Népszava, 1930. október (58. évfolyam, 222–248. sz.)

1930-10-01 / 222. szám

1« vekszik azoknak az európaiaknak a száma,­­akik mindjobban átérzik azt az ellenáll­­hatatlan erkölcsi buzdítást, hogy szabadul­janak meg a nemzetek között fönnálló régi, oktalan és ostoba gyűlölettől. Érvényesül az az elhatározás, hogy se a szellemüket, se a szívüket ne zárják szűk határok közé, hogy megértsenek minden embert és minden népet, egészen addig a pontig, ahol a meg­sértés szeretetet jelent. * Dolgozzunk hát Európa megteremtésén. Olyan lelkesedéssel és reménységgel fog­hatunk ehhez a munkához, amelyet a józan ész is elismer. De nagyon fontos, hogy soha ne feledkezzünk meg a siker egyik lényeges feltételéről. Számot kell vetnünk azzal, hogy az Európai Unió csak demokrata államok­­közölét jöhet létre. Mennyire igaza volt a Szocialista Mun-Siásinternacionálénak, amikor erre figyel­meztetett zürichi határozatában! A Népszö­vetség rövid élete két dolgot mutatott meg: a­s egyik, hogy az államok Uniója föltételezi a­ teljes egyenjogúságot, a szövetség minden ügyében való igazi részvételt, vagyis, hogy az államok demokráciájáról van szó; a má­sik, hogy az államoknak ez a demokráciája nagyon nehezen működik, ha bizonyos álla­mok maguk nem demokratikusak, amikor a kormányaik nem teljesítik a nemzetközi kö­tezettségeket. Meg kell teremteni azt a bi­zalmat, amelyet az együttes akciók meg­kívánnak, mert egy csoport kormányzatnak ez illojalitása a saját népével szemb­en nem biztosítja a külfölddel szemben való lojali­zitást sem. És ha már Európáról be­szélünk, meg kell állapí­tanunk, hogy a fascizmus és az Európai Unió kizárja egymást: a fascizmus uralma­­alatt lehetetlenné válik az Európai Unió. A ma uralkodó fascizmus azonban megsemmi­sül, ha az Európai Unió hatalmas, tevékeny, és egyre fejlődő szervezetté válik.­­ Mindezekből meg lehet állapítani a cse­lekvésnek azt a módját, amelyet kétségtele­nül el kell fogadniok mindazoknak, akik a különböző nemzetek egyre szorosabb kap­csolatán dolgoznak, főként pedig a mi Mun­kásinternacionálénknak. A Szocialista Mun­kásinternacionálé országos területein lany­hulás nélkül küzd mindenütt a fascizmus ellen, minden csoportját a többi csoport barátsága, és rokonszenve bátorítja. De most világosabban kiderül, mint valaha, hogy a nemzetközi politika területén is küzdenünk kell a fascizmus ellen. Egyre erőteljesebben kell arra töreked­nünk, hogy minden jóakaratú nép között megteremtsük az egyetértés és a barátság politikáját. Meg kell akadályoznunk, hogy kormányaink félelemből vagy rokonszenv­ből engedjenek valamely országban hatal­mon levő fascisták csábításának vagy fenye­getésének. Az a meggyőződésem, hogy sok német azért szavazott Hitlerre, mert az antant államai állandóan sokkal több jó­indulatot tanúsítottak a reakciós német kor­mányokkal szemben, mint azokkal szemben, amelyek határozottan pacifisták és köztársa­ságiak voltak. Akadályozzuk meg minden erőnkkel, hogy az ilyenfajta politika megint érvényesüljön. Barátságot tanusítsunk min­den föntartás nélkül a demokrat­a Német­országgal szemben, a holnapi demokrata Olaszországgal szemben tevékeny barát­ságot, amely nem habozik még a piktor meg­oldások előtt sem, hogy megteremtsük a legszorosabb, a legbizalmasabb, a legnagyobb egyenlőség alapján való együttműködést. Barátságot tanusítsunk minden körülmé­nyek között a német és az olasz néppel szem­ben. De tartózkodók és jogosultan bizalmat­lanok maradunk Mussolinival és Hitlerrel szemben, ha sikerül neki Németország kor­mányába bejutni. Amikor odahaza har­colunk a fascizmus ellen, akkor egyúttal a­ külső fascizmus ellen is harcolunk. Ez az ellenség mindenütt. Minden európai ember közös ügye, hogy harcba szálljon vele. Ecuador elnöke lemondott. (Newyork, szeptember 30.) Avora, Ecuador köztársasági elnökének lemondása után Guer­rero ezred­es-­hadügyminiszter ideiglenesen át­vette a köztársasági elnöki tisztet. A katonai csa­patokat a laktanyákba vonták össze, Quito fővárosban teljes a nyugalom. (Santiago, szeptember 30. — Havas.) Guaya­quili jelentések m­eg­er­ősí­tik azt a­­hírt, hogy Ecuador köztársasági elzöke lemondott. NÉPSZAVA 1930 október 1. (Folytatás az 1. oldalról.) Játrni kell az utat abban az irányban, amelyre rátértünk.­­ Fájdalommal kell beismernem, hogy Európában nincs minden rendben és hogy nyugtalanító tünetek mutatkoz­nak. Annál nagyobb szükség van arra, hogy vala­mennyien közeledjünk egymáshoz é­s közösen szálljunk szem­be a most mutatkozó veszede­lemmel, amely — remélem — csak múló lesz. Bízunk abban, hogy Európa népei nem lesznek rabjai bizonyos izgatásoknak és hogy végül is valamennyien a béke felé fordulnak és meg­értük egymást. Megértem — mondotta befejezésül Briand —, hogy egyes népek türelmetlenek és hogy összehasonlítást tesznek mások hadereje és­­saját haderejük között. Megértem, hogy a legtermészetesebb érzés az egyenlőség érzülete. De ezzel szemmiben a mi aggodalmaink is jogo­sak és ma még elővigyázatosaknak kell len­nünk. Az általános leszerelés akkor fog be­következni, amikor a Népszövetség megvaló­sítja a népek kölcsönös támogatását és együvétartozását és a­miikor valóban bekövet­kezik valamennyi nemzetre nézve a biztonság feltétele. Gróf Apponyi Albert bejelentette, hogy a magyar delegáció szintén tartózkodik a hatá­rozati javaslat megszavazásától. Rámutatott a béke biztosítását célzó nemzetközi megállapo­dásokra és egyezményekre. Azt hiszem a köz­gyűlésnek nincsen egyetlen tagja seon — foly­tatta ezután —, aki ne érezné, hogy a nemzeti méltósággal összeférhetetlen állapotot terem­tett az egyoldalú leszerelés. Ezt az egyoldalú leszerelést azzal az ígérettel kísérték, hogy ez csak átmeneti állapot lesz. Nem én mondottam, hanem egy nagy nemzet képviselője — Nagy­britannia delegátusa —, hogy addig nem haj­tották végre a békeszerződéseket, am­ík ennek az ígéretnek nem feleltek meg. Sajnálattal kell kimondanom, hogy az a hosszas habozás, amely ezen a téren megnyilvánul, árt a Népszövetség iránti bizalomnak. Apponyi­­a­ továbbiakban kifejtette, hogy ha siettetik a 8. cikkben előírt eljárást, ez még nem jelenti azt, hogy máris bekövetkezik a végleges eredmény és olyan mértékű leszere­lés valósul meg, amely veszélyeztethetné a biztonságot. Több szakaszon kell előbb végig­haladni és ez alatt az idő alatt telmélhetően még jobban kiépítik az általános biztonság fel­tételeit. Éppen ezért nincs ok arr­a, hogy ennek a tevékenységnek a megkezdését elhalass­zák. Ellenkezően, minden ok amellett szól — és ez érdekében áll nemcsak Magyarországnak, de magának az egész Népszövetségnek és a Nép­szövetség hitelének —, hogy ne csökkentsék a bizalmat a Népszövetség iránt és hogy bizonyságot tegyenek arról az egye­temes testvéri érzületről,­­a­melyre hivatkozás történt. A vita következő szónoka Curtius külügy­miniszter volt. Az állandó fegyverkezések sokkal inkább fenyegetik a vilá­­ békéjét — mondta —, mint azok a különböző nehézsé­gek, amelyek lehetetlenné teszik a döntő­bíráskodás rendszerének kiépítését. Briand hármas jelszava: a döntőbíráskodás, biztonság és leszerelés, helyénvaló ugyan, de fordított sorrendben alkalmazandó: először jöjjön a leszerelés, azután lesz majd biztonság és lehet döntőbíráskodás is. A legjobb biztonság a mielőbbi leszerelés, erre a leszerelésre pedig szerződések köte­lezik a nemzeteket. A francia miniszterelnök nemrégiben azt mondotta, hogy a békét erős és nyugodt nem­zetek biztosíthatják a legjobban. Véleménye szerint a gyönge és nyugtalan népeknek — ilyen Németország is — sincs más céljuk, mint ahogy békében teljesíthessék hivatásukat. Először a háború okait kell eltüntetni és ha Briand nyugtalanító németországi je­lenségekről beszél, arra csak azt válaszolhatja, hogy ez időszerint egész Európa, sőt az egész világ nyugtalansági hullám lázában él. Lord Cecil szintén a módszer kérdésének mondotta, hogy megállapítsák már most az általános értekezlet egybeü­lésének időpontját. Utalt arra, hogy az értekezletet gondosan elő kell készíteni, nehogy kudarcot szenved­­­jen. Maga is azt kívánja, hogy az értekezlet mielőbb egybeüljön, de föltétlenül szükséges, hogy az előkészítés a leggondosabban meg­történjék, úgy, hogy az értekezleten csak­ugyan megtehessék az első lépést a leszerelés irányában. Nem volna helyes határozott idő­pont megjelölésével előre megkötni a Nép­szövetség kezét. Utalt továbbá arra, hogy az, utóbbi időkben lényeges előrehaladás történt a biztonság feltételeinek megteremtése irá­nyában. A brit kormány éppen ezért azt hiszi, hogy elkövetkezett az idő, amikor hozzá lehet fogni a leszereléshez. Ez az álláspontja Hendersonnak, aki nemcsak saját pártja, de egész Nagybritaannia nevében beszélt. Ha az előkészítőbizottság nem­ fejezné be­­munkálatait még ebben az évben és ha az általános leszerelési értekezlet nem ülhetne össze mielőbb, ak­kor csalódás érné a közvéle­ményt "és megrendülne a bizalom a Népszövet­ség iránt. Az elnök ezután kijelentette, hogy tudomásul veszi Németország, Ausztria és Magyarország delegátusainak azt a bejelentését, hogy tartóz­kodnak a szavazástól. Minthogy a határozati javaslat és az előadói jelentés ellen nem szólalt föl senki, a jelentést a hozzáfűzött határozati javaslattal együtt egyhangúlag elfogadottnak­ nyilvánítja. A lengyel szociáldemokrata nőmozgalom vezérét elhurcolták, Klussynska asszonynak két hét óta nyoma veszett. Varsóból jelentik, hogy Dorothy Kluszynsk­a asszony, a lengyel szenátus tagja, a lengyel­országi nőmozgalomnak az egész nemzetközi szociáldemokrata mozgalomban jól ismert és becsült vezetője és a nemzetközi nőbizottság tagja szeptember 14-én eltűnt. Ezen a napon még részt vett és beszélt azon a gyűlésen, ame­lyet Plockban a szociáldemokraták a paraszt­párttal közösen rendeztek a diktatúra ellen. A gyűlés végeztével az elvtársak kikísérték őt a vonathoz, de Varsóba nem érkezett meg. Alapos az aggodalom, hogy Pilsudszky-bandi­ták hurcolták el Dorothy Kluszynska as­szonyt­ is. A Brü­ning-kormány a jövedelmek csökken­tésével akarja fokozni a vásárlóképességet. Bertilli jelentés szerint a Brüning-kormány közreadta pénzügyi terveit, amelye­knek főbb pontjai a következők: 1. Az 1930. évi költség­vetés hiánya, amelyeket a kormány 900 millió márkában állapít meg, három éven belül külön alap útján törlesztendő, éspedig évi 420 millió márkával. 2. Az 1981. költségvetési évre az egyensúly helyreállítása céljából a birodalmi elnök, a kancellár, a miniszterek és a képvise­lők fizetését 20%-kal, az állami hivatalnokokét 5%-kal csökkentik. Az egyes államoknak, és községeknek történő átutalásukat 100 millióval rövidítik meg, amelyhez a bevételek csökkené­séhez mérten valószínűen újabb 288 milliós le­vonás jön. A mun­kanélküliség­hez való hozzá­járulást 420 milliós határérték mellett korlá­tozzák. Végül a birodalmi háztartásban mint­egy 300 milliós kiadási törlés lesz, fölemelik a dohányadót és a dohányvámot olyan mérték­ben, hogy 167 milliós többletet érjenek el. 3. A hivatalnokok és képviselők fizetésének csökkentését az egyes államokban is bevezetik. Takarékossági intézkedések vannak készülő­ben a jogszolgáltatásnál és a közigazgatásnál. Ezekkel az intézkedésekkel az államok és köz­ségek háztartásait is szanálni akarják. Figész sereg tervezet van az adóbehajtás egyszerűsítésére, a lakótörvény ú­j szabályo­zására, az ingatlanadók mérséklésére, a to­vábbfejlesztése­­ és kiépítése az agrártörvény­­nek. A birodalmi kormány azt mondja, hogy a világgazdaság nagy órájában a kibontakozás az áruivó mérséklésében ismerhető föl. Ami az állami hivatalok jövedelmének mérséklésében indul meg, a magángazdaságokban továbbfej­lesztendő a közösség érdekében,­­ami felhívás a munkabérek általános csökkentésére. ITWSAAA' */WWVAAWVVAAAMAAA/%A/WVVA/V\/VV/WWWVWVW\A/\AA^ Már Barcelonában sincs cenzúra. Barcelo­nából jelenti az Havas-ügynökség. A sajtó­cenzúrát kedden Barcelonában is megszüntet­ték. Olvasd a Népszavát és szerezz új előfizetőket

Next