Népszava, 1928. március (56. évfolyam, 50–75. sz.)

1928-03-01 / 50. szám

10 évi L törvénycikk 14. vétsége, valamint a Királyi ház tagja megsértésének a Büntető­törvénykönyv 141. szakaszában meghatározott vétsége miatt; 2. a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló, az 1921. évi III. törvénycikk 7. és 8. szakaszában meghatározott vétség miatt­ ;3. az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek ellen elkövetett izgatás (büntetőtörvénykönyv VI. fejezet) miatt; 4. a választójog ellen elkövetett, az 1925. évi XXV. törvénycikkben és az ezt megelőző 1913. évi XXIII. és 1918. évi XVII. törvénycik­kekben meghatározott bűncselekmények miatt, valamint az országgyűlési és nemzetgyűlési választásokkal kapcsolatban politikai termé­szetű­ indokból elkövetett egyéb vétség miatt; 5. a­­büntetőtörvénykönyv második részének VII. fejezetében, meghatározott, magánosok ellen elkövetett erőszak miatt, valamint a ható­ságok büntetőjogi védelméről szóló 1914. évi XLI. törvénycikk­ben meghatározott bűncselek­mény miatt, ha ezeket politikai természetű indokból követték el: (i. az 1897. évi XXXIV. törvénycikk 20. szaka­szában, valamint az 1912. évi LIV. törvénycikk 96. szakaszában meghatározott vétség miatt; 7. politikai természetű indokból elkövetett egyéb bűncselekmény miatt, ha rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a bíróság az elítéltet­ő egyéniségének, életviszonyainak, a bűncselekményt megelőző és azt követő példás magaviseletének, valamint az eset többi körül­ményeinek figyelembevételével —, ez elhatá­rozásom keltétől számított három hónapon belül, kivételesen kegyelemre méltónak nyitva­nyitja. Ez a kegyelem kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajthatatlan­sága folytán s­z­ab­a­dságve­s­z­t­és bün­t­etésre kel­lene átváltoztatni, nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. II. Kegyelemben részesítem azokat is, akik ellen az I. 1—6. pontokban megjelölt, a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett bűncselek­mény miatt kell eljárást indítani vagy foly­tatni, amennyiben a cselekményre a törvény öt évet meg­ nem haladó szabadságvesztés­büntetést vagy csupán pénzbüntetést állapít meg. Kik nem kapnak amnesztiát? III. Sem az I., sem a II. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok: 1. akiket a 103911­19. M. E. számú rendelet 7. szakaszában meghatározott bűncselekmény (úgynevezett kommunista bűncselekmények. — A szerk.) miatt ítéltek el, vagy aki ellen ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani, vagy folytatni; 2. akik a bűncselekményt külföldön követ­ték el; •. akik magukat a bűnvádi eljárás vagy a büntetés alól elvonva, külföldre távoztak; 4. akik a jelen elhatározás kelte előtt elköve­tett bűntett miatt vagy három éven belül el­követett szándékos vétség miatt szabadságvesz­tés-büntetésre jogerősen el voltak ítélve. Fölhívom a m. kir. igazságügyminisztert, hogy az ezen elhatározásom végrehajtására­­szü­kséges intézkedéseket sürgősen tegye meg. Kelt Budapesten, 1928. évi március 1. napján. Horthy, s. k. Dr. Pesthy Pál, s. k. A honvédség amnesztiája. Az amnesztia a honvédbiráskodás alá tar­tozó egyéneikre is kiterjed. Az amnesztia elengedi mindazon katonai egyének szabadság­vesztés büntetésének hátralevő részét, akik bűncselekményüket, az 1920. évi március elseje előtt követték el, föltéve, hogy azóta aljas in­dokból eredő, vagy az állam és társadalom törvényes rendje ellen irányuló más bűntettet nem követtek el, továbbá, akik bűncselekményüket 1920 március elseje előtt követték el, de akiknek a jog­erős ítélet végrehajtását akár hivatalból, akár kérelemre elhalasztották. Abbahagyandó a bűnvádi eljárás azokkal szemben, akiknek ugyancsak 1920 március elseje előtt elkövetett bűncselekményeire vonatkozó periratok a köz­ijén előfordult rendkívüli események okozta zsavarok­ban elkallódtak. Az amnesztia nem vonatkozik azokra, akik kémkedés, aljas indok­ból­­elkövetett gyilkosság, üzletszerű lopás, hadiszállítások körül való visszaélések bűntet­tét követték el és nem terjed ki az amnesztia azokra, sem, akik a büntetés elől külföldre tá­voztak. A vonatvezetőt az átoklásra érkezés percében szívszélhűdés érte... ! rA müncheni főpályaudvaron egy beérkező lokomotív vezetője szívszélhűdés következté­ben holtan zuhant ki a gépből. Az így vezető nélkül maradt lokomotív neki­robogott egy falnak, azt áttörte és csak egy szomszédos tisz­titóhelyiségben állt meg. A tisztitóhelyiségben dolgozó két lakatos súlyos sérüléseket szenve­dett.­­A londoni Euston-pályaudvaron egy gyors­vonat szerdán reggel nekifutott egy ütközőbak­nak. Két postakocsi egymásba nyomult és négy postatisztviselő megsebesült­. * NÉPSZAVA 1928 március 2. Bet­len Beismerte, hogy a magyar vámtétele­ket annak idején az Orgo és a Gyosz diktálta,. A magyar­ kormány ugyanazt az álláspontot foglalja el az autonómiákkal szemben, mint az olasz fascista reakció. A képviselőház pénzügyi bizottsága szerdán folytatta az n.i. 1928—29. évi költségvetés álta­lános vitáját. (Utál Gaszton (agrárpárti) meg­ismételte az Orge üléseiről már jól ismert nagyaghráriu­s-sirámokat, hogy a földbirtok — és itt nyilván elsősorban a nagybirtokokra gondolt — „el van adósodva". A nagyagráriu­sok szempontjából kifogásolta az adók nagy­ságát. Megállapította, hogy az állam túl nagy tisztviselői apparátussal dolgozik. A kormány szerezzen érvényt a takarékosság elvének. A költség­vetést elfogadta. Bíró Pál (egységespárti, a nagyipar kép­viselője) védelmébe vette a kormányt, mond­ván, hogy a trianoni helyzet az­ oka minden bajnak, amelyért az ellenzék a kormányt teszi felelőssé. Fölfedezte, h­ogy a fogyasztóképesség az országban növekedőben van, ami a gazda­sági élet teherbírását mutatja a súlyos köz­szolgáltatási terhek ellenére. Kiadta a jelszót, hogy nincs itt semmi ok a pesszimizmusra. Ő még szociális szempontból sem tud ra­gyogóbb kormányzatot elképzelni, mint amilyen Bethleneké. Bethlen miniszterelnök a­­vámok kérdésével foglalkozott. A kormánynak — mondotta — nem volt szándékában a magas ipari vámok forszírozása. Az autonóm vámtarifa nem a kor­mány politikájának volt a kifejezője, s amem e téren az Orige meg a Gyosz kiküldöttei tárgyalásainak alkalmával jött létre meg­egyezés, amely az autonóm vámtarifában csú­csosodott ki. A kormány most más politikát nem követhet, mint hogy — amennyiben szük­ségesnek mutatkozik — néhány vámtételt a be­következő tárgyalások után revízió alá vesz. Bud pénzügyminiszter válaszolt ezután rész­letesen az egyes felszólalásokra. Kijelentettee, hogy a há­ború előtti és a m­ai adóztatás között nincs meg­ az a túlélés különbség, amelyről egyes ellenzéki szónokok beszéltek. A háború előtt is fejenként 70 pengőn fölüli összeg esett az állami adóterhekből egy-egy lakosra. A községi adóteher fejenként nem 50—60, hanem — szerinte — csak­ 20—25 pengő. Szükségesnek tartja az egyenes adók kidolgozását. Ezután magyarázni igyekezett az állami tisztvise­lők nagy létszámát. Szükségesnek tar­ja ennek a létszámnak to­vábbi apasztását, oly módon, hogy a megürese­dett állások egy ré­szét nem töltik be, továbbá a közigazgatás és a számvitel egyszerűsítése útján. Fontosnak tartja a földreform finan­szírozását. Ehhez azonban előbb meg kell te­remteni a jogi feltételeket, csak azután lehet a tőkét biztosítani, amely csak külföldi tőke lehet. A kormány az államvasutak beruházási programjának kérdését mielőbb meg akarja oldani. Az autonómiák háztartásának ellen­őrzése tekintetében , hivatkozott Bud pénzügyminiszter az olasz fascista pénzügyminiszterre, aki ugyanazt az álláspontot foglalta el az autonómiák­kal szemben, mint a Bethlen-kormány. Ezután a pénzügyi bizottság többsége a költ­ségvetést, a múlt évi beruházásokról szóló je­lentést és az appropriációs javaslatot egy füst alatt általánosságban elfogadta. Majd a kultusztárca előadója ismertette a kultuszköltségvet­és adatait. Ezután a pénzügyi bizottság tanácskozását félbeszakít­ották­­ és folytatását csütörtök délelőttre halasztották. A csütörtöki ülés napirendjére a kultusztárca­ költségvetésén kívül kitűzték már a külügyi és népjóléti költségvetést is. A m­unkáspárt a szilvjei kormány elismerését követeli. Londonból" -jelenti a „Magyar Távirati Iroda''. Az alsóházban Wedgwood utalt arra, hogy Szinovjevet és a baloldali elemeket a­, orosz kormányból kikapcsolták és azt a kérdést is­­­tézte a kormányhoz, hogy e tényre való tekin­tettel nem fogja-e újból megfontolás tárgyává tenni a szovjet kormány elismerésének kérdé­sét.­­ Chamberlain külügyi államtitkár kijelen­tette, hogy erre semmi ok sincsen. Wedgwood azt kérdezte ezután, várjon ismeri-e Chamber­lain Rykovnak ama beszédét, amelyben ki­jelenti, hogy a szovjet­ kormány hajlandó meg­adni azt a­z angol kormány által kívánt garan­ciát, hogy az angol viszonyokba nem fog be­avatkozni. — Chamberlain ezt válaszolta: Amennyire bízhatom emlékező tehetségemben, ilyen beszéd nem került elém. Ha a szovjet­kormány kész ily természetű biztosítékokat adni, ezt a megfelelő módon megteheti, bizto­sítékait fontolóra fogjuk venni. — Wedgwood azt kérdezte, mit kell érteni a „megfelelő mó­don" kitételen. — Chamberlain: A diplomáciai eljárás útjait. — Wedgwood: A két ország kö­zött azonban nem állanak fönn kapcsolatok! — Chamberlain: Oroszország nyilatkozatait ama diplomáciai képviselő közvetítésével teheti meg, akit az Oroszországban élő brit alatt­valók érdekeinek védelmével megbíztak. dán este, akik a birtokosok követeléseiről tár­gyaltak. Farkas Géza az akció célját ismer­tette. Utána Mayer földmivelésügyi miniszter a­­fö­lmivelésügyi tárca költségvetéséről adott fölvilágosításokat. Egymásután szólaltak föl az ezerholdasok, mint gróf Ráday, gróf Teleki Putnoky, további néhány, a nagybirtok szolgá­­latába szegődött kisgazda, akik egytől-egyig a mezőgazdaság terheinek csökkentését, követel­ték. Felszólalt Herrmann kereskedelemügyi mi­niszter is, aki megígérte, hogy tárcája keretén belül főként a vasúti szállításoknál, a tarifá­nál tesz könnyítéseket az agráriusoknak. Az agrárblokk egyébként időről-időre megismétli összejöveteleit, hogy újabb és újabb kedvezmé­nyeket eszközöljön ki a kormánytól. •Ii, mai» Negataki” az egyépspárti agrárblok. Megírtuk már, hogy az egységes párt agrá­riusai — a kormánypárti fajvédőcsoport, a kis­gazdafrakció, az úgynevezett liberális csoport és a nemrég megalakult centrum mellé — meg akarják alakítani a maguk külön agrárblokját. A kormánypárti agrárblok szerdán este már hivatalosan meg is alakult, vezetője Farkas Géza bethlenista képviselő. A kormánypárti agráriusok a maguk külön blokjának megala­kításával — saját bevallásuk szerint — azt akarják elérni, hogy a kormányzatban az ag­ráriusok osztályérdekei még az eddiginél is erőteljesebben, leplezetlenebbül érvényesülje­nek. Mintha eddig a kormány nem kizáróan csak a nagybirtok és a vele szövetséges nagytőke kívánságainak, óhajainak és követeléseinek lett volna a végrehajtója. Ebből a szempontból tehát külön agrárblokra valóban nem volt szükség. De hát miért ne alakították volna meg az egységespárti agrárius urak a maguk külön csoportját? Hiszen ezzel legföljebb csak újabb bizonyítékot szolgáltattak amellett, hogy mi­lyen megbonthatatlan az egység az egységes pártban, amely ha 5-6 frakcióra oszlik is, min­denek fölé mégis csak a nagybirtok és ipari nagytőke érdekeit helyezi. így volt ez a külön agrárblok nélkül, így lesz ezután az agrárblok­kal együttesen is. Az egységespárti agrárblokknak mintegy 60 tagja gyűlt egybe a párt­ helyiségében szer­ A szigetvári kerületbe is szerdán rendez­ték miég a nyiltszavazásos „választást". A szigetvári választókerületben, amelynek mandátuma a Munkásbiztosítóintézethez igaz­gató-főorvosnak kinevezett Barla-Szabó kény­szerű lemondása folytán gazdátlanná vált, szerdán rendezték meg a nyíltszavazásos úgy­nevezett választást. Miután a nyíltszavazásos rendszerrel a kormány már eleve gondosko­dott arról, hogy ellenzéki képviselő ne juthas­son az ilyen mandátumhoz, a megrendezett „választáson e­llenzéki jelölt, természetesen nem is vett részt. Csak kormányt­ámogatók indultak, szám szerint négyen. Este 9 óráig a nyílt szavazásról kiadott jelentés szerint Nádosy Elek kormánypárti fajvédő 5258, Nicsovics Vazul egységespárti 2919, Kelemen István ugyancsak egységespárti 2391, Fekecs Vendel kisgazda 1041 szavazatot kapott. A nyílt szavazás eredményét előreláthatóan csak csütörtökön hirdetik ki. Bizonyosra vehető, hogy Nádosy kormánypárti fajvédő és Nicso­vics ugyancsak egységespárti között nyílt­szavazásos pótrollasztára kerül majd a sor. m­wwwvwwvw­vwwrtAAjw'jvjvyv'w/wwvvvvAAwwijwuvy A gépgyárosok a kereskedelmi miniszternél. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: Herrman Miksa kereskedelmi miniszter szerdán délelőtt a magyar gépipar küldöttségét fogadta, amely rámutatott arra, hogy a magyar gépgyárak által foglalkoztatott munkások létszáma az utolsó időkben közel háromezer fővel csökkent, utalt azokra­­­ nehézségekre, amelyek akadá­lyozzák a magyar gépipar exportját, viszont a belföldi piac felvevőképessége fokozatosan csökken. A küldöttség ezért arra kérte a mi­nisztert, tegye lehetővé, hogy az állami üze­mek, elsősorban­ az államvasutak a már egy esztendő óta előkészített beruházási program­jukat mielőbb valósítsák meg és a közszállítá­soknál a hazai beszerzés szempontjait ener­gikusan érvényesítse a kormány. Herrman Miksa kereskedelmi miniszter válaszában kijelentette, hogy ismeri a magyar gépipar ne­héz helyzetét és törekedni fog arra, hogy az állami beruházások közül mielőbb kiadják ren­delés formájában a gépiparnak azt, amire már, rendelkezésre áll a fedezet.

Next