Népszava, 1921. július (49. évfolyam, 142–168. sz.)

1921-07-01 / 142. szám

l&íl Julius . közönség! Fehérváron négy zsidó ment a püs­pöki palota alatt és én ezt­ tudom, mert hallot­tam valakitől, aki mögöttük ment és jött mö­göttük egy rikkancs, aki azt kiáltotta: „Új Lap , „Új Nemzedék", „Nemzeti Újság" és az egyik azt mondotta: Ne kiabálj, fiam, tisztességes zsidó keresz­tény újságot nero vesz! Mélyen tisztelt keresztény közönség! Értik a szót, a sajtótörvény a­z én zsebem, az én adóm, a sajtótörvény az én tisztességes hűségem, hogy egyetlenegy fillért sem adok annak, aki megmérgezi lelkemet. Éljen az egységes front, hallom mindenütt Ki kell állni az egységes frontra, meg kell állni a helyünket és az, egységes fronton folyton a nagy ellenséget kell látni. Nemcsak Magyar­országon ellenség a zsidó liberalizmus, hanem frontokban áll az egész világon a szociáldemo­krácia, amely okvetlen­ü­l a kommunizmus sáto­rában ül (! ! !) és okvetlenül a magántulajdont tagadja. Kell neki tagadnia a magántulajdont hirdető erkölcsi irányzattal szemben. Frontban áll az egész hitetlenség, akár zsidó, akár nem, frontban áll és mi az egész világ harcát vívjuk, amikor a letört Magyarország területén a ke­resztény zászlót lobogtatjuk. Nekünk tudnunk­­kell, hogy mindenünkből ki akarnak minket forgatni, eszményeinkből, hitünkből, erköl­csünkből, nemzeti érzésünkből, ki akarják a gyékényt rántani a lábunk alól. Látják, hogy Mait csinálnak ezek az emberek a szabadság­jogokkal? Hát ki ne akarna közülünk szabad­ságjogokat? De a szabadságjog emeltyű, amely­lyel az egész jogrendet tönkre lehet tenni. Ilyen szabadság nem tett. Mit használ a szabadság?/ A szabadság forma, minden a tartalomtól fü­gg. Mi van a mai sajtószabadság formájában? Nézzék azt a mételyt, azt a destrukciót,, az utá­latot, nézzék azoknak a szegény kuli rabszol­gáknak verejtékét, amely ebben a sajtószabad­ságban ott rejlik, amely voltaképen mindnyá­junk malomköve. Ne beszéljünk sokat, hanem nézzünk a mi el­lenségeinkre. Nézzünk és legyünk meggyőződve, ha össze nem tartunk, ha megint, csak széthú­zunk, ha a keresztény nemzeti kurzus igazán csak­­kurzus lesz, ha a keresztény nemzeti lelke­sülés csak váz lesz, akkor húzzák meg a lélekharangot fölöttünk. Nem lesz már az a nagy föl­támadásnak zúgó harang­szava, hanem, a temetőbe indulásnak, a sirka­tételnek siró-jajgató harangszava. Mi eltemét­­kezni nem akarun, meghalni nem akarunk, azért a keresztény nemzeti front a mi programunk, a keresztény magyarság a mi ideálunk, a mi egyik erőtartalékunk a magyar keresztény nép, a falu, a másik a mi nemzeti érzésünk, a mi inspirációnk. Ha mi ezt érezzük, akkor hiszek egy hazában, hiszek egy isteni igazságban, hi­szek a magyar nép életrevalóságában. De az isteni, igazságosság sem használ nekünk, sőt kardját sújtja reánk, ha életre nem valóknak­­bizonyulunk. Hiszek a magyar hazában, a ma­gyar nemzet életrevalóságában. A keresztény nemzeti egyesülés pártja ezt akarja. Álljunk a frontra, mienk lesz, ha szenvedé­sek, ha véres harcok után is, a győzelem. * A S3pB5S nacionalisták gySzel­eaa!« — 6S©KisíciBaS58iápo3y4 6é3455s. — As Északámi-hatalmak m­agár­a Elhogyják Bas-ISg­ országot. (Bécs, junius 30.) A „Berliner Tageblatt" je­lenti Londonból. Londonban attól tartanak, hogy az Izmir­be nyomuló kemalisták vérfür­dőt rendeznek a lakosság­ között. A szövetsé­geik minden intézkedést megtesznek a lakos­­-.ús védelmére. Izmid volt mintegy az utolsó akadály a kemalisták ellen a Konstantiná­polyba való bevonulás előtt. („M. T. L") (London, június 30.) Harmsworth­ az alsóház­ban közölte, hogy a helyzet Izmid félszigetén bizonytalan. A görög haderő 27-én ürítette ki Izmid városát. A város állítólag lángokban áll. Az egész kerületben pánik uralkodik. Sok örmény és török menekül Konstantinápoly irányában. Attól tartanak, hogy mészárlásokra kerül a sor. Mindent megtettek arra nézve, hogy bármely részről megakadályozzák a kihá­gásokat. („M. T­­.") (Bécs, június 30.) A ..Petit, Párisien" közlése szerint Páris és London között tárgyalások folynak arról, milyen álláspontra helyezkedje­nek Görögországgal szemben a közvetítő aján­lat visszautasítása miatt. A lap állítólag úgy értesült, hogy Görögországhoz végleges, formá­lis figyelmeztetést intéznek és közlik vele, hogy ha ragaszkodik támadó magatartásához és újabb kalandokba bocsátkozik, a szövetségesek támogatására többé nem számíthat. („M.T.I.") (Athén, június 30. — Havas.) A június 28-iki hadi jelentés szerint a görög csapatok kiürítet­ték Ni­komédiát (Izmidet). („M. T. I.") (Páris, júni­us 30. — Havas.) A kisázsiai har­cok három pontra, mégpedig Izmitre, B.Asszara és Lsakra oszlanak meg. A törökök mindenütt sikereket érnek el. Megbízható forrásból meg­erősítik, hogy a görgök különösen Usoknál je­lentékes ír veszteségeket szenvedtek. A harma­dik hadosztályt szétugrasztották , és maradékait török lovasság üldözi. („M. T. L") NÉPSZAVA ingri f S^tsgmi@geE8a B a * * A­z uj sojSétSpwé»^ csak idslg­enes Jellegű­ lesz« — Tok­csíbvS Riem ragaszkodik a Sa^asOaS rncstsrsa teSárg^aSásához. — A „sajtóreform" a kisgazda páe­tfeara. — Saíftá­kamara a kormány által kinevezett tagokkal. Az igazságügyminiszter legszerencsétle­nebb javaslata, a sajtónovella tudvalevően még a kereszténypártban sem talált tetszésre s a párt csütörtökön este értekezleten tárta föl ebbeli,kifogásait Tomcsányi igazságügyminisz­ter előtt, aki Bethlen miniszterelnökkel és Rá­day belügyminiszterrel együtt hallgatta végig javaslatának­­kritikáját. A párt nevében Turi Béla és Lingauer Vibin terjesztették elő a ki­fogásokat, mindketten behatóan foglalkozván a novella részletes intézkedéseivel. Tomcsányi igazságügyminiszter nyomban válaszolt a kifo­gásokra s igyekezett azokat eloszlatni. Adta az engedékényt s kijelentette, hogy hajlandó hoz­zájárulni, hogy az új sajtótörvény érvénye ha­táridőhöz, egy évhez, esetleg félévhez legyen kötve, tehát ideiglenes jellegű legyen. Lényeges engedményeket tesz az egyetemleges felelősség kérdésében, valamint megfontolás tárgyává teszi az újságíró kamara létesítésének eszméjét, ha erre nézve megfelelő javaslattal szolgálnak a párt részéről. Elvben hozzájárult a párt óhajaihoz s hangoztatta, hogy azokat igyekszik majd a javaslatban is érvényre jut­tatni, de úgy, hogy a „javaslat lényege csorbát ne szenvedjen"... Hyen értelemben „átszöve­gezi" a javaslatot s az elől sem zárkózik el, hogy a nemzetgyűlés esetleg csak a nyári szünet után tárgyalja a novellát... A kormány tagjainak jelenlétét arra is föl­használták a képviselők, hogy kifejtsék állás­pontjukat a nemzetgyűlés őszi programja te­kintetében. A kereszténypártiak csak az eset­ben hajlandók a főrendiházi reformot tár­gyalni, ha előbb a kormány beterjeszti és letár­gyaltatja a közigazgatási reformra és a válasz­tójog reformjára vonatkozó javaslatokat. Az értekezletről a párt hivatalos kőnyoma­tosa a következő tudósítást adta ki: A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja csütörtökön este 6 órakor Andrássy Gyula gróf elnöklete mellett pártértekezletet tartott, ame­lyen a sajtójavaslatot tárgyalták. Turi Béla ismertette az értekezleten a sajtó­novell­áit. A felelősség kérdésénél megállapítja, hogy eddig szerzői, most pedig közzétételi fele­lősség van kidomborítva. Javasolja, hogy ne a felelős szerkesztő legyen köteles bizonyítani­­azt, hogy nincs része az inkriminált cikk közreadásában, hanem a szerző igazolja, ha volt része abban a felelős szerkesztőnek. Pro­ponálja, hogy minden sajtóközlemény a szerző Tievével jelenjen meg és minden olyan cikkért, amely nincs aláírva, feleljen a felelős szer­kesztő. Javasolja, hogy a rágalmazás és becsü­letsértés esetében tartassék fönn a fokozatos felelősség, minden államellenes tendenciájú cselekményben legyen a felelősség egyetemle­ges. Lingauer Albin szólal föl azután, aki han­goztatja, hogy a sajtókamara fölélilitása elke­rülhetetlen része a sajtóreformnak. Oly sajtó­kamarát sürget, amelyet a sajtóérdekeltségek kijelölése alapján a kormány által kinevezett tagok képezzenek. Kifogásolja az egyetemleges felelősséget és csatlakozik Turi propozíciójá­hoz. Javasolja, hogy ezen törvény érvényessége legyen időhöz kötve és hogy h­ a határozattal utasíttassék a kormány generális sajtó­javaslat f­elkészítésére, amely a parlamenti szünet után tárgyalható legyen. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy miniszter kijelenti, hogy a párt észrevételeit honorálni fogja és kéri, hogy a sajtókamarák fölállítá­sára vonatkozóan konkrét javaslatot tegyenek. A kormány is időlegesnek nevezi a sajtórefor­mot és a párt észrevételeit a bizottsági tárgya­lásokon fogja mérlegelni. A maga részéről nem köti magát a javaslat mostani tárgyalá­sához. Lingauer Albin és Bernolák Nándor minisz­ter rövid felszólalásai után Hall­er István in­dítványozta, hogy a sajtókamara ügyében ki­küldendő bizottság feltétlenül foglalkozzék az­zal is, hogy a névaláírás kötelező legyen. Lingauer ehhez hozzájárul és szeretné, ha a kamara igazolási eljárást is végezzen, hogy konkréten megállapítható legyen, hogy tulaj­donképen ki az ignácizó és ki nem. Gerencsér István azt proponálta, hogy a párt határozza el, hogy a kormány még ősz előtt, de legalább is őszi programjába vegye a megyei közigazgatás és a választójog reformját A párt ezt határozatilag ki is mondotta. ____ Ennek fölhívására azután a kormány jelen­levő tagjai tájékoztatták a pártot munka­programjukról. A sajtónovella ügye a kisgazdapártban is szóba került. Bottlik József indítványozta ugyanis, hogy a sajtó­javaslatot épp úgy, mint az ingatlan vagy­on váltsa,írot., augusztus köze­pén tárgyalja a nemzetgyűlés, a nyári szünetet pedig már a jövő héten kezdjék meg. Gaál Endre indítványozta, hogy a sajtónovella meg­szavazását­ ne tegyék pártkérdéssé. Bethlen mi­niszterelnök kijelentette, hogy a kormány ra­gaszkodik a sajtójavaslatnak még a szünet előtt leendő tárgyalásához, miután a cenzúrát rövi­desen meg akarja szüntetni, ennek azonban elő­feltétele az új sajtótörvény megalkotása. Kö­zölte, hogy a kormány legközelebb pártközi konferenciát hív össze, amelyen megállapodást igyekeznek létrehozni a sajtónovella kérdésé­ben. Többek felszólalása után a párt hozzájá­rult ahhoz, hogy a sajtónovellát a miniszterel­nök kívánságához képest még a szünet előtt le­tárgyalják. 3 A kisin­dik elfogadták az drlési és forgalmi adót * * Sa&Ufet etefit tárgyalják as­­sigatBarj vagyonwáttságot. Sgjfi á55asnS5Ckár. Csütörtökön este, a keresztény egyesüléssel egyidőben a kisgazdák is értekezletre jöttek össze és azon az őrlési és forgalmi adóval, va­lamint a nemzetgyűlés nyári szünetével fog­lalkoztak. Az őrlési és forgalmi adóról szóló pénzügy­miniszteri javaslathoz elsőnek Gaál Gaszton szólott hozzál, aki tudvalevően a kisgazdapárt szájaize szerint átdolgozta a javaslatot. Elmon­dotta, hogy Hegedűs Lóránt nagyon „megér­tően" viselkedett a párt követeléseivel szemben és mentesíteni fogja a gazdákat a zaklatások­tól, az ő tervezetében foglaltakat pedig nagy­részt magáévá tette. Végül az őrtési adónak 5%-ról 4%-ra való leszállítását kérte. Kálmán István sokalta azokat a terheket, amiket a ja­vaslat szerinte a gazdatársadalomra hárít, Bottlik József hasonlóképen úgy az állat­for­galmi, mint az őrlési adónak leszállítását kérte. Négyessy László azt az ötletet vetette föl, hogy azt az összeget, amit a miniszter ebből az adó­ból akar kihozni, szét kell osztani az összes bir­tokok között és mindazokat megterhelni a nál­juk eső összeggel. Temesváry Imre fölpana­szolta, hogy a kereskedelmi malmok renitens­kednek és kevesebb gabonát szolgáltatnak be, mint amennyire képesek volnának. A kor­mánynak ügyelnie kell, hogy a kereskedelmi malmok is teljesítsék kötelességüket. Mayer földm­űvelésü­gyi államtitkár azt válaszolta, hogy a kormány szorítani fogja a kereskedelmi malmokat a szükséges gabona beszolgáltatá­sára. Vasady-Balogh György arról beszélt, hogy a mezőgazdasági munkásokat mentesíteni kell az őrlési és forgalmi adó alól, mivel nekik föl­tétlenül szükségük van arra a gabonára, amit családjuk részére nehéz munkával megkeres-Hegedű­s pénzügyminiszter hosszabb beszéde­i­ben reflektált az elhangzott beszédekre. Nem híve ő se az őrlési forgalmi adónak, ámde a trianoni békeszerződés értelmében Magyaror­szágnak is legalább olyan adókat kell vállalni, mint a győztes államoknak és a környező orszá­goknak. A kisgazdák kifogása nem áll meg, hogy a pénzintézetézetekkel szemben kímélete­sen járt­ el, mert azokat sokkal súlyosabb adók­kal rótta meg, mint az antant-hatalmak saját bankjaikat. Annak idején egy májusi miniszter­tanácson nagyatádi Szabóval és Mayer János­sal a szabad forgalom mellett foglalt állást, szemben a többi miniszterekkel, de azzal a fel­tétellel, hogy a kormány garantálja a szabad forgalommal együtt a forgalmi adó keresztül­vitelét. Őrlési­ adó, bár más formában, de lénye­gében eddig is volt. Hajlandóságát fejezte ki hogy hozzájárul a mezőgazdasági munkások részére sürgetett kedvezményhez. A mente­se­t kiterjedni, olyan mezőgazdasági munkásokra akik saját hibájukon kívül maradtak ki az ava­tási munkálatokból. Keresni fogja a módját, hogy a mezőgazdasági munkások őrlési adóját az állampénztárak visszafizessék, ha igazolni tudják, hogy mezőgazdasági munkáss­ok, csa­ládjuk részére őröltek és hogy az avatási mun­kából önhibájukon kívül maradtak ki. A pénzügyminiszter nagyon heves hangon beszélt, látszott, hogy a végletekig exponálja magát ezért az adóért és nem honorálja a kis­gazdák önös kifogásait. Amikor az eg­yik fiatal kisgazdapárti képviselő aggályoskodott, hogy hogyan menjenek ők ilyen­ súlyos adóval a választók elé, Hegedűs mérgesen ráförmedt: ,,Hát akkor legyen ön a pénzügyiminiszter!" Azzal fejezte be beszédét, hogy ha a párt nem fogadja el a javaslatot, akkor rögtön távozik a miniszteri székből... A párt ezután a pénzügyminiszter javaslatát, Vasady-Balogh és Gaál Gaszton indítványával Kisgazdapárti tesz o­bs!»

Next