Népszava, 1932. március (60. évfolyam, 49–72. sz.)
1932-03-01 / 49. szám
jövendő, kenyér, család, béke és fejlődés. Van, és mi ezt az utat akarjuk számotokra megnyitni Nézzétek, a magyar hóviharban, ködbe borult falun és csatakos nagyvárosban hogyan mozog, kavarog, forr, forrong az élet Nézzétek, hogyan térnek le régi ösvényekről, a berekesztett utakról és hogyan találják meg magukat és egymást. Nézzétek, a népi és eszméi történelmi feladataira. Ifjúság, mennyi rengeteg tenni valótok van ezzel a néppel! Járjátok a falut és járjátok a várost! Legyetek igehirdetők, a tudománynak, a tudásnak, a kultúrának igehirdetői. Kapunk szélesre tárva: fiatal orvosok, föl a nép betegségei elleni harcra! Fiatal jogászok, legyetek új jogalkotói, joghoz segítői ennek a népnek. Fiatal tanárok, tanítók, szószék minden katedra. Hirdessétek onnan a mi tanításunkat, hogy megszületett Fiatal mérnökök: zúzzátok szét a sárral betapasztott kis ablakokat, romboljátok le ezer munkáskéz segélyével a bérkaszárnyák düledező falait Emeljetek hajlékokat naposat nevetőt boldogat a magyar népnek. Költők: énekeljétek, zenészek: muzsikáljátok, művészek: fessétek vászonra vagy véssétek kőbe az örök Tiborc minden panaszát és minden nekifeszülését a jobb holnapnak. Fiatalok: a mi öregjeink, férfiaink, nőink egyformán értetek küzködnek. Nem állást és nem bizottságot ígérnek nektek. Nem disinoksággal kacsintanak felétek: ők azt mondják, mi azt mondjuk, hogy úgy lesz itt élet és jövő, ahogy a fiatalságnak élete és jövője lesz és ezt a fiatalságot mindenki mással együtt mi fogjuk élethez, jövendőhöz juttatni. Nem adományt és nem kegyet hirdet a szó. Az ország népe keresi a helyét Riadt huhogással szállott föl az egyik tájról: kétszáz fiatal magyar orvos tagja a szociáldemokrata orvosszervezetnek. Ez a kétszáz orvos már megtalálta a maga útját már tudja, hogy hogyan, kik által fog boldogulni. Már látja, hogy egyéni sorsa elválaszthatatlan az ország egész népének boldogulásától. Már gyógyít, tanít hitet önt, beolvad a nagy közösségbe. Fiatalok: a kalandok romantikája helyett romantikusabb valamit, a munka romantikáját, a politikai játék helyébe a nagy célt a magyar nép fölszabadítását tűzzük elétek. Irótoll, körző, műszeres táska: fiatalok, magyar jövendő népe, a kapuk zárva vannak: ki akar dolgozni, ki akar fiatalból férfivá lenni, ki akarja helyét a harcokban megtalálni? Fiatalok, ide mindannyian! Folytatás az 1. oldalról. E lenül tanudik, hogy némely esetben, amikor sarokba szorították, a családjára és gyermekeire való hivatkozással, Kirva kért kegyelmet." „A keresetét tiltott szerencsejátékokban vette el." „Németországban 300 aranymárkát csalt ki egy elvtársnőtől." „Egyik jóakaróját több száz pengőre menő váltóadóssággal csalta meg és a kicsalt összeget még ma sem űzette vissza." „Hazugság az, hogy a szociáldemokrata párt, nyugodtan ützte ezt a züllött életmódot. Migray ellen már hónapok óta vizsgálat volt folyamatban, éppen azokért a rágalmakért és hazugságokért, amelyeket most a röpiratban terjeszt." „Én nem állítom egyik tényről sem, hogy ittaz, csak fölvetem a kérdést a szociáldemokrata párt erkölcsi és politikai érdekei szempontjából, igazak-e ezek a dolgok?" „Migray tehát, bevallja, hogy Ts cin tudja állításait bizonyítani, de most, hogy a pártból kizárták, nyugodtan hazudik és rágalmaz."' „Rágalmait szokása szerint most is aljas módon helyezte el, számítva előre, hogy ha felelősségre vonják, ismét letagad mindent.. Aljasságában nem ismer határt és fölmelegíti a rég kimúlt ébredő ujság rágalmait, mint új szenzációt. Nem válogatós, aminthogy nem vélt válogatás abban sem, hogy gróftól, vagy püspöktől kunyeráljon ki pénzt. Aljasságában nemlétező levelekre és az általa különféle helyeken elhelyezett piszkos rágalmakra hivatkozik, mindig vigyázva,, hogy letagadásra alkalmas legyen." „Huszonnégy óra alatt tudott pénzt szerezni lapalapításra és röpiratok gyártására. Hogy honnan szerezte, az nem is kétséges." „Örömünnepük lesz, mert ismét keblükre ölelhetnek egy olyan egyént, akit lehetetlen életmódja és hanyagsága miatt a pártalkalmazásból «l kellett bocsátani." „A becsületes munkánál bizonyára könnyebb foglalkozás rágalmakkalés gyalázkodással összeesődíteni azokat, akik az ország adott politikai és gazdasági helyzetének igazi okait nem ismerik föl é s nyomasztó helyzetükben ideig-óráig bedőlnek olyan kalandoroknak, akik a lehetetlen viszonyokat kihasználva, a fölgyülemlett elégedetlenséget egyéni célokra akarják felhasználni." ..Migray József mindig azok közé tartozott, akik, hogy enyhén fejezzük ki magunkat, szertelen életmódot folytatnak és a szorgalmas, becsületes munka helyett gyanúsításokkal és rágalmakkal akarnak maguknak pozíciót szerezni." „A Népszava könyvkereskedésben talált alkalmazást, de hivatali teendőit ott is annyira elhanyagolta, hogy a könyvkereskedést, meg kellett tőle szabadítani." „Migray a legkülönbözőbb hazugságokkal elanterikázta a szerkesztőségi munkát ésteendőit olyan gyatrán végezte, hogy a szerkesztőségben, mint munkatárs, nem volt számításba vehető. Ennek ellenére a pártvezetőség példátlan türelemmel hagyta meg állásában. Eleinte a betegségére hivatkozva, igyekezett magát igazolni, de amikor ez az ürügy, is megszűnt, nem lehetett elkendőzni, hogy rendes munkát nem tud és nem akar végezni." „A társadalmi szolidarizmus jegyében kíván működni. A kormánytól lapkiadásra kapott, engedélyt. " „Tio bejelentette azt is, hogy amennyiben u.ha pártalkalmazott lehet, akkor nincsen uj párt, illesen korrupció, de ha a fölmondás megmarad, akkor nem engedi.» nyakát kitörni, hanem uj párt alapítására tesz kísérletet.", „Migray állításai regfelelnek-e a lényeknek, mert nagyzoló kijelentéseit mindig kellő óvatossággal kell fogadni." „Egyéni ügyei is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a pártvezetőség a szerkesztőségből eltávolítsa." „Mert aki tisztítani akar, annak mindenekelőtt a saját háza táját kell rendben tartania." „Természetes, hogy Migray József ezzel a pártalakítási kísérletivel kirekesztette magát a szociáldemokrata párt tagjai közül." „Az egész közvélezmény elítéli azt a jellemtelen támadó módszert, amellyel Migray magántermészetű dolgokat visz a nyilvánosság elé, hazug, rágalmazó módon. A kurzussajtó és az egyéb kormánypárti lapok azonban nagy örömmel közlik rágalmait." „Amelyekről nevezett az ellene megindított fegyelmi vizsgálat során maga is elismerte a párt ellenőrzőbizottsága előtt, hogy azokról csak hallomásból tud." A. kir. törvényszék ezt, a tényállást Szakadits Antal vádlott beismerése, valamint a főtárgyaláson fölolvasott és föntebb megjelent cikkek tartalma alapján állapította meg. Migray József fémárán vádló a bűnvádi eljárás megindításához szükséges magánindítványát a törvényes határidőben előterjesztette, mindhárom cikk vádba tett részeire vonatkozóan. N. Szakasits Antal vádlott m bűnösségét nem ismerte be és azzal védekezett, hogy a cikkeiben foglalt tényállítások a valóságnak megfelelnek, azok megírása közérdek előmozdítását célozta és kérte ez alapon a valóság bizonyíthatását. A kir. törvényszék vádlott kérelmére, melyhez a főmagánvádló is hozzájárult, a Bv. 13. A utolsó bekezdése alapján helyt futott, mert a Vádlott a valóság bizonyítását kellő időben kérte és bizonyítását és annak keretén belül az ellenbizonyítást is elrendelte. III- A főtárgyaláson fölvett bizonyítási anyag alapján a valóság bizonyítása a következő eredményre vezetett: 1. Migray József főmagánvádló a szociáldemokrata párt vezetőcégének egyes tagjairól, különösen Peyer Károly személyével kapcsolatosan súlyosan elítélő nyilatkozatot tett dr. Braun Soma előtt, aki a pártvezetőségnek tudtára adta Migraynak a pártfegyelembe ütköző híreszteléseit. Migray ellen a panaszok kivizsgálása végett választottbírósági eljárást tett folyamatba a szociáldemokrata párt, de Migray betegségére való hivatkozással és különböző ürügyekkel a megjelenést folyton halogatta. Migray ellen már hónapokon itt folyt a vizsgálat a szociáldemokrata párt részéről a Migray ellen beérkezett panaszok alapán, mikor végül az is tudomására jutott a pártvezetőségnek, hogy Migray egy egész külön pártot is akart alapítani, aminek céljából már gyűlést is tartott. Minthogy aszociáldemokrata párt a minden tagra kötelező pártfegyellemmel nem tartotta összeegyeztethetőnek Migraynak magatartását, hogy kényes természetű magánügyeket a nagy nyilvánosság elé visz és apán megbontásával új pártot akar alapítani, ezért Csapó Sámuel, a párt ellenőrző bizottságának elnöke magához hivatta Migrayt, hogy eljárásáról adjon számot. Migray egyre halogatta a megjelenést, de azután beismerte, hogy külön pártot akar alapítani. Az ellenőrző bizottság 1928. évi november hó 18. napjára ülést tűzött ki Migray ügyében. Csapó Sámuel ,Migrayt levélbenfölhívta, hogy a jelzett napon délután 14 órakor jelenjék meg ügyének tárgyalására. Migray arra ment el a tárgyalásra, mire a szociáldemokrata párt választmánya Migray távollétében 1938. évi november hólD-iki kerettel meghozta határozatát, mely szerint Migrayt — minthogy új párt alapítására tett kísérletet — pártbomlasztó tevékenysége, a pártfegyelem és párthűség súlyos megsértése miatt, a pártból kizárja. Migray ugyanezen napon, de pár órával később, mikor a délutáni ülésen ellene hozott határozatról már szóbeli tudomást szerezhetett. 1928. évi november hó 19. napjáról keltezett és éjjeli 12. órakor föladott ajánlott levélben bejelentette a pártnaka pártból való kilépését. A Népszava 1838. évi november hó 21-ik napjáról keltezett száma közölte a Migrayt kizáró határozat, szövegét. Migray pedig válaszul 1828. évi november hó 20-ik kelettel röpiratot adott ki „Nyilt levél Magyarország munkásságához!" címen, melyben bejelentette és kifejtette, hogy miért lépett ki a szociáldemokrata pártból és miért, hagyta ott a Népszavát. Migray azonban meghitt emberei előtt, akikről gondolta, hogy a párt vezetőségével közölni fogják, olyan nyilatkozatot tett, hogyha visszakapja a Népszavánál betöltött állását, akkor föl fog hagyni a pártvezetőség és a párt ellen intézett támadásokkal. Migray azután fölajánlotta szolgálatait a szociáldemokrata párttal homlokegyenest ellentétben álló politikai fölfogást képviselő lapiál és egyéb helyeken is és a miniszterlnökségen is eljárt, hogy engedélyt kapjon egy új lap megindítására. .2. Migray József tagja volt a Népszava szerkesztőségének, mégpedig kétségkívül egyik legképzettebb tagja, aki sokat tudott dolgozni, ha akart Nemcsak cikkeket írt a lapba, de nagyon sok előadást is tartott a munkásmozgalmak során. Könyveket is írt, fordításokat végzett, szemináriumi előadásokat is, tartott. Migray törzsfizetése a Népszavánál 36 pengő körül volt, de a levonások után csak 110—124 pengőt kapott kézhez. A cikkeiért, fordításokért, eredeti munkákért, előadások tartásáért külön honoráriumot, kapott, ugy hogy havi jövedelme 600—700 pengőt, is kitett. Migray a Népszavánál is, meg a Népszava könyvkiadóvállalatánál is, ahol mint lektor volt, alkalmazva, kötelességeit pontatlanul, hanyagul teljesítette. A szerkesztőségbe órákat késve járt be, vagy egyáltalán nem ment be, vagy pedig a szerkesztőségi órák be nem tartásával idő előtt távozott. Ilyen alkalommal a szerkesztőségi tagok között, akik a szerkesztő utasítására Migray munkáját kénytelenek voltak elvégezni, általános szóbeszéd tárgyát képezte, hogy Migray már megint a klubban kártyázik. Migray mindenféle kifogásokkal igyekezett a munka alól kibújni, ha nem volt a munkához kedve. Egy izben orvosi bizonyítványt küldve, beteget jelentett, de rajtaérték, hogy azon a napok azért nem jött be dolgozni a szerkesztőségbe, mert az Otthon-körben kártyázott. Ez a magatartása állandó panaszokra adott okot a szerkesztőségben, azonban arra való tekintettel, hogy családos ember és nehéz anyagi gondokkal küzd, nem léptek föl ellene és sokat elnéztek neki. Migray a Népszavakönyvkereskedésnél is pontatlanul, hanyagul végezte a teendőit, amivel a vállalatnak jelentős anyagi károkat volt, néha heteken át nem ment be, holott kötelessége lett volna naponként bejárni. Lektori működést is töltött be a Népszava könyvkiadóüzletében, de hanyagsága miatt meg kellett tőle vonni a megbízást. A neki kiosztott kéziratokat nem olvasta el, csak később, mikor már ki volt szedve, ezért, gyakran kellett a neki kiosztott munkákat - régi szedés eldobásával újra szedni, azai jelentős anyagi kárt okozott a nyomdának. Migray megragadott minden alkalmat, hogy a munka alól kibújjék, vay izben ». Népszava ,helyettes szerkesztő.élt, Propper Sándort is megtévesztette azzal a valótlan előadással, hogy a szerkesztővel már megegyezett abban, hogy szabadságát hat héttel megkesztlje szabadságáról visszatárt, akkor derült, ki, hogy Migray félrevezette a helyettes szerkesztőt és az állítólagos megállapodásra vonatkozó előadásából egy kíó sem volt igaz. Ilyen dolgai miatt csak családjára való tekintettel viseltetett iránta elnézően a Párt és a szerkesztőség. 1. Migray állandóan anyagi gondokal küzdött, nyomasztó adósságai voltak, ismerőseitől kisebb-nagyobb kölcsönöket állandóan kért. Váltókölcsönöket is vett föl, amelyekkel megkárosította egyes esetekben a törzd bizalommal lévőket, mert fizetési kötelezettségeinek is pontatlanul vagy egyáltalán nem tett eleget. Egy izben Berlinben járt egy Hoffmann nevű barátjánál, ahol kölcsönt kért, ezt az adósságát nem fizette meg, úgy hogy Hoffmann, aki a közös párthoz tartozásra való tekintettel hitelezett Migraynak, kénytelen volt a Népszavához fordulni, hogy az járjon közbe, hogy a pénzt megkaphassa. Migray különböző cikkekkel ügynökösködött, üzletek után futkosott. Nyomasztó anyagi helyzetében a kártyaasztalnál próbál szerencsét, állandóan játszva az Otthon-körben, ahol beccarott és chemin do fer hazárd kártyajátékokat játszott. Ha a kártyán, nyert, azzal eldicsekedett, és egyáltalán nem csinált, abból titkot, hogy szenvedélyes kártyás, jövedelme egy részét a kártyán szerzi és a kártyán nyert pénzből megy nyáron üdülni. Azzal is kérkedett Migray J József ismerősei előtt, hogy már ott tart, hogy ő, a Népszava munkatársa és a szociáldemokrata párt tagja, püspököktől kénytelen kölcsönöket kérni. Mikor új pártot, akart alapítani, egy párt híve előtt, említette, hogy új párt alapítására pénz áll rendelkezésére, és Sebészt Kolos bankigazgatót, jelölte meg, mint aki neki erre a célra pénzt ad. Migray gróf Croray István nevű ismerősétől is kölcsönöket kért, amit nem fizetett vissza, sőt egy ízben közös ismerősüknek, Rácz Kálmán huszárőrnagynak azt adta elő, hogy Crouy őt fölhatalmazta arra, hogy Rácztól 80 pengőt kölcsön kérhet, azt Crouy fogja visszafizetni. Migray Crouy előtt fölemlítette,, hogy szeretne kilépni a szociáldemokrata pártból és kérte, hogy egyengesse az útját a jobboldal felé. Crouy és Rácz, előtt, akit Migray úgy ismert, hogy a kommün utáni időkben különítményben szolgáló tiszt volt, Migray a szociáldemokrata párt belső korrekciójáról beszélt és úgy a pártról, mint a pártvezetőségről nevezettek előtt nagyon elitélő nyilatkozatokat tett. 4. Migray, bár sok alkalommal vallásosnak tüntette föl magát, 1919 március hó elején kb. 13 párthíve élén berohant, egy politikai párt ülésére, ahol jelen volt dr. Vasa János, a Károlyi-kormány vallásügyi minisztere. Migray Vassra mutatva, azt kiabálta: Ez, az a gazember, aki követeli az iskolában a vallásoktatást. Migray föllépése folytán vérszemet kapott hívei szintén szidalmazni kezdték, majd le is köpték Vasst.. A szociáldemokrata párt másnap a Népszavában nyilatkozott, hogy maga is elítéli az ilyen jeleneteket. .". Míg Migray megtámadta Vasst, hogy az iskolákban követeli a vallásoktatást, addig Jóban püspök előtt vallásos meggyőződésűnek és egyháza hű tagjának tüntette föl magát. A szegedi börtönbeli Migray, ahová izgatás büntette miatt került, fogolytársai előtt olyan kijelentéseket tett, hogy a bibliát tudatlan barátok szerkesztették, az istent a burzsoázia eszelte ki és nem való fölvilágosodott embernek. Fogolytársai előtt eldicsekedett vele, hogy levelet csempészett ki a börtönből Prohászka püspöknek, aki előtt bűneit megbánó, vallásos embernek tüntette föl magát és a püspök közbenjárására kapott kisebb büntetést, ő azonban a püspök jóságát megköszönni nem fogja, mert püspöknek nem köszön meg semmit. Ha a börtönben a rabok részére valami előny volt, akkor Migray mindig elsőnek jelentkezett és ilyenkor buzgó vallásosnak mutatta magát, mikor egyedül maradt fogolytársaival, akkor olyan ateista eszméket hirdetett előttük, hogy még kommunista vádlott társai is megbotránkoztak rajta. Migray szertelenül minden újabb szellemi mozgalommal kapcsolatba került és a legellentétesebb szellemi mozgalmakban is a szélsőséges irányokat kedvelte. Híve volt plsztojnak, majd részt vett anarchista mozgalmakban, barátság fűzte Leninhez, aki Migraynál tartózkodott, mikor Budapesten járt, volt vegetáriánus, számos vallási kérdésekkel foglalkozó cikket írt, amelyekben éppen nem foglalt el vallásellenes álláspontot. Migray a kommün alatt a földmivelésügyi minisztériumban népbiztosi teendőket végzett, agyonlövéssel fenyegette a tisztviselőket és mindenkit, aki nem lép be a vörös hadseregbe. Másrészt a kommün alatt minden anyagi haszon és érdek nélkül közbenjárt az általa jóformán alig ismert dr. Dégen egyetemi tanár érdekében és közbenjárása folytán sikerült Dégennek vagyona egy részét megmenteni. Bácz Kálmán előtt hazafias szellemű kijelentéseket tett és panaszkodott, hogy a Népszava szerkesztősége" nem engedi közzéteni a lapban az elszakított területeken levő munkásság ügyeivel foglalkozó cikkeket, mert még ezt is irredentizmusnak minősíti a Népszava szerkesztősége és még a látszatát is kerülni akarja annak, hogy ilyen eszmével egyetért. A kir. törvényszék megítélése szerint mind a három cikk összbenyomást akar festeni a főmagánvádló egyéniségéről. Mindhárom cikk lényege az, hogy Migray József szertelen életmódot folytat, érdekhajhászó, különböző rendszereket, politikai alakulatokat, nem meggyőződésből szolgál, hanem pártpolitikai és publicisztikai munkásságával a legellentétesebb irányokat, meggyőződés nélkül, önérdekből csak azért, támogatta, hogy a mindenkori konjunktúra kihasználásával magának egyéni érvényesülést és jólétet biztosítson. E szempontot tartva szem előtt, csatlakozikolyan irányzathoz, ahol kedvezményt tud elérni, vagy ilyet vár. A kir. törvényszék úgy találta, hogy a vád tárgyává tett tényállások lényegileg valóknak bizonyultak. A vád tárgyává tett tényállítások mellett azonban mindhárom cikk súlyosan meggyalázó kifejezéseket is tartalmaz, mégpedig nem a valóknak bizonyult tényállítások jellemzésére, hanem ezek a meggyalázó kifejezések a vádlott egyéniségének színező és jellemző részei, nem a valónak bizonyult tényállításoknak velük bensőleg teljesen egybefüggő részei. Mikor a vádlott Migray József főmagánvádlót sötét, múlttal dicsekedő, szennyes alaknak nevezi, ki a züllöttség merész ormaira jutott el, mégis az erkölcs és tisztaság nevében lép föl, mint olyan erkölcsbíró, aki vakmerően és szemérmettlenül hazudik, züllött életet folytat, aljasságában nem ismer batárt, kalandor, jellemtelen támadó módszerét — mivel magántermészetű dolgokat visz nyilvánosság elé —, az egész közvélemény elítéli, túlment azon a határon, amivel megengedhető jogos kritikát gyakorolhatott volna a valónak bizonyult tényállításokkal kapcsolatban Migray József főmagánvádló egyéniségéről. Ezen most fölsorolt durva, meggyalázó kitételek miatt a vádlól eltérően a vádlott bűnösségét becsületsértés vétségében kellett megállapítani. IV. A büntetés kiszabásánál a kir. törvényszék súlyosbító körülményként mérlegelte a többszörös halmazatot, ellenben enyhítő körülményként vette (így elemije a vádlott büntetlen előéletét, azt, hogy politikai karosév élet egyéb rendelkezései a fölhívott törvényszakaszokon alapulnak. Budapest, 1931. március 34. napján. Dr. Schadl Ernő k.. kir. törvényszéki tanácselnök, ft. elnök. Dr. Pálffy Elek s. k. kir. büntetőtörvényszéki bíró, előadó. A kiadmány hiteléül: Puskán Lajos, segédhivatal tisztviselő. T1!' TM3193'.. száza. A magyar saont Korona nevében! A budapesti királyi ítélőtábla, mint birntató biróság a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt vádolt Szakasits Antal ellen indított bűnigyet, amelyben a budapesti kir. büntő törvényszék 13.,i. évi március hó 14. napján B. XI. 928/1929/.14. szám alatt ítéletet hozott, Migray József főmagánvádló képviselője által a vádtol eltérő minősítés miatt és a büntetés súlyosbítása eizgett.. A vádlott és védője által pedig a bűnösség megalapitása miatt bejelentett föllebbezés folytán nyilvános fellebbviteli főtárgyaláson vizsgálat alá vette s meghozta a l.v'ii-otL-i-.vr. i f i-'il. A T-i». u.ii.et.'t.i _ i. •‡ •¡ i és a. vádlott cselekményeit '•› rendbeli. » Bvf. 1-ába ütköző. 3 Va 3. bekezdésének 1. Vontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett, rágalmazás vétségének minősíti és ezért őt a By. 3- Vának 3. hokreedése alapján, figyelemmel a II. Bu. 3. §-ának 1. bekezdésére, a TI. Bn. 4. §-ának alkalmazásával és 7. Vának fölhívása mellett 300 fharduszaz) pengő pénzbüntetésre, mint együttes büntetésr* (folytatjuk a 4. oldalon) 2 NÉPSZAVA 1932 március 1.