Népszava, 1930. február (58. évfolyam, 26–49. sz.)

1930-02-01 / 26. szám

14 léstől, mert az előző hetekben vagy napok­ban kisebb-nagyobb utcai incidensek tör­téntek? Mintha bizony az ilyen betiltó végzésekkel meg lehetne szüntetni a fölháborodást és az elkeseredést. Óriási tévedésben vannak a hatalom urai, ha azt hiszik, hogy az ország dolgozó tömegei lenyelik a hágai megegye­zést, vagy elhiszik Bethlennek, hogy ebben a megegyezésben jog, erkölcs és országos érdek játszották a főszerepet. A vasárnapi gyűlés betiltáta csak még jobban megerősíti a dolgozó tömegeket abban a hitükben, hogy Hágában is, tnként mindig, ellenük döntöttek. Gyűlésbetiltással nem lehet megoldani a munkanélküliség problémáját sem és ha a munkanélküliek nem kiálthatták ki harag­jukat a gyűlésen, azért mégis hangzani fog országszerte a munkanélküliek ajkáról a kiáltás: Munkát! Kenyeret! Kárpótlást! Se­gélyt! — Ha van az ország pénztárában évi­ tizenhárom és félmillió pengő kilencven nagybirtokos számára, legyen pénz az éhező munkanélküli százezrek számára is, vagy munka vagy segély. A munkanélküliek is a háború károsultjai s ha Bethlen jogosnak mondja az optánsok követelését, százszor, ezerszer jogosabb a­ •munkanélküliek követelése. A gyűlésbetiltással nem fogják elhallgat­tatni azt a másik követelést sem, amely szintén ezer és ezer szegény ember lelkéből tör föl. — Ha kártalanították as optánsokat, kár­talanítsanak bennünket is, akik utolsó fillé­reinket áldoztuk föl a haza oltárán. Kártala­ntsák a kis hadikölcsönjegyzőket is! A gyűlésbetiltás ellenére is harsogni fog a harmadik követelés is: — Kártalanítsák, legalább olyan mérték­ben, min­t azt a­ kilenc­ven nagybirtokost, azo­­kat is, akiktől nem a­ földjüket vette el a háború. Hanem a szemük világát, a karja leat, a lábuk­á't, az egészségüket! Kártala­nítsák a hadirokkantakat és kártalanítsák a hadiözvegyeket és hadiárvákat, akiktől a háború elvette a férjüket és az apjukat, akik mindent odaadtak a hazáért és cserébe nem kaptak semmit! Kártalanítsák a népet, amely másfél­évtized óta az élet kegyelemkenyerén él. Miért éppen az optánsokat? Milyen jogon, miféle kiváltságlevél alapján? Igen, nyíltan megmondjuk: inkább kilencven nagybirtoko­son esett volna jogsérelem, semhogy huszon­három évig a nép verejtéke hulljon értük. Ez az ország úgy lerongyolódott, olyan szegény, annyira koldus, hogy nem enged­heti meg magának az ilyen „optáns"­igények kielégítésének luxusát. Nem bizony! Sokáig nem. Mindaddig nem, amíg olyan hírekbe botlik a szem, hogy „meghalt, mert éhezett". ..Öngyilkos lett, mert nem bírta már a nyomorúságot." Amíg ilyen halálra szánt „destruktivók" izgatnak, izgathatnak a fönn­álló gazdasági és politikai rendszer ellen, addig még az államrezont is azt parancsolná, hogy: vigyázat a Hága-féle kiváltságosdiak­kal. Kilencven nagybirtokos nyugalmát bizto­sította és megelégedését kivívta a kormány. De talán egy kis kontrasztnak nem árt ide­vetíteni cikkünk végére annak a Joósz Fe­renc nevű 21 éves győri lakatosnak, a sorsát, aki imádkozva és rózsafüzérrel a kezében a soproni vonat elé vetette magát, mert nem volt mit ennie. Pedig istenes munkás volt, csöndes,­­szelíd, a rend támasza, hogy no mondjuk, talpköve. S íme, meg kellett halnia, mert a rendszer nem gondoskodott róla, mert, ez a­­ rendszer csak önmagáról tud gondoskodni, mert ennek a rendszernek számára előbbrevalók a nagybirtokosok, mint akár az imádságos ajkú, rózsafüzért pörgető munkások. A gyűlést, betiltották! Félnek a rendzavarástól, félnek a néptől, félnek a nép hangjától, pedig a nép ma még csöndes, nem akar egyebet, csak jogot és kenyeret. Ők már ettől is félnek... NÉPSZAVA B.-X) február 2. „Bethlen az optánsü­ggyel a revíziót is elintézte!" „Apponyi csak védőnek kérte a magyar államot."­­ Hágában a perköltséget is a magyar állammal fizettették meg.­­ „Távozzanak a diktátorok, míg van idejük búcsúzni a királytól!" Impozáns gyűlést tartott pénteken este a XI. pártszervezet a magántisztviselők székházának nagytermében, amit zsúfolásig megtöltött a közönség. Kiss Roland elvtárs elnöki megnyitója után Peyer Károly elvtárs, országgyűlési kép­viselő közkívánatra a hágai egyezséggel fog­lalkozott. Ha az­ ország lakossága, mondotta, eddig még nem látta tisztán a helyzetet a h­ágai egyezség ügyében, akkor Bethlen csütörtöki beszéde után mindenki előtt világossá vált az. Egy olyan országtól, amely területének 72%%-át elvesztette és azon föl­ül a megszálló románok különböző rablásain kívül még 1943-ig évi tíz­millió korona jóvátétel fizetésére kötelezték — ilyen országtól nem lehet kívánni további jóvá­tételt, sem más címen való fizetéseket. Bethlen maga jelentette ki, hogy Hágában fölvetették azt a megoldási módot, hogy kölcsönösen törölnének minden követelést, de ezt Bethlen nem fogadta el. Kérdem, mi volt az oka annak, hogy Bethlen nem kapott két kézzel ezen az ajánlaton? Mi­lyen népszerű lett volna egy,olyan miniszter­elnök, aki ezzel az eredménnyel jön haza! Beth­len nem tette, mert az optámokat nem akarta cserbenhagyni! Bethlen úgy állítja be a mi til­takozásunkat a hágai egyezség miatt, mintha ezt azért tennénk, mert nem állunk a magán­tulajdon alapján. Nagyon sajnálom, hogy Bethlen még mindig csak olyan szempontok­ból ismeri a szocializmust, mint a vidéki hece­káplánok. A szocializmus nem akarja elvenni senkinek a magántulajdonát. Mi a termelő­eszközök köztulajdonbavételét kívánjuk. Egyetértek­ Apponyinak azzal a fölfogásá­val, hogy egy állam sem hagyhatja védelem nélkül a polgárait más nemzetek igazságtalanságaival szemben. Nem is tettünk semmi kifogást az ellen, hogy Genfben véd­tük az optánsok érde­keit. De Hágában már nem védelemről volt szó, hanem fizetésről. E kettő között pedig nagy kü­lönbség van! ' Nagyon furcsa a/., hogy per­vesztés esetén a védőügyvéd vállalja­­ a perköltség fié­lését. Ha. a/. VTölyHeíti­k' .'4*'' . én&tftr. elintézetlen­sége miatt tellett Valnia Bethlennek pakkfolnia. &"'vissza fordulnia,"'akkor.­­.-i­genis" meg kellett volr­a tagadnia a további jóvátétel fizetését és megmondani, hogy az optánsokat Magyarország nem fizetheti. Miért csak azok legyenek megint a háború vesztesei, akiknek azelőtt se volt semmijük? Engem már a villamoson fognak meg a hadi­rokkantak, akik havi 16 pengőt kapnak teljes munkaképtelenségükkel, hogy feleljek mint tör­vényhozó, mikor kapnak már többet? Fölháborító, hogy amikor a háború áldo­zatai: a rokkantak, hadiözvegyek, hadi­árvák és hadikölcsönjegyzők nyomorognak, a­kkor tízezerholdas arisztokraták és főher­cegek lesik a parlament karzatáról az ezer­holdjaikért járó kárpótlásokat. Meg kell nézni, hogy akikről Bethlen azt mondja, hogy „a legnagyobb áldozatot hozták", az optánsok közül hányan voltak a harctéren? Mi jogon becsüli le Bethlen a hősiesen harcolók áldozatait, amiket minden falu hősi halotti emlékműve őriz? Mi lett volna, ha Bethlen visszafordult volna Hágából döntés nélkül? Hiszen ma már nem lehet igazságtalan követe­lések miatt erőszakot alkalmazni egy nemzet ellen. És mi lett volna, ha egyáltalában nem is jött volna vissza? (Tomboló helyeslés.) A legszomorúbb a dologban az, hogy Hágában nemcsak az optánsok ügyét „in­téz,­téld el", hanem a revíziót is. Mert az optánsok kielégítésével Bethlen egyszers­mind elismerte azt is, hogy az elveszett területekre többé nem számít. Ezt a váltót­ nagyon rövid idő múlva prezen­tálni fogják nekünk, ha a revízióval állunk elő, amiről Bethlen Hágában egy szó említést sem tett. Erre már csak egy válasz teheti Elég volt! . . Primo de Riverának még volt ideje el­búcsúzni­­a..királytól. Ö még idejében távozott... Vigyázzanak, a­ többi diktátorok, mert a hurt: nem lehet tovább feszíteni és az elpattan, mi előtt mért alkalmuk lenne elbúcsúzni a király­tól! Tomboló • él­jenzés között fejezte be Peyer­­ palotái cs. beszédét, majd.Kiss Ruzánk elnök élvV • tárti k­i.Vta J'ül,a hallgatóságot., hogy tettjekkelV Hán flasszák nílá.: a jiarlamentben­' küzdő­ elvtár.­. • lakik múnkáját. és agitáljanak a szervezeti törti 'Tr­érátésé és a­ pártsajtó érdekében! • .".*" Az expressz alatt beszakadt a Vasúti szerencsétlenség Spanyolországban — eddig 3 Halott. (Madrid, január 31.) A madrid—algecirasi expressz csütörtökön este a gibraltári partok­tól nem messze, Los Barius állomás előtt, sze­rencsétlenül járt. Az expressz alaitt beszakadt egy híd és a vonat a mélységbe zuhant. Szeren­csére alig volt néhány utas az expresszen és így a halottak és sebesültek száma aránylag csekély. Péntek reggelig három halottat és 11 súlyos sebesültet húztak elő a szétroncsolt va­gonok alól. A gyáriparosok a vámfegyverszünet terve ellen. A gyáriparosok érdekszövetsége, a Gyosz, csütörtökön igazgatósági ülést tartott, ame­lyen először Fellver Henrik, Bethlen-párti felsőházi tag dicsőítette Bethlent a hágai megegyezést. Szerinte ez a megegyezés lehe­tővé teszi majd az országban már nélkülöz­hetetlenül szükségessé vált beruházások végre­hajtását. Ezután a Gyosz" titkára, Lengyel Géza tett jelentést arról a jelentésről, amelyet a gyáriparosoknak a Genfben február köze­­pén tárgyalás alá kerülő vám­fegyverszün­eti tervvel kapcsolatosan küldött meg a kereske­delemi miniszter. A Gyosz titkára hangoz­tatta,­ hogy a tervezet az iparilag még nem eléggé fejlett agrárállam­ok érdekeire nincs és nem is lehet figyelemmel, mert azokat az aka­dályokat, amelyeket a­ magyar agrártermékek kivitele elé állítanak, a tervezett vámfeg­yver­szünet nem hárítja el. Szerinte tehát a vám-Fegyverszünet nem nyújtana semmi ellenérté­ket az agrárállamok számára azzal szemb­en, hogy ezeket, az államokat teljesen megfoszta­nák a lehetőségtől, hogy­­ iparukat fejlesszék és új iparágakat honosítsanak meg. Ezért Magyarország szempontjából a vámfegyver­szünet­ tervét aggályosnak látja. Gyosz-ék megállapodtak, hogy ily érte­lemben írnak föl a kormányhoz és fölvetik az együttműködés tervét olyan agrárál­lamok­kal, amelyek hasonló helyzetben vannak, mint Magyarország. Görögországban a nők községi választójogot kapnak. Athénból jelentik: A köztársaság el­nöke aláírta a­ választójogi, reformtörvényt. Az új törvény értelmében a községtanácsi vá­lasztásoknál ezentúl a nőknek, is teljes szava­zati joguk van. A­ parlamenti választásoknál a nők­ ezentúl sem szavazhatnak. Érettpalytig tartó fegytaázra ítélték a zalaegerszegi méreg­nevelőnőt, Orbán Áronné kerkanémetfalui 65 esztendős kocsmárosné és fia arzén­mérgezési perét, tár­gyalta pénteken a zalaegerszegi törvényszék. Orbánnét már két ízben elítélték arzénmérgezés miatt. Megölte házastársát és ezért 15 évi fegy­házra ítélték,­­majd Molnár Ferencné 40 éves asszony megmérgezése miatt újabb 15 évi fegy­házbüntetést kapott, így tehát már 30 esztendei fegyházbüntetéssel állott megint a törvényszék felé, mert törvényes férjét, Orbán Áront ételébe kevert arzénnal ugyancsak megölte. Fiát, Orbán Józsefet az ügyészség nagybátyjának, Orbán Árpádnak a megmérgezése miatt he­lyezte vád alá. A hatóság mindkét holttestet exhumá­ltatta és a­ végy vizsgálat során meg­,­állapították, hogy mindkét ember arzénmérgez­zésben halt­ meg. Az asszony tagadta a mérge­zést, a felvonult tanúk azonban súlyos terhelő­vallomást tettek ellene. Orbán Józsefre a tár­gyalás során nem bizonyult rá, hogy ő mérgezte volna meg nagybátyját. A törvényszék Orbán Áronnét életfogytig tartó fegyházra ítélte,­­Orbán Józsefet pedig bizonyítékok hiánya miatt felmentette. HWrtM/WVVWWVVMMftlWWMftMAMAMMAAÍWWWWVUlWWWi Befejezték, a bolgár-jugoszláv tárgyalásokat, Belgrádból jelentik. A vegyes jugoszláv-bol­gár bizottság tárgyalásai befejezés előtt áll­nak. A bolgár-jugoszláv határbéke rövidesen valósággá válik. A határegyezményt szomba­ton írják alá. A kettős birtokok likvidálása kérdésében az a megállapodás, hogy a két állam­ területére nyúló birtokokat két éven belül vagy teljesen jugoszláv, vagy pedig tel­jesen bolgár birtokká csökkentik, vagy egé­­szítik ki. A jugoszláv részről követelt vende­­ges határzóna tervét elejtették.

Next