Népszava, 1928. augusztus (56. évfolyam, 173–197. sz.)
1928-08-01 / 173. szám
9 és a Dunában elúszott, kötélen holttá száradt munkanélkülinek az életét lehetett volna megmenteni százmillió pengő árán, amely, százezer munkás egyévi verejtékes keresetével ér föl?! De ki törődik nálunk ilyesmivel? A fők a fölösleg. Pusztulhat az élet, gyilkolhat a nyomor. Recseghet - ropoghat körülöttünk minden. De áll Lillafüred még! A fúrások tovább folynak. A ránk fordított adóprés tovább működik. Jön a friss csapolás ... Válság az asigesi konzervatív kormányban. A védővámpolitika kérdésében szakadás állott be a miniszterek között. A Népszava hírt adott arról az ellentétről, amely a védővámpolitika kérdésében úgy a kormányt támogató angol konzervatív pártban, mint magában a kormányban keletkezett. A kapitalisták kormánya nem maradhatott közömbös egy fontos iparág, a vasipar tőkéseinek védővámos törekvéseivel szemben. Több miniszter csatlakozott ezek mozgalmához, noha Baldivin miniszterelnök a leghatározottabban a Védővám politika ellen foglalt állást. A kormány egyes tagjai nyíltan fordultak a kormányelnök politikája ellen. Amery gyarmatügyi és JohnsonHicks belügyminiszter nyilvános gyűléseken támogatták a miniszterelnökkel szemben a védővámos politikát. Ebben a helyzetben elkerülhetetlenné vált a válság az angol kormányban. (London, július 31. — Wolff.) Az alsóházban holnap Alexander munkáspárti képviselő meginterpellálja a miniszterelnököt, várjon a kormánynak az ipari vámok kérdésében elfoglalt álláspontját az a beszéd fejezi-e ki korrektül, amelyet Churchill pénzügyminiszter július 24-én mondott az alsóházban, vagy pedig az, amelyet Johnson Hicks belügyminiszter július 28-án mondott. A „Daily Telegraph" véleménye szerint a kabinet még e hét folyamán megbeszélés tárgyává teszi a miniszteri felelősség kérdését, hogy megegyezésre jusson azoknak a beszédeinek a kérdésében, amelyeketa kabinet egyes tagjai tartanak az ipari védővámok ügyében. A „Daily Chronicle" azt írja, hogy tegnap a késő órákban akut válság lépett föl a kabinet kebelén belül.zül Pásztor Erzsébet napszálllosnő, aki a Frangepán utca 15. számú házban lakik, borzalmas sérüléseket szenvedett. Koponyáján 15 centiméter hosszú repedt seb támadt és az összeomlott gerendázaton elhelyezett mésztartályból rácsöpögött mész arcát és szemeit összeégette. A mentőorvosok megállapításai szerint agyalapi törést is szenvedett és ha az orvosi tudomány meg is menti az életnek, kétséges, hogy szemevilágát nem veszti-e el. A szerencsétlen munkásnő állapota válságos, alig remélhető, hogy fölépül. A másik sebesült Mészáros Gyula 24 éves kőműves, aki a Lehelutca 5. számú házban lakott. Mészáros koponyáján és egész testén szenvedett könnyebb természetű zúzott sebeket. A mentők mindkettőjüket az új János-kórházba szállították. Mészáros Gyulát első segélynyújtás után a kórházból az esti órákban elbocsátották. Szénási Ernő 29 éves kőműves, aki Rákospalotán lakik, a rémülettől idegsokkot kapott. A mentőorvosok órákig fáradoztak vele, amíg állapota annyira javult, hogy elbocsáthatták. A mentők részesítették elsősegélyben Fülöp Józsefnét is, az épület főpallérjának feleségét, aki az ijedtségtől összeesett. A vizsgálat. A szerencsétlenség hírére a helyszínre érkezett a főkapitánysági ügyelet vezetője, a II. kerületi kapitányság vezetője és Andróka főkapitányhelyettes, akik a vizsgálóbíró távollétében azonnal megindították a vizsgálatot annak megállapítására, hogy a szerencsétlenségért ki felelős. Megállapították, hogy az építést vezető felelős építőmester Fülöp József, aki a Damjanich utca 51. számú házban lakik. Fülöp a munkások tanúvallomása szerint az állványzat összeomlása, után annyira megrémült, hogy a harmadik emeletről le akarta vetni magát, de szándékában három munkás csak nehezen tudta megakadályozni. Az állványozás felelete palléra Osgyáni Pál, aki Cegléden lakik. Osgyáni a roppant felelősség érzetének tudata alatt alig tudott magához térni, a munkások szerint éveket öregedett néhány perc alatt és teljesen megőszült. A rendőrség mindkettőjüket őrizetbe vette, mert kétségtelennek látszott, hogy súlyos mulasztások történtek. Az őrizetbe vett építésvezetők előadták, hogy szerintük a szerencsétlenség egy elbocsátott munkás bosszúműve. Jurcsák József állványozó, aki az építkezés kezdetétől ott dolgozott, megbetegedett és az építésvezetők előadása szerint hétfőn váratlanul munkára jelentkezett. Egész nap betonlépcsőket hordozott és kedden délelőtt kijelentette, hogy nem dolgozik tovább, adják ki a könyvét. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért hagyja abba a munkát, megtagadta a válaszadást. Osgyáni szerint azonban egész délután ott settenkedett az épület körül és ők valószínűnek tartják, hogy az állványzat kötését alul meglazította, aminek következtében alul egy gerenda eltört, ami elégséges volt ahhoz, hogy az egész épületszerkezet meginduljon és összedőljön. Ezzel az előadással szemben, amelynek áttetsző tendenciája semmiesetre sem menti az építésvezetők felelősségét, a rendőri vizsgálat megállapította, hogy az állványzat összeállításánál felületesség, gondatlanság, hanyagság történt. Az ilyen könnyű állványszerkezet elkészítésénél előírás, hogy azt minden emeletnél megkössék. Ez úgy történhetik, hogy az ablakon keresztül húzott gerendákat a belső helyiségekben is lekötik egy keresztülfektetett, lekapcsolt, falig támasztott gerendával. A rendőrség megállapítása szerint ez a lekötés nem volt meg sem az első, sem a második, sem a harmadik, sem a negyedik, csak az ötödik emeleten. Ott pedig az egyik falból kiszakadt gerenda megmaradt része világosan mutatja, hogy korhadt, szétmáló állványszert használtak. A gerenda belseje vörösesbarna és annyira porhanyós, hogy kézzel széjjel lehet szedni. Természetes, hogy ez az elkorhadt fa nem tudta a támaszgerenda feladatát ellátni. A rendőrségi vizsgálat kiterjed a Cyklop Építő és Ingatlanforgalmi Rt. felelős mérnöke szerepének tisztázására is. A szakértő véleménye: Kedden az esti órákban a főkapitányságon megkezdték a kihallgatásokat, amelynek során elsőnek Mészáros Gyula ácsmunkást hallgatták ki, aki fején hatalmas kötéssel diktálta jegyzőkönyvbe, hogy az ötödik emeleten az ablakkeretek készítésével foglalkozott, amikor észrevette, hogy Pásztor Erzsébet feléje tart. A következő pillanatban az állványzat megingott és hogy ezután mi történt, nem tudja, mert elvesztette eszméletét. Mivel a szerencsétlenség után a munkások nagy része _ eltávozott, szerdán a kora reggeli órákban újból szakértői szemlét tartanak a helyszínen. Kedden este a főkapitányságon egy kerületi mérnöki szakértő a következő szakvéleményt terjesztette be: Az állványok nem voltak úgynevezett londinákkal merevítve, hanem emeletenként csak könyökfával rögzítették őket. Ezeket kapcsok tartották, de amíg minden emeleten legalább négy kapocsnak kellett volna lennie, az egész állványzaton csak négy kapcsot találtak. Az építkezés életveszedelmet jelent az egész környékre. Beszéltünk az épületen dolgozó munkásokkal," akik elmondották, hogy a legrosszabb fizetés és a leggyalázatosabb bánásmód mellett napról-napra kockáztatniok kell az életüket. A fal felhúzása után az emeletek betonozásánál használt falazó deszkákat például állvány nélkül szedetik el a munkásokkal, valósággal nyaktörő mutatványba beillő módon. Egy a tetőn kidugott gerendán elhelyezett csigaszerkezet segítségével eresztik le a munkásokat nyolc emelet magasságból és azok egy szál kötélen ingva, dolgoznak a deszkák meglazításán, áthurkolásáns elszállításán és minden pillanatban ki vannak téve annak a lehetőségnek, hogy egy fölülről rájuk zuhanó, a kelleténél előbb meglazult deszka halálra töri őket. A Szegényház utca 21. számú hatalmas teleknek az épülő bérház déli oldalán hosszabb földszintes épületben működik a Révész Emil és Társa-féle kábelgyár, amelyben 70 munkás dolgozik. Az agyagos talajra épített nyolcemeletes hatalmas bérpalota súlya annyira megnyomta az agyagos talajt, hogy az egész gyár 8 centimétert süllyedt. Jártunk a helyiségekben és láttuk a kettérepedt falakat, a meglazult ajtórámákat, amelyeknek résein befér a tenyér. Az egész gyárat alá kellett dúcolni gerendákkal, mert minden pillanatban fenyeget az összeomlás veszedelme. A gyár vezetőségének kérelmére már hetekkel ezelőtt bizottság járt kint a helyszínen, majd a kerületi mérnök indítványára megállapította, hogy a gyár további működése az ott dolgozó 70 munkásra állandó életveszedelmet jelent. A telek, illetve a gyárépület tulajdonosa, Haáz József eljárt a Cyklopnál, ahol azt a választ kapta, hogy: Hja, kérem, minden új épület süllyed. Végül arra hajlandók voltak, hogy a telek másik oldalán építendő új gyárépülethez munkásokat adnak, de 14.000 pengőt kértek. A telek túlsó oldalán, közvetlenül az újonnan épült palota mellett egész sor lakás van, ahol ugyancsak repedések tátonganak a falakban. A lakók rémülettel beszélnek arról, hogy az egész környéket veszedelembe döntő új épület még mindig nincs megterhelve és ha rárakják a tűz- és közfalakat és a tetőszerkezetet és az épületbe belekerülnek a bútorok, olyan nagymérvű talajsüllyedés következik be, amely összedönti a lakásokat. A kábelgyárban szerda reggel az állandó életveszedelem miatt már meg sem indul a munka. (Folytatás az 1. oldalról.) A liberális lap értesülése szerint Amery gyarmatügyi miniszter beadta lemondását, azonban felkérték arra, hogy fontolja meg mégegyszer e lépését. Abelügyminiszter állása a lap szerint kétséges. A „Daily Mail" politikai tudósítójának értesülése szerint a konzervatív párt főhadiszállásán megütközéssel fogadták Johnson Hieks belügyminiszter beszédét és ezért őt a legközelebbi kabinetülés alkalmából felelősségre fogják vonni. Mire tanítja ki a miniszter a főváros polgármesterét? Néhány hónap előtt egy magánvállalkozó cég ajánlatot tett a fővárosnak, hogy hajlandó megépíteni a földalatti gyorsvasutat, amely a város szélső környékeit összeköti a központtal. A polgármester a vállakozó csoportnak megadta az előmunkálatok megkezdéséhez szükséges egy évre szóló engedélyt. A főváros ezt a tényt a kereskedelmi miniszter tudomására hozta, amire az most a fővároshoz leiratot intézett, amelyben azt mondja, hogy a polgármester nem volt jogosult a miniszter előzetes engedélye nélkül az engedélyt kiadni, tehát azt nem veszi tudomásul. Ez a hatásköri vitatkozás nem túlságosan érdekes, annál érdekesebb az, amire a miniszter a főváros polgármesterét kivételesen nagyon helyesen kitanítja. Utal a miniszter a főváros közönségének az egységes közlekedési politikában vallott elvi álláspontjára, amelyből folyóan a főváros vezetősége az utóbbi időkben mindenkor tiltakozott, a Beszkár vasútvonalaira tekintettel és figyelemmel a fővárosi autóbuszüzem érdekeire, magánközlekedési vállalatok engedélyezése ellen. Szomorú, hogy erre az elvre most a miniszternek kell figyelmeztetnie a fővárost. terjessz fiss aimfcássatót! SVfiPSZAVA 1928 augusztus 1. VieSBerwossanten. T8as©»an«s®y Iisal®átf, Sasssz schteesgiBf. Augsburgból jelentik: Az Ulm és Augsburg között közlekedő 911. számú gyorsított személyvonat a váltó hibás működése miatt kedden délután "14 óra tájban Dinkelscherben állomáson beleszaladt egy tehervonatba. A mozdonyt és három személykocsit a robbanás ereje egymásba taszította. A halottak száma 14, a sebesülteké 20. A birodalmi vasutak még nem adtak ki részletes jelentést a szerencsétlenségről. Augsburgból két és Ulmból egy tehervonat indult el a szerencsétlenség színhelyére. Augsburgból a vasúti szerencsétlenségről még a következő újabb részleteket jelentik: A szerencsétlenséget az idézte elő, hogy Dinkelsoherben állomás mellett egy személyvonat teljes gőzzel nekiszaladt egy tehervonatnak, a hibás váltóállítás következtében. A személyvonat egy másik vonatot akart megelőzni, azonban hamis vágányra vezették a vonatot. A vasúti katasztrófa még nagyobb arányú, mint a pár héttel ezelőtt Münchenben a pályaudvaron lefolyt vasúti szerencsétlenség. A szerencsétlenség színhelyén hatalmas romhalmaz jelzi a katasztrófát. A környék összes tüzérségei és mentőállomásai résztvesznek a mentési munkálatokban. Több vasúti kocsi gyufaskatulyaként roppant össze és így torlódtak egymásra.