Népszava, 1922. február (50. évfolyam, 26–48. sz.)
1922-02-01 / 26. szám
1922 február 1. NÉPSZAVA 5 Szterényi is Műhely bírálata az iparl©r¥Éo^rol * * Enterpeláció és miniszteri válasz a LakásBitvafialról. A nemzetgyűlés keddi ülését délelőtt Vili óraikor nyitotta meg Gaál elnök, jelentvén, hogy a Lakáshivatal ügyében Bródy Ernőnek sürgős interpelláció megtartására adott engedélyt Bródy e mikor kérte, a tanácskozóképesség megállapítását s minthogy kevesen voltak jelen, az ülést föl kellett függeszteni. Az ülésnek újból történt megnyitásakor Hegyeshalmy kereskedelmi miniszter beterjesztette a fehérfoszforral való gyufagyártás eltiltására vonatkozó javaslatot. . Következett az ipartörvény részletes tárgyalása. Az 1. szakasznál Szterényi József volt az első fölszólaló. Rámutatott, hogy a kisipar erős tényezője a kultúrának s cáfolta, mintha Mattekovitsék tönkre akarták volna tenni a kisipart. Abból, hogy a magyarság az első századokban abetelepedett idegen iparosok mesterségét átvette, erkölcsi hátrány nem származott a magyarságra. Hangoztatta, hogy szükség van erélyes iparfejlesztő akció megindítására, tiltakozott az ellen, mintha a liberális rendszer nem akarta volna törvénybe iktatni a kisipar támogatását. Az lehet, hogy a liberalizmusnak voltak visszaélései, de a keresztény irányzatnak azok ártanak a legtöbbet, akik szemet hunynak visszaélései fölött Szóló nem ellensége a szövetkezeti eszmének, sőt ő indította meg az akciót a kisipari szövetkezetek érdekében. A szövetkezeti alakulatoknak sok ferde hajtása is akadt, sok üzem csak azért alakult át szövetkezetté, hogy támogatható legyen. Ez a gyakorlat a Központi Hitelszövetkezetnek 7—8.000.000 korona kárt okozott, amelyet azután az államnak kellett megfizetni, a kisipart a jelenlegi rendszer nem támogatta A hadsereg ruhaszükségletének szállítása nem adatott a kisipari szövetkezeteknek, hanem a nagyiparnak, a tiszteik mérték utáni ruhaszükségleteinél és a vámőrök ruhabeszerzésénél hasonlókép történt . Foglalkozott ezután a Központi Hitelszövetkezet lapjárak, a „Magyar Szövetkezés"-nek azzal a reá is sértő beállításával, hogy a nagytőkés érdekeltségeknek a törvényhozó testületben ülő tagjai támadják a kormányt mert néhány morzsát juttatott a szövetkezeteknek. A valóság az, hogy amikor a kormányon volt a gyáripar nem részesült jelentékeny támogatásban, ezért visszautasítja a lapokban foglalt vádat Bírálván a javaslatot, megállapította, hogy Bulgária és Románia törvényhozása se megy annyira a képesítési kényszerben, mint ez a javaslat. Veszedelmes a javaslatban a rendeleti uton való intézkedések túltengése. Kijelentette ezután, hogy a kapitalizmus túlságos védelme soha, a legvadabb liberális korszakban sem volt akkora, mint ma, a keresztény irányzat alatt (Ereki Károly itt egymás után többször idegesen közbeszólt, amire közte és a szónok között éles összeütközés támadt. Csaik az elnök beavatkozása vetett végett a szóharcnak.) Bírálta a javaslatnak a képesítésre vonatkzó intézkedéseit (Bródy Ernő: „Méter a manikűrözés is képesítéshez lesz kötve!") Miért nem követik, kérdezte, a szerb példát amely szerint a kereskedést is képesítésihez kötik? A javaslaton végigvonul a numerus clausus elve. (Haller István: „Hány keresztény van a bankokbaal!") A kisipar támogatásánál nem szabad partiszempontoknak érvényesülniük. Ami a javaslatnak a tanoncoktatásra, vonatkozó részét illeti, az abban foglaltakat helyesli. A javaslatot elfogadta. Ezután négy törvényjavaslatot nyújtottak be, amelyeket más helyen ismertetünk. Szünet alatt az ellenzéki képviselők a folyosón a választójogi törvényjavaslatról beszéltek, némely csoportban nagyon kevesen. Általánosan az volt a nézet, hogy ebből a törvényjavaslatból törvény nem lesz, de február 16-ig semmiesetre sem. Híre terjedt a folyosón annak is, hogy Kerekes Mihály kedden este Miskolcra utazik és szerdán jelentkezik az ügyészségen, hogy szabadságvesztés büntetésének kitöltését megkezdje. Rassay megerősítette ezt a hírt: szerinte Kerekes azért kezdi meg büntetésének kitöltését most, nehogy a választások idején rendelje el az ügyészség büntetésének megkezdését. Szünet után Ereki Károly szólalt föl. Beszédében megtámadta Szterényi Józsefet, majd az ellen tiltakozott, mintha a kurzus teremtette volna meg a monopóliumokat. Kifogásolja, hogy a törvény a nagykereskedőket is védi és csak a kisiparosság védelmét mondják reakciósnak. Aki lop, azt lecsukják — mondotta —, de ha egy volt fővárosi bizottsági tag milliókat akar aranyban kicsempészni, azt óvadék ellenében szabadlábra helyezik. Majd újra nekiment Szterényinek és beszédét azzal végezte, hogy ne támadja őt Szterényi, mert ő tízszeresen vág vissza. Szterényi forton arról beszél, hogy mit tett az ipar érdekében. Nahát, ha oly sokat tett az ipar érdekében és az mégis lezüllött hol van akkor a Szterényi nagy okossága... Szterényi József személyes kérdésben szólalt föl és visszautasította Ereki támadását Utána Budavári László szólalt föl s két határozati javaslatot nyújtott be. Az elnök kénytelen volt figyelmeztetni megint ezt a kiváló törvényhozót arra, hogy csak olyan javaslatokat lehet benyújtani, amelyek a szakasszal összefüggésben vannak. Mahunka Imre a tanoncoktatás fontosságáról beszélt, majd arról, hogy ez az ipartörvény nem biztosíték arra, hogy a jövőben a kisipar jobban fejlődhessék. Giesswein Sándor megállapította, hogy az ipartörvénynél ugyanaz volt a helyzet, mint a választójogi törvénynél, mindig emlegették, de az sohasem valósult meg. Hibáztatja, hogy az otthoni munka ügyével a javaslat csak kevéssé foglalkozik. Határozati javaslatot nyújtott be az otthon űzött ipari munka szabályozását és szociális szempontból az egészségügyi szabályok betartását illetően. Móser Ernő, a véderőbizottság előadója, a véderőbizottság jelentését terjesztette be, a honvédségről szóló törvény egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról. Ezután újból áttértek az ipartörvény revíziójának vitájára. Méhely Kálmán volt a következő szónok, aki mindenekelőtt kifejtette, hogy ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalására az idő ma nem alkalmas. A nemzetgyűlés kapuzárás előtt van, mindenki a választójog nagy kérdésével foglalkozik, ebben az atmoszférában nincsen m°g a kellő higgadtság és nyugalom ily fontos törvényjavaslat tárgyalására. Ezután arról beszélt, hogy nem igazolódott be sehol, hogy valóban azok volnának a közvélemény hangadói, akik jelszavaikat teljes erőből hangoztatják. Ő nem tapasztalta, hogy valóban azok lennének a kisiparosság kívánalmai, amelyek a javaslat alapjául szolgálnak. Részletesen foglalkozott azokkal a változásokkal, amelyeket a javaslathoz és összehasonlító módszerrel kimutatta, hogy azok a kisiparosság érdekeinek nem felelnek meg. A kisiparosság több oldalról nyomásnak van kitéve, érzi a gyáripar versenyét, amely mind nagyobb területet hódít el tőle. Érzik a kisiparosok a föltörekvő új elemek versenyét is. Mégis lehetetlen ma, amikor a középiskolákban is mindinkább a vizsgálatok eltörlése felé halad a modern pedagógia, hogy a képesítés rendszerét hozza be az iparba ez a javaslat Ilyen ipartörvény sehol a világon nincsen, mindenütt az iparszabadság elve érvényesül. Ezzel a javaslattal megint unikumként állunk a világ előtt Ez retrográd és reakciós jellegű javaslat. Ha a nemzetgyűlés többsége ezt magára vállalja, rendben van, én csupán aggodalmamat fejezem ki ezzel szemben. Kimutatta még, hogy ha ez a javaslat törvénnyé válik, sokkal nehezebb lesz a kisiparosság helyzete, mint amilyen eddig volt. Különben nagyon sok szakasznál látja az önkényes beavatkozás lehetőségét és valóságos fölhalmozását jelenti ez a javaslat az ország szempontjából jelenleg is túltengő közigazgatási apparátusnak. De azért ő szívesen megszavazza a javaslatot és azt kívánja, hogy minél gyorsabban érvényesüljön az életben, hogy a kisiparosok és kiskereskedők még a választások előtt tapasztalhassák a törvény következményeit. Rupert Rezső az idő előrehaladottságára való tekintettel azt kérte, hogy beszédét szerdán mondhassa el. A Ház az engedélyt megadta. Az elnök napirendi indítványát, amely szerint szerdán az ipartörvény részletes vitájának folytatását, az Országos Gazdasági és Munkásbiztosító Pénztárról szóló törvényjavaslatot és a honvédségről szóló törvény kiegészítését és módosítását célzó törvényjavaslatot tűzzék ki tárgyalásra, a Ház elfogadta. Bródy Ernő sürgős interpellációja a Lakáshivatal ügyében következett ezután. Brády Ernő interpellációjában elmondotta, hogy a Lakáshivatal csődbe jutott. A lakáskérdés egyedüli megoldása, az építkezés, nem történt meg, rendeletekkel pedig a lakásügyet megoldani nem tehet. Beszélt a jelenlegi helyzetről, majd annak a véleményének adott kifejezést, hogy a lakás rakvirálásokat meg kell szüntetni. Kérdi a népjóléti minisztert-, hogy mi lesz most micsoda móddal és eszközzel rendelkezik arra, hogy Budapest közönségének aggodalmát eloszlassa. Mi jön a lakásbíróság helyébe? Elhiszi, hogy a miniszternek nehéz helyzete van, amikor kétségbeesett emberek ostromolják, de bízza a miniszter ezt a független bíróságra, az majd képes lesz ellentállni. Az üres lakásnál elegendő volna szerinte, ha a háztulajdonos jelölné ki az új lakót és csak az igényjogosultság kérdéseiben döntene a bíróság. A másik fontos kérdés az építkezés kérdése. A pénzügyminiszter éppen ma adott be egy törvényjavaslatot, amely szerint elbocsát 10.000 állami tisztviselőt, de azért még mindig ugyanolyan nagyok a hivatalok és annyi helyiség szükséges a hivataloknak, mint a régi Nagymagyarország idején. A hivatalokból már régen lakásokat kellett volna csinálni. A kaszárnyák és katonai épületek közül is megfelelő átalakításokkal sokból lakást lehetne csinálni. Hét tavasz múlt el építkezés nélkül, most jön a nyolcadik. Körülöttünk mindenütt megindult az építkzés, győztes és legyőzött országokban egyaránt. A kereskedelmi miniszter hiába teszi a körömpuccolást képesítéshez kötött iparággá, ha az építkezés megkezdése iránt, amellyel együtt járna minden iparágnak a föllendülése, nem tesz semmit. Előterjeszti interpelációját a munkaügyi, és népjóléti miniszterhez, amelyben azt kérdi, fönn kívánja-e tartani a miniszter a lakásigénybevételnek a proletárdiktatúra alatt keletkezett rendszerét és ha igen, hajlandó-e ezen üereik intézését a független magyar bíróságra batni. Kérdezi, hogy az építkezések megindítása tekintetében a miniszternek milyen tervezetei vannak. A népjóléti miniszter nyomban válaszolt 23 interpellációra. Különböző okokból végleges választ az interpellációra nem adhat. Utalt Szterényi interpellációjára adott válaszára, amely állítólag egyik oka is volt annak, hogy a Lakáshivatalba beosztott bírák lemondottak. Visszautasítja azt az állítást, mintha a bírákat cédulák útján utasításokkal és parancsokkal befolyásolta volna a minisztérium. A Lakáshivatal tőle soha semmiféle parancsot vagy utasítást nem kapott. A lemondás tulajdonképes okát nem óhajtja még közölni, reméli, hogy nem is kényszerül erre. Azt azonban elmondhatja, ami ezt legalább plauzibilissé teszi. Hosszasan kísérletezett, hogy bizonyos frisseséget vigyen a Lakáshivatal munkájába, hogy ne álljanak a lakások hetekig üresen. De minden kísérlete sikertelen maradt sőt bizonyos visszaéléseknek is nyomára jutott. A visszaélések, amelyeket tapasztalt a bírói kar tagjait nem érintik, de bizonyos, hogy a visszaéléseknek, noha a Lakáshivatal elnökénél többször kifejezést adott annak a véleményének, hogy a dolgok ilyen menetével nincsen megelégedve, a bírák gátat vetni nem tudtak. Előfordult, hogy 150.000 korona, sőt még ennél magasabb összegekről szóló honoráriumokat is kaptak egyes ügyvédek s ezzel azt a látszatot keltették, hogy a Lakáshivatal egy része megvesztegethető. Fölemlít egy esetet, amikor Móser Ernő képviselő vitt hozzá valakit aki kijelentette, hogzt még ma megkap egy lakást, mert lefizet 30.000 koronát, amelyből egy bizoyos rész a Lakáshivatal egy tagjának jár. Ennél az esetnél is kiderült, hogy a 30.000 koronát egyedül az ügyvéd kapta volna. Ami a lakásokkal való szabad rendelkezést illeti, erre nézve kijelentette, hogy az ő ideálja az, hoy minél hamarább álljon vissza a szabad rendelkezés jósza Ennek első feltétele az építkezés megkezdése. Égetően szükségesnek tartja az építkezés megindulását és noha részletekről nem nyilatkozhatok, annyit kijelenthet hogy több irányban folynak tárgyalások úgy az ideiglenes, mint a végleges építkezések megkezdése felől. Módunkban lesz a tavasszal részletes adatokkal szolgálni, mert módunkban lesz, hogy a nagy tőkét arra bírjuk, sőt arra kényszerítsük, hogy részt vegyen az építkezésekben. Ezután még kijelentette, hogy a Lakáshivatal bíráinak lemondását elfogadta, helyüket másokkal fogja betölteni. Nyolc napon belül az új Lakáshivatal meg fogja kezdeni működését. Bródy Ernő ismételt felszólalása után az elnök az ülést 1 14 órakor berekesztette. A köztársasági párt győzött a portugál választásokon. Lisszaboni jelentés szerint a törvényhozó testületbe újonnan beválasztott képviselők nagy többsége a különböző köztársasági pártokhoz tartozik. Magában Lisszabonban a demokrata köztársaságiak kerültek ki győzedelmesen a választásból. A monarchista párthoz tartozók csak nagyon csekély számmal kerültek be a törvényhozásba. , Az angol-egyiptomi tárgyalások Londonból jelentik, hogy hétfőn Lloyd George elnökletével minisztertanács volt, amely az egyiptomi kérdéssel foglalkozott. Egy Kairóból érkezett jelentés úgy tudja, hogy Zagdul basa és barátai valószínűen engedelmet kapnak Kairóba való visszatérésükre. Ennek meg kell történnie, ha az angol kormány valóban újra meg akarja kezdeni a tárgyalásokat. Jól informált körökben az a meggyőződés, hogy az angol kormány a jövőben vagy Zaglul basával tárgyal vagy egyáltalán lemond a tárgyalásokról.