Népszava, 1931. október (59. évfolyam, 226–253. sz.)

1931-10-01 / 226. szám

20 lassú. Bánóczi elvtárs Huszár Károlynak ma­gyarázta a dolgot, az magából kikelve tovább kiabált és csapkodásával hatalmas darabot tört le a padjából, amivel voltaképen elindította a tumultust. Az események most már pillanatok alatt zaj­lanak le és csak azt látjuk, hogy egyetlen dula­kodó gomoly a jobboldal, ahova odatódulnak a szociáldemokraták. A dulakodást rövid szó­váltás előzte meg Bánóczi elvtárs és Huszár Károly között. A szóváltásba fogadatlanul bele­ütötte az orrát vitéz Csik László ébredő orvos, aki nem most először provokált viharos jelene­teket a közgyűlésen. Rákiabál elvtársainkra. ..Mit keresnek itt! Takarodjanak!" Elvtársaink megfelelően visszautasították ezt az okvetetlen­kedése Csik magából kikelve ordítozott, amiben Csilléry András asszisztált neki. Bánóczi elv­társ meg is jegyezte Csillérynek: — Úgy látszik, ön mindenáron zavart akar itt előidézni! Egyszerre Csik előugrott, hogy Bánóczi elv­társra sújtson. Bánóczi az ütés elől vissza­lépett, ebben a pillanatban Reisz Móric elvtárs Bánóczi segítségére siet. Az óriási erejű emberre ekkor rávetik magukat a jobb­oldal atlétái, lefogják, dulakodnak vele, miközben olyan jelenet játszódik le, amelyért még­ a keresztény párton is pirul­nak, vitéz Csik öklével a lefogott Reisz elvtárs felé sujt, és az ütés elvtársunk felső ajkát éri... Az izgalom és a zaj leírhatatlan. Általános dulakod­ás, Reisz le akarja rázni azokat, akik belekapaszkodnak, hogy elintézze ezt a­ vitéz Csik Lászlót, aki azonban máris eltűnik a teremből. Az elnök az ülést fölfüggesztette. Az izgalom azonban már kicsapott medré­ből, az egész közgyűlés a tereim közepén. Elv­társaink a padokat verik. Reisz elvtárs harag­jában öklével lecsap az előadóasztalt borító vastag üveglapra, amely ezernyi darabban porlik szét, kezét vér borít­ja el... Peyer elv­társe a jegyzőkönyvvel csapkodja az előadói asztalt, az éles csattanásokra pár pillanatra rendőrök nyomulnak a terembe, majd eltávoz­nak. Egy eltaszított szék nagy zajjal zuhan le. Gonda Béla elvtárs éles szavakkal vádolja Huszár Károlyt, mint akitől az egész jelenet kiindult. Huszár tiltakozott, mire Horváth elv­társ odakiáltotta neki. Közben elterjedt a hír, hogy már a rádió is világgá röpítette a Csík-féle intézkedést, így teh­­át visszavonulni nem lehetett. Már 19­ 9-re járt az idő, amikor Ri­pica elnök a közgyűlést újra megnyitotta. A hosszú szü­net, persze nem volt teljesen zajtalan, mert az ellenzéki oldalon újra és újra követelték az ülés megnyitását. Ripka főpolgármester elsőnek fölhívta Hor­váth elvtársat, mondja meg, kire értette emlí­tett közbeszólását? Horváth Pál elvtárs kijelentette, hogy a „gazság" szót a zsírral és a kenyérrel űzött uzsorára értette, de hozzáfűzte, hogy ez már tíz év óta így történik. Másra nem is érthette, mert hiszen senki sem tételezheti föl róla, már pártállásánál fogva sem, hogy helyesli a zsiruzsorát. A főpolgármester kijelentette, hogy ezzel a nyilatkozattal a közbeszólást elintézettnek te­kinti. A továbbiakban rekonstruálta a ,,saj­ná­latos incidenst", amely Lázár beszéde során ját­szódott le. Közben a baloldal zajosan tiltako­zott az elnöknek az ellen a megállapítása ellen, hogy a dulakodás már a közgyűlés fölfüggesz­tése után történt. Akárhogy történt is ez a je­lenet — folytatta a főpolgármester —, a lényeg az, hogy súlyosan megsértette ezt a helyet. Súlyos sérelem esett a közgyűlésen akkor is, ha az ülés föl volt függesztve. Fölszólította a tiszti főügyészt, hogy a tumultus főszereplő­jére nézve tegyen szélesértési indítványt. Szemethy Károly tiszti főügyész kifejtette, hogy­­ a súlyos rendzavarás esetét látja fön­forogni. A közgyűlés többsége, a baloldali pártok és a községi polgári párt a keresztény párttal szemben kimondotta a súlyos széksértés esetét. Ezután a főügyész azt indítványozta, hogy vi­téz Csik Lászlót a közgyűlés két egymás után következő ülésről való ki­zárásra ítélje. Ezt az enyhe javaslatot a baloldal viharos tiltakozással fogadta. Ras­say Károly a fő­ügyésszel szemben azt indítványozta, hogy alkalmazzák az 500 pengős maximális pénz­bírságot. Peyer Károly elvtárs mindenekelőtt azt ál­lapította meg az elnök kijelentésével szemben, hogy az inzultus ülés közben történt. Nem be­szél arról, hogy a jobboldal sokkal lényegtele­nebb esetben szigorúbb álláspontra helyezke­dett. Az idevonatkozó törvény Csik László esetére sokkal szigorúbb megállapításokat tar­talmaz. Amikor ezt a törvényt­­tárgyalták, mi tiltakoztunk ellene, de ha már megszavazták önök, bár velünk szemben hozták, alkalmaz­zák, is! Peyer beszéde alatt állandó zaj volt a jobb­oldalon, amelyre a baloldalról a válaszok pergőltüze volt a felelet. Egy Temesy nevű wolffista folyton odakiabált Peyernak, amire az beszédét megszakítva ingerülten kiáltja: — Ne járjon a szája, nyálas leventeoktató! — Kinek a pénzén ment Párisba? — kérdezik Temesy­től. Peyer elvtárs folytatja: Vitéz Csik László esetét el kell ítélni, mert, mint orvosnak, aki betegeket kezel, kellene annyi önuralmának lenni, hogy így nem viselkedik. Másrészt vitéz Csik László a vitézi rend cí­mét hordja, tehát föl lehetne róla tételezni, hogy ha támad, akkor nyíltan tám­ad és a tá­madás elől nem szökik meg gyáván! (Viharos taps a baloldalon, óriási zaj a jobboldalon, amely azt kiabálja: „Nem tűrjük!" — Az elnök figyelmezteti Peyer elvtársat, hogy amikor a közgyűlés ítélkezik, ne sértsen.") Peyer Károly: Az illető bizottsági tag itt az­­ orvostársadalmat képviseli. Dr. Berkes Jenő: Csilléry bűne, hogy ilye­neket delegálnak! Peyer Károly: A törvény tárgyalásakor a miniszter azt mondotta, hogy ezek az urak majd a „jó modort" és a „színvonalat" fogják képviselni. Kérdés az, méltó-e vitéz Csik László arra, hogy ezt és a másik testületet itt kép­viselje? (Viharos taps a baloldalon.) Indítványozta, hogy a törvény szerint a szék­sértő bizottsági tag ügyét tegyék át az iga­zoló választmányhoz, hogy ezt az utóbbi kér­dést elbírálja. Rassay visszavonta indítványát, amire a jobboldali többség a főügyész indítványát fogadta el. A továbbiakban a baloldal követe­lésére a főpolgármester bejelentette, hogy az ügyet automatikusan az igazoló választmány­hoz teszik, át. A következőkben arról beszélt a főpolgármes­ter, hogy a tumultus alatt „minősíthetetlen durva sértések" hangzottak el, nem akarja eze­ket a sértéseket fösorolni, fölkéri az illetőket, jelentkezzenek, hogy rendreutasíthassa őket. Eközben a főpolgármester a baloldal felé nézett, amire elvtársaink megkérdezték: „Miért ide néz, miért nem a jobboldalra?" Elvtársaink mint egy ember álltak föl, a főpolgármester az egész frakciót rendreutasította. Majd Huszár Károly magyarázta, hogy hogyan is törte össze a pa­dot. Ezért egyébként a közgyűlést megkövette. A közgyűlés nyugalma nem tért többé vissza, a jobboldal követelte, hogy Peyer elvtársat vonják széksértés alá. Lázár Ferenc folytatni akarta beszédét, amelyet az incidens félbeszakí­tott, de látta az általános izgalmat, amire ki­jelentette bosszúsan, hogy nem hajlandó olyan elnöklés mellett tovább beszélni, amely eltűri, hogy a szocialista párt brutalizálja a többséget. (Óriási zaj.) A baloldal rendreutasítást követelt, amire a főpolgármester kijelentette Lázárnak, hogy nem fogad el tőle kitanítást. A továbbiakban a közgyűlés egyhangúlag kimondta a bemutatott javaslatok tárgyalásá­nak sürgősségét, amire az elnök Peyer elvtár­sat hívta föl szólásra. A közgyűlés azonban Fábián Béla indítványára azt a kívánságát fejezte ki, hogy ebben a hangulatban ne tár­gyalja a kögyűlés a napirenden levő súlyos kérdéseket, amire a főpolgármester úr 10 óra­kor az ülést fölfüggesztette és annak folytatá­sát pénteken délután 5 órára halasztotta. — Az OTI-különítmény dolgozott itt! A mentőakció. Délután V­ 6 volt, amikor az elnök a köz­gyűlést felfüggesztette. Több mint 2­t­ órás szünet következett, amely alatt a keresztény párt mentőakciót rendezett vitéz Csik László érdekébe­n, akine­k magatartását éppen a kurzustörvény mandátumfosztással is meg­torolhatja. A hosszasan elnyúló szünet egyre szánalma­sabb hatást keltett az ellenzék soraiban, amíg végre kiderült, hogy mit sütöttek ki: azt, hogy a Csik László-féle inzultus már az ülés fölfüg­gesztése után történt. Amikor ezt szerencsésen kisütötték, a főpolgármester átment a bal­oldalra, hogy ezt az álláspontot elfogadtassa a végletekig fölháborodott elvtársainkkal, akik a legmesszebbmenő elégtételt követelték. Ezt a megoldást, természetesen, nem fogadták el és még a tanúként fölhívott Éber Antal is meg­állapította, hogy a támadás bizony az ülés fo­lyamán történt. Vitéz Csili Lászlót megtirm­tetitt. NÉPSZAVA ígál október 1- A német szociáldemokrata párt a munkáltatói érdekeltségek híb­lenyomó akciója ellen. Nesm ©sa©©«il sem a ••»•••»•earacMoilill­otatosM&stoAll» seas» (Berlin, szeptember 30. — A Népszava tudó­sítójának jelentése­) A német szociáldemo­krata pártban óriási visszatetszést keltett ma délben a kormány nyilatkozata, amely szerint a kormány a kapitalista érdekeltségek memo­randumát, amely „a tarifaszerződések rugal­massá tételét" célozza, ami tulaj­donképen a bércsökkentés szolgálatában van, komoly tárgyalás alá veszi. Wels, * Brenscheid és Hilferding elvtársak, szociáldemokratapárti képviselők megjelentek Brüning kancellár­nál és figyelmeztették, hogy amennyiben a kormány a kapitalista ér­dekeltségek óhajtását tárgyalás alá venné, úgy a legkeményebb harcot indítanák a kormány ellen. Brüning kijelentette, hogy a kormány gaz­dasági körök programjával nem azonosítja magát, ellenben az a szándéka, hogy a német szociálpolitika intézményeit lényegében fön­tartsa és esze ágában nincs a jobboldallal kormányozni, ellenkezőleg, nagy súlyt helyez a szociáldemokrata támogatásra. A szociál­demokraták ezután hosszabb beszédben még egyszer pontról-pontra ismertették a kérdéses pontokat. Különösen nem tudnának semmit engedni a munkanélkülibiztosítás, sem pedig a tarifajognak épségben tartása kérdésében. Brüning kancellár válaszában biztosította a szociáldemokratákat, hogy egyetlen egy mo­mentum kivételével egyetért velük és ez az egy kivétel az, hogy a munkanélküliség biz­tosítását néhány héttel lesz kénytelen meg­rövidíteni. A német szociáldemokrata párt kijelen­tette, hogy ebbe nem tudna belenyugodni, mert a munkásság már éhínség előtt áll. Miniszteri ddal ésangspipari néivHiDsa. (Berlin, szeptember 30. — A Népszava tudó­stójától.) A német nehéz nagyiparban ma 114.000 alkalmazottnak és munkásnak­­270 üzem­ben október 31-ére fölmondták. A munkaügyi miniszter helybenhagyta a ruhrvidéki bányászati béregyezségi vitában hozott döntőbírósági ítéletet, a­mely 7%-kal szállítja le a kérekeit. A miniszter a döntő­bírósági határozat­ érvénytartamát a biro­dalmi elnöktől kapott felhatalmazás alapján megrövidítve november 30-ával lépteti életbe. (London, szeptember 30.) A kedd esti munka­nélküli tüntetések szerdán este megismétlőd­tek. A tüntetések színhelye ezúttal a kerületi rendőrkapitányság bowstreeti palotájának kör­nyéke volt. A kerületi kapitányság ítélkezett a kedd esti tüntetések alkalmából a parla­ment előtt letartóztatott 12 munkanélküli fö­lött , miközben a rendőrbíróság tárgyalni kezdte a tüntetők ügyét, az utcán nagy töme­gek gyűltek össze, többnyire munkanélküliek, akik zajosan tüntettek a letartóztatott tünte­tők elítélése ellen. A kivezényelt rendőrosztag­nak a munkanélküliek nem engedelmeskedtek, összetűzésre került a sor. Gyalogos- és lovas­rendőrök mentek neki a tüntetőknek és csak hosszas dulakodás után tudták őket szét­oszlatni. Ismét több letartóztatás történt.­­ Az egyik londoni kerületben a konzervatív párt gyűlését 5000 főnyi munkanélküli zavarta meg, akik az ülésterem előtt vörös lobogó alatt vonultak föl, az Internacionálét énekelték és kormányellenes beszédeket tartottak az utcán. Nagyobb gyalogos- és lovasrendőrcsapat szét­oszlatta a tüntetőket. Élelmicikkek importjának megszigorítása Franciaországban, Párisból jelentik. A keres­kedelmi miniszter rendeletileg megszigorította a sz­őlőmarhia, hús, tej és tejtermékek behozata­lát. A rendelkezés értelmében a vámtételeket nem emelik, ellenben korlátozzák a behoza­talra szánt termékek mennyiségét.

Next