Népszava, 1926. szeptember (54. évfolyam, 197–221. sz.)
1926-09-01 / 197. szám
1926 szeptember 6. NÉPSZAVA it his A Hivatalos vizsgálat a bürokrácia útvesztőjében. — A törvényszéki hites szakértő hetekig tartó vizsgálatot ígér. A kedden délelőtt megtartott helyszíni vizsgálat konkrét eredmény nélkül végződött. — A rendőrség újabb hivatalos jelentése és pártunk szakértői szerint a katasztrófát vállaiknás lelkiismeretlenség és büdös mulasztások okozták. e£/a Az álltozatossat csüttmökési mintí 10 umum térnem. A bürokrácia tintafoltos íróasztalain aktái magasodnak, a sablonos kihallgatási nyomtatványok pontozott vonalaira unott egykedvűséggel rarja föl a hivatalnak a magyarázgató betűsorokat. Száraz jelentések kifacsart magyarságú mondatokba gyömöszölik az „ügye". A törvényiszéki hites szakértő bejelenti, hogy a vizsgálat hetekig tarthat, az unott egykedvűséggel induló nyomozást még föl-fölélénkíti egy-egy szembesítés, de a kispesti ravatal zörgő rubrikák közé került, egyszerű ügydarabbá vált, tegnap volt... A nyolc tönférezugott munkásélet és a hét nyomorékká tört súlyos sebesült mellett pedig nem lehet avult sémáik copfos vontatottságával elhaladni. A kispesti, halálgyár a magyar munkásság kiszolgáltatottságának oly mélységeire mutatott rá, hogy azok intézményes betömésének szükségessége túlkiált az adminisztratív egykedvűség unalmán. Itt tenni, cselekedni kell és nem lehet a kispesti szerencsétlenséget odasülyeszteni a Fecske utcai és Csepel utáni természetes következménynek, „sajnálnivaló esetnek". A vizsgálatot, amely az előjelek szerint olyan nekikészülődéssel indul, mintha csak hónapok múlva kellene konkrét megállapításokkal lezáródnia, haladéktalanul le kell folytatni. A megtiport, százszor megkínzott magyar munkásság, amelynek bőrére itt évek óta galád vagyonszerzési lehetőségeket épít a zsivány kapitalizmus, a legmélységesebb és el nem vitatható joggal követeli, hogy a bűnösök lakoljanak. " Intő példát kell statuálni az anyag tolvaj galád vállalkozói lelkiismeretlenség ellen, hogy az építőipari kapitalizmus szenny, konkurenciájának megnövekedett étvágyát ... letörjék. A munkásélet becsülésének elengedhetetlen szükségességét kell helyreállítani, vasszigorú intézkedésekkel kell megrendszabályozni a mindjobban elharapódzó felületességet, amellyel a munkáltatói kapzsiság a halál torkába hajszolja a gyalázatos munkabérekért dolgozó embereket. A visszaélés ezer módja és lehetősége kínálkozik éppen a munkásvédelem teljes hiánya, az iparfelügyeleti hatóságok szervezetének kiáltó hiányosságai miatt. A műszaki ellenőrzés tökéletlensége és ezek a lehetőségek — csoda lenne, ha nem másként történne —, jónás étvágyúvá növelték a 12 szűk esztendő után habzsolni kezdő, vállalkozásra induló tőkét. Becsületes, intézményes biztosítással kell az építkezések minden fázisát olyan szigorú ellenőrzés alá helyezni, hogy a legparányibb lehetősége is megszűnjék a tolvajlásnak, anyagban és munkabérben. A többi építkezés felülvizsgálata sem késhet egy napot sem. De akispesti munkáskatasztrófa áldozatainak hozzátartozói sem maradhatnak egyetlen óráig segítség és támogatás nélkül. Ne akarják megismételtetni azt az évekig tartó kálváriát, ami a vizsgálat, a laboratóriumi eredmény a főtárgyalás! Ítélet után induló kértérítési per és egyéb tartozékok huzavona útvesztőjének stációiból tevődik össze. Annyi galád lelkiismeretlenség, nemtörődömség után nyolc szörnyűséges emberroncs döbbenetes képe ébressze föl illetékes tényezők lelkiismeretét és a kormány haladéktalanul gondoskodjék olyan preventív intézkedésekről, amelyek csírájában akadályozzák meg a kispesti ravatal párját. Jobbról és balról félre nem érthető célzatossággal hallgatta agyon vagy intézte el szűk kikezdésekiben a sajtó a kispesti katasztrófát és most már csaknem enyhületet adó magyarázkodása abban merül ki, hogy amióta betonépítkezés van, ilyen szerencsétlenség sehol a világon nem fordult elő. Nem veszik-e észre, hogy éppen ez a magyarázatnak szánt megállapítás a legsúlyosabb vád, amelynek visszaható ereje ráhull arra a rendszerre, amelynek sötét borulata alatt a lelkiismeret olyannyira eltompult, hogy ilyen mustkiásszerencsetlenségek után is csak megrendelésre pattant ki gondolatot a fásult, szikkadt agy. Éppen az a tény, hogy sehol másutt nem történt ilyen szerencsétlenség, bizonyítja az, hogy a magyar építőkapitalizmus piszkos szenny, konkurenciája a világon páratlan eszközökkel dolgozik az anyag- és a munkabértolvajlásban. Az elopott betonzsákok, a keverékbe került trágyamaradványok, a hatnapos száradás, az 5000 koronás órabér mellett is erősebb munkateljesítményért kajcsárosíkodó pallérszellema magyarázata annak a szomorú dicsőségnek, hogy a betonépítkezések terén történt szerencsétlenségek között is behozhatatlan előnnyel vezet kurzusmagyarország. A hivatalos helyszíni vizsgálat. Kedden délelőtt a szakértők és hivatalos kiküldöttek egész serege jelent meg a kispesti halálgyár romhalmaza mellett. Sándy műegyetemi tanár, törvényszéki hites szakértő, illetve Válya Gyula kispesti polgármester vezetésével. Wellisch Győző, a Műegyetem vizsgálati osztályának vezetője, Gergely Jenő, Méhes Emil mérnökök, mint ellenőrző szakértők, Skultéty közigazgatási, Horváth népjóléti városi tanácsnokok, Edelmann mentőfőorvos, Dubroviczky rendőrfő,tanácsos, Bestics rendőrfőfelügyelő és Sterbinszky Lipót elvtárs voltak tagjai a bizottságnak. A hivatalos helyszíni vizsgálat konkrét eredményt nem állapított meg. Sándy műegyetemi tanár szerint, amíg az alapépítményt ki nem ásatják, semmit nem lehet mondani. Lehetséges, hogy a szakértői vélemény heteket fog igénybe venni — toldotta meg nyilatkozatát a törvényszéki hites szakértő. Ennek az oka pedig szerinte „egyszerűen" az, hogy a cementanyagot laboratóriumban kell pontosan megvizsgálni, mert így tudják csak megállapítani,hogy az anyag keverése az előírásnak megfelelő volt-e? Az építkezési szerződések és az építkezési napló megtekintése után a rendőrségen fölvett kihallgatási jegyzőkönyvek megtekintésére kerül a sor. Pozitív eredmény helyett egész sereg újabb lehetőséget állapítottak meg a szakértők, amelyekről alább beszámolunk. A vizsgálódás még napokig eltart majd és éppen ezért a deszkák és egyéb rombadó, épületalkatrészek eltakarítását nagyon óvatosan végzik. A bizottság munkája kedden mindössze 2 óráig, tartott. A rendőrhatóság, amint ismeretes, a Bálint Zsigmond építési cég tagjait, Bálint Zsigmondot és Bálint Lászlót őrizetbe vette. Bálint Zsigmond keddi kihallgatása során annak hangoztatásával, hogy lelkiismerete teljesen nyugodt, kijelentette, hogy ő nem építész, nincsen építészi diplomája sem, csak a cég anyagi ügyeit intézte, az építkezések vezetője Bálint László volt. Ezzel szemben a budapesti mérnöki kamara a kispesti katasztrófával kapcsolatban nyilakozatot adott ki, amely szerint a mérnöki kamara, amelynek az ország mai területén gyakorlatot folytató minden mérnök és építész a törvény értelmében tagja, megállapítja, hogy a mérnöki kamarának Bálint László nevű tagja nincs és hogy Bálint László nem mérnök, sem nem építész. A felelősség tologatása. Bálint szerint az összes terveket a kispesti városi mérnöki hivatal átvizsgálta és rendbenlevőnek találta. A terveket — szerinte — Magyarország egyik legügyesebb betonszakértője, egy egyetemi adjunktus készítette. Kihallgatása végén Bálint most már mint elsőrendű szakértő kijelentette, mivel Kispest homokos talajon épült, könnyen lehetséges, hogy az utóbbi hónapok bőséges esőzései a szövőgyár toldaléképülete alatt is meglazították a talajt és így a hajszálcsövesség törvénye alapján a talajvíz elterjedt az épület alatt és földcsuszamlás állhatott be, amely a már készen állott épületet magával rántotta. Fölmerült olyan bejelentés is, hogy az épület alatt valamikor gödör volt és az az oszlop, amely összeroppant, a hanyagul betömött üreg fölé került volna. Válya Gyula polgármester megállapította egy nyilatkozatában, hogy a város vezetőségét semmiféle mulasztás nem terheli. Ugyanezen véleményen van a gyár részéről Havasi Béla is, a szövőgyár igazgatója. Az egyik „szakértő" pedig nem kevesebbet állapított meg, mint hogy „a szerencsétlenség érthetetlen okok miatt történt"... Tanner Andor, városi műszaki tisztviselő, aki az ellenőrzést végezte, kijelentette, hogy a keveréket lehetetlen volt ellenőrizni, mert amikor a hatóság képviselője megjelenik a helyszínen, akkor rendszerint jó keveréket készítenek, amikor azonban a hatósági közegek eltávoznak, ismét tetszés szerinti a keverési arányszám. Ebből a meglehetősen zavarosan ható egyvelegből látnivaló, hogy a felelősség ide-oda tologatásában merül ki az eddigi vizsgálódás. Egyetlen konkrét tény az, hogy Németh Albert főpallér kedden délelőtt tett vallomásában elmondotta, hogy idősebb Bálint Zsigmond unszolta őt arra, hogy minél hamarabb fejezzék be az építkezést és ő adta az utasítást, hogy, az emeletet tartó vasbetongerendák faburkolatát és az ezeket tartó faoszlopokat, az úgyenevezett zsalukat hétfőn délelőtt bontassa le. Amikor a főpallér figyelmeztette Bálintot, hogy ez nagyon veszedelmes, mert a gerendák még meg sem száradtak s így a beomlás veszedelme fenyeget. Bálint Zsigmond éktelen haragra gerjedve, rákiáltott: Az én pénzemért én parancsolok, feltétlenül meg kell kezdeni a zsaluk lebontását Az már azután természetes, hogy a szembesítések során Bálint Zsigmond ezt a kijelentését letagadta. A Bálint-cég portréja. Módunkban van különben az építővállalkozi Bálint-cég portréjához néhány szint adni. Bálint Zsigmond, a kispesti halálgyár vállalkozója egyáltalán nem szakember. Pályafutását az újpesti Schreiber-cég fatelepén kezdte el, ahol teendője abban merült ki, hogy a beérkezett ajánlatokat felülvizsgálta Később vállalkozó lett és önállósította magát. Bálint László csak ipariskolát végzett és gyakorlatát apja „irodájában" szerezte. A Bálint-cég más építkezésénél is sok új mulasztást és hibát követett el. Például a Continental szövőgyár építkezésénél hallatlanul föllületes módon erősítették föl a folyosó és lépcsőház rácsozatát, úgy, hogy az építtetőknek utólag kellett nagy költséggel a rácsozatát megerősíttetni. A Bálint Zsigmond cég különben az újpesti Stadionnak is részvényese és az ottani motorpályát ugyan-csak ő építette a Bálint-féle vasbetonból. Természetesen itt is takarékoskodtak a cementtel, úgy, hogy a pályát kétszer kellett átépíteni, míg végül is harmadszor már fával burkolták, hogy használhatóvá tegyék. A kispesti rendőrkapitányságon is megállapították, hogy a Bálint-féle építkezési vállalat 1924-ben Pestszentlőrincen egy gyárvállalat transzformátorépületének munkálatait végezte. Az építkezést a munkabérek megtakarítása miatt, akkor is idő előtt akarták befejezni és ugyanakkor az az épület is rombadőlt. Szerencsére annak idején emberéletben kár nem esett. Bálint Zsigmond és Bálint László építési vállalkozókat letartóztatták Németh Albert főpallérral együtt, mert megállapították, hogy az ő gondatlanságuk okozta a katasztrófát. A kispesti katasztrófa ügyében a rendőrség újabbb hivatalos jelentést adott ki, amely a következőképen hangzik: A nyomozás folyamatban van, az eddig lefolytatott nyomozás megállapította, hogy idő előtt szedték le a betonmennyezet tartó deszkáit. A beszakadó mennyezet maga után rántotta az oldalfalakat és ezért történt a szerencsétlenség. Kiderült, hogy a deszkák elszedésére idősb Bálint Zsigmond építési vállalkozó utasítást adott Németh pallérnak. Németh kifogásolta a tartfadeszkák elszedését, azonban idősb Bálint Zsigmond ragaszkodott kiadott utasításához. 3