Népszava, 1921. február (49. évfolyam, 25–47. sz.)

1921-02-24 / 44. szám

XX.130. évf. 45. szám. képviselő úr mocsarat emlegetett, amelyből ki kell húzni az országot Ebbe a mocsáriba senki sem­­ jutott, itt mindenki tisztán áll, de meg kell jegyeznem, h­ogy ha Sándor Pál képviselő úr így folytatja működését, akkor a mocsárba belefullad az egész ország. Sándor Pál vision válasza. Sándor Pál: Hegyeshalmy miniszter úr erős tónust használt velem szemben, de itt nem szavak, hanem tények bizonyítanak. Én kimu­tattam, hogy a Máv.-nak a Biedertroann-céggel kötött szerződésében foglalt, áraknál ugyanaz a cég a hazai magán­feleknek olcsóbb ajánlatot­­tett. Ez nincs megcáfolva. November 3-án Lipták államtitkár úrhoz deputáció ment és ennek azt mondta, hogy disznóság, ami itt történik és hogy ezt meg kell akadályozni. Azt a tanácsot adta a küldöttség­nek, hogy úgy a lapokban, mint más téren, til­takozzanak a szerződés megkötése ellen. Nem én magam mondom ezt, hanem nekem e­zeket az adatokat egy erkölcsi testület szolgáltatta: a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének vezetősége. Lipták államtitkár úr november 11-én azt hallotta, hogy ezt a szer­ződést behozták ide a Házba Rubinek minisz­ter úrhoz aláírás végett. Erre ő azonnal autóba ült, bejött ide a Házba és arra kérte a minisztert, ne írja alá a szerződését. Azt mond­ták neki, hogy ha nem írja alá a Máv, megáll. (Lipták Pál: „Ez igaz!") Amennyiben további támadások lesznek, teljes nevekkel is szolgá­lok. (Zaj.) Megnevezem itt most Korányi Fri­gyes báró volt pénzügyminiszter urat, akihez Rubinek Gyula volt kereskedelmi miniszter úr az aláírás napján itt a Házban bevitte a szer­ződést. Korányi báró azt felelte neki: ebben a pillanatban ehhez a szerződéshez nem tudok hozzászólni- Behívott két miniszteri tisztviselőt, akik kijelentették, hogy ez a szerződés káros, nem szabad megcsinálni. Korányi ugyanazon a napon 5829. szám alatt­­sürgős átiratot inté­zett a kereskedelmi miniszterhez és ebben a következőket mondja: „Ez a szerződés valutá­ris szempontból, a kincstárra nézve nem elő­nyös és csakis abban az esetben volna jóvá­hagyandó, ha a Máv.-nak föltétlenül szüksége van rá és ezeket hazai forrásból beszerezni nem képes. A szóban levő szerződés drága árai­tól eltek­intve kedvezőtlen azért is, mert a zöid fizetési határidő igen nagy kockázat vál­lalását jelenti." Ezt az átiratot legális úton kaptam. Az áruszállítási szerződést egyébként ugyan­az a cég kötötte meg, mint a szerződést Csak két levelet adott a magyar állam. (Hegyes­halmy Lajos: „Ezzel árt az országnak!") Nem én ártok, a miniszter úr árt. Tessék az én ítéletemre bízni miniszter úr,­ hogy én mit tartok helyesnek az országra nézve. Emszt Sándor: Gorombáskodik! Fogja be a száját. Sándor Pál: Maga fogja be a száját (Óriási naary zaj.) Rakovszky elnök (Sándor Pálhoz): Ne mél­tóztassék ilyen kifejezéseket, használni, amely­lyel megsérti a minisztert mert kénytelen le­szek rend­reu­tasí­tani. — Sándor Pál: A minisz­ter úr mondta először,­ hogy én ártok az or­szágnak és én erre feleltem, hogy ő árt az or­szágnak. — Rakovszky elnök: A miniszter úr kijelentését nem hallottam. Ha mondotta, ak­kor őreá is vonatkozik, amit Sándor Pálnak mondtam. Sándor Pál: Ugyanabban az időben, amikor az Államvasút a szerződést megkötötte, a ma­gyar vasgyárak, közöttük a legnagyobbak, ugyanazokért az árukért 50%-kal olcsóbb árat fizettek. Ha nem tudna erről a miniszter úr, módjában van erről meggyőződni. (Hegyeshalmy Lajos: „És most is fogja szállítani?") A Ganz— Danubius-céggel kötött a Biedermann-cég 30%-kal olcsóbban, mint a Máv.-val (Óriási zaj. Fölkiáltások: „Ugyanazt az árut, ugyanazért az árért és hitelbe?") Nekem vé­gig kettett hallgatni a miniszter aprólékos kijelenté­seit. Nem járja, hogy nekem sem ad módot ilyen súlyos kijelentésemre, amelyet bizonyítani akarok, hogy az Államvasút 50%-kal drágábban fizet, mint a magáncég. Rassay Károly: Ha igaza van, akkor ez csakugyan nem járja. Sárnlor Pál: Én meggyőződtem, hogy igen. Vonatkozik ez a szerződés ugyanarra a cikkre, ugyanabban az időben. Azt nem tudom, hogy készpénzre vagy hitelezésre, de ha készpénz is, szabad-e a magyar államnak hitelben 50%-kal drágábban vásárolni, mint bármely magyar cégnek készpénzért? Ha ezt az állításomat amelyet most tettem, nem tudnám igazolni, le­vonom a konzekvenciákat és nem fogok többé ezen a helyen ülni. (Meskó Zoltán: »Átmegy a keresztény pártba." — Nagy derültség.) A képviselő urak tréfálhatnak. Nekem ebben az ügyben semmi kedvem sincs tréfálni- Én csak az ország érdekében beszélek. Egy szóval sem említettem sem panamát, sem mást, csak azt mondtam, hogy fedéren és nem hozzáértően kezelik a dolgokat Lehetetlen, hogy belemen­jünk ilyen rizikóba, mert az ország lakossága az ilyen üzleteket a legjobb akarattal sem tudja megfizetni. Kérem, méltóztassék elren­delni, hogy azok az üzletek, amelyeket a Bie­dermann-cég sok százmillióra kötött a Máv­­aral, megvizsgáltassanak Ez nem az én ideám. Ennek előterjesztésére is fölkértek engem-Önök fognak dönteni. Én azonban nem enged­hetem meg magamnak azt a luxnak hogy ezt a választ tudomásul vegyem. A miniszter válaszát elfogadják... Korányi Frigyes személyes kérdésben szólal föl és a következőket jelenti ki:­­•­ Én, mint pénzügyminiszter elleneztem a külföldi vételt és rossz valutájú kölcsön fölvé­telét nem tartottam jó üzletnek. De hogy a Máv.-nak kellett-e az anyag és itthon be lehe­tett-e szerezni, annak megállapítása nem tar­tozott az én hatáskörömbe. Homonnay Tu­xidar szinté­n személyes kér­désben szólalt föl. Utána Hegyeshalmy keres­kedelemügyi miniszter beszélt még egyszer. Mindent föntart, amit válaszában kijelentett A múltkor azt mondotta, hogy a kormány sza­bad folyást engedett a Biedermann-féle szállí­tás tárgyalásának addig, amíg a tisztviselők becsületért nem bántottak. (Fölkiál­tások a Ház baloldalán: „Előír volt, ne foglalkozzék ilyen részletesen!" — Elnök. ..Kérem, a vita nagyon széles mederben folyik, így mi nem tudunk végezni.") Hegyeshalmy pár percig­ gondol­kozott és a következőket mondotta: A képvi­selő úr nagyokat szokott mondani de bizonyí­tani nem tud semmit. Ezzel hirtelen leült. A válaszát tudomásul vették. Rövid szünet után, délután­­14 órakor, át­tértek az interpelláción el­őterjesztésére. Ezek során, a többi között, gróf Széchenyi Viktor a hadifoglyokról interpellált. Azt kér­dezte, hogy mit hajlandó tenni a kormány az oroszországi hadifoglyok érdekében. Gr­atz külügyminiszter válaszában kijelen­tette, hogy a kormány egyáltalán nem idegen­gedik a magyar hadifoglyok hazaszállításától, attól való félelemben, hotgy az oroszországi hadifoglyok bolsevista szellemet hoznak­ Az oroszországi hadifoglyok, iránt­ a kormány szeretetet érez, nem gy­anakodást és hogy a hazaszállítási akció még nem fejeződött be, az nem a kormányon múlott Az orosz kor­mány a magyar hadifogoly-tiszteket külön táborba gyűjtötte... (Benkő Gábor: „Túszo­kat kell fogni!") A kormány a magyar hadi­foglyok érdekében jelenleg is tárgyal az orosz megbízottal, Litvinoval. Nehézséget okoz a hazaszállításnál, hogy egy hadifogoly haza­szállítása 60.000 koronába kerül, az összeseké 600 millió korona költséggel járna. Amerikai ju­ékonysász némileg megkönnyítette a haza­szállítást. Akadály az orosz vasutak rossz tel­jesítőképessége is. Az osztrák és német hadi­foglyok hazaszállításával megbízottak gondja kiterjed a magyarok gyámolítására is. Felvi­lágosítást adott az oroszországi hadifogoly­táborokban levő viszonyokról és kijelentette, hogy a kormány mindent el fog követni ez­után is a hadifoglyok hazaszállítása érdeké­ben. — A választ tudomásul vették Meg kell szüntetni a monopóliumokat! Sándor Pál a sziléziai szénbehozatalt és Stern Samu monopolszerű vállalatait tette szóvá. A monopol­isz­ti­kus üzleteket meg kell szüntetni, mert különben nem lesz konszolidáció. A Mező­gazdák Szövetkezetének 3000 vagonos szénszál­lítási üzletével foglalkozván, az adatok fölsoro­lásával arra a megállapításra jut hogy minden vagon szén után 10.535 korona illetéktelen ke­zekbe került Ez 3000 vagonnál három milliárd kárt jelent a­ mezőgazdasági iparra. Fölhívta a kereskedelmi minisztert vizsgálja meg ezt az ügyet Interpellációjának, másik tárgya: a ka­tonai konfekció szállítások, amelyeket egy mnono­polisztikus vállalkozásnak biztosítottak. Ebben a vállalatban benne van a ,,Hangya", a Keres­kedelmi Bank, Köztisztviselők Fogyasztási Szö­vetkezete és a „Hangya" textil-osztálya, to­vábbá Stern Samu (A sokorópátkai közbeszólt: „Önnek a „Hangya" fái!") Ezzel szemben egész sor textil gyárat mellőztek a szállításaiknál. Tiltakozik ez újabb monopólium ellen, amely nem felel meg a pénzügyminiszter által hirde­tett elveknek. (Zaj.) Stern Samu üzleteire térve át, kijelentette, hogy Stern valóságos élelme­zési diktátor, ő az oka a nagy drágaságnak Stern a közélelmezési minisztériumban telj­hatalommal intézi a tojás- s barom­fi ügyeket.. (Patacsi Dénes: „Stern Samu és a liberalizmus egyet jelentenek!") Stern a liberális érában nagyon kicsi volt! Ő most az összes élelmezési nagyvállalatok feje és mozgatója. Vázolta ez­után Sternnek a közélelmezés szempontjából káros, árdrágító működését amelybe nagyon sok kiskereskedőt is bevont Vass közélelmezési miniszter Sándor inter­pellációjára nyomban válaszolt Kétségbe­vonja, hogy Stern oly nagy hatalmasság volna a közélelmezés terén, mint aminőnek Sándor Pál föltüntette Megdöbbentő az a kép, amely Sándor Pál előadásából a kapitalista rendszer­ről eléje tárul. A liberális gazdasági rendszer volt az oka, hogy olyan nagyságok kinőhettek, mint Stern Samu. Tény, hogy Stern fontos sze­reppel bír a közélelmezés terén, miután hűtő­háza van, amelyre égető szüksége van az élel­mezésnek... (Gaál Gaszton: „Hát azt nem le­het lefoglalni?!" — Nagy zaj a kisgazdáknál. Felkiáltások. Csak a gabonát lehet lefoglalni!") NÉPSZAVA Budapest, 1921 február 25. péntek. Ava 2 korona A Sándor Pál sürgette szabad forgalom a gaz­dák kiuzsorázását jelentené... (Gaál Gaszton: „Mesebeszéd!" — Zaj a kereszténypárton. Egy papképviselő Gaál felé kiált mire az vissza­vág. ..Ehhez én jobban értek! Te a m­ediká­láshoz értesz!") Fejtegette a miniszter a szabad exportforgalom hátrányait nemzetgazdasági szempontból, majd megjegyezte, hogy ha sza­bad­ gabonaforgalom volna, februárban már nem volna kenyerünk. ("Nagy zaj és tiltakozás a kisgazdák soraiban.) Sorra vette ezután azo­kat az üzleteket amelyeket Sándor Pál kifogá­solt s amelyekben Stern Samu résztvett és bi­zonyitani próbálta hogy amennyiben ezekhez az üzletekhez a közélelmezési minisztériumnak köze volt a minisztériumot as a szempont ve­zette, hogy a szűkölködő lakosokat olcsó élelmi­szerhez juttassa. Ilyenek voltak az olcsó zsír-és tojásakciók Lehet hogy Sándor Pált oly érdekeltség háttérbe szorítása indította az in­terpellációra, amely szemben állott Stern Sa­muval az üzleti életben. — Sándor Pál meg­jegyezte, hogy őt interpellációjában semmi­féle üzleti csoport érdeke nem vezette. — A közélelmezési miniszter válaszát tudomásul vették. Szilágyi Lajos és Hornyánszky Zoltán inter­pellációja után az elnök az ülést este 17 óra­kor bezárta. Ch­eléülás, a páe-rofe fcSstttt. - SSoaElriós Bsoimsären fi atwkstawals. (Bécs, február 23.) A „Neue Freie Presse" jelenti Berlinből. A porosz országgyűlési vá­lasztások eredménye csaknem teljesen ismere­tes. A legerősebb párt a többségi szociál­demokratáké 113 mandátummal, második he­lyen áll a centrum 90, utánuk következnek a német nemzetiek 73 és a német néppárt 57. A demokratáknak 26 mandátumuk van, kevesebb mint a kommunistáknak, akiket 30 tagjuk fog a parlamentben képviselni A centrumból, a demokratákból és többségi szocialistákból álló, eddigi porosz kormánykoalíciónak az új országgyűlésen 229 mandá­tuma lesz, szemben áll vele a jobb és baloldali ellenzék összesen 192 mandátummal. Mindennek ellenére politi­kai körökben az a fölfogás uralkodik, hogy Poroszországban újjá kell alakítani a kor­mányt, amit nyomon követne a birodalmi kor­mány újjáalakítása. („M. T. I.") ((Berlin, február 23.) A szociáldemokrata vezető férfiakkal tegnap tárgyaltak arról hogy a német, birodalomban és Poroszország­ban mint alakítsanak egységes koalíciót. A „Vossische Zeitung" közlése szerint a szociál­demokraták, úgy látszik, elvileg már nem uta­sítják el kereken a koalícióiba való belépés gondolatát még akkor sem, ha a német nép­párt szintén részt vesz benne. A belépésre azonban csak bizonyos feltételekkel hajlan­­dók. A tegnapi­ tárgyalásoknak még eddig nem volt eanlízésre méltó eredményük Mind­ezek ellenére azonban a szélesebb alapon való kormányalakítás kilátásai kedvezők. A Vor­wärts közlése szerin­t még semmit sem lehet mondani a szociáldemokraták végleges állás­foglalása felől, minthogy az egyetlen illetékes párt a szociáldemokrata országgyűlési frak­ció nem ült össze. („M. T. I") (Berlin, február 22.) Az országos választási vezetőség adatai szerint a parlamenti csopor­tok számaránya a következő: többségi szociál­demokraták 111 mandátum (ezelőtt 145), cen­trum 83 (ezelőtt 94), demokraták 25 (ezelőtt­­ 65), német nemzetiek 73 (ezelőtt 50), független szocialisták 28 (ezelőtt 23), német néppárt 5( ezelőtt 25), kommunisták 30 (azelőtt 0), gazda­sági párt 2 (ezelőtt 0), welfeik és schleswig­hol­steiniek 6 (ezelőtt 4). Az összes mandátu­mok száma eszerint 414 (ezelőtt 402). Ehhez azonban még nincsenek hozzászámítva a felsősziléziai mandátumok („M. T. L") " Az utódállamok értekezlete. A „Petit Pari­sien" írja: Úgy látszik, végleges a megállapo­dás, hogy a portorosei értekezletet március 15-én kezdik meg. Az értekezleten nemcsak a® egykori osztrák-magyar monarchia utód­államai de a főbb szövetséges nagyhatalmak is képviselve lesznek. Az értekezlet tárgya elsősorban az a kérdés, mikép lehet a Duna­medencében helyreállítani azokat a gazdasági kapcsolatokat, amelyeket a politikai események széttéptek. Tárgyalni fognak sorrendben a va­sutakról, a posta- és táviróforgal­omról, a szénről és a szénkészletek elosztásáról, végül az árucsere általános fokozásáról. Az értekez­let tehát nem szorítkozik kizáróan arra, hogy Au­sztria jelenlegi helyzetén segítsen, hanem föl fogja ölelni Középeurópa egész problémá­ját és iparkodni fog mindenütt a kölcsönös el­zárkózás helyébe a kölcsönös segítséget ik­tatni. (JVL T. I.") Az oroszok aláírják az angol-orosz kereskee­delmi szerződést Londonból jelenti a Reuter­iroda. A „Daily Chronicle" jelenti Rigából. A szovjet karmmány Kraszint felhatalmazta arra, hogy aláírja az angol-orosz kereskedelmi szer­ződést („M. T. L")

Next