Népszava, 1922. február (50. évfolyam, 26–48. sz.)

1922-02-01 / 26. szám

2 Nagyon veszedelmes játék az, amit a tisztvi­selő kérdéssel űznek. A köztisztviselők eltartá­sának minden emelkedő terhét brutális egy­szerűséggel áthárítják a dolgozó tömegekre és nem gondolnak arra, hogy milyen érzéseket­­válthat ki mindenkiből, ha tudja, hogy azért­­kell neki, aki keserves munkájával a­­kenyeré­nél alig tud többet mag­ánnak megszerezni, is­­mét drágábban megfizetni mindent, ami az lelete föntar­tásához szükséges, hogy a köztiszt­viselők helyzetét megjavítsák. Emellett azon­ban még azoknak az élettartását sem képesek tartósan emelni, íme, a két és félesztendős demagóg politiká­nak az eredménye. A komoly gazdasági kon­szolidáció irányaiban egyetlen lépést sem tet­tek. Most itt vannak a rettenetes terhek s ezekből éppen azok nem vállalják a rájuk eső részt, akik legjobban birnáik. A javaslat intéz­kedik ugyan a tisztviselői létszám apasztásá­ról is. De mikor lesz ab­ból még kézzel fog­ható valóság! Hol tudják a fölösleges tisztvi­selőket elhelyezni, amikor elvágták az útját minden gazdasági föllendülésnek s igy lehe­tetlenné tették azt, hogy produktiv elhelyezke­dést nyerhessenek azok, alkik az állami admi­nisztrációban fölöslegessé váltak. Folytatódik tehát a játék tová­bb, folytató­dik addig, amig össze nem roppannak teljesem azok, akikre minden terhet ráraknak s ma­gukkal nem rántják azokat is, akiket ilyen módon akartak megsegíteni. NÉPSZAVA 1922 február 1. A gserasxMnFE^t ellenzi a válasz­tójogi javaslatot, de ha kell, megszavazza . * * Szerdán este alakul meg az egységes párt. — Nem t£JékG2*at|ák a nyilvánosságot a választ&j;c£|i bizottság tárgyalássairól. A keresztény egyesülés­­hétfői értekezle­tről egymásnak ellentmondó h­írek kerültek forgalomba. Az egyik h­ír szerint a párt ki­mondotta volna, hogy a kormányt támogatja 11 választójogi javaslat tárgyalásánál, a másik beállítás pedig ellenzéki színezetet kölcsönzött a keresztény egyesülés állásfoglalásának. Az ellentétes hírekkel szemben Haller István, a párt, vezére, úgy nyilatkozott, hogy a hétfői értekezleten a kormány és a párt álláspontja között közeledés nem történt s a belügyminisz­ternek tudtára is adták, hogy föl­fogásukból (amelyet az ismeretes 10 pont foglal össze) nem engednek. Ez a kijelentés azonban nem gátolta a kereszténypárti vezért annak meg­állapításában, hogy az új választójog megalkot­­ása „sürgős szükség" s a kereszténypárt el­lenzi (?) az obstrukciót. E se hideg, se meleg nyilatkozat után Haller­­ részt vett a nemzet­gyűlés hétfői ülésével egy időben egy megbe­szélésen, amelyet ellenzéki politikusok foly­tattak egymással , ott meg úgy beszélt, hogy írai után pártja 10 pontba foglalt követeléseire nézve a kormánytól pozitív választ nem ka­pott, nem­ támogathatja a kormányt a javaslat tárgyalásánál... A keresztény vezér tehát rébuszokban beszél s legföljebb azt lehet ebből kiokoskodni, hogy a keresztény egyesülés próbál majd módosítani a jogfosztó javasla­ton, esetleg ellene is szavaz, de az ellenzék egységes rohamában nem vesz részt. A kisgazdapárt szerdán este értekezletet tart s Bethlen meg Klebelsberg ezt az alkalmat használják föl, hogy a disszidensek élén poli­tikai frigyre lépjenek az agrárdemokratákkal. Ezek szerint az egységes párt szerdán alakul meg, hogy Bethlenéknek legyen kikre­­támaszkod­niuk javaslatuk keresztül erőszakol­ásában. * A választójogi bz­­ottság kedden este kezdte meg a kormány választójogi törvényjavasla­tának tárgyalását. Az ülés délután 5 órától a Tkéső éjszakáig tartott. A sajtónak nincs mód­jában, hogy ebben az országos jelentőségű al­kotmányjogi kérdés­ben kötelességszerűen híven tájékoztassa a közvéleményt, mert a bizott­ság minden eddigi gyakorlattal ellentétben hi­vatalos jelentést nem adott ki, sőt tagjainak a­­ sajtó­tájékoztatását határozatával meg­tiltotta. A mú­ltban ugyanis minden bizottsági tárgyalásról hivatalos jelentést adtak ki, a legutóbbi választójogi javaslatnak bizottsági tárgyalásairól pedig 1918-ban a sajtó legkime­rítőbb részletes és pontos hivatalos gyorsáról följegyzések alapján készült jelentést kapott A bizottság keddi határozata, amely az ed­digi gyakorlattal ez amibe helyez­kedik, annál föltűnőbbb, mert előzetesen intézkedés történt hogy az ügy nagy fontosságára való tekintet­tel részletes gyorsírói jegyzetek alapján ké­szült hivatalos tá­rsítás adassék ki és az a sajtóval közöltessék. A bizottság többsége azon­ban végül is úgy döntött, hogy a nyilvánosság tájékoztatását mellőzi. Ebben az ügyben az országságyűlési tudósítók szindikátusa szerdám délelőtt 11 órakr ülést tart Soká tart a némmi érte­kezlet elkészítése. * bs­lgi&li Es e­ffordssh­»nk a f/arecia állás­pontt­l. — fflx príjjol munkáspárt igazi reéjpíísSwetsfisjet BJÍEÍT. — IPmracia-raéKíet baráCSiOsíis a béfcc Crdické&ICM,— 6»©Sneara t&.-gya! a sxowjjea&teirmánffis/at. (Paris, január 31.) Diplomáciai körökben mindinkább terjed az a nézet, hogy a génuai értekezlet összehívása némi késedelmet szen­ved, mert a meghívottak nagy számánál fogva­­az anyagi előkészületek túlságosan nagy ter­het jelentenek Olaszország számára. Az angol kormány, hír szerint, készséggel hajlandó a tárgyalások elhalasztásába beleegyezni, mert a jobban előkészített értekezlettől több remény­nyel lehet sikert várni. Francia részről úgy vélekednek, hogy kívánatos volna előbb a leg­égetőbb problémákat elintézni a szövetségesek között, mielőtt belefognának Európa fölépíté­sének óriási horderejű mun­eájá­ba. (Berlin, január 31.) A belga külügyminisz­térium politikájában az utóbbi időben észre­vehető változás állott be, amennyiben tünetek észlelhetők aziránt, hogy a külpolitika eltért a frankofil iránytól és Anglia felé orientálódik. Ez legújabban Th­eumis külügyminiszter nyi­latkozatából tűnik ki, amelyeket a kamarában a cannesi konferenciáról és a génuai kon­ferencia kilátásairól mondott. Ezen fejte­getései teljesen megegyeznek Lloyd George véleményével. Theumis azonkívül nagyon me­legen nyilatkozott az angol-belga garancia­kérdésről. Nevezetes az is, hogy az összes be­folyásos lapok, még az ellenzékiek is osztják i Thenmis fölfogását (Manchester, január 30.) Henderson egyik beszédében kijelentette, hogy a munkáspárt híve a génuai értekezletnek. Beszéde további részeiben bírálta a koalíciós kormány tevé­kenységét majd kifejtette a munkáspártnak a nemzetközi békére törekvő és a népek közötti bizalmasabb és barátságosabb összeköttetések helyreállítására irányuló programját. A mun­káspárt olyan népszövetséget akar, amely minden nemzetet magában foglal, gondoskodik az erőteljes leszerelésről s olyan új nemzetközi politikát kezdeményez, amely az igazságosság, az együttműködés és a kölcsönös egyetértés alapján áll. (Bécs, január 31.) A francia és a német, paci­fisták a „Neue Freie Presse" jelentése szerint közös akciót indítanak. Az emberi jogokért küzdő francia liga és az „Új Haza" című szövet­ség, amelynek alcíme „Az emberi jogokért küzdő német liga", a legközelebbi napokban ki­váló német és francia férfiak aláírásával kö­zös kiáltványt bocsát ki. Az aláírók között kü­lönösen a tudományos világ kiválóságai sze­repelnek. Valószínűen még húsvét előtt fran­cia küldöttség viszonozni fogja a német paci­fisták­ párisi látogatását. (Páris, január 31.) Poincaré immár késznek nyilatkozott arra, hogy az orosz szovjet kor­mány részéről egy évvel ezelőtt megindított tárgyalásokat folytassa. Szkobelev, az orosz kormány megbízottja, a tárgyalások megkez­dése végett ideérkezett Rathenau német külügyminiszter. A berlini Wolff-ü­gynökség jelenti: A birodalom elnöke dr. Rathenau Waltert kinevezte be irodalmi kül­ügyminiszterré. „A békeszerződés végrehajtá­sának kényszerű folyományai... * — Három uj törvényjavaslat. — Tomcsányi igazságügym­iniszter a beteg Bé­li Isk­a honvédelmi miniszter helyett a nemzet­gyűlés keddi ülésén törvényjavaslatot nyújtott be „a magyar királyi honvédségről szóló 1921. évi XLIX. törvénycikk egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról". A javaslat el­ső szakasza szerint a honvédség létszáma, amelyet semmi körülmények között sem lehet fölemelni, a következőképpen oszlik meg: 1750 fő tiszt, 2334 fő altiszt ,­ 30.916 fő legénység. A Ludovika Akadémia hallgatói a honvéd­ség legénységi állományába számítanak. A harmadik szakasz szerint a honvédség kizáróan önkéntes jelentkezők fölvétele útján alakul és egészíttetik ki. A 16. sz­a­kasz szerint a honvédség tisztikara 1922. évi július hó­­­ig kizárólagosan a volt hi­vatásos tisztek közül egészíthető ki. A 20. sza­kasz azokat a katonai törvényeket, rendeleteket, és parancsokat sorolja, föl, amelyek e törvény életbeléptetésével hatályukat vesztik, amelyek a véderőről, a honvédségről, az újoncjutalék megállapításáról, a népfölkelésről, tartalékosok és póttartalékosok békeidején való felhívásá­ról, a mozgósításról és hadiszolgáltatásokról szólnak. * „Az Újság" jelentette kedd reggeli számá­ban:­­,,A nagyontánt budapesti képviselői jegyzéket intézték a magyar kormányhoz. Ki­fogást emelnek a véderőtörvény egyes pont­jai ellen és fölszólítják a magyar kormányt, hony sürgősen módosítsa a kifogásolt passzusokat. A kormány,­­engedve a nagyontűnt nyomásá­nak, a kérdéses szakaszokat meg fogja, változ­tatni és a legközelebbi időben kiegészítő tör­vényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé. (A fentebb ismertetett javaslat benyújtásával ez kedden megtörtént — A szerk.) Az ügy na­gyon­­ sürgős, miután a nagyontánt záros ha­táridőhöz kötötte a véderőtörvény megváltoz­tatását." Erre a sürgősségre való tekintettel a­ nem­zetgyűlés véderő bizottsága kedd délben tar­tott ülésén le is tárgyalta a honvédségi tör­vényjavaslatot Beniczky Ödön arra kérte az éppen jelenlevő miniszterelnököt nyilatkozzék, mi az álláspontja a polgári egyének fölötti katonai bíráskodás dolgában. Bethlen miniszterelnök kijelentette, hogy semmi kifogása nincs az ellen, ha a katonai bí­ráskodást a polgári egyének fölött, megszün­tetik és eddig is csak a honvédelmi miniszté­rium képviselte azt az álláspontot hogy a ka­tonai­­­ bíráskodást a polgári egyének fölött egyelőre fönn kell tartani. A legközelebbi mi­nisztertanács azonban revízió alá veszi ezt a kérdést. A bizottság ezután kimondotta, hogy a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozóan a sürgősség kimondását kéri a nemzetgyűléstől.­­ A bákelszerződéssel vonatkozásban álló másik" két törvényjavaslatot a belügyminiszter nyúj­totta be. Ezek közül az egyik az államrendőr­ség és csendőrség létszámának, kiegészítési módjainak és föl­f­egy­verzésének megállapításá­ról szól. A kilenc szakaszt tartalmazó törvény­javaslat szerint az államrendőrség és a csend­őrség tagjaina­k száma 12—12.000 lehet. Ezt a létszámot egyik testület se­m haladhatja meg. A­ csendőrség 12.000 főnyi létszámá­ban legföl­jebb 600 tiszt a rendőrség ugyaroanyi létszá­mában pedig 1500 egyenruha és fegyver viselé­sére jogosított fogalmazó és felügyelőkarbeli tisztviselő le­het Az átlalmi rendőrség és a csend­őrség személyzetének kiegészítése csakis önkén­tes jelentkezés útján történhetik. A harmadik törvényjavaslat az állami erdő­őrök létszámáról és szolgálati feltételekről szól. A nyolc szakasz­ból álló törvényjavaslat meg­állapítja, hogy az állami erdőőrzési szolgálat­ban­­álló alkalmazottak létszáma legföljebb 621 fő lehet. A létszám kiegészítése itt is önkéntes jelentkezés útján történik. Az állami erdőőri szolgálatban alkalmazottak kizáróan polgári szolgálatot teljesítenek, ezért katonai gyakor­latban való részvétel céljából őket összevonni nem szabad. Berán Ausztriában van, Bécsből jelentik. A „Neue Freie Presse"-hez intézett levél szerint Berán német-cseh képviselő ezidő szerint Ausz­triában időzik. Képviselői mandátumáról nem mondott le Cselekedete által, amelyre­ a csehek határtalan erőszakossága folytán belső kény­szer által ragadtatta magát az egész világ előtt akart kifejezést adni tiltakozásának. El­utazása sem volt menekülés, hanem egy ré­gebbi tervnek kivitele, amely arra késztette, hogy családi ügyekben külföldre utazzék. Vissza fog térni Prágába és a hatóságoknak rendelkezésre bocsátja magát

Next