Népszava, 1931. október (59. évfolyam, 226–253. sz.)
1931-10-01 / 226. szám
20 lassú. Bánóczi elvtárs Huszár Károlynak magyarázta a dolgot, az magából kikelve tovább kiabált és csapkodásával hatalmas darabot tört le a padjából, amivel voltaképen elindította a tumultust. Az események most már pillanatok alatt zajlanak le és csak azt látjuk, hogy egyetlen dulakodó gomoly a jobboldal, ahova odatódulnak a szociáldemokraták. A dulakodást rövid szóváltás előzte meg Bánóczi elvtárs és Huszár Károly között. A szóváltásba fogadatlanul beleütötte az orrát vitéz Csik László ébredő orvos, aki nem most először provokált viharos jeleneteket a közgyűlésen. Rákiabál elvtársainkra. ..Mit keresnek itt! Takarodjanak!" Elvtársaink megfelelően visszautasították ezt az okvetetlenkedése Csik magából kikelve ordítozott, amiben Csilléry András asszisztált neki. Bánóczi elvtárs meg is jegyezte Csillérynek: — Úgy látszik, ön mindenáron zavart akar itt előidézni! Egyszerre Csik előugrott, hogy Bánóczi elvtársra sújtson. Bánóczi az ütés elől visszalépett, ebben a pillanatban Reisz Móric elvtárs Bánóczi segítségére siet. Az óriási erejű emberre ekkor rávetik magukat a jobboldal atlétái, lefogják, dulakodnak vele, miközben olyan jelenet játszódik le, amelyért még a keresztény párton is pirulnak, vitéz Csik öklével a lefogott Reisz elvtárs felé sujt, és az ütés elvtársunk felső ajkát éri... Az izgalom és a zaj leírhatatlan. Általános dulakodás, Reisz le akarja rázni azokat, akik belekapaszkodnak, hogy elintézze ezt a vitéz Csik Lászlót, aki azonban máris eltűnik a teremből. Az elnök az ülést fölfüggesztette. Az izgalom azonban már kicsapott medréből, az egész közgyűlés a tereim közepén. Elvtársaink a padokat verik. Reisz elvtárs haragjában öklével lecsap az előadóasztalt borító vastag üveglapra, amely ezernyi darabban porlik szét, kezét vér borítja el... Peyer elvtárse a jegyzőkönyvvel csapkodja az előadói asztalt, az éles csattanásokra pár pillanatra rendőrök nyomulnak a terembe, majd eltávoznak. Egy eltaszított szék nagy zajjal zuhan le. Gonda Béla elvtárs éles szavakkal vádolja Huszár Károlyt, mint akitől az egész jelenet kiindult. Huszár tiltakozott, mire Horváth elvtárs odakiáltotta neki. Közben elterjedt a hír, hogy már a rádió is világgá röpítette a Csík-féle intézkedést, így tehát visszavonulni nem lehetett. Már 19 9-re járt az idő, amikor Ripica elnök a közgyűlést újra megnyitotta. A hosszú szünet, persze nem volt teljesen zajtalan, mert az ellenzéki oldalon újra és újra követelték az ülés megnyitását. Ripka főpolgármester elsőnek fölhívta Horváth elvtársat, mondja meg, kire értette említett közbeszólását? Horváth Pál elvtárs kijelentette, hogy a „gazság" szót a zsírral és a kenyérrel űzött uzsorára értette, de hozzáfűzte, hogy ez már tíz év óta így történik. Másra nem is érthette, mert hiszen senki sem tételezheti föl róla, már pártállásánál fogva sem, hogy helyesli a zsiruzsorát. A főpolgármester kijelentette, hogy ezzel a nyilatkozattal a közbeszólást elintézettnek tekinti. A továbbiakban rekonstruálta a ,,sajnálatos incidenst", amely Lázár beszéde során játszódott le. Közben a baloldal zajosan tiltakozott az elnöknek az ellen a megállapítása ellen, hogy a dulakodás már a közgyűlés fölfüggesztése után történt. Akárhogy történt is ez a jelenet — folytatta a főpolgármester —, a lényeg az, hogy súlyosan megsértette ezt a helyet. Súlyos sérelem esett a közgyűlésen akkor is, ha az ülés föl volt függesztve. Fölszólította a tiszti főügyészt, hogy a tumultus főszereplőjére nézve tegyen szélesértési indítványt. Szemethy Károly tiszti főügyész kifejtette, hogy a súlyos rendzavarás esetét látja fönforogni. A közgyűlés többsége, a baloldali pártok és a községi polgári párt a keresztény párttal szemben kimondotta a súlyos széksértés esetét. Ezután a főügyész azt indítványozta, hogy vitéz Csik Lászlót a közgyűlés két egymás után következő ülésről való kizárásra ítélje. Ezt az enyhe javaslatot a baloldal viharos tiltakozással fogadta. Rassay Károly a főügyésszel szemben azt indítványozta, hogy alkalmazzák az 500 pengős maximális pénzbírságot. Peyer Károly elvtárs mindenekelőtt azt állapította meg az elnök kijelentésével szemben, hogy az inzultus ülés közben történt. Nem beszél arról, hogy a jobboldal sokkal lényegtelenebb esetben szigorúbb álláspontra helyezkedett. Az idevonatkozó törvény Csik László esetére sokkal szigorúbb megállapításokat tartalmaz. Amikor ezt a törvényttárgyalták, mi tiltakoztunk ellene, de ha már megszavazták önök, bár velünk szemben hozták, alkalmazzák, is! Peyer beszéde alatt állandó zaj volt a jobboldalon, amelyre a baloldalról a válaszok pergőltüze volt a felelet. Egy Temesy nevű wolffista folyton odakiabált Peyernak, amire az beszédét megszakítva ingerülten kiáltja: — Ne járjon a szája, nyálas leventeoktató! — Kinek a pénzén ment Párisba? — kérdezik Temesytől. Peyer elvtárs folytatja: Vitéz Csik László esetét el kell ítélni, mert, mint orvosnak, aki betegeket kezel, kellene annyi önuralmának lenni, hogy így nem viselkedik. Másrészt vitéz Csik László a vitézi rend címét hordja, tehát föl lehetne róla tételezni, hogy ha támad, akkor nyíltan támad és a támadás elől nem szökik meg gyáván! (Viharos taps a baloldalon, óriási zaj a jobboldalon, amely azt kiabálja: „Nem tűrjük!" — Az elnök figyelmezteti Peyer elvtársat, hogy amikor a közgyűlés ítélkezik, ne sértsen.") Peyer Károly: Az illető bizottsági tag itt az orvostársadalmat képviseli. Dr. Berkes Jenő: Csilléry bűne, hogy ilyeneket delegálnak! Peyer Károly: A törvény tárgyalásakor a miniszter azt mondotta, hogy ezek az urak majd a „jó modort" és a „színvonalat" fogják képviselni. Kérdés az, méltó-e vitéz Csik László arra, hogy ezt és a másik testületet itt képviselje? (Viharos taps a baloldalon.) Indítványozta, hogy a törvény szerint a széksértő bizottsági tag ügyét tegyék át az igazoló választmányhoz, hogy ezt az utóbbi kérdést elbírálja. Rassay visszavonta indítványát, amire a jobboldali többség a főügyész indítványát fogadta el. A továbbiakban a baloldal követelésére a főpolgármester bejelentette, hogy az ügyet automatikusan az igazoló választmányhoz teszik, át. A következőkben arról beszélt a főpolgármester, hogy a tumultus alatt „minősíthetetlen durva sértések" hangzottak el, nem akarja ezeket a sértéseket fösorolni, fölkéri az illetőket, jelentkezzenek, hogy rendreutasíthassa őket. Eközben a főpolgármester a baloldal felé nézett, amire elvtársaink megkérdezték: „Miért ide néz, miért nem a jobboldalra?" Elvtársaink mint egy ember álltak föl, a főpolgármester az egész frakciót rendreutasította. Majd Huszár Károly magyarázta, hogy hogyan is törte össze a padot. Ezért egyébként a közgyűlést megkövette. A közgyűlés nyugalma nem tért többé vissza, a jobboldal követelte, hogy Peyer elvtársat vonják széksértés alá. Lázár Ferenc folytatni akarta beszédét, amelyet az incidens félbeszakított, de látta az általános izgalmat, amire kijelentette bosszúsan, hogy nem hajlandó olyan elnöklés mellett tovább beszélni, amely eltűri, hogy a szocialista párt brutalizálja a többséget. (Óriási zaj.) A baloldal rendreutasítást követelt, amire a főpolgármester kijelentette Lázárnak, hogy nem fogad el tőle kitanítást. A továbbiakban a közgyűlés egyhangúlag kimondta a bemutatott javaslatok tárgyalásának sürgősségét, amire az elnök Peyer elvtársat hívta föl szólásra. A közgyűlés azonban Fábián Béla indítványára azt a kívánságát fejezte ki, hogy ebben a hangulatban ne tárgyalja a kögyűlés a napirenden levő súlyos kérdéseket, amire a főpolgármester úr 10 órakor az ülést fölfüggesztette és annak folytatását pénteken délután 5 órára halasztotta. — Az OTI-különítmény dolgozott itt! A mentőakció. Délután V 6 volt, amikor az elnök a közgyűlést felfüggesztette. Több mint 2t órás szünet következett, amely alatt a keresztény párt mentőakciót rendezett vitéz Csik László érdekében, akinek magatartását éppen a kurzustörvény mandátumfosztással is megtorolhatja. A hosszasan elnyúló szünet egyre szánalmasabb hatást keltett az ellenzék soraiban, amíg végre kiderült, hogy mit sütöttek ki: azt, hogy a Csik László-féle inzultus már az ülés fölfüggesztése után történt. Amikor ezt szerencsésen kisütötték, a főpolgármester átment a baloldalra, hogy ezt az álláspontot elfogadtassa a végletekig fölháborodott elvtársainkkal, akik a legmesszebbmenő elégtételt követelték. Ezt a megoldást, természetesen, nem fogadták el és még a tanúként fölhívott Éber Antal is megállapította, hogy a támadás bizony az ülés folyamán történt. Vitéz Csili Lászlót megtirmtetitt. NÉPSZAVA ígál október 1- A német szociáldemokrata párt a munkáltatói érdekeltségek híblenyomó akciója ellen. Nesm ©sa©©«il sem a ••»•••»•earacMoilillotatosM&stoAll» seas» (Berlin, szeptember 30. — A Népszava tudósítójának jelentése) A német szociáldemokrata pártban óriási visszatetszést keltett ma délben a kormány nyilatkozata, amely szerint a kormány a kapitalista érdekeltségek memorandumát, amely „a tarifaszerződések rugalmassá tételét" célozza, ami tulajdonképen a bércsökkentés szolgálatában van, komoly tárgyalás alá veszi. Wels, * Brenscheid és Hilferding elvtársak, szociáldemokratapárti képviselők megjelentek Brüning kancellárnál és figyelmeztették, hogy amennyiben a kormány a kapitalista érdekeltségek óhajtását tárgyalás alá venné, úgy a legkeményebb harcot indítanák a kormány ellen. Brüning kijelentette, hogy a kormány gazdasági körök programjával nem azonosítja magát, ellenben az a szándéka, hogy a német szociálpolitika intézményeit lényegében föntartsa és esze ágában nincs a jobboldallal kormányozni, ellenkezőleg, nagy súlyt helyez a szociáldemokrata támogatásra. A szociáldemokraták ezután hosszabb beszédben még egyszer pontról-pontra ismertették a kérdéses pontokat. Különösen nem tudnának semmit engedni a munkanélkülibiztosítás, sem pedig a tarifajognak épségben tartása kérdésében. Brüning kancellár válaszában biztosította a szociáldemokratákat, hogy egyetlen egy momentum kivételével egyetért velük és ez az egy kivétel az, hogy a munkanélküliség biztosítását néhány héttel lesz kénytelen megrövidíteni. A német szociáldemokrata párt kijelentette, hogy ebbe nem tudna belenyugodni, mert a munkásság már éhínség előtt áll. Miniszteri ddal ésangspipari néivHiDsa. (Berlin, szeptember 30. — A Népszava tudóstójától.) A német nehéz nagyiparban ma 114.000 alkalmazottnak és munkásnak270 üzemben október 31-ére fölmondták. A munkaügyi miniszter helybenhagyta a ruhrvidéki bányászati béregyezségi vitában hozott döntőbírósági ítéletet, amely 7%-kal szállítja le a kérekeit. A miniszter a döntőbírósági határozat érvénytartamát a birodalmi elnöktől kapott felhatalmazás alapján megrövidítve november 30-ával lépteti életbe. (London, szeptember 30.) A kedd esti munkanélküli tüntetések szerdán este megismétlődtek. A tüntetések színhelye ezúttal a kerületi rendőrkapitányság bowstreeti palotájának környéke volt. A kerületi kapitányság ítélkezett a kedd esti tüntetések alkalmából a parlament előtt letartóztatott 12 munkanélküli fölött , miközben a rendőrbíróság tárgyalni kezdte a tüntetők ügyét, az utcán nagy tömegek gyűltek össze, többnyire munkanélküliek, akik zajosan tüntettek a letartóztatott tüntetők elítélése ellen. A kivezényelt rendőrosztagnak a munkanélküliek nem engedelmeskedtek, összetűzésre került a sor. Gyalogos- és lovasrendőrök mentek neki a tüntetőknek és csak hosszas dulakodás után tudták őket szétoszlatni. Ismét több letartóztatás történt. Az egyik londoni kerületben a konzervatív párt gyűlését 5000 főnyi munkanélküli zavarta meg, akik az ülésterem előtt vörös lobogó alatt vonultak föl, az Internacionálét énekelték és kormányellenes beszédeket tartottak az utcán. Nagyobb gyalogos- és lovasrendőrcsapat szétoszlatta a tüntetőket. Élelmicikkek importjának megszigorítása Franciaországban, Párisból jelentik. A kereskedelmi miniszter rendeletileg megszigorította a szőlőmarhia, hús, tej és tejtermékek behozatalát. A rendelkezés értelmében a vámtételeket nem emelik, ellenben korlátozzák a behozatalra szánt termékek mennyiségét.