Népszava, 1932. március (60. évfolyam, 49–72. sz.)

1932-03-01 / 49. szám

jövendő, kenyér, család, béke és fejlődés. Van, és mi ezt az utat akarjuk számotokra megnyitni­ Nézzétek, a magyar hóviharban, ködbe borult falun és csatakos nagyváros­ban hogyan mozog, kavarog, forr, forrong az élet Nézzétek, hogyan térnek le régi ös­vényekről, a berekesztett utakról és hogyan találják meg magukat és egymást. Nézzétek, a nép­i és eszméi történelmi feladataira. Ifjúság, mennyi rengeteg tenni valótok van ezzel a néppel! Járjátok a falut és járjátok a várost! Legyetek igehirdetők, a tudománynak, a tudásnak, a kultúrának igehirdetői. Kapunk szélesre tárva: fiatal orvosok, föl a nép betegségei elleni harcra! Fiatal jogászok, legyetek új jogalkotói, jog­hoz segítői ennek a népnek. Fiatal tanárok, tanítók, szószék minden katedra. Hirdessé­tek onnan a mi tanításunkat, hogy meg­született Fiatal mérnökök: zúzzátok szét a sárral betapasztott kis ablakokat, rombol­­játok le ezer munkáskéz segélyével a bér­kaszárnyák düledező falait Emeljetek haj­lékokat naposat nevetőt boldogat a magyar népnek. Költők: énekeljétek, zenészek: muzsikáljátok, művészek: fessétek vászonra vagy véssétek kőbe az örök Tiborc minden panaszát és minden nekifeszülését a jobb holnapnak. Fiatalok: a mi öregjeink, férfiaink, nőink egyformán értetek küzködnek. Nem állást és nem bizottságot ígérnek nektek. Nem dis­inoksággal kacsintanak felétek: ők azt mond­ják, mi azt mondjuk, hogy úgy lesz itt élet és jövő, ahogy a fiatalságnak élete és jövője lesz és ezt a fiatalságot mindenki mással együtt mi fogjuk élethez, jövendőhöz jut­tatni. Nem adományt és nem kegyet hirdet a szó. Az ország népe keresi a helyét Riadt huhogással szállott föl az egyik tájról: két­száz fiatal magyar orvos tagja a szociál­demokrata orvosszervezetnek. Ez a kétszáz orvos már megtalálta a maga útját már tudja, hogy hogyan, kik által fog boldo­gulni. Már látja, hogy egyéni sorsa el­választhatatlan az ország egész népének boldogulásától. Már gyógy­ít, tanít hitet önt, beolvad a nagy közösségbe. Fiatalok: a kalandok romantikája helyett romantikusabb valamit, a munka romanti­káját, a politikai játék helyébe a nagy célt a magyar nép fölszabadítását tűzzük elétek. Irótoll, körző, műszeres táska: fiatalok, ma­gyar jövendő népe, a kapuk zárva vannak: ki akar dolgozni, ki akar fiatalból férfivá lenni, ki akarja helyét a harcokban meg­találni? Fiatalok, ide mindannyian! Folytatás az 1. oldalról. E­ lenül tanudik, hogy némely esetben, amikor sarok­ba szorí­tották, a családjára és gyermekeire való hivatkozással, Kirva kért kegyelmet." „A keresetét tiltott szerencsejáté­kokban vette el." „Németországban 300 aranymárkát csalt ki egy elvtársnőtől." „Egyik jóakaróját több száz pengőre menő váltóadóssággal csalta meg és a kicsalt összeget még ma sem űzette vissza." „Hazugság az, hogy a szociáldemo­krata­ párt, nyugodtan ü­tzte ezt a züllött életmódot. Mig­ray ellen már hónapok óta vizsgálat volt folyamatban, éppen azokért a rágalmakért és hazugságokért, amelyeket most a röpiratban terjeszt." „Én nem állítom egyik tény­ről sem, hogy itt­az, csak fölvetem a kérdést a szociáldemo­krata párt erkölcsi és politikai érdekei szempontjából, igazak-e ezek a dolgok?" „Migray tehát, bevallja, hogy Ts cin tudja állításait bizonyítani, de most, hogy a­ pártból kizárták, nyugodtan hazudik és rágalmaz."' „Rágalmait szokása szerint most is aljas módon helyezte el, számítva előre, hogy ha felelősségre vonják, ismét letagad mindent.. Aljasságában nem ismer határt és fölmelegíti a rég kimúlt ébredő ujság rágalmait, mint új szenzációt. Nem válogatós, aminthogy nem vélt válogatás abban sem, hogy gróftól, vagy püspöktől kunyeráljon ki pénzt. Aljasságában nem­létező levelekre és az általa különféle helyeken elhelyezett piszkos rágalmakra hivatkozik, mindig vigyázva,, hogy le­tagadásra alkalmas legyen." „Huszonnégy óra alatt tu­dott pénzt szerezni lapalapításra és röpiratok gyártására. Hogy honnan szerezte, az nem is kétséges." „Örömünne­pük lesz, mert ismét keblükre ölelhetnek egy olyan egyént, akit lehetetlen életmódja és hanyagsága miatt a párt­alkal­mazásból «l kellett bocsátani." „A becsületes munkánál bizonyára könnyebb foglalkozás rágalmakkal­­és­ gyalázko­d­ással összeesődíteni azokat, akik az ország adott politikai és gazdasági helyzetének igazi okait nem ismerik föl é s nyomasztó helyzetükben ideig-óráig bedőlnek olyan kalan­doroknak, akik a lehetetlen viszonyokat kihasználva, a fölgyülemlett elégedetlenséget egyéni célokra akarják fel­használni." ..Migray József mindig azok közé tartozott, akik, hogy enyhén fejezzük ki magunkat, szertelen élet­módot folytatnak és a­ szorgalmas, becsületes m­unka he­lyett gyanúsításokkal és rágalmakkal akarnak maguknak pozíciót szerezni." „A Népszava­ könyvkereskedésben talált alkalmazást, de hivatali teendőit ott is annyira elhanya­golta, hogy a könyvkereskedést, meg kellett tőle szabadí­tani." „Migray a legkülönbözőbb hazugságokkal elanteri­kázta a szerkesztőségi munkát és­­teendőit olyan gyatrán végezte, hogy a szerkesztőségben, mint munkatárs, nem volt számításba vehető. Ennek ellenére a pártvezetőség példátlan türelemmel hagyta meg állásában. Eleinte a betegségére hivatkozva, igyekezett magát­ igazolni, de ami­kor ez az ürügy, is megszűnt, nem lehetett elkendőzni, hogy rendes munkát nem tud és nem akar végezni." „A társadalmi szolidarizmus jegyében kíván működni. A kor­mánytól lapkiadásra kapott, engedélyt. " „Tio bejelentette azt is, hogy amennyiben u.h­a pártalkalmazott lehet, akkor nincsen­ uj párt, illesen korrupció, de ha a fölmondás megmarad, akkor nem engedi.» nyakát kitörni, hanem uj párt alapítására tesz kísérletet.", „Migray állításai r­eg­felelnek-e a lényeknek, mert nagyzoló kijelentéseit mindig kellő óvatossággal kell fogadni." „Egyéni ü­gyei is nagy­ban hozzájárultak ahhoz, hogy a pártvezetőség a szerkesz­tőségből eltávolítsa." „Mert aki tisztítani akar, annak min­denekelőtt a saját háza táját kell rendben tartania." „Ter­mészetes, hogy Migray József­ ezzel a­ pártalakítási kísér­letivel kirekesztette magát a szociáldemokrata párt tagjai közül." „Az egész közv­élezmény elítéli azt a jellemtelen támadó módszert, amellyel Migray magántermészetű dol­gokat visz a nyilvánosság elé, hazug, rágalmazó módon. A kurzussajtó és az egyéb kormánypárti lapok azonban nagy örömmel közlik rágalmait." „Amelyekről nevezett az ellene megindított fegyelmi vizsgálat során maga is elismerte a párt ellenőrzőbizottsága előtt, hogy azokról csak hallo­másból tud." A. kir. törvényszék ezt, a tényállást Szaka­dits­­ Antal vádlott beismerése, valamint a főtárgyaláson fölolvasott és föntebb megjelent cikkek tartalma alapján állapította meg. Migray József fémárán vádló a bűnvádi eljárás megindításáh­oz szükséges m­agánin­dítványát a tör­vényes határidőben előterjesztette, mindhárom cikk vádba tett részeire vonatkozóan. N­. Szakasits Antal vádlott m bű­­nösségét nem ismerte b­e és azzal védekezett, hogy a cik­keiben foglalt tényállítások a­ valóságnak megfelelnek, azok megírása közérdek előmozdítását célozta és kérte ez alapon a valóság bizonyíthatását. A kir. törvényszék vád­lott kérelm­ére, melyh­ez a­ főmagánvádló is hozzájárult, a Bv. 13. A utolsó bekezdése alapján helyt futott, mert a Vádlott a valóság bizonyítását kellő időben kérte és bizo­nyítását és annak keretén belül az ellenbizonyítást is el­rendelte. III- A főtárgyaláson fölvett bizonyítási anyag alapján a valóság bizonyítása a következő eredményre vezetett: 1. Migray József főmagánvádló a szociáldemo­krata párt vezetőcégének egyes tagjairól, különösen Peyer Károly személyével kapcsolatosan súlyosan elítélő nyilat­kozatot tett dr. Braun Soma előtt, aki a pártvezetőségnek tudtára adta Migraynak a pártfegyelembe ütköző híresz­teléseit. Migray ellen a­ panaszok kivizsgálása végett vá­lasztottbírósági eljárást tett folyamatba a szociáldemokrata párt, de Migray betegségére való hivatkozással és külön­böző ürügyekkel a megjelenést folyton halogatta. Migray ellen már hónapokon itt folyt a vizsgálat a szociáldemo­krata párt­ részéről a Migray ellen beérkezett panaszok alapán, mikor végül az is tudomására jutott a pártvezető­ségnek, hogy Migray egy egész külön pártot is akart ala­pítani, aminek céljából már gyűlést is tartott. Minthogy a­­szociáldemokrata párt a minden tagra kötelező pártfegyel­lemmel nem tartotta összeegyeztethetőnek Migraynak magatartását, hogy kényes ter­m­észetű magánügyeket a­­ nagy nyilvánosság elé visz és a­­pán megbontásával­ új pártot akar alapítani, ezért Csapó Sámuel, a párt ellen­őr­ző bizottságán­ak elnöke magához hivatta Migrayt, hogy eljárásáról adjon számot. Migray egyre halogatta a meg­jelenést, de azután beismerte, hogy kü­lön pártot akar alapítani. Az ellenőrző bizottság 1928. évi november hó 18. napjára ülést tű­zött ki Migray ügyében. Csapó Sámuel ,Migrayt levélben­­fölhívta, hogy a jelzett napon délután 14 órakor jelenjék meg ügyének tárgyalására. Migray arra ment el a tárgyalásra, mire a szoc­iáldemokrata párt vá­lasztmánya Migray t­ávo­llétében 1938. évi november hó­lD-iki kerettel meghozta határozatát, mely szerint Migrayt — minthogy új párt­ alapítására tett kísérletet — párt­bomlasztó tevékenysége, a párt­fegyelem és párthűség sú­lyos megsértése miatt, a pártból kizárja. Migray ugyanezen napon, de pár órával később, mikor a délutáni ülésen ellene hozott határo­zatról már szóbeli tudomást szerezhe­tett. 1928. évi november hó 19. napjáról keltezett és éjjeli 12. órakor föladott ajánlott levélben bejelentette a pártnak­­a pártból való kilépését. A Népszava 1838. évi november hó 21-ik napjáról keltezett száma közölte a Migrayt kizáró határozat, szövegét. Migray pedig válaszul 1828. évi novem­ber hó 20-ik kelettel röpiratot adott ki „Nyilt levél Ma­gyarország munkásságához!" címen, melyben bejelentette és kifejtette, hogy miért lépett ki a szociáldemokrata párt­ból és miért, hagyta ott a Népszavát. Migray azonban meg­hitt emberei előtt, akikről gondolta, hogy a párt vezető­ségével közölni fogják, olyan nyilatkozatot tett, hogyha visszakapja a Népszavánál betöltött állását, akkor föl fog hagyni a pártvezetőség és a párt ellen intézett támadá­sokkal. Migray azután fölajánlotta szolgálatait a szociál­demokrata párttal­­ homlokegyenest ellentétben álló poli­tikai fölfogást képviselő lap­iál és egyéb helyeken is és a miniszterlnökségen is eljárt, hogy engedélyt kapjon egy új lap megindítására. .2. Migray József tagj­a­ volt a Nép­szava szerkesztőségének, mégpedig kétségkívül egyik leg­képzettebb tagja, aki sokat tudott dolgozni, ha akart­ Nemcsak cikkeket írt a lapba, de nagyon sok előadást is tartott a munkásmozgalmak során. Könyv­eket is írt, for­dításokat végzett, szemináriumi előadásokat is, tartott. Migray törzsfizetése a Népszavánál 36­­ pengő körül volt, de a levonások után csak 110—124 pengőt kapott kézhez. A cikkeiért, fordításokért, eredeti munkákért, előadások tar­tásáért külön honoráriumot, kapott, ugy hogy havi jöve­delme 600—700 pengőt, is kitett. Migray a Népszavánál is, meg a Népszava könyvkiadóvállalatánál is, ahol mint­ lek­tor volt, alkalmazva, kötelességeit pontatlanul, hanyagul teljesítette. A szerkesztőségbe órákat késve járt be, vagy egyáltalán nem ment be, vagy pedig a szerkesztőségi órák be nem tartásával idő előtt távozott. Ilyen alkalommal a szerkesztőségi­ tagok között, akik a szerkesztő utasítására Migray munkáját kénytelenek voltak elvégezni, általános szóbeszéd tárgyát képezte, hogy Migray már megint a klubban kártyázik. Migray mindenféle kifogásokkal igye­kezett­ a munka alól kibújni, ha nem volt a munkához kedve. Egy izben orvosi bizonyítványt küldve, beteget je­lentett, de rajtaérték, hogy azon a napok­ azért nem jött be dolgozni a szerkesztőségbe, mert az Otthon-körben kár­tyázott. Ez a magatartása állandó panaszokra adott okot a szerkesztőségben, azonban arra való tekintettel, hogy családos ember és nehéz anyagi gondokkal küzd, nem lép­tek föl ellene és sokat elnéztek neki. Migray a Népszava­könyvkereskedésn­él is pontatlanul, hanyagul végezte a teendőit, amivel a vállalatnak jelentős anyagi károkat volt, néha heteken át nem ment be, holott kötelessége lett volna naponként bejárni. Lektori működést is töltött be a Népszava könyvkiadóüzletében, de hanyagsága miatt meg kellett tőle vonni a megbízást. A neki kiosztott kéz­iratokat nem olvasta el, csak később, mikor már ki volt szedve, ezért, gyakra­n­ kellett a neki kiosztott munkákat -­ régi szedés eldobásával újra szedni, azai jelentős any­agi kárt okozott a nyomdának. Migray megragadott minden alkalmat, hogy a munka alól kibújjék, vay izben ». Nép­szava ,helyettes szerkesztő.­­élt, Propper Sándort is megté­vesztette azzal a valótlan előadással, hogy a szerkesztővel már megegyeze­tt abban, hogy szabadságát hat héttel meg­kesztlje szabadságáról visszatárt, akkor derült, ki, hogy Migray félrevezette a­ helyettes szerkesztőt és az állítóla­gos megállapodásra vonatkozó előadásából egy kíó sem volt igaz. Ilyen dolgai miatt csak családjára való tekin­tettel viseltetett iránta elnézően a Párt és a szerkesztő­ség. 1. Migray állandóan anyagi gondokal küzdött, nyo­masztó adósságai voltak, ismerőseitől kisebb-nagyobb köl­csönöket állandóan kért. Váltókölcsönöket is vett föl, ame­lyekkel megkárosította egyes esetekben a törzd bizalom­mal lévőket, mert fizetési kötelezettségeinek is pontatlanul vagy egyáltalán nem tett eleget. Egy izben Berlinben járt egy Hoffmann nevű­ barátjánál, ahol kölcsönt kért, ezt az adósságát nem fizette meg, úgy h­ogy Hoffmann, aki a kö­zös párthoz tartozásra való tekintettel hitelezett Migray­nak, kénytelen volt a Népszavához fordulni, hogy az jár­jon közbe, hogy a pénzt megkaphassa. Migray különböző cikkekkel ügynökösködött, üzletek után futkosott. Nyo­masztó anyagi helyzetében a kártyaasztalnál próbál sze­rencsét, állandóan játszva az Otthon-körben, ahol bec­carot­t és chemin do fer hazárd kártyajátékokat játszott. Ha a kártyán, nyert, azzal eldicsekedett, és egyáltalán nem csinált, abból titkot, hogy szenvedélyes kártyás, jövedelme egy részét a kártyán szerzi és a kártyán nyert pénzből megy nyáron üdülni. Azzal is kérkedett Migray J Józse­f ismerősei előtt, hogy már ott tart, hogy ő, a Népszava munkatársa és a szociáldemokrata párt tagja, püspököktől kénytelen kölcsönöket kérni. Mi­kor új pártot, akart alapítani, egy párt híve előtt, említette, hogy új párt alapítására pénz áll rendelkezésére, és Se­bészt­ Kolos bankigazgatót, jelölte meg, mint aki neki erre a­ célra pénzt ad. Migray gróf Croray István nevű ismerősétől is kölcsönöket kért, amit nem fizetett vissza, sőt egy ízben közös ismerősüknek, Rácz Kálmán huszár­őrnagynak azt adta elő, hogy Crouy őt­ fölhatalmazta arra, hogy Rácztól 80 pengőt kölcsön kérhet, azt Crouy fogja visszafizetni. Migray Crouy előtt fölemlítette,, hogy szeretne kilépni a szociáldemokrata pártból és kérte, hogy egyengesse az útját a jobboldal felé. Crouy és Rácz, e­lőtt, akit Migray úgy ismert, hogy a kommün utáni időkben különítményben szolgáló tiszt volt, Migray a szociáldemo­krata párt belső korrekciójáról beszélt és úgy a pártról, mint a pártvezetőségről nevezettek előtt nagyon elitélő nyilatkozatokat tett. 4. Migray, bár sok alkalommal vallá­sosnak tüntette föl magát, 1919 március hó elején kb. 13 párthíve élén berohant, egy politikai párt ülésére, ahol jelen volt dr. Vasa János, a Károlyi-kormány vallásügyi minisztere. Migray Vassra mutatva, azt kiabálta: Ez, az a gazember, aki követeli az iskolában a vallásoktatást. Migray föllépése folytán vérszemet kapott hí­vei szintén szidalmazni kezdték, majd le­ is köpték Vasst.. A szociál­demokrata párt másnap a Népszavában nyilatkozott, hogy maga is elítéli az ilyen jeleneteket. ."­. Míg Migray meg­támadta Vasst, hogy az iskolákban követeli a vallásokta­tást, addig Jóban püspök előtt vallásos meggyőződésűnek és egyháza hű tagjának tüntette föl magát. A szegedi börtönbeli Migray, ahová izgatás büntette miatt került, fogolytársai előtt olyan kijelentéseket tett, hogy a bibliát tudatlan barátok szerkesztették, az istent a burzsoázia eszelte ki és ne­m­ való fölvilágosodott embernek. Fogoly­társai előtt eldicsekedett vele, hogy levelet csempészett ki a börtönből Prohászka püspöknek, aki előtt bűneit meg­bánó, vallásos embernek tüntette föl magát és a püspök közbenjárására kapott kisebb büntetést, ő azonban a püs­pök jóságát megköszönni nem fogja, mert püspöknek­­­ nem köszön meg semmit. Ha a börtönben a rabok részére valami előny volt, akkor Migray mindig elsőnek jelent­kezett és ilyenkor buzgó vallásosnak mutatta magát, mi­kor egyedül maradt fogolytársaival, akkor olyan ateista eszméket hirdetett előttük, hogy még kommunista vádlott társai is megbotránkoztak rajta. Migray szertelenül min­den újabb szellemi mozgalommal kapcsolatba került és a legellentétesebb szellemi mozgalmakban is a szélsőséges irányokat kedvelte. Híve volt plsztojnak, majd részt vett anarchista mozgalmakban, barátság fűzte Leninhez, aki Migraynál tartózkodott, mikor Bu­dapesten járt, volt ve­getáriánus, számos vallási kérdésekkel foglalkozó cikket írt, amelyekben éppen nem foglalt el vallásellenes állás­pontot. Migray a kommün alatt a földmivelésügyi minisz­tériumban népbiztosi teendőket végzett, agyonlövéssel fe­nyegette a tisztviselőket és mindenkit, aki nem lép be a vörös hadseregbe. Másrészt a kommün alatt minden anyagi­­ haszon és érdek nélkül közbenjárt az általa jóformán alig ismert dr. Dégen egyetemi tanár érdekében és közben­járása folytán sikerült Dégennek vagyona egy részét meg­menteni. Bácz Kálmán előtt hazafias szellemű kijelentése­ket tett és panaszkodott, hogy a Népszava szerkesztősége" nem engedi közzéteni a lapban az elszakított területeken levő munkásság ügyeivel foglalkozó cikkeket, mert még ezt is irredentizmusnak minősíti a Népszava szerkesztő­sége és még a látszatát is kerülni akarja annak, hogy ilyen eszmével egyetért. A kir. törvényszék megítélése sze­rint mind a három cikk összbenyomást akar festeni a fő­magánvádló egyéniségéről. Mindhárom cikk lényege az, hogy Migray József szertelen életmódot folytat, érdekhaj­hászó, kü­lönböző rendszereket, politikai alakulatokat, nem meggyőződésből szolgál, hanem pártpolitikai és publicisz­tikai munkásságával a legellentétesebb irányokat, meggyő­ződés nélkül, önérdekből csak azért, támogatta, hogy a mindenkori konjunktúra kihasználásával magának egyéni érvényesülést és jólétet biztosítson. E szempontot tartva szem előtt, csatlakozik­­olyan irányzathoz, ah­ol kedvez­ményt tud elérni, vagy ilyet vár. A kir. törvényszék úgy találta, hogy a vád tárgyává tett tényállások lényegileg valóknak bizonyultak. A vád tárgyává tett tényállítások mellett azonban mindhárom cikk súlyosan meggyalázó ki­fejezéseket is tartalmaz, mégpedig nem a valóknak bizo­nyult tényállítások jellemzésére, hanem ezek a meggyalázó kifejezések a vádlott egyéniségének színező és jellemző részei, nem a valónak bizonyult tényállításoknak velü­k bensőleg teljesen egybefüggő részei. Mikor a vádlott Migray József főmagánvádlót sötét, múlttal dicsekedő, szennyes alaknak nevezi, ki a züllöttség merész ormaira jutott el, mégis az erkölcs és tisztaság nevében lép föl, mint olyan erkölcsbíró, aki vakmerően és szemérmettlenül hazudik, züllött életet folytat, aljasságában nem ismer ba­tárt, kalandor, jellemtelen támadó módszerét — mivel ma­gántermészetű dolgokat visz nyilvánosság elé —, az egész közvélemény elítéli, túlm­ent azon a határon, amivel meg­engedhető jogos kritikát gyakorolhatott volna a való­nak bizonyult tényállításokkal kapcsolatban Migray Jó­zsef főmagánvádló egyéniségéről. Ezen most fölsorolt durva, meggyalázó kitételek miatt a vádlól eltérően a vádlott bűnösségét becsületsértés vétségében kellett meg­állapítani. IV. A büntetés kiszabásánál a kir. törvényszék súlyosbító körülményként mérlegelte a többszörös halma­zatot, ellenben enyhítő körülményként vette (így elemije a vádlott büntetlen előéletét, azt, hogy politikai karo­sév­ é­let egyéb rendelkezései a fölhívott törvényszakaszokon ala­pulnak. Budapest, 1931. március 34. napján. Dr. Schadl Ernő k.. kir. törvényszéki tanácselnök, ft. elnök. Dr. Pálffy Elek s. k. kir. büntetőtörvényszéki bíró, előadó. A kiadmány hiteléül: Puskán Lajos, segédhivatal tiszt­viselő. T1!' TM31­­93'.. száza. A magyar saont Korona ne­vében! A budapesti királyi ítélőtábla, mint birntató biró­ság a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt vádolt Szakasits Antal ellen indított bű­ni­gyet, amely­ben a budapesti kir. bü­n­tő törvényszék 13.,i. évi már­cius hó 14. napján B. XI. 928/1929/.14. szám alatt ítéletet hozott, Migray József főmagánvádló képviselője által a vádtol eltérő minősítés miatt és a büntetés súlyosbítása eizgett.. A vádlott és védője által pedig a bűnösség m­eg­al­api­tása miatt bejelentett föllebbezés folytán nyilvános fellebbviteli főtárgyaláson vizsgálat alá vette s meghozta a l.v'ii-otL-i-.vr. i f i-'il. A T-i». u.ii.et.'t.i _ i. •‡ •¡ i és a. vádlott cselekményeit '•› rendbeli. » Bv­f. 1-ába ü­t­köző. 3 Va 3. bekezdésének 1. V­ontja szerint minősülő sajtó ut­ján elkövetett, rágalmazás vétségének minősíti és ezért őt a By. 3- Vának 3. hokreedése alapján, figyelem­mel a II. Bu. 3. §-ána­k 1. bekezdésére, a TI. Bn. 4. §-ának alkalmazásával és 7. Vának fölhívása mellett 300 fhard­u­szaz) pengő pénzbüntetésre, mint együttes büntetésr* (folytatjuk a 4. oldalon) 2 NÉPSZAVA 1932 március 1.

Next