Népszava, 1920. december (48. évfolyam, 283–307. sz.)

1920-12-16 / 295. szám

1920 december 15.­ NÉPSZAVA Csehországban tisztul a helyzet. * Csík­Grafikán véget érnek a sztrájkok. A kormány engedményei. — Véres BssM­rthötés BrUxben. A csehországi zavargások a keddi nap fo­lyamán rendkívül veszedelmes méreteket öltöt­tek, a válság az ifjú cseh köztársaságban már­már tetőpontra hágott, amikor végül mégis győzött a józan belátás, a munkásság két egy­mással szembenálló tábora kezet nyújtott egy­másnak. Ezt megelőzően azon­ban a zavargások egy helyütt Brüxben véres összeütközésekre vezettek, amelyeknek, sajnos, több munkás élete is áldozatul esett. A csehországi eseményekről a következő távirataink számolnak be: (Prága, december 15.) Czerny miniszterelnök a képviselőház keddi ülésén részletesen nyilat­kozott a csehországi eseményekről. Elmon­dotta a már ismert részleteket, hogy mi szol­gáltatott okot a kommunisták zavargásaira és beszámolójában több, eddig ismeretlen cselek­ményt is szóvá tett. Így elmondotta, hogy Kladnóban a vasárnapra virradó éjjelen a forradalmi bizottság a pályaudvart megszállta, a vonatokat átkutatta, a rendőrségi hivatalt lefoglalta, a parasztok fegyvereit elszedte és egyik helyiségben már sorozást is rendelt el a 17—­10 évesek között a vörös gárda számára. Ez a mozgalom más kerületekre is átterjedt. A morvaországi Gödingben a postahivatalt és a pályaudvart szállották meg a kommunisták. A miniszterelnök beszéde közben azután újabb súlyos összeütközésről érkezett hír. Brüxben ugyanis a csendőrség le akarta tartóztatni az ottani forradalmi bizottság tagjait, akiket azonban a kommunisták kiszabadítottak, az­után áttörték a csendőrök és katonák kordo­nát, az egyik újonc kezéből kicsavarták a töl­tött fegyvert és azzal a tömegből valaki rálőtt egy csendőrőrmesterre. A katonák erre sort vizet adtak. sajtóirása jelentése szerint a köztársasági el­nök már kedden fogadta a kommunisták ve­zető embereit és meghallgatta kéréseiket. Egy későbbi hír szerint pedig a kormány már meg is egyezett a kom­munistákkal. A sztrájk vezetőség kötelezte magát, hogy a munkásokat a munka azonnali fölvételére uta­sítja. A csehországi sztrájkok tehát legkésőbb csütörtökön véget érnek. (Prága, december 15.) A cseh sajtóiroda je­lenti: A cseh szakszervezeti egyesület központi tanácsa nyilatkozatot tett közzé, amelyben be­jelenti, hogy mind a két párt készségét nyilvánította a megegyezésre. A szakszervezeti tanács ahhoz is hozzájárult, hogy az államhatalom közegei helyett a munkásszervezetek vegyék védelmükbe a Nép­házat. A központi szakszervezeti tanács köve­teli, hogy vonják vissza mindazokat a hatósági és kormányrendszabályokat, amelyek a gyüle­kezési és sajtószabadságot korlátozzák. A szak­szervezeti tanács állást foglal az általános sztrájk ellen, amelyet a szakszervezeti szervek tudta nélkül hirdettek ki és a sztrájk befejezé­st ajánlja. A központi tanács késznek nyilat­kozik arra, hogy a munkásságnak juttatandó rendkívüli drágasági pótlékról a munkáltatók egyesületeivel és a kormánnyal tárgyaljon. A nyilatkozat így végződik: „Azt akarjuk, hogy valamennyi nemzet munkássága egyesüljön." („M. T. I.") (Prága, december 15.) A kormány ezidő sze­rint a szociáldemokrata munkásokkal tárgyal és az általános sztrájk megszüntetése fejében azt igéri, hogy megszüntetik a kivételes álla­potot és haladéktalanul végrehajtják a bányák­­ szocializálását. Kormánykörökben úgy vélik, hogy rövidesen sikerülni fog a sztrájk vezetőséggel békés meg­egyezést kötni. Az összeütközésnél 5 embert agyonlőttek, 23-at pedig súlyosan megsebesítettek. (Bécs, december 15.) Csehországba egyre ér­keznek a katonavonatok és egyes helységek már valóságos katonai táborhoz hasonlítanak. A cseh kormány a nemzeti demokratáknak azt a javaslatát, hogy fegyverezze föl a szo­kásokat, visszautasította, de ugyanekkor, kü­lönösen a Felvidékről, minden rendelkezésre álló katonaságot a cseh ipari városokba össz­pontosított. A kormány helyzete annál súlyo­sabb, mivel nemcsak a kommunisták zavar­gásait tartja magára nézve veszedelmesnek, hanem attól is tart, hogy a nemzeti demokraták a fegyveres haderő megnyerésével újabb kísérletet tehetnek a rend fölbontására és arra, hogy magukhoz k­aparintsák a szalai­mat. Éppen ezért a kormány a sztrájkokat most békés úton próbálja leszerelni. A cseh szellem. Muzsikájában a klasszikus hagyomá­nyok küzdenek az ú.i kor nyugtalanságával. Követői: Schubert, Schumann és a muzsikusok hosszú sora, az ő eredményeit fejlesztették to­vább műveikben. Beethoven későbbi alkotásai­ban gyakran már az utódok hangját véljük hallani. Beethoven zongoraműveiben, ahol csak egy hangszerre szorítkozik a ki­­fejezés lehetősége, ott is csodálatos gazdagságban virul­­ki az alkotómester ereje, képzelő tehetsége. A Wald­stein-szonáta, a híres Mondschein- vagy pate­tik-szonáta, aztán a késő öregség borongással, sötét színekkel súlyos,t zongoraművei, hervad­hatatlan alkotások,­­ tudta úgy a zongora és h­egedű párbeszédét megindítani, színessé, változatossá tenni, mint el Műveiben sok a szomorúság; a fiatalság évei gyorsan elrobogtak, a nagy elődök boldog derűje. Mozart. Haydn gondtalansága elillant lelkéből; ha vidám volt, akkor is egy csöpp ke­serűség sötét lett az öröm alján, nagy, nagy fájdalom reszketett át a hangokon lefojtva, le­tompítva. És ez az ember, aki annyi csalódá­son ment át és zsörtölődő különc hírében állt, egyre reménykedett, a fájdalom hangja fölött ott lebegett a bizakodás hangja is. Egyik utolsó műve, a 131-es számmal jelzett Cis-moll vonósnégyes maga a megbékülés. Beethoven minden földi nyomorúsággal, keserves küzkö­déssel leszámolt ebben az átszellemült, tisztult vidám zenében. Mintha a gyerekkor térne vissza, a természet üde lehelete, amely a hato­dik (Pasztorál) szimfónia zenéjében suhan át oly feledhetetlenül szépen. Mindennek hangot tudott adni. Az­­ emberiség legkimagaslóbb képviselőivel, Cante, Shakespeare, Rem­brandt, Michelangelo alakjaival egy sorban áll Beethoven. Bálint Aladár. 8 Karácsony — az árdrágítók ünnepe lészen. * * 24 óránkint emelik az árakat. — A házbért újból felsrófolják. — Megdrágult a szalonna és zsír. — A vendéglő, és kávéházi árakat újra szabályozzák. Egy csöpp a tengerben. Mi, szegény pestiek, elmondhatjuk, hogy az általános drágulás irama nálunk a leggyor­sabban szárnyaló képzeletet is fölülmúlja és hogy az élet ezirányu­ keserveinek, úgy látszik, nincsen már határa. De hiába tudjuk elkép­zelni az elképzelhetetlent és elviselni mindazt, amit elviselhetetlennek hittünk, mégis bele kell, hogy szédüljünk az árdrágulásoknak ama vészes forgatagába, amely közel egy hét óta még mindig egyre gyorsuló irak­iban örvénylik közöttünk. Ma már szinte ott tartunk, hogy aminek tegnap emelték az árát, az holnapra már újra megdrágul, sőt ezúttal már olyan áremelkedésről is be kell számolnunk, amely még meg sem született és máris újra nagyobb, fenyegetőbb rémmé nőtt. Ezzel a szédítő, nap­ról-napra fokozódó drágulással szemben már nem is számít az Árvizsgáló Bizottságnak az az elkésett intézkedése, amellyel most az ugyancsak hihetetlenül megduzzadt vendéglői és kávéházi árakat újra szabályozta. A ren­delet, amelyet alább ismertetünk, pénteken lép életbe. (Újabb l'/t-os házbéremelés.) A főváros tudvalevően csak a minap sza­vazta meg a 40%-os úgynevezett közüzemi házbéremelést és most máris újabb százalék­kal növelni akarja a házbéreket. A főváros közüzemi bizottsága ugyanis szerdán délelőtt ülést tartott és ezen elhatározták, hogy a ké­ményseprődíjakat január elsejétől 150%-kal fölemelik és — amint ez most már divattá lett a városházán — kimondották azt is, hogy ettől az újabb megterheltetéstől a háziurakat meg kell kímélni, a magasabb kéményseprődíjakat űzessék meg a lakók. A bizottság ezért a fő­város által már megszavazott 40%-os közüzemi pótléknak újabb 1%-kal való fölemelését ja­vasolta, ami magyarul újra 1%-os házbéreme­lést jelent. (Megint drágább a szalonna és a zsír.) Az árdrágítás örvénye természetesen sok piszkot is fölkavar és — ha nagyritkán is — itt-ott mégis kitudódik hogy kik fölözik le­ a mai konjunktúra milliós profitjait. A legutóbb kitűnt, hogy a nagybankok konzorciumai, így a többi közt a Kereskedelmi Bank és a Hitelbank érdekkörébe tartozó Ser­tésnagyvágó Részvénytársaság, ser­téshúst és sertésterméket visznek ki a kül­földre, míg itthon megfelelő készletek híján egyre emelkednek a sertés- és zsír árak. \­­ Az Ár­vizsgáló Bizottság a fogyasztók számára a­­következő új árakat állapította meg: sza­lonna 180, háj 201, zsír 210 korona. Érdekes, hogy az új árdrágítást megelőző tanácskozá­son a szalámigyárosok is képviselve voltak, akikről — mint annak idején megírtuk — csak nemrégiben állapították meg, hogy ők hajtják föl saját érdekükben mesterségesen a zsír árát. (A fuvarosok újabb áremelést kérnek.) Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy a fuvaros­gazdák arra való hivatkozásai, hogy a munkások bérét föl kell emelniük, a fuvardijak fölemelését kérték és az Árvizsgáló Bizottság kérelmüket teljesítette is. A fuvar­dijakat tehát fölemelték, a munkabérek emeléséről azon­ban a fuvarosegendák azóta sem akarnak tudni. Ellenben­­ szerdán már ismét újabb áremelési kérésüket terjesz­tették elő az Árvizsgáló Bizottságnál, mégpedig azzal a megokolással, hogy: „a néhány nappal ezelőtt megállapí­tott (fölemelt) árak már elavultak". Ehhez pedig már fölösleges is megjegyzést fűzni; ebybe az arcrátiltásba talán még az Árvizsgáló Bizottság sem fog beleegyezni. (Nem maximálják a karácsonyfa árát.) Az­ Árvizsgáló Bizottság elhatározóa, hogy ezidén nemi maxiouálja a karácsonyfa árát. A szegény e­mberek­ gyer­mekei tehát az idén csak a piacokon a kirakatokban gyönyörködhetnek majd a karácsonyfában. Az idei kará­csony az árdrágítók ü­nnepe lészen. (Van már burgonya , csak drága.) A burgonyafölhozatal az utóbbi napokban némileg megjavult, a burgonya ára azonban még mindig ,,változatlan". Érdekes, hogy a burgonyafölhozatal javulásának csak éppen a hatósági bódékban nincsen semmi nyoma, mert most már talán mégis elfogadhatatlan az az indokolás, hogy a szén- és vagonhiány miatt nem lehet olcsó burgonyát fölhozni. Hát a magáncégeik kapnak vagont és szenet a drága burgonya szállításához, csak éppen olcsó bur­gonyát nem hajlandó szállítani a vasút a fő­város részére? (Az olcsó nyúl és baromfi.) Már régóta hallatszik, hogy a közélelmezési minisztérium a munkásokat és köztisztviselő­ket a karácsonyi ünnepekre olcsó baromfival és nyúllal fogja ellátni. Erre vonatkozóan most nyilatkozott Temple államtitkár, aki ki­jelentette, hogy­ az akció céljára mintegy 20 vagon­ baromfi áll rendelkezésre, amelyet a munkások és köztisztviselők a fogyasztási szö­vetkezetek és másodsorban a községi eláru­sító helyek útján kapnak meg kilónként 26 koronáért. Szétosztásra kerül még 12.000 darab nyúl is darabonként 29 koronás árban, vala­mint 250.000 darab tojás 4 koronáért. (Újra szabályozzák a vendéglői és kávéházi árakat.) Az Árvizsgáló Bizottság a fővárosi vendéglőkben, kávé­házakban és egyéb nyilvános étkező üzemekben az étel- és italneműekért követelhető legmagasabb árakat újból sza­bályozta. Az erre vonatkozó rendelet csütörtökön jelenik meg a hivatalos lapban és péntekül már életbe is lép. Ezzel az eddig kiadott 10 másik rendelet hatályát veszti. Az új rendelet az étkezési üzemeket három csoportba osztja: az A) csoportba tartoznak az olyan vendéglők, amelyek legalább 35 alkalmazottat foglalkoztatnak; a B) csoportba tartoznak azok a kávéházak, amelyeknek ven­déglői iparjogosultságuk is van, továbbá azok a vendég­lők, amelyek az alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztatnak, míg a C) csoportba azokat az üzemeket sorozták be, ame­lyek három vagy ennél is kevesebb alkalmazottat foglal­koztatnak. Idetartoznak a bü­ffék, kocsmák és kifőzők is. A rendelet szerint minden tulajdonos köteles üzemében naponta étlapot készíteni, amelyik föltűnő helyen kifüg­gesztendő és amelyen azt is fel kell tüntetni, hogy a ható­ság milyen csoportba osztotta be. Minden kapható étel- és italneműt ki kell inti az étlapra és a föltüntetett árak után semmiféle pótdíjat szedni nem szabad. Az olyan éte­lekért, amelyeket nagyság szerinti adagokban szoktak ki­adni, a felszolgáló köteles a fogyasztót az árakról előze­tesen tájékoztatni. Minden üzemben mérlegnek iigd lenni, hogy szükség szerint a kiszolgáltatott adagokat bárki le­mérhesse. Minden húsételhez lő deka körítés jár, amelyért külön árat fölszámítani nem szabad. A rendelet a főzelék, illetve a főzelék és feltét árát újra szabályozza. Amíg az üzemben meleg étel van, kötelesek főzeléket üresen és főzeléket feltétellel kiszolgálni. A feltét 6 deka csont­nélküli hi­s vagy 10 deka kolbász lehet, amelynek ára 12 korona. Az üres főzelék ára az A) csoportba osztott vendéglőben 5 korona, a B) és C) csoportban pedig 4 ko­rona. A levesnek legalább "1"­ decinek kell lenni és az erő­leves ára 3 korona, más levesé pedig minden vendéglő­üzemben 2 korona. A kávéházakban a feketekávét szemes kávéból kell készíteni és legalább 1 fleciliternek kell lenni, amelynek ára 2,50 korona, esetleg hadikávéból készült fekete ára 1 korona. A tejes kávé, ha friss tejből és szemes kávéból készült és legalább 2 deci mennyiségű, 4 korona 50 fillérbe kerül. Tea kannában 2 korona, tea pohárban 1 korona 50 fillér. Teához rum vagy egynegyed citrom külön 1 korona 25 fillérbe kerül. A többi kávéházi és vendéglői italneműek árát a rendelet nem szabályozza. Akik a rendelet bármely intézkedését megszegik, az uzsora­bíróság elé kerülnek, ahol súlyosabb esetben az ítéleten kívül az iparűzési jogosítványt is elk­obozzák.

Next