Népszava, 1921. szeptember (49. évfolyam, 193–217. sz.)
1921-09-01 / 193. szám
1921 szeptember 2. NÉPSZAVA . * * Tanácskozás a drágaság okairal: KrtegsssSiMCat és sríjS — g; kisgazdák fía55at»3 scsn akamalb — A Ezokmány a kilátásban helyezte, hogy as eSitangzott (SMialSsoitat fixesembe wessi. & ss©ssále5enra3lipaft3 pá?! javaslata. A drágaság emelkedik, egyre emelkedik és maholnap a városi népességet és a vidéki nincsteleneket elnyeléssel fenyegeti. Agrárország „agrárdemokratáinak" bölcs kormányzása alatt eljutottunk a drágaság útján odáig, hogy maholnap a munkások és a fixiketés ki alkalmazottak éhen fordulnak föl. Hónapok óta figyelmeztetjük a kormányzatot, hogy rossz vége lesz ennek. De hiába a figyelmeztetés. A kormány csak egy kötelességet ismer: teljesíteni minden parancsát a falánk ,,agrárdemokratáknak", akik lelkiismeretlenül kihasználják parlamenti erejüket és az egész ország népét szemérmetlenül odadobják az éhségnek, a kormány pedig nemcsak tűrte, hanem segítette is a kisgazdák eme „konstruktív" tevékenységét. A panasz és a kétségbeesés hangja nem hatolt föl hozzá... azaz mégis. Legyünk igazságosak. A kormány meghallotta az éhezők segélykiáltását és ankétot hívott egybe a drágaság ügyében. Az ankét szerdán gyűlt egybe és gróf Bethlen miniszterelnök elnöklésével tanácskozott. A Szépszava s a csenlakosok saSságJ®. PSssnBiásaSs, 2 A kormány számára is elintéződött a drágaság kérdése ezzel az ankéttal. Nem is tett ígéretet Bethlen és igy nincs mit megtartani. A szociáldemokrata párt képviselője, Farkas István elvtárs fölszólalásában körvonalazta, mik a teendők. A főváros javaslatai sem értek jobb sorsot. A tanácskozásról egyébként a Magyar Távirati Iroda" a következő közlést adta ki: A drágaság meggátlásának ügyében a miniszterelnökségen szerdán délután az érdekképviseleteknek és a főváros képviselőinek bevonásával ankét volt, amelyen a kormány részéről az elnöklő Bethlen István gróf miniszterelnökön kívül Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi, Szabó István földmivelésügyi, Bernolák Nándor népjóléti és Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszterek jelentek meg. Az értekezleten előterjesztették azokat a javaslatokat, amelyek az elsőrendű közszükségleti cikkek k áránál mutatkozó drágaság ellensúlyozását célozzák. A kormány kilátásba helyezte, hogy az elhangzott fölszólalásokat és előterjesztéseket figyelembe veszi és azokat a lehetőség szerint keresztül viszi. A szociáldemokrata párt javaslata. Farkas István elvtárs az apkóton a következőkben foglalta össze a szociáldemokrata párt álláspontját: A drágaság emelkedése azokkal az intézkedésekkel áll kapcsolatban, amelyek a közélelmezés tekintetében történtek a kormány részéről. A drágaság lavináját a gabonaárak fölemelése indította meg. A háború kezdete óta állandóan az a jelenség mutatkozott, hogy valahányszor a gabona árát fölemelték, mindig maga után vonta nemcsak a legszükségesebb élelmicikkek árainak az emelkedését, hanem az ipari cikkek árainak emelkedését is. Ezeket a szerzett tapasztalatokat nemhogy figyelembe nem vették, hanem ezzel ellentétes intézkedések történtek és a kormány megvalósította a gazdák ama kívánságát, hogy a gabona és liszt árát nem várt mértékben fölemelte. E tekintetben az volt a jelszó, hogy a búzaárak fölemelésével megjavítják a pénzünket, ámde a hüvelyes veteményekben és kapásnövényekben mutatkozó rossz termés ezt az egész számítást keresztül húzta és csak a drágaság, az árak emelkedése maradt meg és halad olyan ütemben fölfelé, amelynek következményei kiszámíthatatlanok. A gabonaárak emelését az a körülmény is elősegíti, hogy a kormány az ellátatlanok részére a tőzsdén vásároltatja a Futurával a gabonát és ugyanitt vásárolnak a malmok is. A tőzsde 10—20 korona áremelkedéssel állandóan vezet. A burgonya a nyírségben a múlt évi kettő korona helyett 3.50, 3.50 korona kilogramonként. A babnak az ára még egyszer annyi, mint a múlt évben volt, a tojás ára is duplájára emelkedett, a főzelékneműek ára pedig a munkásember részére megfizethetetlen a gazdasági év kezdetén. Paradicsomot, főzelékneműeket a munkásosztály és a kispolgársághoz tartozó rétegek télire elraktározni nem tudtak, mert az árak megfizethetetlenek. A drágaságot fokozzák a magas behozatali vámok, a fogyasztási adók és a magas szállítási díjak. A cukor után már a gyárakban 38 koronát szed kilogramonként az állam és jellemző, hogy a krumplicukrot, amelyet rendes cukor helyett fogyasztanak, luxuscikké minősítették és külön 10 korona adóval rótták meg kilogramonként. A só után vám és csúés illetékekből kilogramonként 1 korona SG fillért szed be az állata. A kávé vámja 39 korona, a teáér 10 korona, a borsó 35 korona. Szeptember 1-én lép életbe a forgalmi adó, ami újból 1V1%-kal megdrágítja a szükségleti cikkeket és a kereskedelemben tudvalevően több kézen mennek át az áruk, minden egyes viszonylatban az 154% jelentkezni fog, amelyet azután a fogyasztóval fizettetnek meg. A legnagyobb hibája a közélelmezési politikának az, hogy az ellátatlanok számát szűk körre szorították és a fix fizetésű magdírtisztviselőket, kereskedelmi alkalmazottakat, az ezen foglalkozási ágakban alkalmazott segédmunkásokat és a kisiparosoknak és kiskereskedőknek olyan számottevő rétegét hagyták ki, akiknek keresete és jövedelme nem bírja el a szabad forgalmi gabona- és lisztárakat. Ennek a széles néprétegnek vásárlóképtelensége olyan bajokat idézhet föl, amelyek ma még beláthatatlanok. Mindenekelőtt ki kell bővíteni az ellátatlanok kategóriáját és ki kell terjeszteni ezt a magánalkalmazottakra, a kisiparosokra és kispolgárságra, mert ezek a rétegek a szabad forgalomban szükségleteiket beszerezni nem tudják. Már most be kell szerezni a szükséges élelmiszerkészleteket, ha másként nem lehet, rekvirálás útján is. 1. Meg kell tiltani a vágóállat, zsír, szalonna, a gabona és liszt kivitelét. Meg kell tiltani a burgonya, a bab, a tojás, általában a főzelékneműek kivitelét. Az Erzberger-gyilkosság nemcsak megdöbbenést és felháborodást váltott ki a németországi szocialista pártokból, hanem újból ráterelte a figyelmet a köztársaság ellen irányuló nacionalista reakciós propaganda veszedelmeire. A köztársaság és a demokrácia megmentéséről van szó és úgy látszik, hogy a meggyilkolt Erziberger véres teteme fogja összekovácsolni a baloldali pártokat a közösen féltett demokrácia mellé. A szociáldemokrata párt nem tűrheti tétlenül reakciós elemek garázdálkodását. Ez a párt fölfogása és ennek ad kifejezést Otto Braun a Vorwärts vezércikkében is. Csak a gyors intézkedés — írja többek között Braun — kíméletlen könyörtelenségével lehet Németországot egy katasztrofális hatású polgárháborútól megmenteni. A helyzet hosszas mérlegelésére nincs idő. A szociáldemokrata párt órákig nem viselheti olyan politikáért a felelősséget, amely a köztársaság és a demokrácia védőit a nacionalista bérencek szabad prédájául hagyja. Lehetetlen, hogy szociáldemokrata belügyminiszter üljön a kormányban, amíg Bajorországban és Keletporoszországban a köztársaság alaptörvényein túlteszik magukat és amíg ezek a területek a reakciós közigazgatás segítségével búvóhelyül szolgálhatnak a reakciós gonosztevőknek és nacionalista gyilkosoknak. A kormány — amint erről már írtunk— erélyes intézkedéseket foganatosított a köztársaság védelmére. Németország szervezeti munkássága türelmét vesztve fordul a gyilkosságokat szervező reakciós nacionalista csoportok ellen. A nagy városokban népes tüntetéseket rendeznek, amelyek hatalmas méretekben eddig még békésen folytak le. * Újabb távirataink ezek: A realizta sajíáját wiegrettílh hatvályozsák (Berlin, augusztus 31.) A birodalmi elnök rendelete alapján a birodalmi belügyminiszter Berlinben, Spandauban, Missbachban, Münchenben, Hamburgban és Stuttgartban 10 jobboldali lap megjelenését 11 napra betiltotta. („M. T. I.") E-357ssC15cl6sSsussSes Secset a3a84. (Berlin, augusztus 31.) Azt a két embert, akiket Mannheimban letartóztattak, szabadonbocsátoták, mert kiderült, hogy alaptalanul gyanúsították őket Erzberger meggyilkolásával. Közben megtalálták Hirsehfeld volt zászlóst, akit az Erzberger ellen elkövetett régebbi merénylet miatt hosszabb börtönbüntetésre ítéltek. Hirsehfeld a rendőrségen kijelentette, hogy június végén a tett színhelyétől mintegy 35 kilométernyire, Calmbachban tartózkodott Minthogy Hirschfeld ellen gyamokok szólanak, egyelőre őrizet alá vették. („M. T. I.") Jóa angol rajtó a gyilkosság nyomán tárataszt C-seiyzeSzSS. (London, augusztus 31.) A „Daily Chronicle" írja: Erzberger meggyilkolása Angliát 2. Szüntesse be a kormány a legszükségesebb élelmiszerekre, így a cukorra is kivetett fogyasztási adók szedését és törölje a kincstári részesedés vámját. 3. Tegye lehetővé a legszükségesebb élelmiszerek behozatalát a vámok és a kincstári részesedés eltörlésével. 4. A legszükségesebb élelmiszerek szállításának fuvardija, így a tej szállításának fuvardija is szállíttassák le. Az áruuzsorát lehetetlenné kell tenni. Egymagukban ezek az intézkedések sem elégségesek arra, hogy a drágaságból származó bajok elviselhetők legyenek. A munkásosztály csak úgy tudja beszerezni, szükségleteit, ha megfelelő munkabéreket kap A munkabérek nem állnak arányban az élelmiszerek áraival és így azokat megfelelő arányban föl kell emelni. Az állam kormányzatának a feladata, hogy a munkabér emelkedését az élelmiszerek áraival arányba hozza. Ez olyan szociális és közgazdasági feladat, amelyet ma már mindenhol elismernek, ahol a kormányzati politika a meglevő viszonyokkal számol. A kormány biztosítsa a munkások egyesülési és gyülekezési jogát. Biztosítsa azt, hogy a munkások önrendelkezésük súlyával béreiket javíthassák és a megdrágult életfeltételekkel arányba hozhassák. E tekintetben, ha szüksége mutatkozik, a kormány a vállalkozókat kényszerítse arra, hogy a fizetett munkabéreket az életszükségleti cikkek áraival arányba hozzák. Helytelen politikát követ a kormány azokkal az intézményekkel szemben, amelyek a közellátás terén működnek. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet a közellátás terén szociális feladatot teljesít, mert amíg egyrészt az ármérséklés politikáját követi, másrészt ez az intézmény látja el a munkások egy nagy részét és annak tevékenysége jelentőségteljes. Mégis ez ellen a szövetkezet ellen vizsgálat folyik, amely a szövetkezet működését akadályozza, holott ha komolyan vennék a közellátás nagy problémáját, akkor inkább támogatni, nem akadályozni kellene ennek a szövetkezetnek a működését. pripm és szövetséges társait is súlyos probléma elé fogja állítani. A német kormány megtiltotta a köztársaságellenes tüntetéseket. A német kormány életképessége kemény próba előtt áll. Az antant-hatalmaknak kétségtelen érdeke fűződik ahhoz, hogy fönmaradjon a Wirthkormány, amely eddig igyekezett a májusban vállalt kötelezettségeknek eleget tenni. Semmiféle más kormánytól nem várhatunk ilyen magatartást, legkevésbé Ludendorffnak és híveinek kormányától. A „Daily Mail" a következőket írja: A szövetségesek nem látnák szívesen, ha a Wirth-kormány helyébe nacionalistái, vagy spartakisták kerülnének. A lap követeli, hogy szüntessék meg nyomban a szankciókat és vizsgálják mest újból, vájjon képesek-e a németek teljesíteni a rájuk háruló fizetéseket. A felsősziléziai kérdés megoldását sem szabad többé halogatni. („M. T. L") Tsintetsck a köztársaság raseljei. (Berlin, augusztus 31.) A berlini munkásság és a köztársasági körök nagy tüntetése szerdán délután fei órakor volt a Luftgartenben és környékén. Berlin valamennyi üzeméből, délután 2 óra felé megkezdődött a felvonulás a nagy tüntetésre. A szociáldemokraták felszólításokat bocsátottak ki, amelyekben fegyelmezett viselkedésre szólították föl a munkásságot. A rendőrség fegyveres készenléttel és drótakadállyal gondoskodott a rentföntartásról. A tüntetés, amelyen 100.000 embernél is több vett részt, teljesen nyugodtan és méltóságteljesen folyt le. Mindkét szocialista párt hívein és a kommunisták egy csoportján kívül a demokratikus szakszervezetek és a demokrata egyesületek tagjai is részt vettek a gyűlésen. A birodalmi köztársasági szövetség nevében báró Brandenstein, volt thüringiai miniszter, ideiglenes elnök, fölszólította a szövetség tagjait, hogy teljes számban jelenjenek meg a tüntetésen és fölszólításának a tagok elárat is tettek. Ugyanily tömegesen jelentek meg a német Windshorst-szövetségek birodalmi szervezetének tagjai is, kik közt a centrumpárti fiatalság foglal helyet. A testületek zászlóik alatt meneteltek. A szociáldemokraták ezúttal a vörös zászlón kívül a fekete-vörös-arany zászlót is vitték. A tüntetés csak félóráig tartott. A gyülekező helyen sok szónok beszélt, közöttük Wells Ottó, Braun Ottó, Fischer Richárd, Heylmann Kutner, Stróbl, Barth, a függetlenek részéről Crispien, Dittmann, Ledebour, Krille, dr. Hosenfeld és mások. A közúti vasúti forgalom nem szünetelt („M. T. I.") (Berlin, augusztus 31.) A szerdai köztársasági tüntetés az összes nagy városokban nagy méreteket öltött. Valamennyi hirdetőoszlopon és a házak falán falragaszok jelentek meg, amelyek a lakosságot a tüntetésen való részvételre szólítják föl. A rendőrség tehetően nem fog mutatkozni. A rendfen tartást az egyes pártok maguk látják el. A kommunista lapok behatóan figyelmeztetnek arra, hogy ezt az alkalmat ne használják fölpuccskísérletekre vagy összeütközésekre. CAL T. L") Az Erzberger-gyilkosság hatása a német munkásságra. A specialista pártok egyesülnek a a macionanisS&k c!Desi. — köztársaság védelmében. — Efegy ISnteSísek 131 gyilkosS mag nem találtáis meg.