Népszava, 1920. december (48. évfolyam, 283–307. sz.)
1920-12-16 / 295. szám
1920 december 15. NÉPSZAVA Csehországban tisztul a helyzet. * CsíkGrafikán véget érnek a sztrájkok. A kormány engedményei. — Véres BssMrthötés BrUxben. A csehországi zavargások a keddi nap folyamán rendkívül veszedelmes méreteket öltöttek, a válság az ifjú cseh köztársaságban mármár tetőpontra hágott, amikor végül mégis győzött a józan belátás, a munkásság két egymással szembenálló tábora kezet nyújtott egymásnak. Ezt megelőzően azonban a zavargások egy helyütt Brüxben véres összeütközésekre vezettek, amelyeknek, sajnos, több munkás élete is áldozatul esett. A csehországi eseményekről a következő távirataink számolnak be: (Prága, december 15.) Czerny miniszterelnök a képviselőház keddi ülésén részletesen nyilatkozott a csehországi eseményekről. Elmondotta a már ismert részleteket, hogy mi szolgáltatott okot a kommunisták zavargásaira és beszámolójában több, eddig ismeretlen cselekményt is szóvá tett. Így elmondotta, hogy Kladnóban a vasárnapra virradó éjjelen a forradalmi bizottság a pályaudvart megszállta, a vonatokat átkutatta, a rendőrségi hivatalt lefoglalta, a parasztok fegyvereit elszedte és egyik helyiségben már sorozást is rendelt el a 17—10 évesek között a vörös gárda számára. Ez a mozgalom más kerületekre is átterjedt. A morvaországi Gödingben a postahivatalt és a pályaudvart szállották meg a kommunisták. A miniszterelnök beszéde közben azután újabb súlyos összeütközésről érkezett hír. Brüxben ugyanis a csendőrség le akarta tartóztatni az ottani forradalmi bizottság tagjait, akiket azonban a kommunisták kiszabadítottak, azután áttörték a csendőrök és katonák kordonát, az egyik újonc kezéből kicsavarták a töltött fegyvert és azzal a tömegből valaki rálőtt egy csendőrőrmesterre. A katonák erre sort vizet adtak. sajtóirása jelentése szerint a köztársasági elnök már kedden fogadta a kommunisták vezető embereit és meghallgatta kéréseiket. Egy későbbi hír szerint pedig a kormány már meg is egyezett a kommunistákkal. A sztrájk vezetőség kötelezte magát, hogy a munkásokat a munka azonnali fölvételére utasítja. A csehországi sztrájkok tehát legkésőbb csütörtökön véget érnek. (Prága, december 15.) A cseh sajtóiroda jelenti: A cseh szakszervezeti egyesület központi tanácsa nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelenti, hogy mind a két párt készségét nyilvánította a megegyezésre. A szakszervezeti tanács ahhoz is hozzájárult, hogy az államhatalom közegei helyett a munkásszervezetek vegyék védelmükbe a Népházat. A központi szakszervezeti tanács követeli, hogy vonják vissza mindazokat a hatósági és kormányrendszabályokat, amelyek a gyülekezési és sajtószabadságot korlátozzák. A szakszervezeti tanács állást foglal az általános sztrájk ellen, amelyet a szakszervezeti szervek tudta nélkül hirdettek ki és a sztrájk befejezést ajánlja. A központi tanács késznek nyilatkozik arra, hogy a munkásságnak juttatandó rendkívüli drágasági pótlékról a munkáltatók egyesületeivel és a kormánnyal tárgyaljon. A nyilatkozat így végződik: „Azt akarjuk, hogy valamennyi nemzet munkássága egyesüljön." („M. T. I.") (Prága, december 15.) A kormány ezidő szerint a szociáldemokrata munkásokkal tárgyal és az általános sztrájk megszüntetése fejében azt igéri, hogy megszüntetik a kivételes állapotot és haladéktalanul végrehajtják a bányák szocializálását. Kormánykörökben úgy vélik, hogy rövidesen sikerülni fog a sztrájk vezetőséggel békés megegyezést kötni. Az összeütközésnél 5 embert agyonlőttek, 23-at pedig súlyosan megsebesítettek. (Bécs, december 15.) Csehországba egyre érkeznek a katonavonatok és egyes helységek már valóságos katonai táborhoz hasonlítanak. A cseh kormány a nemzeti demokratáknak azt a javaslatát, hogy fegyverezze föl a szokásokat, visszautasította, de ugyanekkor, különösen a Felvidékről, minden rendelkezésre álló katonaságot a cseh ipari városokba összpontosított. A kormány helyzete annál súlyosabb, mivel nemcsak a kommunisták zavargásait tartja magára nézve veszedelmesnek, hanem attól is tart, hogy a nemzeti demokraták a fegyveres haderő megnyerésével újabb kísérletet tehetnek a rend fölbontására és arra, hogy magukhoz kaparintsák a szalaimat. Éppen ezért a kormány a sztrájkokat most békés úton próbálja leszerelni. A cseh szellem. Muzsikájában a klasszikus hagyományok küzdenek az ú.i kor nyugtalanságával. Követői: Schubert, Schumann és a muzsikusok hosszú sora, az ő eredményeit fejlesztették tovább műveikben. Beethoven későbbi alkotásaiban gyakran már az utódok hangját véljük hallani. Beethoven zongoraműveiben, ahol csak egy hangszerre szorítkozik a kifejezés lehetősége, ott is csodálatos gazdagságban virulki az alkotómester ereje, képzelő tehetsége. A Waldstein-szonáta, a híres Mondschein- vagy patetik-szonáta, aztán a késő öregség borongással, sötét színekkel súlyos,t zongoraművei, hervadhatatlan alkotások, tudta úgy a zongora és hegedű párbeszédét megindítani, színessé, változatossá tenni, mint el Műveiben sok a szomorúság; a fiatalság évei gyorsan elrobogtak, a nagy elődök boldog derűje. Mozart. Haydn gondtalansága elillant lelkéből; ha vidám volt, akkor is egy csöpp keserűség sötét lett az öröm alján, nagy, nagy fájdalom reszketett át a hangokon lefojtva, letompítva. És ez az ember, aki annyi csalódáson ment át és zsörtölődő különc hírében állt, egyre reménykedett, a fájdalom hangja fölött ott lebegett a bizakodás hangja is. Egyik utolsó műve, a 131-es számmal jelzett Cis-moll vonósnégyes maga a megbékülés. Beethoven minden földi nyomorúsággal, keserves küzködéssel leszámolt ebben az átszellemült, tisztult vidám zenében. Mintha a gyerekkor térne vissza, a természet üde lehelete, amely a hatodik (Pasztorál) szimfónia zenéjében suhan át oly feledhetetlenül szépen. Mindennek hangot tudott adni. Az emberiség legkimagaslóbb képviselőivel, Cante, Shakespeare, Rembrandt, Michelangelo alakjaival egy sorban áll Beethoven. Bálint Aladár. 8 Karácsony — az árdrágítók ünnepe lészen. * * 24 óránkint emelik az árakat. — A házbért újból felsrófolják. — Megdrágult a szalonna és zsír. — A vendéglő, és kávéházi árakat újra szabályozzák. Egy csöpp a tengerben. Mi, szegény pestiek, elmondhatjuk, hogy az általános drágulás irama nálunk a leggyorsabban szárnyaló képzeletet is fölülmúlja és hogy az élet ezirányu keserveinek, úgy látszik, nincsen már határa. De hiába tudjuk elképzelni az elképzelhetetlent és elviselni mindazt, amit elviselhetetlennek hittünk, mégis bele kell, hogy szédüljünk az árdrágulásoknak ama vészes forgatagába, amely közel egy hét óta még mindig egyre gyorsuló irakiban örvénylik közöttünk. Ma már szinte ott tartunk, hogy aminek tegnap emelték az árát, az holnapra már újra megdrágul, sőt ezúttal már olyan áremelkedésről is be kell számolnunk, amely még meg sem született és máris újra nagyobb, fenyegetőbb rémmé nőtt. Ezzel a szédítő, napról-napra fokozódó drágulással szemben már nem is számít az Árvizsgáló Bizottságnak az az elkésett intézkedése, amellyel most az ugyancsak hihetetlenül megduzzadt vendéglői és kávéházi árakat újra szabályozta. A rendelet, amelyet alább ismertetünk, pénteken lép életbe. (Újabb l'/t-os házbéremelés.) A főváros tudvalevően csak a minap szavazta meg a 40%-os úgynevezett közüzemi házbéremelést és most máris újabb százalékkal növelni akarja a házbéreket. A főváros közüzemi bizottsága ugyanis szerdán délelőtt ülést tartott és ezen elhatározták, hogy a kéményseprődíjakat január elsejétől 150%-kal fölemelik és — amint ez most már divattá lett a városházán — kimondották azt is, hogy ettől az újabb megterheltetéstől a háziurakat meg kell kímélni, a magasabb kéményseprődíjakat űzessék meg a lakók. A bizottság ezért a főváros által már megszavazott 40%-os közüzemi pótléknak újabb 1%-kal való fölemelését javasolta, ami magyarul újra 1%-os házbéremelést jelent. (Megint drágább a szalonna és a zsír.) Az árdrágítás örvénye természetesen sok piszkot is fölkavar és — ha nagyritkán is — itt-ott mégis kitudódik hogy kik fölözik le a mai konjunktúra milliós profitjait. A legutóbb kitűnt, hogy a nagybankok konzorciumai, így a többi közt a Kereskedelmi Bank és a Hitelbank érdekkörébe tartozó Sertésnagyvágó Részvénytársaság, sertéshúst és sertésterméket visznek ki a külföldre, míg itthon megfelelő készletek híján egyre emelkednek a sertés- és zsír árak. \ Az Árvizsgáló Bizottság a fogyasztók számára akövetkező új árakat állapította meg: szalonna 180, háj 201, zsír 210 korona. Érdekes, hogy az új árdrágítást megelőző tanácskozáson a szalámigyárosok is képviselve voltak, akikről — mint annak idején megírtuk — csak nemrégiben állapították meg, hogy ők hajtják föl saját érdekükben mesterségesen a zsír árát. (A fuvarosok újabb áremelést kérnek.) Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy a fuvarosgazdák arra való hivatkozásai, hogy a munkások bérét föl kell emelniük, a fuvardijak fölemelését kérték és az Árvizsgáló Bizottság kérelmüket teljesítette is. A fuvardijakat tehát fölemelték, a munkabérek emeléséről azonban a fuvarosegendák azóta sem akarnak tudni. Ellenben szerdán már ismét újabb áremelési kérésüket terjesztették elő az Árvizsgáló Bizottságnál, mégpedig azzal a megokolással, hogy: „a néhány nappal ezelőtt megállapított (fölemelt) árak már elavultak". Ehhez pedig már fölösleges is megjegyzést fűzni; ebybe az arcrátiltásba talán még az Árvizsgáló Bizottság sem fog beleegyezni. (Nem maximálják a karácsonyfa árát.) Az Árvizsgáló Bizottság elhatározóa, hogy ezidén nemi maxiouálja a karácsonyfa árát. A szegény emberek gyermekei tehát az idén csak a piacokon a kirakatokban gyönyörködhetnek majd a karácsonyfában. Az idei karácsony az árdrágítók ünnepe lészen. (Van már burgonya , csak drága.) A burgonyafölhozatal az utóbbi napokban némileg megjavult, a burgonya ára azonban még mindig ,,változatlan". Érdekes, hogy a burgonyafölhozatal javulásának csak éppen a hatósági bódékban nincsen semmi nyoma, mert most már talán mégis elfogadhatatlan az az indokolás, hogy a szén- és vagonhiány miatt nem lehet olcsó burgonyát fölhozni. Hát a magáncégeik kapnak vagont és szenet a drága burgonya szállításához, csak éppen olcsó burgonyát nem hajlandó szállítani a vasút a főváros részére? (Az olcsó nyúl és baromfi.) Már régóta hallatszik, hogy a közélelmezési minisztérium a munkásokat és köztisztviselőket a karácsonyi ünnepekre olcsó baromfival és nyúllal fogja ellátni. Erre vonatkozóan most nyilatkozott Temple államtitkár, aki kijelentette, hogy az akció céljára mintegy 20 vagon baromfi áll rendelkezésre, amelyet a munkások és köztisztviselők a fogyasztási szövetkezetek és másodsorban a községi elárusító helyek útján kapnak meg kilónként 26 koronáért. Szétosztásra kerül még 12.000 darab nyúl is darabonként 29 koronás árban, valamint 250.000 darab tojás 4 koronáért. (Újra szabályozzák a vendéglői és kávéházi árakat.) Az Árvizsgáló Bizottság a fővárosi vendéglőkben, kávéházakban és egyéb nyilvános étkező üzemekben az étel- és italneműekért követelhető legmagasabb árakat újból szabályozta. Az erre vonatkozó rendelet csütörtökön jelenik meg a hivatalos lapban és péntekül már életbe is lép. Ezzel az eddig kiadott 10 másik rendelet hatályát veszti. Az új rendelet az étkezési üzemeket három csoportba osztja: az A) csoportba tartoznak az olyan vendéglők, amelyek legalább 35 alkalmazottat foglalkoztatnak; a B) csoportba tartoznak azok a kávéházak, amelyeknek vendéglői iparjogosultságuk is van, továbbá azok a vendéglők, amelyek az alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztatnak, míg a C) csoportba azokat az üzemeket sorozták be, amelyek három vagy ennél is kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak. Idetartoznak a büffék, kocsmák és kifőzők is. A rendelet szerint minden tulajdonos köteles üzemében naponta étlapot készíteni, amelyik föltűnő helyen kifüggesztendő és amelyen azt is fel kell tüntetni, hogy a hatóság milyen csoportba osztotta be. Minden kapható étel- és italneműt ki kell inti az étlapra és a föltüntetett árak után semmiféle pótdíjat szedni nem szabad. Az olyan ételekért, amelyeket nagyság szerinti adagokban szoktak kiadni, a felszolgáló köteles a fogyasztót az árakról előzetesen tájékoztatni. Minden üzemben mérlegnek iigd lenni, hogy szükség szerint a kiszolgáltatott adagokat bárki lemérhesse. Minden húsételhez lő deka körítés jár, amelyért külön árat fölszámítani nem szabad. A rendelet a főzelék, illetve a főzelék és feltét árát újra szabályozza. Amíg az üzemben meleg étel van, kötelesek főzeléket üresen és főzeléket feltétellel kiszolgálni. A feltét 6 deka csontnélküli his vagy 10 deka kolbász lehet, amelynek ára 12 korona. Az üres főzelék ára az A) csoportba osztott vendéglőben 5 korona, a B) és C) csoportban pedig 4 korona. A levesnek legalább "1" decinek kell lenni és az erőleves ára 3 korona, más levesé pedig minden vendéglőüzemben 2 korona. A kávéházakban a feketekávét szemes kávéból kell készíteni és legalább 1 fleciliternek kell lenni, amelynek ára 2,50 korona, esetleg hadikávéból készült fekete ára 1 korona. A tejes kávé, ha friss tejből és szemes kávéból készült és legalább 2 deci mennyiségű, 4 korona 50 fillérbe kerül. Tea kannában 2 korona, tea pohárban 1 korona 50 fillér. Teához rum vagy egynegyed citrom külön 1 korona 25 fillérbe kerül. A többi kávéházi és vendéglői italneműek árát a rendelet nem szabályozza. Akik a rendelet bármely intézkedését megszegik, az uzsorabíróság elé kerülnek, ahol súlyosabb esetben az ítéleten kívül az iparűzési jogosítványt is elkobozzák.