Népszava, 1932. március (60. évfolyam, 49–72. sz.)
1932-03-06 / 54. szám
2 her és a gép viszonyáról kénytelen cikkezni. Mihelyt egymillió munkanélkülije van, mihelyt az export megakadt, a gyárakban a munka szünetel és a munkanélküliek százezreinek „Kenyeret és munkát!" követelő szava süvít végig a fascista birodalmon, a fascilikus szilárd épület© is meginog belé. Éppúgy beleskerült, a kapitalizmus válságának sodrába a rendi alkotmányú állam, mint a nem faseista államok- Mussolini a mindent, fölfaló gépet teszi meg most minden bajok okozójának, de legalább belátja, hogy nem lehet a gépeket összetörni és a „régi ,jó időkhöz" sem lehetvisszatérni. Politikai rendszerek szorosan hozzátartoztaaik ugyan a termelési rendszerekhez, de politikai rendszerek a termelési rendszerek válságát épp úgy nem képesek megoldani, mint ahogy a kuruzslás nem gyógyítja meg a szervi bajt. Idegbénultságon és idegbeli zavarokon segít, a pszichológiai gyógyítás. Háborúk, forradalmak és ellenforradalmak zűrzavaros lázában jut szerepe a társadalmi és politikai kuruzslásnak is. De ez a kuruzslás elsősorban tünetek ellen jelentkező agresszív föllépésben jelentkezik és a láz elmúlásával a gyógykezelés varázsa is megszűnik, a termelési rendertók alapvető belső válságai teljes mélységükben mutatkoznak meg és mindenen túl bebizonyosodik, hogy a társadalomtudományban a Zeileisek szerepe csak tiszavirág-életű! A kapitalizmus válságát csak egy másik, a helyébe létesített tökéletesebb termelési renddel lehet megszüntetni. A tőke magába olvasztja a tőkést, személytelenné teszi, akire rábeszélés nem hat. Profitnak a magassága csábítja ugyan, de az emberi szenvedések szava nem indítja meg! NÉPSZAVA 1932 március 6. Súlyos ellentét a Nemzeti Bank és az agráriusok között a kamatláb kérdésében Popovics visszautasítja a kormány beavatkozását. — Korányi beavatkozást ígér. •— Aratás után javul meg a helyzet — ígéri a pénzügyminiszter. A Nemzeti Bank kamatpolitikáját illetően Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke nyilatkozott egy délutáni lapban és kifejtette, hogy a közvélemény a Nemzeti Bank szerepére és helyzetére tévedésben él. Azt követeli, hogy a kormány intézkedjék a Nemzeti Bank hivatalos kamatlábának leszállítása, érdekében, holott a kamatláb megállapítása a Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik és a bank — így mondja Popovics — az államtól és a kormányhatalomtól teljesen független. Ez a függetlenség az egyik alapvető intézkedése annak a szanálási programnak, amelyet a kormány a Népszövetséggel egyetértésben megállapított. A függetlenség meg is van. A bank mentes a napi politikától és a kamatlábat csak pénzpolitikai és gazdasági szempontok szerint határozza meg. Popovics szerint, a kormány nem is próbál a bank ügyeibe beavatkozni, annál kevésbé, mert, hiszen a kormánynak is célja az, hogy mi inflációt minden eszközzel megakadályozza. Márpedig az olcsó kamat és ezen keresztül a hitelezés mérvének kiterjesztése, inflációs veszedelmeket von maga után. A Nemzeti Bank érzi, hogy a drága pénz megnehezíti a termelést, de a tőkehiányt semmiféle kamatintézkedéssel megszüntetni nem tudja, pedig ez a kamat magasságának igazi oka. Popovics tiltakozik még "az ellen, hogy illetéktelenül a bankpolitikát befolyásolni akarják. Popovics nyilatkozatával szemben tudvalevő, hogy az egységes párt agrárcsoportjának egyik fő követelése a kamatleszállításra vonatkozik és a kormány bizonyos mértékig kénytelen az ebben a csoportban szereplő képviselőknek engedményt tenni. A kamatkérdésben tehát szemben állanak az agráriusok a Nemzeti Bankkal és kérdés, hogy vájjon a kormány meg tudja-e oldani ezt az ellentétet. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara is azt kívánja, hogy a földbirtok adósságait és kamatterheit szállítsák le. Hogy biztosítsanak megfelelő zöldhiteleket, hogy hajtsák végre szigorúan a Scartelltörvényt és törjék le az ipar magas árait, hogy reformálják az adózást és legyenek figyelemmel az agráriusok teherbíróképességére, hogy szállítsák le az úgynevezett (a Kamara maga mondja úgynevezettnek) földreformföldek megváltási árát, hogy kössenek megfelelő exportszerződéseket és emeljék a belső fogyasztást, hogy irányítsák megfelelően a termelést,hogy emeljék a közgazdasági politikában és a közigazgatásban, a mezőgazdaság súlyát Amint látjuk, a Nemzeti Bank álláspontja és az agrárálláspont között nagyon mélyreható az ellentét. Aminthogy a magyar gazdasági élet uralkodó tényezőiben semmiféle összhang, még kevésbé kivezető terv nem található. Mindenki csinálja a maga kis csoportjának vagy nagy rétegének érdekvédelmét és az egyetemesség szempontjaihoz — amely szempontokat pedig mindnyájan a munkásosztálytól követelik — egyik sem tud, fölemelkedni. Mert a pénzügyminiszter sem, aki eddigi adóreformjaival nyilvánvalóan csak a legkevésbé teherbíró képes réteget sújtotta és akinek szombaton közzétett félhivatalos nyilatkozatában is aligha találunk olyan megfogható dolgot, amivel a válságból való kijutás útját megjelölné. Ha Korányi azt mondja, hogy a külföldi adósságok terén nyugalmi állapotot akar teremteni és mertigéri, hogy az angol hitelezőkkel folyó tárgyalások befejeződnek, hogy a hárommillió fontos hitelt meg fogják hosszabbítani és hogy reméli, hogy nemsokára más államokkal is sikerülni fog a megállapodás, de kiemeli, hogy a tárgyalások nem folyhatnak gyorsan, mert az érdekek különbözők, akkor elismerte azt, hogy a transzfermoratóriummal a magyar állam eddigi hiteleinek ügyét nem sikerült megoldani, még kevésbé, csendül ki szavaiból egy nagy pénzügyi rendezés lehetősége. Beismeri Korányi, hogy az államháztartás helyzete nehéz, mert a népesség nem tudja elviselni a súlyos adókat Szembeszáll ellenben azzal a megállapítással, mintha az adók nem folytak volna be kellő mérvben, mert szerinte ,1 millió híján befolyt a teljes előirányzat. Csak azt mondja meg, hogy várjon a. .szükségadó második részletét annak idején beleszámították-e az előirányzatba vagy sémi" Tények helyett ígéretekkel dolgozik. Azt ígéri, hogy aratás után szélesebb rétegek helyzete könnyebbül meg, addig azonban önuralmat és áldozatkészséget követel. A következő fél esztendő igen nehéz lesz, de a nehézségeket nem lehet áthidalni sem panasszal, sem a hangulat elmérgesítéseire szolgáló meggondolatlan követelésekkel. Egyesek (itt nyilván, az agráriusokra gondol) csak egy-egy bajjal foglalkoznak és nem látják a dolgok összefüggését. A zöldhitelre vonatkozó rendelet pár nap múlva megjelenik. A kamatot le fogják szállítani (vájjon ez hogyan egyezik Popovics nyilatkozatával!), viszont az összes foglalkozási ágaknak le kell szállítaniuk az árakat és nem szabad a pillanatnyi előnyt kihasználni. A hitelezők ne szorongassák az adósokat, ne okozzanak nekik költségeket, hiszen aratás előtt amrúgy sem tudnak fizetni. Korányi nyilatkozatát a szokásos optimista szólammal zárta le. Ő azt reméli, hogy az európai és ezzel együtt a magyar helyzetben javulás fog beállani és ennek egyik jele az angol helyzet javulása. A franciák ma már tisztán látják a válságos helyzet komolyságát és el akarnak indítani egy nagy európai gazdaságpolitikát. Ezt a jövőre vonatkozó számításokban tekintetbe kell venni. .Meg kell állapítanunk, hogy Korányi nyilatkozatában semmi sincs, ami valamiféle konkrét megoldásra utalna. Nem tudjuk, mi lesz a munkanélküliséggel? Mi lesz az adóssávokban fulladozó kisgazdarétegekkel? Mi lesz a kiskereskedő és kisiparos adóterheivel? Hogyan fogják lehetővé tenni az importot? Milyen lesz a köztisztviselői fizetésleszállítás és létszámcsökkentés? Általában, hogy gondolják az ország jövendő gazdasági életét? Mert a fenyegető veszedelmekkel szemben a programtalanság szép szavakba öltöztetése ma már csak az elkeseredést fokozza! Szociáldemokrata győzelem a tolcs®nyi főüzségi választás©». Taksonyban, ebben a soroksárkerületbeni németajkú községben most tartották meg a községi képviselőtestületi választást. Magiban Taksonyban már korábban megindult az erőteljes szociáldemokrata szervezkedés, nemrég alakult meg a pártszervezet is, amely lelkesen, végzi tömegnevelő munkáját. A választáson elvtársaink a kisgazdákkal és iparosokkal karöltve vonultak föl és közös listájuk 164 szavazatot kapott az ellentábor 70 szavazatával szemben. A lista tehát győzelmet aratott. Rendes tagok lettek: Ernszt Mihály, Antopi Antal és HochreinFerenc gyári munkás elvtársak, továbbá Lindwurm József és Ullmann József földművesek. Póttag lett: Kreisz István földműves és Tagscherer Antal kisiparos. A Taksonyhoz csatolt Nagyvarsányban és Kisvarsányban ugyancsak erőteljes volt a választási küzdelem, ezekben a községekben azonban csak mostanában indult meg a szocialista szervezkedés, így azután az ellenpártok győztek, de elvtársaink itt is megszerezték a szavazatoknak több mint a harmadrészét. Szociáldemokraták most először vonulnak be Taksony község képviselőtestületébe. Gyújtogatások Kenyeriben és Ondszeni Billistaigon. Az egyik gyanúsított öngyilkosságot követett el. A Vas megyében levő Kenyéri, községben szombaton reggel 8 óra után Pürádei Imre gazda egyik szalmakazla kigyulladt. Az erős szélben a lángok átcsaptak az istállókra, más szalmakazlakra és negyedóra múlva már tíz lakóház állott lángokban. Az elöljáróság telefonon kért segítséget a szomszédos községekből. Hét falu tűzoltósága fáradozott a katasztrófa elhárításán. Háromórás küzdelem után sikerült elhatárolni a tüzet, addigra azonban a tíz lakóház leégett. Az istállókban levő állatok pedig elpusztultak. A csendőrségnek az volt a gyanúja, hogy gyújtogatás történt. Az egyik károsult gazda följelentésére előállították Gyurési Béla 28 éves napszámost és vallatóra fogták. Gyurési a leghatározottabban tiltakozott a vád ellen és azt hangoztatta, hogy a tűz keletkezésének idején a celldömölki vásáron volt és erre tanukat tud állítani. Azonban fölmerültek olyan gyamokok, hogy Gyuresi a tűz keletkezésének időpontjában távozott a községből. A gyanúsított munkásember kihallgatása közben néhány pillanatra magára maradt, amire elővette bicskáját, keresztülvágta torkát és mindkét kezén fölvágta az ereket. A nagy vérveszteségtől elvesztette eszméletét. Reménytelen állapotban szállították a celldömölki kórházba. Az orvosok nem bíznak abban, hogy életben marad. A budszentmihályi határban Liták János gazdálkodó tanyáján pénteken éjszaka az istállóban tűz keletkezett. A bentrekedt állatok dobogására lettek figyelmessé a házbeliek. Az ajtó belülről volt elreteszelve, és mire föltörték, a sűrű füst miatt nem lehetett behatolni. Hét darab ló pusztult el a lángokban. A tűz eloltása után kiderült, hogy Petho Ferenc 21 éves kocsisa eltűnt a tanyáról. Petho később jelentkezett a tiszalöki csendőrségnél, ahol beismerte, hogy ő követte el a gyújtogatást. Régóta készült tettére, amelyet, bosszúból követett el, mert munkáltatója többizben megverte. Petikét beszállították fogházába. a nyíregyházi ügyészség Elvtársnők! Készüljünk a Nők Napja méltó megünneplésére!