Népszava, 1921. szeptember (49. évfolyam, 193–217. sz.)

1921-09-01 / 193. szám

1921 szeptember 2. NÉPSZAVA . * * Tanácskozás a drágaság okairal: KrtegsssSiMCat és sríjS — g; kisgazdák fía55at»3 scsn akamalb — A Ezok­mány a kilátásban helyezte, hogy as eSitangzott (SMialSsoitat fixesembe wessi. & ss©ssále5enra3lipaft3 pá?! javaslata. A drágaság emelkedik, egyre emelkedik és maholnap a városi népességet és a vidéki nincsteleneket elnyeléssel fenyegeti. Agráror­szág „agrárdemokratáinak" bölcs kormányzása alatt eljutottunk a drágaság útján odáig, hogy maholnap a munkások és a fixiketés ki alkal­mazottak éhen fordulnak föl. Hónapok óta figyelmeztetjük a kormányzatot, hogy rossz vége lesz ennek. De hiába a figyelmeztetés. A kormány csak egy kötelességet ismer: teljesí­teni minden parancsát a falánk ,,agrárdemo­kratáknak", akik lelkiismeretlenül kihasznál­ják parlamenti erejüket és az egész ország né­pét szemérmetlenül odadobják az éhségnek, a kormány pedig nemcsak tűrte, hanem segítette is a kisgazdák eme „konstruktív" tevékenysé­gét. A panasz és a kétségbeesés hangja nem hatolt föl hozzá... azaz mégis. Legyünk igaz­ságosak. A kormány meghallotta az éhezők segélykiáltását és­­ ankétot hívott egybe a drágaság ügyében. Az ankét szerdán gyűlt egybe és gróf Bethlen miniszterelnök elnöklé­sével­ tanácskozott. A Szépszava s a csenlakosok saSságJ®. PSssnBiásaSs, 2 A kormány számára is elintéződött a drágaság kérdése ezzel az ankéttal. Nem is tett ígéretet Bethlen és igy nincs mit meg­tartani. A szociáldemokrata párt képviselője, Farkas István elvtárs fölszólalásában körvonalazta, mik a teendők. A fővá­ros javaslatai sem értek jobb sorsot. A tanács­kozásról egyébként a Magyar Távirati Iroda" a következő közlést adta ki: A drágaság meggátlásának ügyében a mi­niszterelnökségen szerdán délután az érdek­képviseleteknek és a főváros képviselőinek bevonásával ankét volt, amelyen a kormány részéről az elnöklő Bethlen István gróf mi­niszterelnökön kívül Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi, Szabó István földmivelés­ügyi, Bernolák Nándor népjóléti és Vass Jó­zsef vallás- és közoktatásügyi miniszterek jelentek meg. Az értekezleten előterjesztet­ték azokat a javaslatokat, amelyek az első­rendű közszükségleti cikkek k áránál mutat­kozó drágaság ellensúlyozását célozzák. A kormány kilátásba helyezte, hogy az elhang­zott fölszólalá­sokat és előterjesztéseket figye­lembe veszi és azokat a lehetőség szerint keresztül viszi. A szociáldemokrata párt javaslata. Farkas István elvtárs az apkóton a követke­zőkben foglalta össze a szociáldemokrata párt álláspontját: A drágaság emelkedése azokkal az intézkedésekkel áll kapcsolatban, amelyek a közélelmezés tekintetében történ­tek a kormány részéről. A drágaság lavináját a gabona­árak fölemelése indította meg. A h­áború kezdete óta ál­landóan az a jelenség mutatkozott, hogy valahányszor a gabona árát fölemelték, mindig maga után vonta nem­csak a legszükségesebb élelmicikkek árainak az emelke­dését, hanem az ipari cikkek árainak emelkedését is. Ezeket a szerzett tapasztalatokat nemhogy figyelembe nem vették, hanem ezzel ellentétes intézkedések tör­téntek és a kormány megvalósította a gazdák ama kívánságát, hogy a gabona és liszt árát nem várt mértékben fölemelte. E tekintetben az volt a jelszó, hogy a búzaárak föleme­lésével megjavítják a pénzünket, ámde a hüvelyes vete­ményekben és kapásnövényekben mutatkozó rossz termés ezt az egész számítást keresztül húzta és csak a drágaság, az árak emelkedése maradt meg és halad olyan ütemben fölfelé, amelynek következményei kiszámíthatatlanok. A gabonaárak emelését az a körülmény is elősegíti, hogy a kormány az ellátatlanok részére a tőzs­dén vásároltatja a Futurával a gabonát és ugyanitt vásárolnak a malmok is. A tőzsde 10—20 korona áremelkedéssel állandóan vezet. A burgonya a nyírségben a múlt évi kettő korona he­lyett 3.50, 3.50 koron­a kilogramonként. A babnak az ára m­ég egyszer annyi, mint a múlt évben volt, a tojás ára is duplájára emelkedett, a főzeléknemű­ek ára pedig a mun­kásember részére megfizethetetlen a gazdasági év kezde­tén. Paradicsomot, főzelékneműeket a munkásosztály és a kispolgársághoz tartozó rétegek télire elraktározni nem tudtak, mert az árak megfizethetetlenek. A drágaságot fokozzák a magas behozat­ali­­ vámok, a fogyasztási adók és a magas szállítási díjak. A cukor után már a gyárakban 38 koronát szed kilogramonként az állam és jellemző, hogy a krumplicukrot, amelyet rendes cukor helyett fogyasztanak, luxuscikké minősítették és külön 10 korona adóval rótták meg kilogramonként. A só után vám és csúés illetékekből­ kilogramonként 1 korona SG fillért szed be az állata. A kávé vámja 39 korona, a teáé­r 10 korona, a borsó 35 korona. Szeptember 1-én lép életbe a forgalmi adó, ami újból 1V1­%-kal megdrágítja a szükség­leti cikkeket és a kereskedelemben tudvalevően több kézen mennek át az áruk, minden egyes viszonylatban az 154% jelent­kezni fog, amelyet azután a fogyasztóval fizettetnek meg. A legnagyobb hibája a közélelmezési poli­tikának az, hogy az ellátatlanok számát szűk körre szorították és a fix fizetésű magdírtisztviselőket, kereskedelmi alkalma­zottakat, az ezen foglalkozási ágakban alkalmazott segéd­munkásokat és a kisiparosoknak és kiskereskedőknek olyan számottevő rétegét hagyták ki, akiknek keresete és jövedelme nem bírja el a szabad forgalmi gabona- és liszt­árakat. Ennek a széles néprétegnek vásárlóképtelensége olyan bajokat idézhet föl, amelyek ma még beláthatat­lanok. Mindenek­előtt ki kell bővíteni az ellátatlanok kategóriáját és ki kell terjeszteni ezt a magánalkalma­zottakra, a kisiparosokra és kispolgárságra, mert ezek a rétegek a szabad forgalomban szükségleteiket beszerezni nem tudják. Már most be kell szerezni­ a szükséges élelmiszerkészleteket, ha másként nem le­het, rekvirálás útján is. 1. Meg kell tiltani a vágóállat, zsír, szalonna, a gabona és liszt kivitelét. Meg kell tiltani a burgonya, a bab, a tojás, általában a főzelékneműek kivitelét. Az Erzberger-gyilkosság nemcsak megdöbbe­nést és felháborodás­t váltott ki a németországi szocialista pártokból, hanem újból ráterelte a figyelmet a köztársaság ellen irányuló nacio­nalista­ reakciós propaganda veszedelmeire. A köztársaság és a demokrácia megmentéséről van szó és úgy látszik, hogy a meggyilkolt Erziberger véres teteme fogja összekovácsolni a baloldali pártokat a közösen féltett demo­krácia mellé. A szociáldemokrata párt nem tűrheti tétlenül reakciós elemek garázdálkodá­sát. Ez a párt fölfogása és ennek ad kifejezést Otto Braun a Vorwärts vezércikkében is. Csak a gyors intézkedés — írja többek kö­zött Braun — kíméletlen könyörtelenségével lehet Németországot egy katasztrofális ha­tású polgárháborútól megmenteni. A helyzet hosszas mérlegelésére nincs idő. A szociál­demokrata párt órákig nem viselheti olyan politikáért a felelősséget, amely a köztársa­ság és a demokrácia védőit a nacionalista bérencek szabad prédájául hagyja. Lehetet­len, hogy szociáldemokrata belügyminiszter üljön a kormányban, amíg Bajorországban és Keletporoszországban a köztársaság alap­törvényein túlteszik magukat és amíg ezek a területek a reakciós közigazgatás segítsé­gével búvóhelyül szolgálhatnak a reakciós gonosztevőknek és nacionalista gyilkosok­nak. A kormány — amint erről már írtunk­­— erélyes intézkedéseket foganatosított a köztár­saság védelmére. Németország szervezeti­ mun­kássága türelmét vesztve fordul a gyilkossá­gokat szervező reakciós nacionalista csoportok ellen. A nagy városok­ban népes tüntetéseket rendeznek, amelyek hatalmas méretekben ed­dig még békésen folytak le. * Újabb távirataink ezek: A realizta sajíáját wiegrettílh hatvályozsák (Berlin, augusztus 31.) A birodalmi elnök rendelete alapján a birodalmi belügyminisz­ter Berlinben, Spandauban, Missbachban, Münchenben, Hamburgban és Stuttgartban 10 jobboldali lap megjelenését 11 napra betiltotta. („M. T. I.") E-357ssC15cl6sS­sussSes Se­cset a3a84. (Berlin, augusztus 31.) Azt a két embert, aki­ket Mannheimban letartóztattak, szabadon­bocsátoták, mert kiderült, hogy alaptalanul gyanúsítottá­k őket Erzberger meggyilkolásá­val. Közben megtalálták Hirsehfeld volt zász­lóst, akit az Erzberger ellen elkövetett régebbi merénylet miatt hosszabb börtönbüntetésre ítéltek. Hirsehfeld a rendőrségen kijelentette, hogy június végén a tett színhelyétől mintegy 35 kilométernyire, Calmbachban tartózkodott Minthogy Hirschfeld ellen gyam­okok szóla­nak, egyelőre őrizet alá vették. („M. T. I.") Jóa angol rajtó a gyilkosság nyomán tárataszt C-seiyzeSzSS. (London, augusztus 31.) A „Daily Chro­nicle" írja: Erzberger meggyilkolása Angliát 2. Szüntesse be a kormány a legszükségesebb élelmi­szerekre, így a cukorra is kivetett fogyasztási adók szedését és törölje a kincstári részesedés vámját. 3. Tegye lehetővé a legszükségesebb élelmiszerek be­hozatalát a vámok és a kincstári részesedés eltörlésével. 4. A legszükségesebb élelmiszerek szállításának fuvar­dija, így a tej szállításának fuvardija is szállíttassák le. Az áruuzsorát lehetetlenné kell tenni. Egymagukban ezek az intézkedések sem elégségesek arra, hogy a drágaságból származó bajok elviselhetők legyenek. A munkásosztály csak úgy tudja beszerezni, szük­ségleteit, ha megfelelő munkabéreket kap A munkabérek nem állnak arányban az élelmiszerek áraival és így azokat megfelelő arányban föl kell emelni. Az állam kormányzatának a feladata, hogy a munkabér emel­kedését az élelmiszerek áraival arányba hozza. Ez olyan szociális és közgazdasági feladat, amelyet ma már mind­en­hol elismernek, ahol a kormányzati politika a meglevő viszonyokkal számol. A kormány biztosítsa a munkások egyesü­lési és gyülekezési jogát. Biztosítsa azt, hogy a munkások önrendelkezésük súlyá­val béreiket javíthassák és a megdrágult életfeltételekkel arányba hozhassák. E tekintetben, ha szüksége mutatkozik, a kormány a vál­lalkozókat kényszerítse arra, hogy a fizetett munkabéreket az életszükségleti cikkek áraival arányba hozzák. Helytelen politikát követ a kormány azokkal az intézmé­nyekkel szemben, amelyek a közellátás terén működnek. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet a közellátás terén szociális feladatot teljesít, mert amíg egyrészt az ármérséklés politikáját követi, más­részt ez az intézmény látja el a munkások egy nagy­ részét és annak tevékenysége jelentőségteljes. Mégis ez ellen a szövetkezet ellen vizsgálat folyik, amely a szövetkezet mű­ködését akadályozza, holott ha komolyan vennék a köz­ellátás nagy problémáját, akkor inkább támogatni, nem akadályozni kellene ennek a szövetkezetnek­ a működését. pripm és szövetséges társait is súlyos probléma elé fogja állítani. A német kormány megtiltotta a köztársaságellenes tüntetéseket. A német kormány életképessége kemény próba előtt áll. Az antant-hatalm­aknak kétségtelen érdeke fűződik ahhoz, hogy fönmaradjon a Wirth­kormány, amely eddig igyekezett a májusban vállalt kötelezettségeknek eleget tenni. Semmi­féle más kormánytól nem várhatunk ilyen magatartást, legkevésbé Ludendorffnak és hí­veinek kormányától. A „Daily Mail" a követ­kezőket írja: A szövetségesek nem látnák szí­vesen, ha a Wirth-kormány helyébe naciona­listái­, vagy spartakisták kerülnének. A lap követeli, hogy szüntessék meg nyomban a szankciókat és vizsgálják mest újból, vájjon képesek-e a németek teljesíteni a rájuk háruló fizetéseket. A felsősziléziai kérdés megoldását sem szabad többé halogatni. („M. T. L") Tsintet­sck a köztársaság raseljei. (Berlin, augusztus 31.) A berlini munkásság és a köztársasági körök nagy tüntetése szerdán délután fei órakor volt a Luftgartenben és kör­nyékén. Berlin val­amennyi üzeméből, délután 2 óra felé megkezdődött a felvonulás a nagy tüntetésre. A szociáldemokraták felszólításokat bocsátottak ki, amelyekben fegyelmezett visel­kedésre szólították föl a munkásságot. A rend­őrség fegyveres készenléttel és drótakadállyal gondoskodott a rentföntartásról. A tüntetés, amelyen 100.000 embernél is több vett részt, teljesen nyugodtan és méltóságteljesen folyt le. Mindkét szocialista párt hívein és a kommu­nisták egy csoportján kívül a demokratikus szakszervezetek és a demokrata egyesületek tagjai is részt vettek a gyűlésen. A birodalmi köztársasági szövetség nevében báró Branden­stein, volt thüringiai miniszter, ideiglenes el­nök, fölszólította a szövetség tagjait, hogy teljes számban jelenjenek meg a tüntetésen és fölszólításának a tagok el­árat is tettek. Ugyanily tömegesen jelentek meg a német Windshorst-szövetségek birodalmi szervezetének tagjai is, kik közt a centrumpárti fiatalság fog­lal helyet. A testületek zászlóik alatt meneteltek. A szociáldemokraták ezúttal a vörös zászlón kívül a fekete-vörös-arany zászlót is vitték. A tüntetés csak félóráig tartott. A gyülekező he­lyen sok szónok beszélt, közöttük Wells Ottó, Braun Ottó, Fischer Richárd, Heylmann Kut­ner, Stróbl, Barth, a függetlenek részéről Crispien, Dittmann, Ledebour, Krille, dr. Ho­sen­feld és mások. A közúti vasúti forgalom nem szünetelt („M. T. I.") (Berlin, augusztus 31.) A szerdai köztársa­sági tüntetés az összes nagy városokban nagy méreteket öltött. Valamennyi h­irdetőoszlopon és a házak falán falragaszok jelentek meg, amelyek a lakosságot a tüntetésen való részvé­telre szólítják föl. A rendőrség tehetően nem fog mutatkozni. A rendf­en tartást az egyes pá­rtok magu­k látják el. A kommunista lapok behatóan figyelmeztetnek arra, hogy ezt az alkalmat ne használják föl­­puccskísérletekre vagy összeütközésekre. CAL T. L") Az Erzberger-gyilkosság hatása a né­met munkásságra. A specialista pártok egyesü­lnek a a macionanisS&k c!Desi. — köztársaság védelmében. — Efegy ISnteSísek 131 gyilkosS mag nem találtáis meg.

Next