Népszava, 1924. február (52. évfolyam, 27–50. sz.)
1924-02-01 / 27. szám
üsip SZA¥A 1924 február 1. Zajos vita a képviselők, köztisztviselők és katonatisztek földigénylése körül. * * fig* volt fiúispán, aki fájdalomdíjul 600 holdat kapott, egy képviselő, akinek 50 hold jutott. — Farkas István elvtársas ellenforradalmi kizárása okok kiküszörölését követeli. — Várnai Dániel elvtárs védelmet követel a török földigénylők számára a jegyző önkényeskedésekkel szemben. * * Unestet kapott a kormánypárt. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén a földreformnovella folytatólagos részletes vitája időnként zajos jeleneteket idézett föl. A 2. szakasz tárgyalása során különösen nagy vita kerekedett Gaál Gaszton amaz indítványa körül, hogy nemzetgyűlési képviselők, aktív katonatisztek és köztisztviselők a földreformtörvény útján ne kaphassanak földet. Ez a módosító indítvány, amelyet Farkas István elvtárs a szociáldemokrata parlamenti frakció nevében is magáévá tett, az egységespárti oldalon nagyon is vegyes érzelmeket keltett. Egységespártiék ugyan nem merték a módosítást nyíltan megtagadni, viszont meglátszott rajtuk, hogy az indítvány bizony nagyon is nemkedvükre való. Végül a többség, egy kormánypárti oldalról benyújtott áthidaló módosítást fogadott el, "amellyel azt kívánta elérni, hogy a kecske is jóllakjék, meg a káposzta is megmaradjon. A 3. szakasznál Farkas István elvtárs szólalt föl és rámutatott arra, hogy a földreformtörvény" sok olyan kizárási okot tartalmaz, amely az igénylőkkel szemben csupán az ellenforradalmi törekvéseket és az emberüldözést szolgálja és rengeteg jogos igénylőt elüt attól, hogy földhöz, házhelyhez juthassanak. Olyan irányú módosítást nyújtott tehát be, amely ezeket a kizárási okokat kiküszöböli. Ugyancsak ennél a szakasznál Várnai Dániel elvtárs kifejtette, hogy a 15 napban megállapított határidő túlságosan rövid ahhoz, hogy azok, akiket az igénylők sorából töröltek, ez ellen orvoslással éljenek és itt rámutatott azokra a jegyzői önkényeskedésekre, amelyeknek különösen a föld nincstelenjei vannak kitéve. Olyan értelmű módosítást javasolt tehát, hogy a fölszólamlás határidejét 30 napban állapítják meg. A javasolt módosítások fölött a nemzetgyűlés csak legközelebb dönt. Az ülés egyébként derűs hangulatban ért véget. Az ülés végén, a napirend után ugyanisfölszólalt Eöry Szabó pártonkívüli ellenzéki, aki tudvalévően mintegy 8—10 héttel ezelőtt lépett ki az egységes pártból és elpanaszolta, hogy szerdai interpellációja közben, amikor az Eskütt-féle panamaügyet tárta föl a nemzetgyűlés előtt, egy kormánypárti képviselő azt kiáltotta feléje: „Mi lesz a két tehénnel!" Ezért szükségesnek tartja, hogy a tehénügy históriáját elmondja. El is mondotta, hogy a maga választására, mivel nem volt az egységes pártnak hivatalos, csak amolyan félhivatalos jelöltje, saját pénzét költötte el és ezért kárpótlásképen Gömbös Gyula, mint egységespárti választási fődiktátor, két tehenet tukmált rá. Ezt Gömbös Gyula egy levelével is bizonyította. Óriási derültség fogadta ezt a tehénhistóriát és a derültség még csak fokozódott, amikoraz ellenzéki oldalról a tehenes históriának megfelelően a kormány táborának új címet adományoztak és elkeresztelték „egységes tehénpártnak''. A találó elnevezés még csak fokozta a derűs hangulatot, úgy hogy az elnöknek föl kellett függesztenie az ülést. Szünet közben, az ellenzéki folyosón megállapították, hogy noha a kormánypárt pártnak nem is egységes, de talán tehénnek igen, az új elnevezés mindenesetre sokkal találóbb, mint az „aranyközéputas" cégér és előreláthatóan a kormány tábora most már meg is marad „egységes tehénpárt"-nak. Scitovszky elnök délelőtt 11 órakor nyitotta meg az ülést. Jelentette, hogy Lehner-Lendvainak személyes kérdés címén felszólalásra adott engedélyt. Ezután Lehner-Lendvai fajvédő a nemzetgyűlés szerdai ülésén tanúsított botrányos magatartásáért, amellyel a tanácskozást megzavarta, ünnepélyesen megkövette a Házat. Majd harmadszori olvasásban is elfogadták az indemnitási javaslatot. Ezután a földreformnovella részletes tárgyalását folytatták. A 2. szakasz 4. pontja volt soron. Dénes István (pártonkívüli ellenzéki) nem helyesli, hogy általánosságban kizárják a földreformból azokat, akik valamikor el voltak ítélve, mert azokat az elítélteket, akik utóbb hasznos tagjaivá lettek a társadalomnak, nem volna szabad elzárni a földhözjutás lehetősége elől. — Nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter is fölszólalt és kitért a visszavándorlók földigénylésének kérdésére. Ez — mondotta — nehéz kérdés, mert elsősorban azokat kell földhöz juttatni, akik itthon voltak s részt „egységes tefrénpárt" Lett Ice?ne vettet a háborúban. — Szakács Andor (ellenzéki kisgazda) azt kívánta, hogy a vadkómásság ne lehessen kizárási, ok olyankor, amikor az igénylő önhibáján kívül nem köthetett törvényes házasságot. Nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter erre azt válaszolta, hogy ezt a kérdést nem lehet törvényhozási úton elintézni, szintúgy Dénes István kívánságát sem. Az ellenzéki oldalról kívánt módosításokat ezek után a többség el is vetette és ezt a pontot eredeti szövegezésben fogadta el. A 2. szakasz 5. pontját többek hozzászólása után az előadó stiláris módosításával fogadták el. Ezután Gaál Gaszton új 6. szakaszt indítványozott és ennek indokolására elmondotta, hogy ő közerkölcsbe ütközőnek tartja, ha nemzetgyűlési képviselők vagy mapaszantia köztisztviselők, esetleg katonatisztek akarnak a földreform útján földhöz jutni. Beszélnek egyes elővásárlásokból keletkezett földbirtokokról, amelyeket aktív köztisztviselők kaptak. A földreform révén elsősorban a falu földmíveseit kell földhöz juttatni és ha ezek igényeit már kielégítették, csak akkor kerülhet sor a városi lakosságra, az értelmi pályán lévő útre — vagy amint a szónok mondottak, „a nadrágos emberekre". Ezért olyan irányú módosítást kíván, hogy az igények kielégzítése szigorúan a földreform alaptörvény által megállapított sorrendben történjék, továbbá, hogy nemzetgyűlési képviselők, aktív katonatisztek semilyen cílen se juthassanak földhöz a földreformtörvény révén. Amikor egy nemzetgyűlési képviselő a földreform hiányosságait teszi szóvá, lehetetlen, hogy ugyanakkor a falusi nép rovására maga igyekezzék e hiányok révén földet szerezni. Kéri módosításának elfogadását. Nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter erre azt válaszolta, hogy ő a kisgazdaképviselők „kiszorítását" látná abban, ha kimondanák, hogy a földreformtörvény révén kérviselők egyáltalán nem juthatnak földhöz, de nem csinál pártkérdést abból, hogy évi a titódosítást megszavazzák-e. Köttevényi Szabó: „Sokorópátkainak javasoltak földet!") Ezután a földmivelésügyi miniszter hosszasan mondja el, hogy Sokorópátkai hogyan szerezte a birtokát. Aggályait fejezi ki azzal szemben, hogy a köztisztviselőket és katonatiszteket teljesen elzárják a földigényléstől, de az ennek érdekében beadott módosítás megszavazását sem tekinti pártkérdésnek. Dénes István fölszólalásában elmondotta, hogy egy volt főispás.., aki a választáson megbukott, fájdalom díjul (1 90 hold földet kapott Kéri a földmivelésügyi minisztert, tegye a nemzetgyűlés asztalára azok névsorai, akik középbirtokot kaptak. Farkas Tibor, Csík József, Rubinek István fölszólalása után Farkas István elvtárs szólalt föl. — Úgy látszik — mondotta Farkas István —, Gaál Gasztonnak az az indítványa, hogy képviselők a földreformtörvény révén ne juthassanak földhöz, a nemzetgyűlés sok tagjánál ellenszenvet vált ki. Ezt az indítványt azonban a nemzetgyűlésnek el kell fogadnia, ha arról akar tanúságot tenni, hogy komolyan veszi a közélet tisztaságát és arra törekszik, hogy a magyar közigazgatás ne süppedjen bele a korrupcióba. A tárgyalás alatt lévő javaslatnál a legfontosabb szempont, hogy a földhöz azok jussanak, akiket megillet: a hadi rokkantak és a föld nincstelenjei, valamint a törpebirtokosok. Miután amúgy is csak korlátolt mennyiségben áll rendelkezésre föld az elsősorban jogos igénylők kielégítésére, valamint a korrupció ellen való védekezés céljából okvetlenül el kell fogadni Gaál Gaszton javaslatát. Ezután Csontos Imre fölszólalása következett, majd az elnök szünetet rendelt el, hogy a szünet alatt a földművesügyi miniszter a maga párthíveivel megvitassa a hivatalos egységespárti álláspontot Gaál Gaszton módosító indítványával szemben. Szünet után Neubauer előadó szólalt föl. Kijelentette, hogy Gaál Gaszton indítványának első részét, amely szerint az igényléseket az alaptörvényben megállapított sorrendben szabad csak ellátni, nem fogadja el, a módosítás második részét illetően pedig nem nyilatkozik. Vasady Balogh György (egységespárti) volt a következő szónok. Szerinte nem lehet panamistának beállítani azokat a képviselőket, akik földre igényt tartottak. • Neki 50 katasztrális holdat adtak... (Szeder Ferenc: „Tanár és földbirtokos!") ... amikor a földet neki kiutalták, ő azt mondotta, hogy amennyiben kisemberek kapják a földet, szívesen lemond a javukra. (Fölkiáltások a szélsőbaloldalon: „Miért nem mondott le?") Gaál Gaszton személyes kérdésben történt fölszólalása során kijelentette, hogy ő kész, akarva nevezte meg Vasady Balogh Györgyöt, mint olyan képviselőt, aki szintén földet szerzett magának, de az egységespárti képviselő szavai után föntartja azt az állítást, hogy a képviselői morállal nem tartja összeférhetőnek, hogy a nemzetgyűlés tagjai a nép elől elvonják a földet. Szakács Andor, Rupert Rezső szintén csatlakoztak Gaál Gaszton indítványához, sőt Berky Gyula egységes párti is magáévá tette, csak azt kívánta, hogy azok a képviselők, akiknek az ország elszakított részein volt birtokuk, kárpótlásképen igényelhessenek földet. (Fölkiáltások a baloldalon: „És akik nem képviselők, azokat mivel kárpótolják?") Ezután Rácz János egységespárti képviselő elmondotta, hogy ő már a novella tervezetének az egységes pártban történt tárgyalása során is hasonló indítványt tett, mint most Gaál Gaszton és akkor csak nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter aggodalmára állt el az indítványtól. Mivel ő úgy látja, hogy Gaál indítványa túlmegy a célon, ehelyett a követekező módosítást javasolja: A törvényhozás tagja, tényleges közszolgálati alkalmazott, tényleges katonatiszt, vagy a végrehajtással megbízott intézetek alkalmazottja földhöz nem juthat az előbbi szakaszokban fölsorolt pontok kivételével. Sokorópátkai Szabó elmondta, hogy községében, Sokorópátkán, 50 holdra egészítették ki a földjét. (Rupert Rezső: „Nem gondolja, hogy ez kicsit sok, Pista bácsi?" — Horváth Zoltán: „Mennyi volt azelőtt ez az 50 hold?") Senkinek semmi köze ahhoz, hogy azelőtt mennyi földje volt. Ha nem, lett volna képviselő... (Szeder Ferenc: „Akkor nem kapott volna 50 holdat!") ... akkor is megkapta volna a földet. Ezután Gaál Gaszton magáévá tette Rácz János módosító indítványát és visszavonta saját indítványának második részét, az első részhez azonban — úgymond — ragaszkodik. Az elnök jelentette, hogy 30-nál több képviselő név szerinti szavazást kért, Gaál Gaszton azonban visszavonta a névszerinti szavazásra vonatkozó kérelmét. A szavazás során Gaál Gaszton indítványának első részét kevés szótöbbséggel elvetették, Rácz János indítványát azonban, amely Gaál Gaszton indítványának második részét pótolja, egyhangúlag elfogadták. Következett a 2. szakasz 6. pontja. Ennél Dénes István új 6. pontot javasolt Indítványozza, hogy mindazok a kisemberek, akiknek iparigazolványuk van ugyan, de főfoglalkozásuk a földmivelés, földhöz juthassanak. Rubinek István (egységespárti) Dénes módosítása ellen szólalt föl. Ekkor az elnök, 2 óra lévén, az ülést délután 4 óráig fölfüggesztette. a délutáni ülést 5 órakor nyitotta meg Huszár alelnök. Létay Ernő azt fejtegette, hogy nem szabad elütni a földhöz juttatástól azokat, akik mellékfoglalkozásként kereskedelemmel vagy iparral foglalkoznak. Csatlakozott Dénes módosításához. Nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter kijelentette, hogy a végrehajtási utasításban tekintettel lesz a fölmerült kívánságra. Dénes erre visszavonta módosítását A 6. pontnál Rubinek István egységespárti módosítást ajánlott, hogy ha kisgazdák birtokukat kiegészíteni akarják és kellő felszereléssel bírnak, a vételár felét a birtokba vétel előtt, a másik felét 10 éven belül részletben fizethessék. Farkas Tibor pártonkívüli ellenezte a módosítást, Létay Ernő pártonkívüli megállapította, hogy a bírósági eljárásban nem keletkeznek egészséges kisbirtokok. A bíróságokat utasítani kell ilyen birtoktestek létesítésére. Megfelelő módosítást ad be: Szakács Andor (ellenzéki kisgazda), Mándy Samu egységespárti, majd Létay és Szakács újabb fölszólalásai után a 2. szakasz 6. pontját Rubinek István módosító indítványával fogadták el. Dénes István Kossuth-párti, új 8. pontot javasolt, amely azt célozza, hogy a földigénylők a községükhöz legközelebb eső birtoktestből elégíttessenek ki. Rupert Rezső Kossuth-párti pártolta Dénes módosítását. (Zaj az egységespártig nagyagrároknál.) Grieger Miklós keresztényszociális szintén hozzájárult Dénes módosításához. Szakács Andor hivatkozott arra, hogy kerületében a földigénylőknek községüktől 3 órai kocsiút — 6 órai gyalogút — távolságra adtak földet Szeder Ferenc elvtárs csatlakozott Dénes módosításához. Tapasztalatból tudja, hogy nagyon gyakran fordul elő, hogy az igénylők, kisgazdák és földmunkások, községüktől 18—20 kilométer távolságban szikes földben elégíttettek ki. („Úgy van!" — az ellenzéken.) Akik a földreformot ki akarják játszani, azok ellen a törvény szigorát kell alkalmazni.