Népszava, 1927. június (55. évfolyam, 123–145. sz.)
1927-06-01 / 123. szám
10 helte meg e címeken a vagyontalan néprétegeket. Egyébként e kilenc hónap alatt az állam bevételei 88,8 millió pengővel haladták meg a havi költségvetésekben előirányzott összegeket. Az ország külkereskedelmi mérlege változatlanul meglehetősen nagy hiányt mutat, így ez OT januárjában, februárjában és márciusában összesen 251.2 millió pengő értékű árut hoztak be az országba és csak 176.4 millió pengő értékű árut vittek ki. E három hónap alatt tehát a külkereskedelmi deficit 74.8 millió pengő volt. A kenyéruzsora újabb fokozásáról is jelentést tesz Bud miniszter, amennyiben megállapítja, hogy a létfentartási költségek indexszáma áprilisban ismét három ponttal, 108-ról 111-re emelkedett, ami „az élelmezés költségeinek növekedésére vezethető vissza". Az élet megnehezülése, az élelmicikkek drágulása természetesen kifejezésre jut a zálogházak forgalmának újabb felélénkülésében. Ha az üzleti, a gazdasági élet terén általános is a pangás, annál nagyobb forgalomnak örvendenek — a kormány gazdasági politikája folytán — a zálogházak. Áprilisban a különböző zálogházakban 120.396 zálogtárgyat helyeztek el és e hónapban viszont csak 110.233 zálogkiváltás történt, úgy, hogy a zálogházak amúgy is zsúfolt raktára még zsúfoltabbá lett. Az elhelyezett zálogtárgyak közül 2815 került önkéntes árverésre, 3259 pedig kényszerárverésre. Amikor az elszegényedés ilyen nagy, ilyen ijesztő és általános méreteket ölt, ugyanakkor van ebben az országban egy kiváltságos réteg, amely vagyon fölöslegét egyre tovább szaporíthatja és amelynek a takarékokban heverő tőkéi egyre szaporábban fiadzanak meg. Erről tesz tanúságot a Rudi-jelentés, amikor megállapítja, hogy a postatakarékpénztárnál és a főváros 13 legnagyobb pénzintézeténél elhelyezett takarékbetétek álladéka áprilisban 18,9 millió pengővel 295 millió pengőre, a folyószámlabetétek összege pedig 532 millió pengőről 571,6 millió pengőre emelkedett. Áprilisban egyébként összesen 32 csődöt és 77 kényszeregyezséget jelentettek be, úgy, hogy a hivatalosan följegyzett fizetésképtelenségek esete 100 volt. A zalaegerszegi nyiltszavazásos terror másosík kiadátsait kedden rendezték meg, miután az első kiadású zalaegerszegi „választásnak" az lett az eredítménye, hogy a közigazgatási bíróság kénytelen volt a képviselővé kinevezett egységespárti báró Kray István mandátumát megsemmisíteni. Ez azonban nem gátolta meg a kormányt abban, hogy újra Kray Istvánt jelölje a pártonkívüli Farkas Tiborral szemben, aki az általános hajtóvadászaton történt választási visszaélésekmiatt Kray, mandátumát megpeticionálta. Már a nyíltszavazásos választást megelőzően kolportálták a zalai főispánnak azt a kijelentését, hogy a kormány presztízskérdésnek tartja, hogy ismét báró Kraynak kell megkapnia a zalaegerszegi mandátumot és így Farkas Tiborból semmiesetre sem lehet képviselő. Ennek jegyében indult meg azután az úgynevezett nyiltszavazásos választás a zalaegerszegi kerületben, amelyhez 72 község tartozik és amelyet ez alkalomra a kivezényelt csendőrség és katonaság valósággal megszállás alatt tartott. A nyiltszavazásos terror során Parkas Tiborék ismét nagy anyagot gyűjtöttek— az ujabb petícióhoz. A nyíltszavazásos erőszak eredményéről egyébként az éjszakai órákban jelentik, hogy báró Kray István egységes pártit 7327 szavazattal Farkas Tibor pártonkívüli 5664 szavazatával szemben képviselővé választották. Az angol köztisztviselők nem csatlakozhatnak a munkásokhoz. Legalább az angol alsó-Ház konzervatív többségének ez a kívánsága. Amint Londonból táviratozzák, az alsóház 201 szavazattal 109 ellenében elvetette a munkáspárt egyik módosító indítványát, amelyben a munkáspárt azt javasolta, hogy töröljék a szakszervezeti reformjavaslat ötödik szakaszát. Ez a szakasz a köztisztviselők szakszervezeti jogait tárgyalja és többek között kiköti, hogy a köztisztviselők nem lehetnek tagjai oly szervezeteknek, amelyek az általános szakszervezeti szövetség kötelékébe tartoznak. Churchill pénzügyminiszter a vita folyamán hangsúlyozta, hogy a kormány a köztisztviselőknek is módot kíván nyújtani anyagi panaszaik és esetleges követeléseik érvényesítésére és éppen ezért döntőbíróságokat fog fölállítani a köztisztviselők kívánságainak fölülbírálására. A döntőbíróságok határozatainak kötelező erejük lesz. Természetesem az alsóház határozata még nagyon messze esik a végrehajtástól. NÉPSZAVA 1927 június 2. Az európai reakció sakkhúzásai* (II.) Anglia, a föld leghatalmasabb világbirodalmának szíve, megszakítja a diplomáciai viszont a föld egy másik hatalmas világbirodalmával, Oroszországgal, a londoni kormány kiutasítja Moszkva ügyvivőit Angliából, a párisi militaristák erődített várrá alakítják át Franciaországot, újjászervezik a francia hadsereget, Németországban seregszemlét tartanak a szélsőjobboldal titokban fegyverkező hívei, az orosz hadügyi népbiztos komolyan beszél egy európai háború lehetőségéről, az olasz diktátor pedig szinte naptárszerű pontossággal jelöli meg azt az időt, amidőn a fascista hadsereg nemzetközi akcióba fog lépni. A Balkánon borotvaélen táncol a béke. Albániában stratégiai utakat építenek Jugoszlávia felé, a határmenti területek albán népviseletbe öltöztetett fascista katonákkal vannak tele, a jugoszláv arzenálok megfeszített erővel dolgoznak, Romániában egy történelmi ambícióktól duzzadó királyné haldokló férjének ágya mellett katonákkal tanácskozik, a Dnyeszter túlsó partján hadilétszámra emelik a hadtesteket, a balti országokban gyanús készülődések észlelhetők, a megcsonkított Magyarországon pedig Bethlen István gróf szónoki frázisok rakétáinak világítása mellett jelenti be az aktív külpolitikát. Az ember bámulva dörzsöli a szemeit és elképedve kérdezi, hogy mi történik ebben a szerencsétlen világrészben. Meghibbant-e a népek sorsát irányító államférfiak agyveleje, hogy kilenc évvel a világháború befejezése után új vérontásra készülődnek, meghalt-e az európai lelkiismeret, hogy bénán és tétlenül tűri ezeket az előkészületeket, kiveszett-e a józan gondolkodás az európai fejekből, hogy újra háborútervek keringenek a levegőben és az agyvelőkben? E sorok írása közben a francia flotta egy része üdvlövések durrogása közt köt ki az angol partokon, az angol imperializmus hívei a régi fegyverbarátság hangoztatásával hívják bankettre a francia tengerészet tisztjeit és mialatt a csordulásig telt poharakban gyöngyöző pezsgő habzik, a kótyagos agyvelőkben háborús gondolatok forrnak és a poharak csengésének hangján túl öldökléshez szokott admirálisok ágyuk dörgéséről álmodnak. Mi történik itt Európában, mi lelte az embereket, hogy a leszerelésnek ezernyi frázisa után, a világgazdasági konferencia csengő formuláinak nyomában, néhány héttel a tengeri leszerelésre vonatkozó konferencia megnyitása előtt ilyen vérszagú feszültséggel van teli a levegő, milyen őrület fokozza paroxizmussá ennek a veszni induló világrésznek a betegségét, hogy a világháborúnak még be sem gyógyult sebei mellé új sebeket akarnak ütni ennek az elvénült földrésznek sajgó testén? Megkíséreljük, hogy választ adjunk ezekre a reszkető kérdésekre, választ, amely talán kissé meglepőnek fog tűnni, de amely véleményünk szerint egyszerű megoldását adja a szörnyen komplikált színben föltűnő helyzetnek. Az a fegyvercsörtetés, amely ma ideges izgalomba hozza az európai dobhártyákat, nem egyéb, mint közönséges komédia. Az európai reakció egyes csoportjainak eszük ágában sincs háborúval támadni a többire — legalább is nem a következő 10 esztendőben —, hiszen maga Mussolini is csak az 1935 és 1940 közötti időre jósolja az európai háború kitörését. Nem is valószínű, hogy ezen időpont előtt komolyan szó lehessen egy európai háborúról, mert szinte kizártnak kell tartanunk, hogy azt a generációt, amely egyszer megkóstolta a háború borzalmait, könnyű szerrel újra a lövészárokba lehetne küldeni. A történelem azt tanítja, hogy amidőn az államférfiak és a katonák valóban háborúra készülnek, a szájuk csöpög a béke malasztjától és önként adódik a föltevés, hogy most, amidőn, mondhatni, erőszakosan táplálják a háborús pánikot, nem őszintén beszélnek a népek sorsát irányító hatalmasságok, hanem komédiáznak. Mi a célja ennek a komédiának, miért nyugtalanítják különböző sakkbúzásokkal a világot, miért remegtetik Európa idegeit, miért festik a falra a háború borzalmas rémét? Nem osztjuk azok nézetét, akik attól félnek, hogy Anglia fegyveres táborba akarja toborozni Európa férfinépét és támadó háborúra vinni a végtelen orosz birodalom ellen. Nem osztjuk ezt a nézetet, mert ez a támadó háború olyan képtelenség lenne, amelyre nem vállalkozhatik a hűvös és józan angol diplomácia. A háborús zenébena tehát más célokat szolgál, a fegyvereket más ellenség ellen fenik, az európai reakciónak más céljai vannak. Európa népei sokat véreztek a héliom alatt, de sokat is tanultak a háború borzalmas éveiben és még többet a háborút követő forradalmi periódusban. Megtanulták, hogy az a rendszer, amely dúskáló kevesek lábainál éhezni hagyja a milliókat, amely a termelés rendszertelenségén k keresztül rendszeresen zsákmányolja ki az emberi értékek igazi termelőit, amely gyönyörű frázisokat zeng az emberi élet értékéről, de időről-időre automatikusan kirobbantja a milliók halálát jelentő háborúkat. Európa népei megtanulták, hogy ez a rendszer csak addig él, addig áll, amíg a népmilliók tehetetlensége alátámasztja, de összeomlik menthetetlenül, mihelyt e milliók öntudatra ébrednek, megmozdulnak és új alapokra akarják fektetni sorsuk jövőbeli épületét Az öntudatra ébredés, a megmozdulás folyamatban van. Ez a folyamat élénkebb most, mint a háború előtti években volt, nem olyan eruptív, de makacsabb és öntudatosabb, mint a háborút követő forradalmi periódusban, ez a folyamat nem a hirtelen föllángoló, értékeket rombadöntő, új intézményeket márólholnapra életre hívó, azután pedig ellanyhuló forradalmi lendület, hanem egy meggondoltabb, lassúbb, de épp ezért föltartóztathatatlanabb folyamat, amely fokozatosan akarja és fogja átalakítani a világot, újjá, szebbé, boldogabbá, emberibbé, nem egyes kiváltságosak, hanem mindenki számára. Ezt a folyamatot látja ijedten az európai reakció, ezt a folyamatot akarja föltartóztatni a háborús hítek recsegő trombitáival, ez ellen a folyamat ellen fegyverkezik a belső reakció, amely külső veszedelmekre mutat, de belső félelemtől reszket. A mai helyzetben az európai reakció egyes csoportjai nem egymás ellen akarnak támadni, hanem az öntudatra ébredő népet akarják leszorítani a fegyverek egyre sűrűbbé váló erejével. Balga törekvés! Fegyverrel csak fegyverek ellen lehet küzdeni, a népmilliók öntudata azonban nem fegyverrel tör utat magának a napfény felé, nem erőszakkal akarja megvalósítani céljait, hanem a tanulás, a tanítás, a szervezkedés, a szervezés, a meggyőzés és a meggyőződés ellenállhatatlan erejével. Ezekkel az erőkkel szemben pedig meddő minden fegyverkezés. Ezekkel az erőkkel szemben hiába akarja a római diktátor fegyveres repülőgépek mérhetetlen zajával elsötétíteni a napot a földön, mert ezek az erők maguk jelentik a világosságot, a győzelmet, az életet, amellyel szemben meddők maradnak az európai reakció sakkhútásai. A itáüwmimé® Resionete a rendezőgárdáital. A pártvezetőség keddi ülésében megállapította, hogy a vasárnapi tattersalli népgyűlés rendjének, nemkülönben a gyűlés színhelyéről való elvonulás rendjének fentartásában a rendezőgárda kiválóan közreműködött. Ezért a pártvezetőség a rendezőgárda tagjainak és mindazoknak az elvtársaknak, akik a rend és a fegyelem föntartásában segédkeztek, elvtársi köszönetét fejezi ki. Peyer elvtárs „Lägten" az összeférhetetlességi zsűri érii majd. Emlékezetes, hogy a kormánypárttal történt megegyezés alapján Gaál Gaszton nagy agrárius összeférhetetlenségi bejelentést tett Peyer elvtárs ellen az Internacionálé végrehajtóbizottságának párisi ülésén kibocsátott kiáltványa miatt. Ezt a bejelentést átutalták a képviselőház összeférhetetlenségi állandó bizottságához. Utóbb azután kiderült, hogy a házszabályok nem intézkednek arra nézve, hogy ilyen bejelentések ügyében az összeférhetetlenségi állandó bizottságnak, vagy pedig az összeférhetetlenségi zsűrinek kell-e döntenie. Ezért a képviselőház elnöke kedden pártközi értekezletet hívott egybe, hogy ebben a kérdésben a különböző pártok képviselői állást foglaljanak. A pártközi értekezleten elfogadták a Ház elnökének azt az előterjesztését, hogy ilyen ügyekben az összeférhetetlenségi állandó bizottság legyen hivatott az ügyek előkészítésére, az ítéletet pedig az összeférhetetlenségi zsűri hozza meg. Az elnök tehát ilyen értelemben tesz majd javaslatot a képviselőháznak. ^rVWl/WVW- VIVUVWJVUVWWJV\ÍW\IWl/V\:WUN/l'WUWV\A/l Az albánok is kémet fogtak. A belgrádi ,"Politika" durazzoi jelentése szerint az albán hatóságok letartóztatták a tiranai jugoszláv követség tolmácsát, egy szerb születésű albán állampolgárt, aki állítólag kémkedést folytatott Jugoszlávia javára. A lap szerint a letartóztatásnak súlyos politikai következményei lesznek a w-gozzlávalben visszat illetően.