Népszava, 1922. február (50. évfolyam, 26–48. sz.)
1922-02-01 / 26. szám
2 Nagyon veszedelmes játék az, amit a tisztviselő kérdéssel űznek. A köztisztviselők eltartásának minden emelkedő terhét brutális egyszerűséggel áthárítják a dolgozó tömegekre és nem gondolnak arra, hogy milyen érzéseketválthat ki mindenkiből, ha tudja, hogy azértkell neki, aki keserves munkájával akenyerénél alig tud többet magánnak megszerezni, ismét drágábban megfizetni mindent, ami az lelete föntartásához szükséges, hogy a köztisztviselők helyzetét megjavítsák. Emellett azonban még azoknak az élettartását sem képesek tartósan emelni, íme, a két és félesztendős demagóg politikának az eredménye. A komoly gazdasági konszolidáció irányaiban egyetlen lépést sem tettek. Most itt vannak a rettenetes terhek s ezekből éppen azok nem vállalják a rájuk eső részt, akik legjobban birnáik. A javaslat intézkedik ugyan a tisztviselői létszám apasztásáról is. De mikor lesz abból még kézzel fogható valóság! Hol tudják a fölösleges tisztviselőket elhelyezni, amikor elvágták az útját minden gazdasági föllendülésnek s igy lehetetlenné tették azt, hogy produktiv elhelyezkedést nyerhessenek azok, alkik az állami adminisztrációban fölöslegessé váltak. Folytatódik tehát a játék tovább, folytatódik addig, amig össze nem roppannak teljesem azok, akikre minden terhet ráraknak s magukkal nem rántják azokat is, akiket ilyen módon akartak megsegíteni. NÉPSZAVA 1922 február 1. A gserasxMnFE^t ellenzi a választójogi javaslatot, de ha kell, megszavazza . * * Szerdán este alakul meg az egységes párt. — Nem t£JékG2*at|ák a nyilvánosságot a választ&j;c£|i bizottság tárgyalássairól. A keresztény egyesüléshétfői értekezletről egymásnak ellentmondó hírek kerültek forgalomba. Az egyik hír szerint a párt kimondotta volna, hogy a kormányt támogatja 11 választójogi javaslat tárgyalásánál, a másik beállítás pedig ellenzéki színezetet kölcsönzött a keresztény egyesülés állásfoglalásának. Az ellentétes hírekkel szemben Haller István, a párt, vezére, úgy nyilatkozott, hogy a hétfői értekezleten a kormány és a párt álláspontja között közeledés nem történt s a belügyminiszternek tudtára is adták, hogy fölfogásukból (amelyet az ismeretes 10 pont foglal össze) nem engednek. Ez a kijelentés azonban nem gátolta a kereszténypárti vezért annak megállapításában, hogy az új választójog megalkotása „sürgős szükség" s a kereszténypárt ellenzi (?) az obstrukciót. E se hideg, se meleg nyilatkozat után Haller részt vett a nemzetgyűlés hétfői ülésével egy időben egy megbeszélésen, amelyet ellenzéki politikusok folytattak egymással , ott meg úgy beszélt, hogy írai után pártja 10 pontba foglalt követeléseire nézve a kormánytól pozitív választ nem kapott, nem támogathatja a kormányt a javaslat tárgyalásánál... A keresztény vezér tehát rébuszokban beszél s legföljebb azt lehet ebből kiokoskodni, hogy a keresztény egyesülés próbál majd módosítani a jogfosztó javaslaton, esetleg ellene is szavaz, de az ellenzék egységes rohamában nem vesz részt. A kisgazdapárt szerdán este értekezletet tart s Bethlen meg Klebelsberg ezt az alkalmat használják föl, hogy a disszidensek élén politikai frigyre lépjenek az agrárdemokratákkal. Ezek szerint az egységes párt szerdán alakul meg, hogy Bethlenéknek legyen kikretámaszkodniuk javaslatuk keresztül erőszakolásában. * A választójogi bzottság kedden este kezdte meg a kormány választójogi törvényjavaslatának tárgyalását. Az ülés délután 5 órától a Tkéső éjszakáig tartott. A sajtónak nincs módjában, hogy ebben az országos jelentőségű alkotmányjogi kérdésben kötelességszerűen híven tájékoztassa a közvéleményt, mert a bizottság minden eddigi gyakorlattal ellentétben hivatalos jelentést nem adott ki, sőt tagjainak a sajtótájékoztatását határozatával megtiltotta. A múltban ugyanis minden bizottsági tárgyalásról hivatalos jelentést adtak ki, a legutóbbi választójogi javaslatnak bizottsági tárgyalásairól pedig 1918-ban a sajtó legkimerítőbb részletes és pontos hivatalos gyorsáról följegyzések alapján készült jelentést kapott A bizottság keddi határozata, amely az eddigi gyakorlattal ez amibe helyezkedik, annál föltűnőbbb, mert előzetesen intézkedés történt hogy az ügy nagy fontosságára való tekintettel részletes gyorsírói jegyzetek alapján készült hivatalos társítás adassék ki és az a sajtóval közöltessék. A bizottság többsége azonban végül is úgy döntött, hogy a nyilvánosság tájékoztatását mellőzi. Ebben az ügyben az országságyűlési tudósítók szindikátusa szerdám délelőtt 11 órakr ülést tart Soká tart a némmi értekezlet elkészítése. * bslgi&li Es effordssh»nk a f/arecia állásponttl. — fflx príjjol munkáspárt igazi reéjpíísSwetsfisjet BJÍEÍT. — IPmracia-raéKíet baráCSiOsíis a béfcc Crdické&ICM,— 6»©Sneara t&.-gya! a sxowjjea&teirmánffis/at. (Paris, január 31.) Diplomáciai körökben mindinkább terjed az a nézet, hogy a génuai értekezlet összehívása némi késedelmet szenved, mert a meghívottak nagy számánál fogvaaz anyagi előkészületek túlságosan nagy terhet jelentenek Olaszország számára. Az angol kormány, hír szerint, készséggel hajlandó a tárgyalások elhalasztásába beleegyezni, mert a jobban előkészített értekezlettől több reménynyel lehet sikert várni. Francia részről úgy vélekednek, hogy kívánatos volna előbb a legégetőbb problémákat elintézni a szövetségesek között, mielőtt belefognának Európa fölépítésének óriási horderejű muneájába. (Berlin, január 31.) A belga külügyminisztérium politikájában az utóbbi időben észrevehető változás állott be, amennyiben tünetek észlelhetők aziránt, hogy a külpolitika eltért a frankofil iránytól és Anglia felé orientálódik. Ez legújabban Theumis külügyminiszter nyilatkozatából tűnik ki, amelyeket a kamarában a cannesi konferenciáról és a génuai konferencia kilátásairól mondott. Ezen fejtegetései teljesen megegyeznek Lloyd George véleményével. Theumis azonkívül nagyon melegen nyilatkozott az angol-belga garanciakérdésről. Nevezetes az is, hogy az összes befolyásos lapok, még az ellenzékiek is osztják i Thenmis fölfogását (Manchester, január 30.) Henderson egyik beszédében kijelentette, hogy a munkáspárt híve a génuai értekezletnek. Beszéde további részeiben bírálta a koalíciós kormány tevékenységét majd kifejtette a munkáspártnak a nemzetközi békére törekvő és a népek közötti bizalmasabb és barátságosabb összeköttetések helyreállítására irányuló programját. A munkáspárt olyan népszövetséget akar, amely minden nemzetet magában foglal, gondoskodik az erőteljes leszerelésről s olyan új nemzetközi politikát kezdeményez, amely az igazságosság, az együttműködés és a kölcsönös egyetértés alapján áll. (Bécs, január 31.) A francia és a német, pacifisták a „Neue Freie Presse" jelentése szerint közös akciót indítanak. Az emberi jogokért küzdő francia liga és az „Új Haza" című szövetség, amelynek alcíme „Az emberi jogokért küzdő német liga", a legközelebbi napokban kiváló német és francia férfiak aláírásával közös kiáltványt bocsát ki. Az aláírók között különösen a tudományos világ kiválóságai szerepelnek. Valószínűen még húsvét előtt francia küldöttség viszonozni fogja a német pacifisták párisi látogatását. (Páris, január 31.) Poincaré immár késznek nyilatkozott arra, hogy az orosz szovjet kormány részéről egy évvel ezelőtt megindított tárgyalásokat folytassa. Szkobelev, az orosz kormány megbízottja, a tárgyalások megkezdése végett ideérkezett Rathenau német külügyminiszter. A berlini Wolff-ügynökség jelenti: A birodalom elnöke dr. Rathenau Waltert kinevezte be irodalmi külügyminiszterré. „A békeszerződés végrehajtásának kényszerű folyományai... * — Három uj törvényjavaslat. — Tomcsányi igazságügyminiszter a beteg Béli Iska honvédelmi miniszter helyett a nemzetgyűlés keddi ülésén törvényjavaslatot nyújtott be „a magyar királyi honvédségről szóló 1921. évi XLIX. törvénycikk egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról". A javaslat első szakasza szerint a honvédség létszáma, amelyet semmi körülmények között sem lehet fölemelni, a következőképpen oszlik meg: 1750 fő tiszt, 2334 fő altiszt , 30.916 fő legénység. A Ludovika Akadémia hallgatói a honvédség legénységi állományába számítanak. A harmadik szakasz szerint a honvédség kizáróan önkéntes jelentkezők fölvétele útján alakul és egészíttetik ki. A 16. szakasz szerint a honvédség tisztikara 1922. évi július hóig kizárólagosan a volt hivatásos tisztek közül egészíthető ki. A 20. szakasz azokat a katonai törvényeket, rendeleteket, és parancsokat sorolja, föl, amelyek e törvény életbeléptetésével hatályukat vesztik, amelyek a véderőről, a honvédségről, az újoncjutalék megállapításáról, a népfölkelésről, tartalékosok és póttartalékosok békeidején való felhívásáról, a mozgósításról és hadiszolgáltatásokról szólnak. * „Az Újság" jelentette kedd reggeli számában:,,A nagyontánt budapesti képviselői jegyzéket intézték a magyar kormányhoz. Kifogást emelnek a véderőtörvény egyes pontjai ellen és fölszólítják a magyar kormányt, hony sürgősen módosítsa a kifogásolt passzusokat. A kormány,engedve a nagyontűnt nyomásának, a kérdéses szakaszokat meg fogja, változtatni és a legközelebbi időben kiegészítő törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé. (A fentebb ismertetett javaslat benyújtásával ez kedden megtörtént — A szerk.) Az ügy nagyon sürgős, miután a nagyontánt záros határidőhöz kötötte a véderőtörvény megváltoztatását." Erre a sürgősségre való tekintettel a nemzetgyűlés véderő bizottsága kedd délben tartott ülésén le is tárgyalta a honvédségi törvényjavaslatot Beniczky Ödön arra kérte az éppen jelenlevő miniszterelnököt nyilatkozzék, mi az álláspontja a polgári egyének fölötti katonai bíráskodás dolgában. Bethlen miniszterelnök kijelentette, hogy semmi kifogása nincs az ellen, ha a katonai bíráskodást a polgári egyének fölött, megszüntetik és eddig is csak a honvédelmi minisztérium képviselte azt az álláspontot hogy a katonai bíráskodást a polgári egyének fölött egyelőre fönn kell tartani. A legközelebbi minisztertanács azonban revízió alá veszi ezt a kérdést. A bizottság ezután kimondotta, hogy a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozóan a sürgősség kimondását kéri a nemzetgyűléstől. A bákelszerződéssel vonatkozásban álló másik" két törvényjavaslatot a belügyminiszter nyújtotta be. Ezek közül az egyik az államrendőrség és csendőrség létszámának, kiegészítési módjainak és fölfegyverzésének megállapításáról szól. A kilenc szakaszt tartalmazó törvényjavaslat szerint az államrendőrség és a csendőrség tagjainak száma 12—12.000 lehet. Ezt a létszámot egyik testület sem haladhatja meg. A csendőrség 12.000 főnyi létszámában legföljebb 600 tiszt a rendőrség ugyaroanyi létszámában pedig 1500 egyenruha és fegyver viselésére jogosított fogalmazó és felügyelőkarbeli tisztviselő lehet Az átlalmi rendőrség és a csendőrség személyzetének kiegészítése csakis önkéntes jelentkezés útján történhetik. A harmadik törvényjavaslat az állami erdőőrök létszámáról és szolgálati feltételekről szól. A nyolc szakaszból álló törvényjavaslat megállapítja, hogy az állami erdőőrzési szolgálatbanálló alkalmazottak létszáma legföljebb 621 fő lehet. A létszám kiegészítése itt is önkéntes jelentkezés útján történik. Az állami erdőőri szolgálatban alkalmazottak kizáróan polgári szolgálatot teljesítenek, ezért katonai gyakorlatban való részvétel céljából őket összevonni nem szabad. Berán Ausztriában van, Bécsből jelentik. A „Neue Freie Presse"-hez intézett levél szerint Berán német-cseh képviselő ezidő szerint Ausztriában időzik. Képviselői mandátumáról nem mondott le Cselekedete által, amelyre a csehek határtalan erőszakossága folytán belső kényszer által ragadtatta magát az egész világ előtt akart kifejezést adni tiltakozásának. Elutazása sem volt menekülés, hanem egy régebbi tervnek kivitele, amely arra késztette, hogy családi ügyekben külföldre utazzék. Vissza fog térni Prágába és a hatóságoknak rendelkezésre bocsátja magát