Népszava, 1930. május (58. évfolyam, 98–122. sz.)
1930-05-09 / 104. szám
1930 május 9. NÉPSZAVA — Népjóléti feladatok megoldása és az amerikai nagybácsi. Két szegény ember beszélget az utcán. — Mit akar, barátom? A szeméből kiolvasom, hogy szeretne valamit mondani. No, mi az? Néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát. Hallotta már ezt a közmondást? Nem én találtam ki, de azért megállja a helyét, ugye? Barátom, most a példabeszédek és közmondások korát éljük. Elhiszi? De miért hiszi el? Várja meg, amíg bebizonyítom. Önt a kórházból dobták ki, ugye? — Igen. — Abból gondolom, hogy betegnek látszik. Hjáh, a kórháznak nincs pénze arra, hogy a maga egészségét reparálgassa. A városnak kiürült a kasszája. Várja, hogy az állam adjon a betegápolási alapból. Nean az excellenciás úrék zsebéből. Dehogy! Abból a pénzből, amit az adófizetők zsebéből erre a célra, ennek az alapnak a javára összeszedtek. Az állam nem fizet és maga, az adóalany — ha e pillanatban nemleges adóalany is, az mindegy — az utcára kerül idő előtt. Ne emlegesse most a népjóléti miniszter urat. Egy szót se, barátom! Éppen most világított rá a népjóléti miniszter úr arra, hogy magának nincs mit várnia az államtól. Nincs. Az állam nem amerikai nagybácsi — szögezte le a kegyelmes úr. Remek megállapítás, ugye? Ilyet én még nem hallottam. Bizonyára ezeket a megdöbbentő érveket tovább is tudná folytatni a kegyelmes úr: „Az állam nem váratlan főnyeremény." „Az állam nem jótékony nőegylet." „Az állam nem gyermekfölruházó asztaltársaság." Elég már, vagy folytassam még a dönthetetlen érveket? Kivánja? — Nem. — Ezért mondtam, lássa, hogy ma a példabeszédek és közmondások korát éljük. Látom, hogy ön nagyon rongyos is amellett, hogy beteg. Tudom, hogy minden valamirevaló ruhája a zálogházban van, mert hosszú hónapok óta munkanélküli. Várakozó pillantásokat vet a kormány felé, hogy, excellenciás urak, veszélyben van a népjólétem, kérek munkát vagy kenyeret, mert mindjárt kevesebb lesz egy magyar állampolgárral. Persze, mert azt hiszi, hogy az állam valami jóságos amerikai nagybácsi, aki váratlanul meghal és magára testálja Csonkamagyarországot, hogy nesze, öcsém, te is élj belőle, ha én már nem élhetek. Vagy nem hal meg, hanem dollárcsekkekkel kopogtattat naponként az ajtaján. Nem, barátom, az állam nem amerikai nagybácsi, inkább hazai mostoha, akinek a szigorúságát, a részvétlenségét naponta érezheti. — Igen. — És most tipegjen haza a családjához, barátom, és mondja meg nekik, ha még abban a reményben ringatnák magukat, hogy ezen a retterítő nyomorúságon majd segít az állam, hogy azért van a népjóléti minisztérium, hogy a nép éhen ne haljon, mondja meg nekik, hogy hagyjanak föl minden reménnyel, mert az állam nem amerikai nagybácsi, de nem ám. Tehát amerikai nagybácsi az állam vagy nem? — Nem. — Aztán mondja meg a szomszédainak, a rokonoknak, az ismerősöknek, mindenkinek ebben az országban, aki csak a mostani nyomorúság nehéz óráiban várakozó pillantásokat vet a kormányra, hogy tegyen valamit, ha nem is sokat, legalább annyit, amennyi a kötelessége, ne hagyja elveszni az éhező atyafiait, hogy szomszédok, rokonok, ismerősök és minden munkanélküli szenvedők, akik csak vagytok ebben az országban, ne várjatok semmit, az állam nem tehet semmit, mert az állam nem amerikai nagybácsi. — Igen. — Aztán akadhatnak olyan izgágák, destruktívok és egyéb istentelenek, akik azt mondják, hogy bezzeg amerikai bácsija az állam azoknak, akik dupla és tripla jövedelmeket húznak, akik kölcsönöket kapnak, akik értenek a nyelvén és megpumpolják és akiket mégis szeret a nagybácsi. Ezeknek pedig mondja azt... Várjon, mit is kéne mondani, ami szintén példabeszéd volna és megdönthetetlen, közismert igazság... Ahán, mondja ezt: Hjah, barátaim, kinek a pap, kinek a papné. Végül, gondolja, barátom, hogy ilyen helyesen alkalmazott példabeszédekkel és megcáfolhatatlan tőmondatokkal sikerül megoldani a népjóléti föladatokat. — Nem. — A végzetes tréfa. A múlt év októberében Iklód községben Braun Dániel gazdalegény esküvőre készült. Falusi szokás szerint Braun pántlikás szekérrel járta végig ismerőseit és úgy szedte össze a vendégeket, hogy azokkal a lakodalmasházhoz vonuljon. Az egyik legény, Braun József tréfából vagy bosszúból kiszedte az egyik kerékszöget, úgy, hogy a szekér kereke útközben kiesett és a vendégek kifordultak az úttestre. A vőlegény, amikor megtudta, hogy a rossz tréfát Braun József követte el, előrántotta kését és legénytársát agyonszúrta. Az esküvőből természetesen nem lett semmi, mert a vőlegényt nyoban letartóztatták a csendőrök. Az ügyet csütörtökre tűzte ki tárgyalásra a pestvidéki törvényszék. Több tanúnak a távolmaradása miatt azonban a tárgyalást el kellett halasztani. A védő kérésére Braun Dánielt 5000 pengő óvadék mellett szabadlábra helyezték. A „Zeppelin" délamerikai postája. A postavezérigazgatóság közli, hogy a „Graz Zeppelin" léghajóval — a gép május 10-e és 15-e között tervezett — délamerikai útjára a német posta közvetítésével Magyarországról is küldhetők levélpostai légiküldemények. Komédia Orfeum, Jókai-tér 10. Tel.: A. 180—20. Steinhardt Géza és Tábori Emil együttes föllépte. 2 bohózat. Steinhardt, Solti, Weygand magánszámai és külföldi attrakciók. Minden este 'A 9, vasárnapi 4 órakor. (X) Eszperantó esküvő és eszperantó kiállítás. Két történet, de egymás mellé kivánkoznak. Az egyik Brünnben esett meg, a másik Békéscsabán. Azt hisszük, nem okoz majd fejtörést annak kitalálása, melyik történt Brünnben és melyik Békéscsabán... Az egyik arról szól, hogy néhány nappal ezelőtt megtartották az első eszperantó esküvőt, az első eszperantó nyelvű esketőszertartást. A pap eszperantó nyelven adta össze a jegyespárt, eszperantó beszéddel üdvözölte őket, a kórus eszperantó nyelven énekelt egyházi énekeket, a lakodalmas vendégek csak eszperantóul beszéltek és az ifjú pár a világ minden részéből eszperantónyelvű távirati üdvözléseket kapott. A másik arról szól, hogy eszperantista munkások kiállítást akartak rendezni, mert az ilyen kiállítások szereznek a legkönnyebben híveket a eszperantónak. A helybeli rendőrség bölcsessége azonban útjába állt a tervnek. A rendőrség kijelentette, hogy a kiállítást nem engedélyezi, mert nem tud eszperantóul. Követelte, hogy előbb hiteles tolmáccsal fordíttassák le a kiállított tárgyak feliratait és könyvek címét. Ugyebár, nem kerül különösebb fejtörésbe annak eltalálása, hogy az eszperantó esküvő zajlott le Brünnben és a békéscsabai rendőrség volt az, amely az eszperantó kiállítást ilyen módon megakadályozni akarta? A brünni esettől függetlenül is a békéscsabain már bosszankodni sem lehet, annyira nevetséges. A békéscsabai eszperantista munkások tervezett kiállításuk anyagát a néhány kilométerre fekvő Orosházáról és Hódmezővásárhelyről hozatták, ahol a kiállítást a közelmúltban már nagy sikerrel megrendezték, csakúgy, mint az országnak jóformán valamennyi részében. Miért veszedelmes tehát Békéscsabán az, ami Orosházán és Hódmezővásárhelyen nem bizonyult veszedelmesnek? Különben is mi köze a rendőrségnek a kulturális kiállításokhoz? Mióta kell a kiállítások anyagát előzetes rendőri cenzúrának bemutatni? Békéscsabai elvtársaink tehát tartsák meg nyugodtan a tervezett kiállítást, mert nincs Magyarországon olyan törvény vagy törvényes rendelkezés, amely úgy intézkednék, hogy az egyesületi helyiségben rendezett kiállítás megtartására külön engedélyt kell kérni. A békéscsabai rendőrség pedig, amely a belügyminisztériumtól tudvalevően megkapta a kitiltott eszperantó könyvek jegyzékét, ellenőrizheti — ha akarja — a belügyminiszteri jegyzék alapján, nem szerepel-e ilyen könyv a kiállításon. Idáig terjed a hatásköre, és tovább nem. — A gyakori elemi csapások — a föld kimerültségének jelei, Londonból táviratozzák. A rangooni földrengés folytán több vasúti híd összeomlott és a vasúti forgalom teljesen megbénult. Két híres pagoda arany teteje — több mint százezer font értékben — ledőlt. Napier Shaw ismert angol geológus a Daily Heraldban azt fejtegeti, hogy a sűrűn előforduló földrengések, viharok és súlyos elemi csapások a föld kimerültségének a tünetei. A föld belefáradt felső rétegének a föntartásába, amelyre mindig súlyosabb terhek nehezednek. 9 — Nyomdásztanfolyamok kiállítása. A Magyarországi Nyomdai Munkások Egyesülete kebelében működő betűszedői, modern tipográfiai, gépmester és nyomtatói és betűöntői továbbképző szaktanfolyamok közel kétezernyi nyomtatványvázlata, próbanyomata, stb. kerül kiállításra vasárnap és hétfőn a Sándor-téri Gutenberg-Otthonban. E tanfolyamokon esztendők óta szorgosan dolgoznak a százfelé differenciálódtt nyomdászat színvonalának emelésén. Dukai Károly, Kun Mihály, Bauer, Herzog, Eperi, Lakenbach, Schwartz Ármin, Thalwieser, Spitz és Wanko szakoktatók és Novák László tanfolyamvezető — amint a mostani érdekes tárlat is mutatja — egész gárdát neveltek maguk körül az iparművészet mesgyéit járó jó nyomdászokból. A kiállítás vasárnap reggel 8 órától délután 5 óráig és hétfőn délután 4—7 óráig lesz nyitva. Belépődíj nincs, nyomdászaink bárkit is szívesen látnak. A Watzdorff-ügyben elkészült a vizsgálati indítvány. Ismeretes, hogy az Eszterházy-féle váltómanipuláció ügyében az ügyészség újból letartóztatta báró Watzdorff Konrádot, valamint Geszti Károly és Deutsch Salamon pénzügynököket, akiket Watzdorff a 100.000 pengős váltó forgalombahozatalával megbízott. Az ügyészség Watzdorffék ellen csütörtökön elkészítette a vizsgálati indítványt, úgy, hogy a vizsgálóbíró már pénteken dönteni fog az előzetes letartóztatás ellen bejelentett fellebbezések ügyében. _— Május közepén megnyílik a főváros Dandár-utcai népfürdője. A főváros Dandár-utcai népfürdője elkészült és már át is vette a szociálpolitikai ügyosztály. Az új fürdőben van medencefürdő 77 öltözőszekrénnyel, előfürdővel és zuhanyokkal. Maga a medence 15 méteres átmérőjű félkör. A fürdőben ezenkívül 16 gyermekfürdő van 16 káddal, 22 öltözőszekrénnyel. Az emeleten szintén a medencefürdőhöz szolgáló 110 fürdőszekrény és ezenkívül a pihenő van elhelyezve. Az épület másik oldalában vannak a kádfürdők, 14 zuhanynyal és csempézett falakkal. Alagsorban vannak a zuhanyfürdők, 16 zuhany 40 öltözőszekrénnyel. A fürdőt május 14-én adja át a főváros a forgalomnak. A fürdési árak a következők: kádfürdő 80 fillér, kádfürdő lepedő-és törülközőhasználattal együtt 1 pengő, medencefürdő fürdőkötényhasználattal 80 fillér, zuhanyfürdő 40 fillér, gyermekfürdő 30 fillér. — Aki a kitiltás után visszatért. A Rákosi Mátyás-féle kommunista per során Czauber Ferenc győri lakost is kétévi és négyhónapi börtönre ítélték és az ország területéről örökre kitiltották, mivel elcsatolt területen született és így mód van a kiutasítására. Czeiber büntetésének kitöltése után Bécsbe ment, rövid idővel ezelőtt azonban visszatért Győrbe és ott munkába állott. Idegen munkakönyvvel és okiratokkal fölszerelve tért vissza Czeiber, véletlen folytán azonban ráterelődött a detektívek gyanúja és ekkor megállapították kilétét. Letartóztatták és vádat emeltek ellene azzal az indokkal, hogy újabb" kommunista szervezkedés végett tért vissza az országba. Az ügyet most tárgyalta a győri törvényszék, amely azonban Czeibert fölmentette a társadalom erőszakos fölforgatására irányuló vád alól. De közokirathamisítás címén héthónapi börtönre ítélték. Teljesen leégett két szlovenszkói község. Pozsonyi tudósítónk jelenti: A nyitramegyei Darázs községben tűz támadt, amely villámgyorsan terjedt tovább és rövid néhány perc leforgása alatt az egész község lángban állott. A lakosság képtelen volt a tüzet megfékezni és igy csaknem az egész falu leégett. Ugyancsak a nyitramegyei Tornos községben tüz pusztított, amely az egész községet elhamvasztotta. A tüz oltása közben többen súlyosan megsebesültek. A két község lakosságának úgyszólván mindene elveszett és most a lakosság a szabadban tanyázik.— „A fogbetegségek megelőzése" címen tartott rendkívül érdekes előadást csütörtökön délután a rádióban dr. Ország Nándor, az OTI osztályvezető főorvosa. Előadásában statisztikai adatokkal bizonyította, hogy nálunk már az ötéves gyermekek 90%-jának rossz, szuvas a foga, a felnőtteknél ez a százalék már sokkal rosszabb, 61—95%. A fogszu elleni védekezést az anya állapotának megjavításánál, vagyis az anya- és csecsemővédelmen kell kezdeni. A fogszu elleni védekezés sikeresebb a hatéves korban, ezt legjobban az iskolában a kötelező fogorvosi vizsgálatokkal lehetne megoldani, mert így a gyermek az állandó fogak áttörésétől kezdve 12—13 éves koráig, a második fogzás befejeztéig fogorvosi felügyelet alatt áll. Minthogy a fogszó a civilizált népek 95%-ánál előfordul és mivel ez a tulajdonképeni kiinduló pontja majdnem minden fogbetegségnek, de kiinduló pontja lehet végeredményében az egész szervezetet érintő súlyos megbetegedésnek, mindent el kell követni, hogy a társadalom minden rétege megismerje az ellene való védekezést. Föl kell világosítani mindenkit, hogy a jó fogát ápolja, hogy egészséges maradjon és a beteg fogát gyógyíttassa, hogy meggyógyuljon és a foghiányt pótolja, hogy a táplálkozásában zavar ne álljo be.