Népszava, 1931. november (59. évfolyam, 254–277. sz.)
1931-11-03 / 254. szám
LEK. évfolyam 234. szám. Budapest, 1931 november 3. kedd ára 16 Hilft NEPSZAVAZ HLOPLAET68 ARA: Negyedé ti® 12 pengfi - küllőidre II pmf* Egy bóra . 4 pengő - küllőidre 7 peneó Ausztriában egy bóra ........ 1 peagt SZERKESZTŐSÉG: Vm, CONTI -UTCA A 81 Telefonszám .... JÓMef 303-80 és J 303-41 MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE •ecmEMS hátfo kiv£teiXvel minden fur tt .öv" Egye* szán éra 18, fnnepnap 24, ratónjap 3! Kite Ausztriában 30, vasárnap 40 groschen. Franciaors*. ISO tr. Csehszlovákiában hétk. 120 ók. vas. 2 ók. KomÁniában hétköznap b lei. vasárnap IS len KIADOHTVATAIt vm. CONTI-UTCA A SZ. Telefonszám . . . J, 303-30. J 303-31. J 303-3! nini Újabb statáriális halálos ítélet: a gyulai törvényszék halálra ítélte Labi Istvén parasztlegényt. Í1 törvényszék, mint kegyelmi tanács, a fiatálraítélt megfegyelmezését fölterjesztette a kormányzóhoz. Tudósítás a 4 oldalon A népszövetségi pénzügyi bizottságnak és a takarékossági albizottságnak jelentéseit le ketl tárgyaltatni a képviselőházban! A bukott Bethlen-rendszer bűnlajstromát nem lehet eutitkolni a közvélemény előtt. — Kavarodás az egységespártban a miniszterelnöki expozé körül. — Az egységespártiak egyik csoportja belátja, hogy a bukott rendszer föntartásával az ország katasztrófáját érlelik meg, a másik csoport hallani sem akar rendszerváltozásról és visszakívánja a levitézlett vezért. Károlyi miniszterelnök a történtek után is a Bethlen-rendszer mellett akar védőbeszédet mondani. A képviselőház szerdai megnyitóülésére már nagyban folynak a készülődések úgy a kormány, mint a különböző politikai táborok körében. Érthető is ez a mai statáriumos, gyűléstilalmi időkben, amikor több mint négy hónapja szünetelnek már a parlament ülései, holott az országra ráparancsolt némaság folytán a parlament az egyetlen fórum, ahol az ország közvéleménye, a nép legszélesebb rétegeiben fölgyülemlett keserűség némikép még megnyilatkozhat. Természetes az is, hogy ez a parlament ugyancsak nem alkalmas arra, hogy a közvélemény, a nép hangulatát hamisítatlanul megszólaltassa, mert hiszen a bukott Bethlen-rezsim a maga nyíltszavazásos rendszerével gondoskodott arról, hogy ez a parlament ne legyen hű kifejezője a népakaratnak. Éppen ezért minden kibontakozásnak, a bizalmi, pénzügyi és gazdasági válság leküzdésének első előfeltétele a titkos szavazás útján való új választás, olyan új parlament összehívása, amely hűségesen és maradéktalanul tükrözteti vissza minden népréteg, minden társadalmi osztály meggyőződését, hangulatát és követeléseit. Ebben, az ötödfélhónapos szünet után újra összeülő nyíltszavazásos parlamentben kizáróan az ellenzékre, vár az a feladat, hogy harcos elszántsággal hangot adjon annak a követelésnek, amely ma már — egy elenyészően kis csoport kivételével — az egész lakosság egyöntetűen sürgető követelése: gyökeres rendszerváltozást, mert csak ez mentheti meg az országot a katasztrófától! Hogy erre a gyökeres rendszerváltozásra, a Bethlen-rezsim maradéktalan fölszámolására milyen égetően sürgős szüksége van az országnak, arra nem is kellettek írásbeli bizonyítékok, azt ma már az egységespárti képviselők egy kis csoportján kívül mindenki egyformán érzi. De azok az írásos bizonyítékok, amelyek a Bethlen-rezsim tízéves gazdálkodásának igazán nem is ellenzéki mérlegét tartalmazzák, ugyancsak vádoló erővel követelik a nyílt szembefordulást mindazzal, ami itt tíz éven át a Bethlen-uralom alatt történt és ami az ország tíz évre visszanyúló válságát megérlelte. Ez a két írásos bizonyíték: a Népszövetség pénzügyi bizottságának és az úgynevezett — Folytatás a takarékossági albizottságnak a jelentése. És csak természetes, hogy a szerdán összeülő parlamentnek első feladata és kötelessége, hogy ezeket a jelentéseket letárgyalja, megvitassa és a vádoló bizonyítékokból a politikai konzekvenciákat teljes egészükben levonja. Ezt természetesnek tartja az országnak statáriummal, gyűléstilalommal elnémított közvéleménye, természetesnek kéli, hogy tartsa mindenki, aki nem huny szemet az elől, hogy az országra ránehezedő szörnyűséges helyzetnek és sötét reménytelenségnek a politikai konzekvenciáit most azután igazán le kell már vonni. De nem tartja még ma sem természetesnek ezt az egységes pártnak az a tábora, amely a lesújtó tanulságok és a mai sötét helyzet ellenére is azzal áltatja magát, hogy ma is folytatni lehet azt a rendszert, amely az országot ebbe a válságba sodorta, mert az ő fölfogásuk szerint az ország még ezt is kibírja. A kormány körében az eredeti terv az volt, hogy a képviselőház napirendjére először a Népszövetség pénzügyi bizottságának és a takarékossági albizottságnak jelentését tűzik ki. A két jelentést ki is nyomatták, hogy szétoszszák a képviselők között. Utóbb azután azok az egységespártiak, akik a történtek után, a fojtogató erejű válság ellenére is még mindig menthetőnek tartják és menteni akarják a válságfölidéző rendszert, a Bethlen-rezsimet és magát gróf Bethlen Istvánt, aggodalmaskodni kezdtek a két jelentés parlamenti letárgyalásával szemben. Maguk is érezték, látták, hogy ebből a két jelentésből, a Bethlen-rezsim gazdálkodásának mérlegéből és a külföldi pénzügyi szakértők ehhez fűződő megjegyzéseiből olyan súlyos konzekvenciák háramlanak a még ma is uralmon levő rendszerre, hogy ezeknek a konzekvenciáknak nyílt megtárgyalása a rendszer pusztulását kell, hogy jelentse. Ekkor, ezeknek az aggodalmaknak a hatása alatt a kormány el is ejtette azt a tervet, hogy a két jelentést letárgyaltatja a parlamenttel és áthidaló megoldásként azt eszelték ki, hogy Károlyi miniszterelnök mond majd expozét a képviselőház szerdai megnyitóülésén. Ebben az expozéban a miniszterelnök össze-2. oldalon. " nántis Floridor, az Celestin. Hát igen, Floridor kiugrott az operettből és a magyar tragédia hőse lett. Az a Floridor, aki Celestin is. Az a Celestin, aki kolostori magányában ájtatos korálok zengzeteit szedi kólába, viszont éjszakánként pikáns dallamokat szerez és dirigál a lokálok mámora fölött. A neve kettős, de a lényege egy. És addig dirigál, amíg mindenki megismeri és mindenki megtudja róla, hogy az ájtatos Celestin csak a frivol és ravasz Floridor. Tudjuk ezt mi mindannyian a magunk dolgában is. Nemzetmentő tervekkel s egy új politika ki nem mondott, csak sejtetett ígéretével jött a mi ájtatos és szelíd Celestinünk is, gróf Károlyi Gyula s hivatalbalépése után alig kukorékolta utána az első hajnalt a kakas, máris kitűnt, hogy Celestin az Floridor, hogy gróf Károlyi Gyula senki más, mint gróf Bethlen István. Persze, gróf Bethlen úr, mint ma még egy politikai magán-Floridor, azt hiszi, az ország annyira belekábult a nyomoruságaiba, hogy erről mit se tud. Egy jobboldali német újságban adja tehát tudtára mindenkinek, akit illet, hogy csak semmi elbizakodottság, semmi reménykedés, mert gróf Károlyi Gyula, az gróf Bethlen István..semmi sem változik, minden, marad ugy, amint volt... minden, ahogy; gróf Bethlen István elrendezte és megindította. „A jelenlegi kormánynak valamennyi rendelkezése nem egyéb, mint az én rendelkezésem végrehajtása." S aki ebből nem értene, annak világosan megmondja, hogy „az irány belpolitikai és külpolitikai tekintetben a régi marad". Ezt úgy mondja, mintha még most is a saját személyében állna a kormánymknál és ő vezetne, ő irányítana, ő parancsolna mindenkinek. Tudja meg Németország, egész Középeurópa és benne mi, Magyarország is, hogy Bethlen István szelleme egyáltalában nem távozott el, él és uralkodik és minden marad a régiben. A személyeiben új, de a szellemében régi kormány csak az ő rendelkezéseinek a végrehajtója ... Hiszen ehhez nem is szükséges egy fölvilágosító bethleni nyilatkozat. Ami eddig rendelkezés történt, arcban valóban benne van a bethleni szellem. Akár a politikát, akár a gazdasági életet érintették, mindegyikben benne van az, hogy a kormányhatalom: minden, az ország, az semmi. Tragédiánk szerzője, kifejlesztője és hőse, Floridor, nagyszerű álarcot kapott az ájtatos Odlestinben. Semmi sem változott, csak az ország nyomorúsága lett nagyobb s csak a gyönge reményeiket, a netán erőszakolt kilátásokat fagyasztotta le a korai tél, meg az a bizonyosság, hogy Bethlen és szelleme nem mentek el, sokkal inkább itt vannak, mint ahogy eddig voltak. Ennél tisztább helyzet előtt valóban nem állott meg az ország. A népszövetségi jelentés sok mindent föltárt, de ez a bethleni nyilatkozat mindent leleplez. • Dugig van hetykeséggel, nagyúri fölényességgel és olyan gesztusokkal, amelyeknek mindegyike vérig provokál. Akinek hallgatnia kellene, avagy inkább: bűnbánó melldöngetéssel állani a bírái előtt, az néhány nappal a népszövetségi jelentés, bűnei lajstromának közzététele után merészel kiállani a fórumra és merészel a világ előtt olyanokat kurjantani, hogy semmi sem változik, minden marad a régiben... Valóban, ilyen tiszta helyzetben nincs helye ámuldozásnak, fontolgatásoknak, hanem annak van helye, hogy mindenki fogjon össze és úgy, a