Népszava, 1928. március (56. évfolyam, 50–75. sz.)
1928-03-01 / 50. szám
10 évi L törvénycikk 14. vétsége, valamint a Királyi ház tagja megsértésének a Büntetőtörvénykönyv 141. szakaszában meghatározott vétsége miatt; 2. a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló, az 1921. évi III. törvénycikk 7. és 8. szakaszában meghatározott vétség miatt ;3. az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek ellen elkövetett izgatás (büntetőtörvénykönyv VI. fejezet) miatt; 4. a választójog ellen elkövetett, az 1925. évi XXV. törvénycikkben és az ezt megelőző 1913. évi XXIII. és 1918. évi XVII. törvénycikkekben meghatározott bűncselekmények miatt, valamint az országgyűlési és nemzetgyűlési választásokkal kapcsolatban politikai természetű indokból elkövetett egyéb vétség miatt; 5. abüntetőtörvénykönyv második részének VII. fejezetében, meghatározott, magánosok ellen elkövetett erőszak miatt, valamint a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914. évi XLI. törvénycikkben meghatározott bűncselekmény miatt, ha ezeket politikai természetű indokból követték el: (i. az 1897. évi XXXIV. törvénycikk 20. szakaszában, valamint az 1912. évi LIV. törvénycikk 96. szakaszában meghatározott vétség miatt; 7. politikai természetű indokból elkövetett egyéb bűncselekmény miatt, ha rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a bíróság az elítéltető egyéniségének, életviszonyainak, a bűncselekményt megelőző és azt követő példás magaviseletének, valamint az eset többi körülményeinek figyelembevételével —, ez elhatározásom keltétől számított három hónapon belül, kivételesen kegyelemre méltónak nyitvanyitja. Ez a kegyelem kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajthatatlansága folytán szabadságvesztés büntetésre kellene átváltoztatni, nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. II. Kegyelemben részesítem azokat is, akik ellen az I. 1—6. pontokban megjelölt, a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni, amennyiben a cselekményre a törvény öt évet meg nem haladó szabadságvesztésbüntetést vagy csupán pénzbüntetést állapít meg. Kik nem kapnak amnesztiát? III. Sem az I., sem a II. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok: 1. akiket a 10391119. M. E. számú rendelet 7. szakaszában meghatározott bűncselekmény (úgynevezett kommunista bűncselekmények. — A szerk.) miatt ítéltek el, vagy aki ellen ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani, vagy folytatni; 2. akik a bűncselekményt külföldön követték el; •. akik magukat a bűnvádi eljárás vagy a büntetés alól elvonva, külföldre távoztak; 4. akik a jelen elhatározás kelte előtt elkövetett bűntett miatt vagy három éven belül elkövetett szándékos vétség miatt szabadságvesztés-büntetésre jogerősen el voltak ítélve. Fölhívom a m. kir. igazságügyminisztert, hogy az ezen elhatározásom végrehajtásáraszükséges intézkedéseket sürgősen tegye meg. Kelt Budapesten, 1928. évi március 1. napján. Horthy, s. k. Dr. Pesthy Pál, s. k. A honvédség amnesztiája. Az amnesztia a honvédbiráskodás alá tartozó egyéneikre is kiterjed. Az amnesztia elengedi mindazon katonai egyének szabadságvesztés büntetésének hátralevő részét, akik bűncselekményüket, az 1920. évi március elseje előtt követték el, föltéve, hogy azóta aljas indokból eredő, vagy az állam és társadalom törvényes rendje ellen irányuló más bűntettet nem követtek el, továbbá, akik bűncselekményüket 1920 március elseje előtt követték el, de akiknek a jogerős ítélet végrehajtását akár hivatalból, akár kérelemre elhalasztották. Abbahagyandó a bűnvádi eljárás azokkal szemben, akiknek ugyancsak 1920 március elseje előtt elkövetett bűncselekményeire vonatkozó periratok a közijén előfordult rendkívüli események okozta zsavarokban elkallódtak. Az amnesztia nem vonatkozik azokra, akik kémkedés, aljas indokbólelkövetett gyilkosság, üzletszerű lopás, hadiszállítások körül való visszaélések bűntettét követték el és nem terjed ki az amnesztia azokra, sem, akik a büntetés elől külföldre távoztak. A vonatvezetőt az átoklásra érkezés percében szívszélhűdés érte... ! rA müncheni főpályaudvaron egy beérkező lokomotív vezetője szívszélhűdés következtében holtan zuhant ki a gépből. Az így vezető nélkül maradt lokomotív nekirobogott egy falnak, azt áttörte és csak egy szomszédos tisztitóhelyiségben állt meg. A tisztitóhelyiségben dolgozó két lakatos súlyos sérüléseket szenvedett.A londoni Euston-pályaudvaron egy gyorsvonat szerdán reggel nekifutott egy ütközőbaknak. Két postakocsi egymásba nyomult és négy postatisztviselő megsebesült. * NÉPSZAVA 1928 március 2. Betlen Beismerte, hogy a magyar vámtételeket annak idején az Orgo és a Gyosz diktálta,. A magyar kormány ugyanazt az álláspontot foglalja el az autonómiákkal szemben, mint az olasz fascista reakció. A képviselőház pénzügyi bizottsága szerdán folytatta az n.i. 1928—29. évi költségvetés általános vitáját. (Utál Gaszton (agrárpárti) megismételte az Orge üléseiről már jól ismert nagyaghrárius-sirámokat, hogy a földbirtok — és itt nyilván elsősorban a nagybirtokokra gondolt — „el van adósodva". A nagyagráriusok szempontjából kifogásolta az adók nagyságát. Megállapította, hogy az állam túl nagy tisztviselői apparátussal dolgozik. A kormány szerezzen érvényt a takarékosság elvének. A költségvetést elfogadta. Bíró Pál (egységespárti, a nagyipar képviselője) védelmébe vette a kormányt, mondván, hogy a trianoni helyzet az oka minden bajnak, amelyért az ellenzék a kormányt teszi felelőssé. Fölfedezte, hogy a fogyasztóképesség az országban növekedőben van, ami a gazdasági élet teherbírását mutatja a súlyos közszolgáltatási terhek ellenére. Kiadta a jelszót, hogy nincs itt semmi ok a pesszimizmusra. Ő még szociális szempontból sem tud ragyogóbb kormányzatot elképzelni, mint amilyen Bethleneké. Bethlen miniszterelnök avámok kérdésével foglalkozott. A kormánynak — mondotta — nem volt szándékában a magas ipari vámok forszírozása. Az autonóm vámtarifa nem a kormány politikájának volt a kifejezője, s amem e téren az Orige meg a Gyosz kiküldöttei tárgyalásainak alkalmával jött létre megegyezés, amely az autonóm vámtarifában csúcsosodott ki. A kormány most más politikát nem követhet, mint hogy — amennyiben szükségesnek mutatkozik — néhány vámtételt a bekövetkező tárgyalások után revízió alá vesz. Bud pénzügyminiszter válaszolt ezután részletesen az egyes felszólalásokra. Kijelentettee, hogy a háború előtti és a mai adóztatás között nincs meg az a túlélés különbség, amelyről egyes ellenzéki szónokok beszéltek. A háború előtt is fejenként 70 pengőn fölüli összeg esett az állami adóterhekből egy-egy lakosra. A községi adóteher fejenként nem 50—60, hanem — szerinte — csak 20—25 pengő. Szükségesnek tartja az egyenes adók kidolgozását. Ezután magyarázni igyekezett az állami tisztviselők nagy létszámát. Szükségesnek tarja ennek a létszámnak további apasztását, oly módon, hogy a megüresedett állások egy részét nem töltik be, továbbá a közigazgatás és a számvitel egyszerűsítése útján. Fontosnak tartja a földreform finanszírozását. Ehhez azonban előbb meg kell teremteni a jogi feltételeket, csak azután lehet a tőkét biztosítani, amely csak külföldi tőke lehet. A kormány az államvasutak beruházási programjának kérdését mielőbb meg akarja oldani. Az autonómiák háztartásának ellenőrzése tekintetében , hivatkozott Bud pénzügyminiszter az olasz fascista pénzügyminiszterre, aki ugyanazt az álláspontot foglalta el az autonómiákkal szemben, mint a Bethlen-kormány. Ezután a pénzügyi bizottság többsége a költségvetést, a múlt évi beruházásokról szóló jelentést és az appropriációs javaslatot egy füst alatt általánosságban elfogadta. Majd a kultusztárca előadója ismertette a kultuszköltségvetés adatait. Ezután a pénzügyi bizottság tanácskozását félbeszakították és folytatását csütörtök délelőttre halasztották. A csütörtöki ülés napirendjére a kultusztárca költségvetésén kívül kitűzték már a külügyi és népjóléti költségvetést is. A munkáspárt a szilvjei kormány elismerését követeli. Londonból" -jelenti a „Magyar Távirati Iroda''. Az alsóházban Wedgwood utalt arra, hogy Szinovjevet és a baloldali elemeket a, orosz kormányból kikapcsolták és azt a kérdést istézte a kormányhoz, hogy e tényre való tekintettel nem fogja-e újból megfontolás tárgyává tenni a szovjet kormány elismerésének kérdését. Chamberlain külügyi államtitkár kijelentette, hogy erre semmi ok sincsen. Wedgwood azt kérdezte ezután, várjon ismeri-e Chamberlain Rykovnak ama beszédét, amelyben kijelenti, hogy a szovjet kormány hajlandó megadni azt az angol kormány által kívánt garanciát, hogy az angol viszonyokba nem fog beavatkozni. — Chamberlain ezt válaszolta: Amennyire bízhatom emlékező tehetségemben, ilyen beszéd nem került elém. Ha a szovjetkormány kész ily természetű biztosítékokat adni, ezt a megfelelő módon megteheti, biztosítékait fontolóra fogjuk venni. — Wedgwood azt kérdezte, mit kell érteni a „megfelelő módon" kitételen. — Chamberlain: A diplomáciai eljárás útjait. — Wedgwood: A két ország között azonban nem állanak fönn kapcsolatok! — Chamberlain: Oroszország nyilatkozatait ama diplomáciai képviselő közvetítésével teheti meg, akit az Oroszországban élő brit alattvalók érdekeinek védelmével megbíztak. dán este, akik a birtokosok követeléseiről tárgyaltak. Farkas Géza az akció célját ismertette. Utána Mayer földmivelésügyi miniszter afölmivelésügyi tárca költségvetéséről adott fölvilágosításokat. Egymásután szólaltak föl az ezerholdasok, mint gróf Ráday, gróf Teleki Putnoky, további néhány, a nagybirtok szolgálatába szegődött kisgazda, akik egytől-egyig a mezőgazdaság terheinek csökkentését, követelték. Felszólalt Herrmann kereskedelemügyi miniszter is, aki megígérte, hogy tárcája keretén belül főként a vasúti szállításoknál, a tarifánál tesz könnyítéseket az agráriusoknak. Az agrárblokk egyébként időről-időre megismétli összejöveteleit, hogy újabb és újabb kedvezményeket eszközöljön ki a kormánytól. •Ii, mai» Negataki” az egyépspárti agrárblok. Megírtuk már, hogy az egységes párt agráriusai — a kormánypárti fajvédőcsoport, a kisgazdafrakció, az úgynevezett liberális csoport és a nemrég megalakult centrum mellé — meg akarják alakítani a maguk külön agrárblokját. A kormánypárti agrárblok szerdán este már hivatalosan meg is alakult, vezetője Farkas Géza bethlenista képviselő. A kormánypárti agráriusok a maguk külön blokjának megalakításával — saját bevallásuk szerint — azt akarják elérni, hogy a kormányzatban az agráriusok osztályérdekei még az eddiginél is erőteljesebben, leplezetlenebbül érvényesüljenek. Mintha eddig a kormány nem kizáróan csak a nagybirtok és a vele szövetséges nagytőke kívánságainak, óhajainak és követeléseinek lett volna a végrehajtója. Ebből a szempontból tehát külön agrárblokra valóban nem volt szükség. De hát miért ne alakították volna meg az egységespárti agrárius urak a maguk külön csoportját? Hiszen ezzel legföljebb csak újabb bizonyítékot szolgáltattak amellett, hogy milyen megbonthatatlan az egység az egységes pártban, amely ha 5-6 frakcióra oszlik is, mindenek fölé mégis csak a nagybirtok és ipari nagytőke érdekeit helyezi. így volt ez a külön agrárblok nélkül, így lesz ezután az agrárblokkal együttesen is. Az egységespárti agrárblokknak mintegy 60 tagja gyűlt egybe a párt helyiségében szer A szigetvári kerületbe is szerdán rendezték miég a nyiltszavazásos „választást". A szigetvári választókerületben, amelynek mandátuma a Munkásbiztosítóintézethez igazgató-főorvosnak kinevezett Barla-Szabó kényszerű lemondása folytán gazdátlanná vált, szerdán rendezték meg a nyíltszavazásos úgynevezett választást. Miután a nyíltszavazásos rendszerrel a kormány már eleve gondoskodott arról, hogy ellenzéki képviselő ne juthasson az ilyen mandátumhoz, a megrendezett „választáson ellenzéki jelölt, természetesen nem is vett részt. Csak kormánytámogatók indultak, szám szerint négyen. Este 9 óráig a nyílt szavazásról kiadott jelentés szerint Nádosy Elek kormánypárti fajvédő 5258, Nicsovics Vazul egységespárti 2919, Kelemen István ugyancsak egységespárti 2391, Fekecs Vendel kisgazda 1041 szavazatot kapott. A nyílt szavazás eredményét előreláthatóan csak csütörtökön hirdetik ki. Bizonyosra vehető, hogy Nádosy kormánypárti fajvédő és Nicsovics ugyancsak egységespárti között nyíltszavazásos pótrollasztára kerül majd a sor. mwwwvwwvwvwwrtAAjw'jvjvyv'w/wwvvvvAAwwijwuvy A gépgyárosok a kereskedelmi miniszternél. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: Herrman Miksa kereskedelmi miniszter szerdán délelőtt a magyar gépipar küldöttségét fogadta, amely rámutatott arra, hogy a magyar gépgyárak által foglalkoztatott munkások létszáma az utolsó időkben közel háromezer fővel csökkent, utalt azokra nehézségekre, amelyek akadályozzák a magyar gépipar exportját, viszont a belföldi piac felvevőképessége fokozatosan csökken. A küldöttség ezért arra kérte a minisztert, tegye lehetővé, hogy az állami üzemek, elsősorban az államvasutak a már egy esztendő óta előkészített beruházási programjukat mielőbb valósítsák meg és a közszállításoknál a hazai beszerzés szempontjait energikusan érvényesítse a kormány. Herrman Miksa kereskedelmi miniszter válaszában kijelentette, hogy ismeri a magyar gépipar nehéz helyzetét és törekedni fog arra, hogy az állami beruházások közül mielőbb kiadják rendelés formájában a gépiparnak azt, amire már, rendelkezésre áll a fedezet.