Népszava, 1932. június (60. évfolyam, 111–136. sz.)

1932-06-01 / 111. szám

Nők Napja-ünnep Miskolcon A miskolci szociáldemokrata nők ez évi Nők Napja-ünnepélye nagy­ságban és jelentőség­ben messze túl­haladta az eddigieket és budapesti mértékkel mérve is nagyszabású volt. A miskolci színház rt­inden talpalatnyi zugát megtöltötték a seregszemlére gyű­lt munkások és az ünnep jelent­őségét különösen fokozta az, hogy Borsod vármegye falvaiból az üldözöt­rt falusi szer­vezetek asszonyai is föl vonultak. Vasárnap, május 29-én délelőtt je­lentették be például Szentistván községben hivatalosan a község­tanács előtt, hogy „megszűnt ná­lunk a szociáldemokrata szervezke­dés" — az elvtársakat az ismert és szokot­t eszközökkel kényszerítették a pártszervezet iratainak vissza­adására —, délután pedig ott ü­ltek a szentistváni asszonyok a színház nézőterén, velünk együtt mélysége­ Ben ünnepi hangulatban és azza­l a szent fogadalommal, hogy az erő­szak ellenére sem tántorodnak el a szocializmus gondolatától! A forró hangulatban várakozó hallgatóság ellőtt­ Reisinger Ferenc­né elvtárs nyitotta meg az ünne­pet, lementette és méltatta a Nem­zetközi Nők Napja jelentőségét és célját. Utána a diósgyőri és mis­kolci egyesített vasas dalárdák Gránát József és Pléh Sándor kar­tn­agy­ok vezetése alatt meglepő pre­cizitással énekeltek néhány mun­kásdalt. Nagy Mihály elvtárs és Friedmann Erzsébet Várnai-versek, Falus József elvtárs Szakasits-ver­sek előadásával szerzett felejthe­tetlen órákat a hallgatóiknak. A miskolci gyermekszavalókórus Ju­hász András elvtárs vezetése alatt könnyeikig megható finomsággal és bájjal adott elő néhány gyermek­ikórust. Az ünnepi beszédet Kéth­ly­­Anna elvtárs mondotta. Szavaival hitet, bizalmat, bátorítást, szocialista hű­séget öntött a harcos asszonyok lelkébe. Az egyesí­tett dalárdák éneke után a záróbeszédet ismét Reisinger elv­társnő tartotta. A zsúfolt színház­terem az utolsó percig lelkesedés­sel, szeretettel fogadott minden Szót, amelyet a szereplőktől és az elő­adóktól kapott. Sokáig emlékeze­tében marad e gyönyörű szocialista ünnep mindazoknak, akik ezen részt vehettek! A miskolci nőbizott­ság eléggé nem méltányolható agi­litása mindeni dicséreteit megérde­mel az előkészítésért! Négyezer kínait öltek meg Manjariáb­an A­ Mandzsúriában előrenyomuló japán csapatok Karbintól észak­keletre megverték azokat a kínai csapatokat, amelyek Ma kínai tá­bornok vezetése alatt föl akarták őket tartóztatni. Tizenkét nagy ja­pán bombavető gép szórt bombákat a kínaiakra. A kínaiak részéről több mint 4000 ember elesett.­­ * Hadirokkanttörvény alkotását kéri Budapest a kormánytól. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadi­árvák problémáival évek óta foglalko­zik a főváros törvényhatósági bizott­sága, elsősorban elvtársaink kezdemé­nyezésére. Most a főváros polgármes­tere feliratot készített a közgyűlés megbízásából a kormányhoz, amelyben a hadirokkantak ü­gyeit rendező tör­vény alkotását kéri, még a most folyó törvényhozó ciklus befejezése előtt. »SZOCIALIZMUS« a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tudományos havi folyóirata Politika, szakszervezeti élet, munkajog Számonkint 1.20 P, negyedévre 3.30 P. Kiítfizetés: a Népszava kiadóhivatalában (VIII, Conti-utca 4 és a Népszava-könyv­kereskedésben (VIT, Erzsébet­ körút 3­. sz.) NÉPSZAVA 1932 j­unnia 1. Hoover megfelelt a szenátusban és bejelentette Amerika súlyos helyzetét 50 százalékig megadóztatják az amerikai nagyjövedelmeket Amerikában most már a nagy­jövedelmek fokozatos megadóztatá­sával igyekszenek megoldani a sú­lyos gazdasági kérdéseket. Az Egyesült Államok szenátusa 86 szavazattal 3 szavazat ellenében elfogadta a jövedelemadó fölemelé­séről szóló javaslatot. A jövedelem­adó 4000 dollárnál kezdődik és 4 százalékot tesz ki, a legmagasabb kulcs 1 millió dollárnál a jövede­lem 50 százaléka. Hoover elnök kedden, szakítva az elnöki hagyományokkal, egészen rövid előzetes bejelentés után beszédet intézett a washingtoni szenátushoz. Beszédében az eladási adó meg­szavazását sürgette a költségvetés kiadási és bevételi oldala között mutatkozó 285 millió dollár külön­bözet fedözésére. Halk és komoly­hangú beszédében Hoover elnök többek között ezeket mondta: " A takarékosságról és az állami jövedelmek növeléséről szóló tör­vényjavaslatok megszavazása körül történt késedelem súlyos aggodal­mat keltett aziránt, vájjon tudja-e a kormány teljesíteni kötelességét. Ez az aggodalom éreztette hatását a külállamokban is, amelyek ta­pasztalatból ismerik a kiegyensú­lyozatlan költségvetések hátrányait. Ezután a dollár árhanyatlásáról beszélt. Kijelentette, hogy a költ­ségvetés kiegyensúlyozása, végett pártolja az eladási adót és a to­vábbi 400 millió dollárt kitevő úgy­nevezett takarékköltségvetést is. A munkanélküli segély tekintetében azt ajánlja, hogy a pénzügyi rekon­strukciós hitelintézet kötvénykibo­csátási jogát 3000 millió dollárra emeljék föl. Hoover elnök látható izgalommal előadott beszédének befejezése után a szenátus pénzügyi bizottsága rend­kívü­li ülést tartott az állami jöve­delmek növelése tárgyában, de újra elutasította az eladási adó­javaslatot, mégpedig 12 szavazattal 8 ellené­ben. Később megszavazta a gallo­nonként egycentes autóbenzinadót, amitől a bevételek nagyarányú emelkedését várják. Tovább Sars a dollárpánik Angol lapok közlése szerint a dollárpánik egyre fokozódik. Az európai bankok mind adják és nem veszik a dollárt. A londoni inter­venciós vásárlások is megszűntek és a dollár ára az alsó aranypont körül mozog. A román kormány is megbukott VsbI&s2eibba@­bs TatfwSesciE­ssassSeic BcaBa-n­a&zastf Európában az idei május a kor­mánybukások hónapja. Az osztrák, a francia, a belga, a porosz, a gö­rög, a német kormány bukása után kedden a román kormány is lemon­dott. A legtöbb államban a gazda­sági válságból származó problémák buktatták meg a kormányt. Igaz, van még néhány ország, ahol a miniszterek úgy odaragadtak a bár­sonyszékhez, hogy a legvadabb gaz­dasági orkán sem tudja leszedni őket. A román­­ kormányt az buktatta meg," hogy a külföldi államok nem hajlandók újabb kölcsönt adott, az állampénztárban pedig nincsen elég pénz arra, hogy a köztisztviselőket június 5-én kifizessék. A román pénzügyi, gazdálkodás egyébként már régóta a legfurcsább eredmé­nyeket szülte. Külföldi ellenőrző bi­zottság ment Romániába, hogy megállapítsa a bajok igazi okait. A jelentés szerint a jómódúak nem fizették meg az adójukat, a vámok­nál becsapták az államot és a korrupció egyéb fajtái virágoztak. •••EX Kedden délután minisztertaná­csot tartottak. A tanácskozás be­fejezése után Jorga miniszterelnök közölte az újságírókkal, hogy a kormány lemondott. Ezzel lehetővé tette, hogy új kormány alakuljon az eddiginél szélesebb politikai alapon, hogy a külföld bizalma helyreálljon. Iorga kijelentette még, hogy az új kormányt való­színűen Titulescu alakítja meg. Titulescu londoni követet sürgősen Bukarestbe hívták. Politikai körök­ben azt hiszik, hogy koncentrációs kormány alakul Maniu nemzeti parasztpártja és Duca liberális pártjának a részvételével. Kormányokat buktat el a gazda­sági válság vihara. Új kormányok jönnek, de ezek sem tudják orvo­solni a bajokat, mert nem követik a szakértők tanácsait, korrupció­mentes közigazgatást és ami a leglényegesebb, onnét vegyék az állam­ szükségleteit szolgáló pénzt, ahol van. Honnan kapo­tt szubvenciót az ellenfforradalmi asztal­társaság ? A Fehér Ház nevű asztaltársa­ságról már több izben esett szó. Ennek az ellenforradalmi társaság­nak az elnöke, vagy micsodája, hazánk legnagyobb méretű írója, Pekár Gyula, akit most bepörölt egy másik nagy ellenforradalmi fajmagyar, Fritz János fogorvos. Bizonyos főhercegi gyűrűk körül támadt a bonyodalom, amelyet az asztaltársaság törzsgárdája kapott, számszerint 33-an és József főher­ceg osztotta szét közöttük, az úgy­nevezett jubiláris díszközgyűlésen. A gyűrűk között két karperec is volt. Ezt Pekárné és Csilléryné kapták, mivel állítólag ők is aktív részt vettek az ellenforradalomban. Kedden zajlott le ez a per a buda­pesti járásbíróságon, amelynek so­rán kiderült, hogy a főherceg fen­séges kezével csupán szétosztogatta a gyűrűket, meg a karpereceket, a gyűrűk árát azonban Fritz főorvos fizette ki a saját zsebéből. Ezt az 1242 pengőt pörölte most Fritz Pekáron azzal az indokkal, hogy a megállapodás szerint Pekár vál­lalta a gyűrűk aráiak visszatéríté­sét abból a szubvencióból, amelyet a Fehér Ház kapott. (Most derült ki tehát, h­ogy a Fehér Ház bizo­nyos szubvenciókat is kapott, azt hisszük, lesznek majd olyan kí­váncsi emberek, akik firtatni fog­ják, hogy milyen pénzből és miért kapott az ellenforradalmi asztal­társaság szubvenciót. Mert az a gyanúnk, hogy ezt az összeget is az adófizetőkből préselték ki.) Szóval a gyűrűk elkészültek, a cécó kere­tében megtörtént a szétosztásuk, az árát azonban nem fizették meg. Kihallgatták a tárgyaláson Pe­ kárt, aki kijelentette, hogy ők állították vissza — már mint a Fehér Ház — az alkotmányt. Eleinte 33-an voltak, de később az asztaltársaság már ötszáz taggá növekedett és így került be oda Fritz főorvos is, mint nagy hazafi. A gyűrűadományozás ötletével Friitz ment hozzá és ő vállalta a költségeket is. Egy-egy gyűrű ára eredetileg 43 pengő volt, mivel azonban közben többen meghaltak és mivel a főherceg-fővédnök és „a fiatal fenséges úr" gyűrűjének árát is ők födözték, így nőtt meg a gyűrűk ára darabonként 76 pen­gőre. Pekár tagadta, hogy ő fele­lősséget vállalt volna a bajtársi gyű­rük áráért Fritzzel szemben, az ő jutalma az volt, hogy ő is kapott gyűrük áráért Fritzcel szemben, az alkotmányvisszaállítók között, csak később lépett be az asztaltársa­ságba. Kihallgatták tanúképen az ügy­ben Avedic Félixet, a büntető járásbíróság elnökét, aki szintén főfunkcionáriusa a Fehér Ház asz­taltársaságnak. Kijelentette, hogy ő sem tud arról, hogy Pekár fele­lősséget vállalt volna a gyűrük áráért. Fritzet végül a járásbíró­ság keresetével elutasította. Valószínű, hogy a különös baj­társi gyű­rük ügyének még foly­tatása lesz. Bizalmat szavaztak a Csiüss-korú­ak Bécsből jelentik, hogy a kor­mánynyilatkozat vitájának a­­be­fejezése után a nemzetgyűlés el­vetette a szociáldemokraták bizal­matlansági indítványát. A szava­zást nagy izgalom előzte meg, mert a polgári pártok nem voltak bizto­sak abban, hogy a kormány többsé­get kap. De a nagyném­et párt, amely az új kormány megalaku­lása után ellenzékbe vonult az utolsó pillanatban meggondolta magát és nem szavazott a szociál­demokraták indítván­yára. Így 82 szavazattal 69 szociáldemokrata szavazat ellenében elvetették a bi­zalmatlansági indítványt, valamint azt a javaslatot is, hogy küldjenek ki parlamenti bizottságot Jakoncsy kereskedelmi miniszter múltjának a fölülvizsgálatára. A Dollfus kor­mány ilyenformán szerencsésen megúszta az első próbát és egy­fölülvizsgálatára. A Dollfuss-korú ideig intézheti az ügyeket. itt Kispestes sem m­u­la a fiatóság törvényrt Esztereire szorítani a sütömestereket A kispesti és wekerletelepi sütő­üzemekben a munkáltatók egyál­talán nem veszik tudomásul a munkásokat és tanoncokat védő törvény intézkedéseit. Elveszik a munkások és tanoncok vasárnapi munkaszünetét és a munkások sehol sem találnak védelemre. A helyi hatóság ritkán ellenőrzi az üzemeket és amikor a munkások emiatt panaszkodnak, azzal tor­kolják le őket, hogy „a hivatal azt teszi, amit akar" és ehhez a mun­kásoknak semmi közük sincs. Azok a munkáltatók, akik a sors külö­nös kedvezéséből városi bizottsági tagok is egyszersmind, szintén ver­senyeznek egymással a törvénytíp­rásban. Hogy ezáltal a munkanél­küliek száma egyre emelkedik és a szegénység meg nyomor egyre nő, ezzel ők nem törődnek. De azért mindig arról szavalnak a városházán, hogy „szívükön vise­lik" a lakosság érdekeit. A munkások már a polgármes­ternél is jártak­ ebben az ügyben és a polgármester ígért, is minden jót , de a munkáltatók továbbra is azt csinálják, amit akarnak. A hatóságnak tehát nincs ereje ahhoz, hogy a törvény betartására szorítsa a sütőmunkáltatókat, akik szemérmetlenül üldözőbe veszik azt a munkást, aki törvényes jogait reklamálja. A munkások joggal követelik, hogy a hatóság nyúljon olyan eszközökhöz, ame­lyek feltétlenül érvényt szereznek a törvény rendelkezéseinek.

Next