizony féllábbal ima is mindig Zalaegerszegen áll. Belátják már a túlsó oldalon is, hogy ez az állapot tarthatatlan. Legalább erre enged következ­tetni, hogy a legintranzigensebb jobboldali képviselők egyike tette szóvá a nemzetgyűrs keddi ülésén ezt a kérdést és interpellációja során sok olyan igazságot mondott, amit­­— igaza van Kerekes képviselőnek — jóval régebben kellett volna meglátni és elmon­dani. Az igazságü­gyminiszter nyomban válaszolt — válasza nem volt kielégítő, mert az egyet­len megfelelő megoldást, az internálási rend­szer megszüntetését, nem helyezte kilátásba, csupán pártatlan bizottság kiküldését ígérte meg. Ez nagyon kevés, majdnem semmi, de mai azt hisszük, hogy a körülmény végül is jobb belátásra és gyökeres megoldásra fog­ják kényszeríteni a felelős tényezőket Az interpelláció: Zákány Gyula: Megérti az internáltak elleni ellenszenvet, de kéri a nemzetgyűlést, hogy ezt az ellenszenvet most tegye le. Azok, akik ott most szenvednek, nem voltak abban a helyzetben, mint azok az urak, akiket itt kü­lönböző méltóságos és kegyelmes urakból álló zsűrik patentírozott keresztény jellegűvé mos­tak. Kérdi, hogy nem megy-e túl az internálás azon a határon, amelynél a javító hatást akarja elérni? Javítást, gyógyulást nem lát, holott javarészt a mi fajtánk szenved ott. Azok, akik hónapokig internálva voltak, nem tudnak majd belehelyezkedni internálás után a társadalomba (Rassay Károly: „Ha ezt más mondaná destruktív volna!") ... Rengeteg emberenergia hever ott mun­ka nélkül, amikor annyira keressük a drómikatényezőket (Mili­csevics János: 150 millió koronába kerül az in­ternálás évente! ) (Zákány Gyula: Figyelnünk kell arra is, hogy az internálás akadályozza a konszolidációt. Az ottani élelmezési viszonyokról és az _ in­kvizítor­ins bánásmódról nem akar rémképet festeni, csak annyit jegyez meg, hogy amit ott tapasztalhatunk az ellenkezik a­ humanitás elveivel. Ezután áttért két panamára. Az in­ternálási ügyosztály káposztát vásárolt és kül­dött le Zalaegerszegre. Ez a káposzta rothadt és élvezhetetlen volt Az internálási ügyosz­tályban megjelent egy Gyenessey nevü szál­litó... (Fölkiáltások: „Milyen a vallása?") ... Nem érdekel a vallása, mert csak az igaz­ságot keresem. Ez a Gyenessey olyan rossz káposztát szállított, hogy a katonai főreál­iskola nem vette át, erre elküldte Hajmás­kérre. Tudok eseteket, hogy egyesek 150.000 men 80.000 koronát fizettek a magasrannúak­nak­, hogy az internálásból kiszabaduljanak. (Milosevics János: „Csirkefogók igy ki­szaba­dulnak, nak.") a szerencsétlenek pedig ottmarad­ A büntető igazságszolgáltatásunk meg­torló jellege teljesen fékevesztett mintha a gyógyulás egyáltalán elő sem fordul­hatna, mintha valamennyien a gyűlölködés hatása alatt állnánk ezekkel a szerencsétlen emberekkel szemben. (Kerekes Mihály: „Hat hónappal ezelőtt kellett volna így beszélnie!") ... Akkor is így beszéltem. Emberiességből valamiképen véget kell vetni ezeknek az in­ternálásoknak. Sokkal több bűnös embert találok én ka­tonai mundérban és civilben egyaránt akik sokkal jobban veszedelmeztetik a köz­biztonságot, mint azok a szerencsétlen internáltak. Megtörténik, hogy egyik szomszéd haragszik a másikra és akkor előáll a konkrét vád. Az illetőt lecsukják és hónapokba kerül, amíg az­után nagy keservesen ki tud szabadulni. (Meskó Zoltán: „Valaki haragszik lakásrekvi­rálás miatt és följelenti az illetőt") ... Kér­dem a belügyminiszter urat, hajlandó-e vegyes bizottságot az internálási táborba kiküldeni az ottani élelmezési viszonyok és az élelemszol­gáltatás megvizsgálására Hajlandó-e a bel­ügyminiszter úr a kiszabadul­ás és az élelmezés körül előfordult botrányos ügyeket megvizs­gálni. Hajlandó-e intézkedni aziránt, hogy az internálások ügye megvizsgáltassék és az ár­tatlanul letartóztatottak minél előbb szabad­lábra helyeztessenek. „Az internálási eljárás nem a jogállam talajából sarjadzik .. .*" Ferdinándy Gyula belügyminiszter: Tagad­hatatlan tény, hogy az internálási eljárás nem, a jogállam talajáról sarjadzik, hanem annak okai azok az erőszakos momentumok, amelyek a forradalmakban és a háborúban nyilvánultak meg. Ezért amint a konszolidáció előbbre ha­lad, csökkenteni lehet az internálásokat is. Kétségtelen, hogy vannak ezen a téren is hi­bák. Nem helyes egy kézben összpontosítani az internálások ügyét, mert egy hatóság, amely tisztán az iratokból stél, nem is képes az ügyet helyesen átlátni, de különben is nagyon sok ügy van, amiket elintézni alig képes. Hó­nanokba kerül, amíg az iratok kézhez kerül­nek. Éppen ezért a napokban háromtagú bi­zottság fog kimenni, két belügyminiszteri és egy igazságügyi főtisztviselőből, olyan kikül­döttek, akik internálási dolgokkal eddig nem foglalkoztak. Ezek ott a helyszínen rövidesen meg fogják vizsgálni mindenkinek az ügyét és nyomban intézkedni fognak. Akiknek szaba­don bocsátását elhatározzák, azt nyomban sza­badon is fogják bocsáttatani. Ami az élelmezés körüli bajokat illeti, ilye­nek mindenütt vannak. Nagyon természetes, hogy az internáltakat olyan jól nem lehet tar­tani, mint ők szeretnék. Ami a romlott káposz­tát illeti, amikor ő kint volt az internálási tá­borban, a táborvezető nej.d erről jelentést tett és föl is bontott előtte öt hordó káposztát amely valóban hasznravehetetlen, romlott volt Ezt a szállítónak egyszerűen visszaküldték. Egyebet nem tehettek Minthogy azonban Zá­kány említette azt is, hogy sulyosa­bb vissza­élések, esetlegr panamák is vannak, az adatokat bocsássa neki rendelkezésére és ő kérlelhetet­len szigorral fog eljárni és ebben a kérdésben uralkodó korrupciót is meg fogja szüntetni. A miniszter válaszát az interpelláló és a nemzetgyűlés tudomásul vették. Beterjesztették a ratifikációs javaslatot. * * A ce­nsráról megint e­sett néh­ány nyófas­sszé, ötnapos szünet után kedden ült újra össze a nemzetgyűlés. Rakovszky elnök e­stl órakor nyitotta meg az ülést és a többi között bejelentette, hogy Ruzics Ferenc ügyvéd összeférhetetlenségi be­jelentést tett Ruppert Rezső ellen és hogy több vármegye feliratot intézett a nemzetgyű­léshez a nemzetiségi kisebbségek minisztériu­mának megszüntetése érdekében. Végül jelen­tette az elnök, hogy a honvédelmi miniszter a szerd­­ai ülésen fog válaszolni a Laud­ia-ügy­ben Ruppert interpellációjára. A napirend során általánosságban és részleteiben elfogadták a találmányi szabadalmakról szóló törvénycikket módosító törvényjavasla­tot. Ezután gróf Csáky külügyminiszter ter­jesztette be a trianoni békeszerződés ratifiká­lásáról szóló törvényjavaslatot. Az ig­azságügyminiszter a bírák és ügyészek alkalmazásáról szóló régebbi törvénycikk mó­dosításáról, a pénzügyminiszter a holhánk-jöve­déki kihágások esetére megállapított bünteté­sek fölemeléséről és az adótól való menekvés meggátlásáról terjesztett be egy-egy törvény­javaslatot Bizottsági tagvál­asztások, majjd rövid szü­net után Lingauer Albin indokolta volna meg a sajtótörvény revíziója tárgyában régebben beadott indítványát Kijelentette, hogy a sajtó­törvény egyik alapvető hibája, hogy nem aka­dályozza m­e­g a sajtó megvás­ro hatását A cenzúra annyira elfajult hogy ennek követ­keztében megszűnt a régi, eleven magyar új­ságírás, amely a polgári és főként a katonai cenzúra túl­kapásai miatt nem érvényesülhet. Megtörtént, hogy minisz­terek nyilatkozatait is törölték a katonai cen­zorok. Ita azok a hadnagy urak — mondotta —, jobban akarják tudni, mi az ország érdeke, mint a miniszterek és a képvisel­őik. úgy üze­nek ők be a nemzetgyűlésbe. (Orbók Attila: „Az újságírók pedig a vezérkarba.") A hon­védelmi miniszter kijelentette, hogy nem tűri a katonák politizálását a katonai cenzorok pedig hivatalból politizálnak. Érthetetlen az is, hogy rendeletet adtak ki, amely szerint a kormánypárt kebelében fölmerült nézeteltéré­sekről a lapoknak nem szabad írni. A cenzúra a fejünk fölé nőtt, már nagyobb hatalom, mint maga a kormány. Ezért a sajtótörvény reformjáról való tárgyalást míg a mostani za­varos állapot és különösen a cenzúra militari­záltsága meg nem szűnik, időszerűtlennek tartja és indítványát vi­szavon­ja. Gróf Teleki Pál miniszterelnök kijelentette, hogy a sajtótörvény revíziójának és a sajtó­kamarák fölállításának előmunkálatain már dolgoznak, de "az idő nem alkalmas arra, hogy a nemzetgyűlés most foglalkozzék ezzel a kér­déssel. Egyébként november 1-én életbe lép a fakultatív cenzúra és ez a rendszer talán megszünteti vagy csök­kenti majd a fölpanaszolt bajokat Ezután Zákány Gyula szólalt föl és ő is visszavonta egy régebbi indítványát. Rövid beszéd kíséretében tette ezt és nagy meglepe­tést keltett hogy az úgynevezett „illúzió­politika" túlhajtását vetette a kurzusbeliek szemére. Többet­ ígértek, mint amennyit adni tudtak! Tulon­túl sokkal többet és most min­den kérdésben mindenfelől prezentálódnak a váltók... Karafiáth Jenő a gazdasági kisvas­utak szaporítása tárgyában beadott indítvá­nyát okolta meg, amire Rubinek kereskede­lemügyi miniszter azt válaszolta, hogy a kor­mány erre vonatkozó törvényjavaslatot készít elő. Karafiáth erre indítványát visszavonta. Az elnök javaslatára a nemzetgyűlés elha­tározta, hogy legközelebbi ülését szerdán dél­előtt tartja. Ezután Vasady-Balogh, majd Zál­ A szociáldef agitálnak a Népszaváért!

Next