Népszava, 1921. február (49. évfolyam, 25–47. sz.)
1921-02-24 / 44. szám
2X12£. évf. 44. szám. Budapest, 2921 február 24. csütörtök. korona AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 160 kor. negyed évre 140 kor. fél évre 280 kor. egy hóra 80 kor. Jugoszláviában egy szám ára 2 Jugoszláv korona. EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) 4 X X X X X X X xxxxxxxx k Nagy nyüzsgés tapasztalható a politikai életben a Polgárok és Munkások Szövetségének megalakulása nyomán. Az úgynevezett „konzervatív" tábor, mint a juhnyáj vihar idején, összébb húzódott. Ami „konzervatív" elem van ebben az országban, igyekszik egymásra találni: Így került Andrássy is a keresztény pártba, miután megelőzően igyekezett ezt a lépését a nemzetgyűlésben megindokolni. Nem nagyon sikerült neki legföljebb azok előtt, akiknek tetszenek a „meggazdagodott munkásvezérek", „elbolondított munkások" és az ezekhez hasonló komámasszonyos kiszólások, amik veszedelmesen hasonlítanak azokhoz az „érvekhez", amelyekkel a múltban is igyekeztek a munkásmozgalom egységét megbontani. Meggazdagodott munkásvezérek, ismerős hangok ezek, veszedelmesen hasonlítanak a Bokányi háromemeletes házairól költött meséhez és valóban —,nagyon illik úgynevezett európai politikusok fegyvertárába épülhet rajta, aki akar, a munkások pedig elégtétellel vehetik tudomásul, hogy hatalmas arányú, történelmi jelentőségű mozgalmuk irányítóiról (mert a munkásmozgalomnak nincsenek és nem is kellenek vezérek) még egy Andrássy is csak iyen érvekkel, a fölülről jövő demagógia rágalmaival tud hadakozni. De nemcsak a reakció neszelt föl a haladó társadalmi rétegek aktív megnyilatkozására. A későn jött „liberálisok" is elérkezettnek látják az időt a megmozdulásra A lekéséstől való szuttyongás azokat is megmozgatta, akiknek kevés a ma uralkodó kormányzati rendszer liberalizmusa, de viszont sokalják azt, amit a Polgárok és Munkások Szövetsége írt a zászlójára. Beszélnek Apponyi és Hadik vezetésével a „konzervatív-liberális" blok című fáiból vaskarika megalakításáról. Ehhez az alakulathoz csatlakoznék a demokraták vezére, Vázsonyi is, aki szigorú intelmet küldött pártjához és óva inti őket a most megalakult liberális blokhoz való csatlakozástól. Úgy látszik, neki is „sok” a blok programja: végtére ő csak egyszerű demokrata, a Polgárok és Munkások Szövetsége pedig szintén csak közszabadságokat, egyesülési, gyülekezési és sajtószabadságot, a politikai, faji és felekezeti üldözések és zaklatások megszüntetését követeli és ezért a követelésért száll síkra. Nem csoda, ha egy jól nevelt demokrata vezér sokalja ezt a programot — aminél kevesebbet ma sehol az egész világon el sem tudnak képzelni A „bádeni bölcs" bizonyára nagyon megelégedett lenne, ha csupán az ő népszerűségének a demokratizálásáról volna szó. Apponyi egyelőre — föltételese®, cáfolja a középpárt felé való hajlandóságát: „Az én kívánságom az, hogy keresztény és nemzeti alapon szélesebb körű koncentráció jöjjön létre. Ez a törekvésem azonban a legcsekélyebb ellentétben sincs azzal a politikával, amelyet Andrássy Gyula gróf a keresztény pártba való belépésével kifejezésre juttatott" — mondotta egy délutáni lap munkatársának. Elég óvatos és diplomatikus nyilatkozat, ami mindkét irányban nyitva hagyja az ajtót. Apponyi egyébként nagyon jól van informálva a külpolitika hozzánk való viszonyáról — úgy látszik, ezért tartja még mindig fönn rezerváltságát Azért a „konzervatív-liberális" blok valószínűen mégis létre fog jönni — ha ugyan nem fog egészen lekésni, mert a Polgárok és Munkások Szövetsége nagyon örvendetesen és erőteljesen, fejlődik és mihamar maga köré fogja vonzani mindazokat az erőket, amelyek komolyan, őszintén és becsültesen fogtak hozzá a dolgozó, a demokratikus Magyarország kiépítéséhez. Méraík rifcadireket üzössék. X X XXXX * * A Bindermain-féle Nov.sieri9d£c újra napirenden. — A nemzetgyűlési többség a terendést nem óhatja megvizsgáltatni. — A sziléziai szénszállítás • . • X X X XXXXXXXX XXXXXXX * * A nemzetgyűlés szerdai Illése. Az interpellációs viharokat megelőzően lassan döcögött szerdán is az úgynevezett programvita. Ez az a vita, amely a régesrégi boldog időkre emlékeztet, amikor a nagytürelmű és sokidejű törvényhozó urak öt-hat hónapig is elnyaggattak egy-egy költségvetést. Most is. A kormány már december elején bemutatkozott, maholnap március elseje lesz és még mindig „döcög, döcög az árva konflis", döcög tovább a program vita- Ellenzéki bemutatkozás. Rassay Károly, a kedden megalakult függetlenségi kisgazdapárt egyik vezetőembere, aki a vitában elsőnek szólalt föl, azzal kezdte, hogy példátlan eset az, amikor egy törvényhozó testület olyan kormánynak a programja fölött folytat vitát, amelyik tulajdonképen már hét hónap óta — kivételes hatalmat gyakorol. — Kivételes hatalommal uralkodnak, diktátorok vannak! — segített neki Ereki. — Ez a kormány mai születése alkalmával megtagadása volt a parlamentarizmusnak — folytatta Rassay —, mert olyan politikusokat vett föl magába, akiknek semmi parlamenti gyökerük nincs. Nagyon érdekesen mutatott rá a továbbiakban, hogy a kormány egyáltalában nem jelölte még meg, hogy voltaképen mi az álláspontja a választójog, a felsőházi és a vármegyei reform kérdésében és végül a királykérdésben. (Ereki Károly: „Ez nem is fontos, a kormánynak a kivételes hatalom a fontos!") Pest vármegye keddi közgyűlésének határozatát is szóba hozta Rassay. Egy kis vihar berzenkedett a színen, amikor fölemlegette, hogy Pest megye közgyűlésén egynéhányan azt állapították meg, hogy a nemzetgyűlés nem alkotmányos tényező, erre a kijelentésre több oldalról is igy méltatlankodtak: — És a cenzúra? — Hallatlan, a cenzúra ezt nem törli —... A méltatlankodás a szónokot is magával ragadta s igy szólt: — És ma, amikor a cenzúra túlkapásairól van naponta szó, akad cenzúra, amely ennek a szégyenletes határozatnak a megjelenését tűri. — Bezzeg, az Ergon ügyeit törli a cenzura, ezt azonban nem! — szólt rejtélyesen Ereki. Rassay Károly: A király kérdéssel kapcsolatosan fölolvasta az amerikai „Szabadság" cikkét amely megírja, hogy Borcsák Győző, tót képviselő tisztelegni ment Károly volt királyhoz Pranginsba, mielőtt Amerikába utazott volna. Olyan lapot — úgymond — lehet nálunk terjeszteni, amely hódolattal ír a királyról és azt is megírja, hogy IV. Károly június és december hónapok között óhajtja elfoglalni Szent István trónját.Erre derültség támadt a kisgazdapárton. Abból, hogy Budapesten ilyen lapot terjeszthetnek, azt következteti, hogy a kormány mindenben a legitimisták álláspontját támogatja. Ez szerinte külpolitikai vonatkozásokban is rossz kihatásokkal van. Egy olasz lap például azt írta, hogy Magyarországon azok akarják a Habsburgokat akik az államhatalmat kezükben tartják. A kormánynak ezt meg kellett volna cáfolnia. Hogyan tudhat így a külügyminiszter jó külpolitikát csinálni és hogyan tudjon a pénzügyminiszter valutát javítani, amikor itt háborús elszántság uralkodik bizonyos szándékok megvalósítása érdekében. Beszédét így fejezte be: — Azt hiszem, hogy a munkássásrnaik az államéletbe való bekapcsolása csak akkor lehetséges, ha az elnézés politikáját folytatjuk. Nem érthetek egyet az amnesztiarendelettel, aelyet különben óvatosan a kormány visszatartott mindaddig, amíg a nemzetgyűlést el nem küldte vakációzni. A véleménynyilvánítás rendelkezésére állott volna a sajtó, de a cenzúra minden, az amnesztiarendeletre és ennek kritikájára vonatkozó közleményt letiltott. Olyan kormány, amely életét csak a legerősebb cenzúrával tudja föntartani, oly gyöngeségről tesz tanúságot, hogy nem bízhatom rá az ország ügyét. Mit csinál a népjóléti miniszter? Utána Barla-Szabó József (kisgazda) szólalt föl, aki egyebek között a népjóléti minisztériumban uralkodó állapotokat is kritika tárgyává tette. Mialatt a minisztériumban ezrével gyűlnek az elintézetlen akták, a miniszter a vidéken utazgat és a tehetségesek iskolájába keresi azokat a gyermekeket, akik koponyadudoraikkal erre rátermettséget árulnak el. Kifogásolta, hogy a kormány az orvosok érdekében nem tett semmit, majd a cenzúra kezelése ellen kelt ki, a cenzúra eltörlését követelvén. A csütörtöki ülés napirendjének megállapítása után a kereskedelemügyi miniszter válaszolt Sándor Pál minapi interpellációjára, amelyet a Biedermann-féle Mátr. szállítási szerződés ügyében terjesztett elő. Az államvasutak szerződése. Hegyeshalmy kereskedelemügyi miniszter hosszú válaszában pontról-pontra foglalkozott Sándor Pál megállapításaival.. Noha a szerződést elődje kötötte, ő azt mindenben magáévá teszi, mert az hasznos és — mindeen ellenkező állítás ellenére — semmiben sem károsítja meg sem az államvasutakat, sem pedig a kincstárt. A Máv igazgatósága a szállítást fölajánlotta a hazai iparnak. Az, hogy a hanai cégek olcsóbb ajánlatát nem vették volna figyelembe, az más árukra vonatkozik. Arra a kérdésre, hogy Lipták államtitkárnál tiltakozott volna a Vasgyárosok és Gépgyártások Szövetsége, nem tud válaszolni, mert nem volt módjában velük beszélni. Ennél az üzletnél senki nem vághatott zsebre nagy közvetítési díjat. Sándor Pál