Népszava, 1921. július (49. évfolyam, 142–168. sz.)
1921-07-01 / 142. szám
l&íl Julius . közönség! Fehérváron négy zsidó ment a püspöki palota alatt és én ezt tudom, mert hallottam valakitől, aki mögöttük ment és jött mögöttük egy rikkancs, aki azt kiáltotta: „Új Lap , „Új Nemzedék", „Nemzeti Újság" és az egyik azt mondotta: Ne kiabálj, fiam, tisztességes zsidó keresztény újságot nero vesz! Mélyen tisztelt keresztény közönség! Értik a szót, a sajtótörvény az én zsebem, az én adóm, a sajtótörvény az én tisztességes hűségem, hogy egyetlenegy fillért sem adok annak, aki megmérgezi lelkemet. Éljen az egységes front, hallom mindenütt Ki kell állni az egységes frontra, meg kell állni a helyünket és az, egységes fronton folyton a nagy ellenséget kell látni. Nemcsak Magyarországon ellenség a zsidó liberalizmus, hanem frontokban áll az egész világon a szociáldemokrácia, amely okvetlenül a kommunizmus sátorában ül (! ! !) és okvetlenül a magántulajdont tagadja. Kell neki tagadnia a magántulajdont hirdető erkölcsi irányzattal szemben. Frontban áll az egész hitetlenség, akár zsidó, akár nem, frontban áll és mi az egész világ harcát vívjuk, amikor a letört Magyarország területén a keresztény zászlót lobogtatjuk. Nekünk tudnunkkell, hogy mindenünkből ki akarnak minket forgatni, eszményeinkből, hitünkből, erkölcsünkből, nemzeti érzésünkből, ki akarják a gyékényt rántani a lábunk alól. Látják, hogy Mait csinálnak ezek az emberek a szabadságjogokkal? Hát ki ne akarna közülünk szabadságjogokat? De a szabadságjog emeltyű, amelylyel az egész jogrendet tönkre lehet tenni. Ilyen szabadság nem tett. Mit használ a szabadság?/ A szabadság forma, minden a tartalomtól függ. Mi van a mai sajtószabadság formájában? Nézzék azt a mételyt, azt a destrukciót,, az utálatot, nézzék azoknak a szegény kuli rabszolgáknak verejtékét, amely ebben a sajtószabadságban ott rejlik, amely voltaképen mindnyájunk malomköve. Ne beszéljünk sokat, hanem nézzünk a mi ellenségeinkre. Nézzünk és legyünk meggyőződve, ha össze nem tartunk, ha megint, csak széthúzunk, ha a keresztény nemzeti kurzus igazán csakkurzus lesz, ha a keresztény nemzeti lelkesülés csak váz lesz, akkor húzzák meg a lélekharangot fölöttünk. Nem lesz már az a nagy föltámadásnak zúgó harangszava, hanem, a temetőbe indulásnak, a sirkatételnek siró-jajgató harangszava. Mi eltemétkezni nem akarun, meghalni nem akarunk, azért a keresztény nemzeti front a mi programunk, a keresztény magyarság a mi ideálunk, a mi egyik erőtartalékunk a magyar keresztény nép, a falu, a másik a mi nemzeti érzésünk, a mi inspirációnk. Ha mi ezt érezzük, akkor hiszek egy hazában, hiszek egy isteni igazságban, hiszek a magyar nép életrevalóságában. De az isteni, igazságosság sem használ nekünk, sőt kardját sújtja reánk, ha életre nem valóknakbizonyulunk. Hiszek a magyar hazában, a magyar nemzet életrevalóságában. A keresztény nemzeti egyesülés pártja ezt akarja. Álljunk a frontra, mienk lesz, ha szenvedések, ha véres harcok után is, a győzelem. * A S3pB5S nacionalisták gySzeleaa!« — 6S©KisíciBaS58iápo3y4 6é3455s. — As Északámi-hatalmak magára Elhogyják Bas-ISg országot. (Bécs, junius 30.) A „Berliner Tageblatt" jelenti Londonból. Londonban attól tartanak, hogy az Izmirbe nyomuló kemalisták vérfürdőt rendeznek a lakosság között. A szövetségeik minden intézkedést megtesznek a lakos-.ús védelmére. Izmid volt mintegy az utolsó akadály a kemalisták ellen a Konstantinápolyba való bevonulás előtt. („M. T. L") (London, június 30.) Harmsworth az alsóházban közölte, hogy a helyzet Izmid félszigetén bizonytalan. A görög haderő 27-én ürítette ki Izmid városát. A város állítólag lángokban áll. Az egész kerületben pánik uralkodik. Sok örmény és török menekül Konstantinápoly irányában. Attól tartanak, hogy mészárlásokra kerül a sor. Mindent megtettek arra nézve, hogy bármely részről megakadályozzák a kihágásokat. („M. T.") (Bécs, június 30.) A ..Petit, Párisien" közlése szerint Páris és London között tárgyalások folynak arról, milyen álláspontra helyezkedjenek Görögországgal szemben a közvetítő ajánlat visszautasítása miatt. A lap állítólag úgy értesült, hogy Görögországhoz végleges, formális figyelmeztetést intéznek és közlik vele, hogy ha ragaszkodik támadó magatartásához és újabb kalandokba bocsátkozik, a szövetségesek támogatására többé nem számíthat. („M.T.I.") (Athén, június 30. — Havas.) A június 28-iki hadi jelentés szerint a görög csapatok kiürítették Nikomédiát (Izmidet). („M. T. I.") (Páris, június 30. — Havas.) A kisázsiai harcok három pontra, mégpedig Izmitre, B.Asszara és Lsakra oszlanak meg. A törökök mindenütt sikereket érnek el. Megbízható forrásból megerősítik, hogy a görgök különösen Usoknál jelentékes ír veszteségeket szenvedtek. A harmadik hadosztályt szétugrasztották , és maradékait török lovasság üldözi. („M. T. L") NÉPSZAVA ingri f S^tsgmi@geE8a B a * * Az uj sojSétSpwé»^ csak idslgenes Jellegű lesz« — TokcsíbvS Riem ragaszkodik a Sa^asOaS rncstsrsa teSárg^aSásához. — A „sajtóreform" a kisgazda páetfeara. — Saíftákamara a kormány által kinevezett tagokkal. Az igazságügyminiszter legszerencsétlenebb javaslata, a sajtónovella tudvalevően még a kereszténypártban sem talált tetszésre s a párt csütörtökön este értekezleten tárta föl ebbeli,kifogásait Tomcsányi igazságügyminiszter előtt, aki Bethlen miniszterelnökkel és Ráday belügyminiszterrel együtt hallgatta végig javaslatánakkritikáját. A párt nevében Turi Béla és Lingauer Vibin terjesztették elő a kifogásokat, mindketten behatóan foglalkozván a novella részletes intézkedéseivel. Tomcsányi igazságügyminiszter nyomban válaszolt a kifogásokra s igyekezett azokat eloszlatni. Adta az engedékényt s kijelentette, hogy hajlandó hozzájárulni, hogy az új sajtótörvény érvénye határidőhöz, egy évhez, esetleg félévhez legyen kötve, tehát ideiglenes jellegű legyen. Lényeges engedményeket tesz az egyetemleges felelősség kérdésében, valamint megfontolás tárgyává teszi az újságíró kamara létesítésének eszméjét, ha erre nézve megfelelő javaslattal szolgálnak a párt részéről. Elvben hozzájárult a párt óhajaihoz s hangoztatta, hogy azokat igyekszik majd a javaslatban is érvényre juttatni, de úgy, hogy a „javaslat lényege csorbát ne szenvedjen"... Hyen értelemben „átszövegezi" a javaslatot s az elől sem zárkózik el, hogy a nemzetgyűlés esetleg csak a nyári szünet után tárgyalja a novellát... A kormány tagjainak jelenlétét arra is fölhasználták a képviselők, hogy kifejtsék álláspontjukat a nemzetgyűlés őszi programja tekintetében. A kereszténypártiak csak az esetben hajlandók a főrendiházi reformot tárgyalni, ha előbb a kormány beterjeszti és letárgyaltatja a közigazgatási reformra és a választójog reformjára vonatkozó javaslatokat. Az értekezletről a párt hivatalos kőnyomatosa a következő tudósítást adta ki: A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja csütörtökön este 6 órakor Andrássy Gyula gróf elnöklete mellett pártértekezletet tartott, amelyen a sajtójavaslatot tárgyalták. Turi Béla ismertette az értekezleten a sajtónovelláit. A felelősség kérdésénél megállapítja, hogy eddig szerzői, most pedig közzétételi felelősség van kidomborítva. Javasolja, hogy ne a felelős szerkesztő legyen köteles bizonyítaniazt, hogy nincs része az inkriminált cikk közreadásában, hanem a szerző igazolja, ha volt része abban a felelős szerkesztőnek. Proponálja, hogy minden sajtóközlemény a szerző Tievével jelenjen meg és minden olyan cikkért, amely nincs aláírva, feleljen a felelős szerkesztő. Javasolja, hogy a rágalmazás és becsületsértés esetében tartassék fönn a fokozatos felelősség, minden államellenes tendenciájú cselekményben legyen a felelősség egyetemleges. Lingauer Albin szólal föl azután, aki hangoztatja, hogy a sajtókamara fölélilitása elkerülhetetlen része a sajtóreformnak. Oly sajtókamarát sürget, amelyet a sajtóérdekeltségek kijelölése alapján a kormány által kinevezett tagok képezzenek. Kifogásolja az egyetemleges felelősséget és csatlakozik Turi propozíciójához. Javasolja, hogy ezen törvény érvényessége legyen időhöz kötve és hogy h a határozattal utasíttassék a kormány generális sajtójavaslat felkészítésére, amely a parlamenti szünet után tárgyalható legyen. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy miniszter kijelenti, hogy a párt észrevételeit honorálni fogja és kéri, hogy a sajtókamarák fölállítására vonatkozóan konkrét javaslatot tegyenek. A kormány is időlegesnek nevezi a sajtóreformot és a párt észrevételeit a bizottsági tárgyalásokon fogja mérlegelni. A maga részéről nem köti magát a javaslat mostani tárgyalásához. Lingauer Albin és Bernolák Nándor miniszter rövid felszólalásai után Haller István indítványozta, hogy a sajtókamara ügyében kiküldendő bizottság feltétlenül foglalkozzék azzal is, hogy a névaláírás kötelező legyen. Lingauer ehhez hozzájárul és szeretné, ha a kamara igazolási eljárást is végezzen, hogy konkréten megállapítható legyen, hogy tulajdonképen ki az ignácizó és ki nem. Gerencsér István azt proponálta, hogy a párt határozza el, hogy a kormány még ősz előtt, de legalább is őszi programjába vegye a megyei közigazgatás és a választójog reformját A párt ezt határozatilag ki is mondotta. ____ Ennek fölhívására azután a kormány jelenlevő tagjai tájékoztatták a pártot munkaprogramjukról. A sajtónovella ügye a kisgazdapártban is szóba került. Bottlik József indítványozta ugyanis, hogy a sajtójavaslatot épp úgy, mint az ingatlan vagyon váltsa,írot., augusztus közepén tárgyalja a nemzetgyűlés, a nyári szünetet pedig már a jövő héten kezdjék meg. Gaál Endre indítványozta, hogy a sajtónovella megszavazását ne tegyék pártkérdéssé. Bethlen miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány ragaszkodik a sajtójavaslatnak még a szünet előtt leendő tárgyalásához, miután a cenzúrát rövidesen meg akarja szüntetni, ennek azonban előfeltétele az új sajtótörvény megalkotása. Közölte, hogy a kormány legközelebb pártközi konferenciát hív össze, amelyen megállapodást igyekeznek létrehozni a sajtónovella kérdésében. Többek felszólalása után a párt hozzájárult ahhoz, hogy a sajtónovellát a miniszterelnök kívánságához képest még a szünet előtt letárgyalják. 3 A kisindik elfogadták az drlési és forgalmi adót * * Sa&Ufet etefit tárgyalják assigatBarj vagyonwáttságot. Sgjfi á55asnS5Ckár. Csütörtökön este, a keresztény egyesüléssel egyidőben a kisgazdák is értekezletre jöttek össze és azon az őrlési és forgalmi adóval, valamint a nemzetgyűlés nyári szünetével foglalkoztak. Az őrlési és forgalmi adóról szóló pénzügyminiszteri javaslathoz elsőnek Gaál Gaszton szólott hozzál, aki tudvalevően a kisgazdapárt szájaize szerint átdolgozta a javaslatot. Elmondotta, hogy Hegedűs Lóránt nagyon „megértően" viselkedett a párt követeléseivel szemben és mentesíteni fogja a gazdákat a zaklatásoktól, az ő tervezetében foglaltakat pedig nagyrészt magáévá tette. Végül az őrtési adónak 5%-ról 4%-ra való leszállítását kérte. Kálmán István sokalta azokat a terheket, amiket a javaslat szerinte a gazdatársadalomra hárít, Bottlik József hasonlóképen úgy az állatforgalmi, mint az őrlési adónak leszállítását kérte. Négyessy László azt az ötletet vetette föl, hogy azt az összeget, amit a miniszter ebből az adóból akar kihozni, szét kell osztani az összes birtokok között és mindazokat megterhelni a náljuk eső összeggel. Temesváry Imre fölpanaszolta, hogy a kereskedelmi malmok renitenskednek és kevesebb gabonát szolgáltatnak be, mint amennyire képesek volnának. A kormánynak ügyelnie kell, hogy a kereskedelmi malmok is teljesítsék kötelességüket. Mayer földművelésügyi államtitkár azt válaszolta, hogy a kormány szorítani fogja a kereskedelmi malmokat a szükséges gabona beszolgáltatására. Vasady-Balogh György arról beszélt, hogy a mezőgazdasági munkásokat mentesíteni kell az őrlési és forgalmi adó alól, mivel nekik föltétlenül szükségük van arra a gabonára, amit családjuk részére nehéz munkával megkeres-Hegedűs pénzügyminiszter hosszabb beszédeiben reflektált az elhangzott beszédekre. Nem híve ő se az őrlési forgalmi adónak, ámde a trianoni békeszerződés értelmében Magyarországnak is legalább olyan adókat kell vállalni, mint a győztes államoknak és a környező országoknak. A kisgazdák kifogása nem áll meg, hogy a pénzintézetézetekkel szemben kíméletesen járt el, mert azokat sokkal súlyosabb adókkal rótta meg, mint az antant-hatalmak saját bankjaikat. Annak idején egy májusi minisztertanácson nagyatádi Szabóval és Mayer Jánossal a szabad forgalom mellett foglalt állást, szemben a többi miniszterekkel, de azzal a feltétellel, hogy a kormány garantálja a szabad forgalommal együtt a forgalmi adó keresztülvitelét. Őrlési adó, bár más formában, de lényegében eddig is volt. Hajlandóságát fejezte ki hogy hozzájárul a mezőgazdasági munkások részére sürgetett kedvezményhez. A menteset kiterjedni, olyan mezőgazdasági munkásokra akik saját hibájukon kívül maradtak ki az avatási munkálatokból. Keresni fogja a módját, hogy a mezőgazdasági munkások őrlési adóját az állampénztárak visszafizessék, ha igazolni tudják, hogy mezőgazdasági munkássok, családjuk részére őröltek és hogy az avatási munkából önhibájukon kívül maradtak ki. A pénzügyminiszter nagyon heves hangon beszélt, látszott, hogy a végletekig exponálja magát ezért az adóért és nem honorálja a kisgazdák önös kifogásait. Amikor az egyik fiatal kisgazdapárti képviselő aggályoskodott, hogy hogyan menjenek ők ilyen súlyos adóval a választók elé, Hegedűs mérgesen ráförmedt: ,,Hát akkor legyen ön a pénzügyiminiszter!" Azzal fejezte be beszédét, hogy ha a párt nem fogadja el a javaslatot, akkor rögtön távozik a miniszteri székből... A párt ezután a pénzügyminiszter javaslatát, Vasady-Balogh és Gaál Gaszton indítványával Kisgazdapárti tesz obs!»