Népszava, 1932. augusztus (60. évfolyam, 166–191. sz.)

1932-08-02 / 166. szám

8 dik, amelyben vérrel irják a német köztársaságért folyó küzdelem lap­jait. A választások eredménye nem döntötte el Németország politikai irányának sorsát. A német nép se jobbra, se balra nem tudott dön­teni, de jobbra is, balra is milliós tömegek állanak és minden erő­szak, demagógia és politikai puccs ellenére is szilárdan állnak. A kommunista pártot föl akarták osz­latni még a választások előtt. De nem tették meg, mert attól tartot­tak, hogy ötmillió kommunistát szavaztatnak ezzel le a szociál­demokrata pártra. Ha ezt nem te­hették meg a választások előtt pol­gárháború veszedelme nélkül, nem tehetik meg a választások után sem. Hiszen éppen a föloszlatás és nyílt erőszak fokozta ennek a párt­nak az aktivitását, úgy, hogy meg tudta tartani régi pozícióját sőt megerősödött azokkal a szavazók­kal, akik a szociáldemokrata párt­ból kizárt független szocialistákkal (Seydewitzékkel) morzsolódtak le. A német politika útja, ha se Schleicher tábornok diktatúrája, se a nemzeti szocialisták forradalma nem szól közbe, más irányt is ve­het A leplezetlen, nyílt ellenforra­dalom helyett a leplezett, álcázott, törvényes formák mögött megbúvó ellenforradalmi reakció útjára lép­het Hitlerék a kisebbik rossz elvé­nek alapján rábírják a centrum­pártot a velük való koalícióra. Ez az eset lehetséges, de csak a Hitle­rék elbírhatatlan súlyos áldozatai útján. A centrumpárttal való koalí­ció a német birodalmi gyűlés munkaképtelenségét jelentené. Ez eddig is megvolt, de ezenfelül bizo­nyítaná a hitlerizmus jelszavainak hazugságát. A hitleri programból és a harmadik birodalomból csak annyi maradna, amennyit a cent­rumpárt elbír. Hitler 13 millió választója ezen az úton igen ala­posan és igen gyorsan kijózanodna. A nemzeti szocialisták és a centrum koalíciós kormányzása csak a nem­zeti­­szocialisták árulásával képzel­hető el. Árulást kellene végre­hajtaniuk saját programjukon, kö­veteléseiken és egész eddigi maga­tartásukat cserben kellene hagy­niuk. A másik valószínűség a válasz­tások után az, hogy a Papen-kor­mány, az Uri Klub kabinetje, a hét báróval, Schleicher tábornok támo­gatásával továbbra is megtartja a hatalmat , és a birodalmi gyűlést éppen úgy, mint elődei, szünetre küldi. Általában Németország po­litikai fejlődésének, a német köz­társaság tizenhárom éves történeté­nek legszomorúbb fejezete a biro­dalmi gyűlés kikapcsolása. A biro­dalmi gyűlést, valahányszor nehéz­ségek merültek föl, mindig elna­polták. Végül rendszeresítették az elnapolásokat, azután rendszerré tették a parlament nélkül való kor­mányzást így vesztette el a biro­dalmi gyűlés ellenőrző jogát, így semmisítette meg presztízsét és így tette lehetővé, hogy a weimari alkotmány mögött egy új hatalom nőtt nagyra: a bürokrácia hatalma. A bürokrácia mellett a Reichs­wehr, a tábornokok korának befo­lyása is megnőtt. Végül minden politikai megoldás már a biro­dalmi gyűlés semmibevételével ment végbe. A birodalmi gyűlés kikapcsolása nemcsak a bürokrá­cia elhatalmasodását jelentette, hanem — és ez még szomorúbb — azt is jelentette, hogy a birodalmi gyűlés és a választók között sza­kadt meg az a kapcsolat, amelyet Otto Bauer „funkcionáló demokrá­ciá"-nak nevezett el. A német demokrácia nem tudott megerősödni, mert élni sem­ tudott. Éltető levegőjét elvették azzal, hogy képviseletét kikapcsolták. És ennek a meggyöngült organizmus­nak most már megvetéssel lobban­tották szemére, hogy egy őrmester hat bakával szétkergeti, ha moc­canni mer. H. Vilmosnak azt a híressé vált üzenetét még I­. Vil­mos idejében küldték a Reichstag­nak és megismételték a köztársa­ság tizenharmadik évében. Az új birodalmi gyűlésre új kor­szak csak akkor köszönthet ha nem engedi, hogy félredobják. Csak egy funkcionáló törvényhozó hatalom tudja ellenőrizni és kor­dában tartani az önálló életre és érvényesülésre törő bürokratikus és militarista erőket A monarchista restauráció veszedelmét is ez tudja távoltartani. És ez az erő a köztársasági Németországban ma a leggyöngébb. A mostani Né­metországban a parlamenten kí­vüli erők erősebbek és döntőbbek. És a német munkásosztálynak nincs más útja és sürgősebb fel­adata, mint hogy valóságos erejét megsokszorozza és tömegszerveze­teit harcképessé tegye, minden eshetőségre készen. Arra is, hogy az életet a szabadságot és a jövőt, a szocializmus felé vezető út sza­badságát az erőszakkal szemben erőszakkal védelmezze. Erre is ké­szen kell lennie ott ahol a Hitler­hordák a szabadságától és az éle­tétől akarják megfosztani és ahol a védelemben minden eszköznek és fegyvernek ősi szent joga van. Mi bízva bízunk abban, hogy a reak­cióval szemben a szocializmus győ­zelmesen vívja meg a végső föl­szabadulásra vezető harcot! • ••Rosa ­ITÉFSZAVA 1932 augusztus 3. — Folytatás az 1. oldalról — Nos, egybefoglaló jelentést küldött szét a világba, 3 órakor pedig is­mertette az ideiglenes hivatalos végeredményt. Eszerint leadtak összesen 36.845.279 szavazatot, szem­ben az 1930 szeptember 14-iki biro­dalmi gyűlési választás alkalmából A jelentésből kiderül, hogy a nemzeti szocialisták még a nem­zeti párttal együtt sem kapták meg a többséget, amire nagyban számí­tottak.­ hr. Hr­g A szociáldemokrata párt vala­mennyi kerületben tartani tudta magát, sőt több kerület­ben szaporította is szavazatai­nak a számát A centrum szavazatnyeresége na­gyon jelentős. A legnagyobb meg­lepetés a kommunista szavazatok nagyarányú megnövekedése. A vá­lasztások vesztesei megint a kis jobboldali és középpár­tok, amelyek mandátumaik leg­nagyobb részét elveszítették. Az új birodalmi gyűlést előre­láthatóan augusztus utolsó hetében hívják össze. Az alkotmány értel­mében az új parlamentnek legké­sőbb 30 nappal a választások után össze kell ülnie. Ilyenformán az új birodalmi gyűlést legkésőbb au­gusztus 30-ára össze kell hívni. Lehet, hogy a Papen-kormány már előbb összehívja a birodalmi gyű­lést, mert azt akarja kifejezésre juttatni, hogy ezúttal nem fél a parlamenttől, mint kormánya megalakulása idején, másrészt, hogy nem akarja kikapcsolni a parla­mentet. Az új birodalmi gyűlésnek most már csak 6 pártfrakciója lesz. Az alkotmány értelmében ugyanis csak az a párt parlamenti frakció, amelynek legalább 20 képviselője van. Az új birodalmi gyűlésben a szociáldemokrata párt, a centrum­párt, a bajor néppárt a nemzeti szocialista párt, a német nemzeti párt és a kommunista párt érte el ezt a számot. Hitlerék annyira fölfalták a többi hét pártot hogy nem sze­repelhetnek többé külön frak­cióként. A szociáldemokrata Abend írja, hogy a birodalmi gyűlés elé nyom­ban bizalmatlansági indítványt ter­jesztenek a Papen-kormány és ren­deletei ellen. A szociáldemokrácia és vele együtt a szocialista érzelmű, munkásság tömege megerősödött öntudattal került ki a mostani vá­lasztásból — írja pártlapunk. Az idők jele, hogy a centrum is megerősödött azóta, hogy harcba­szállt a fascizmussal. Arról ta­núskodik ez, hogy a német nép nagy többsége nem hajlandó Hitlerék diktatúráját vállalni. A baloldali lapok kivétel nélkül hangsúlyozzák, hogy a nemzeti szocialisták és Hugenbergék csalód­tak a reménységeikben. A „Börsen­kurier" megállapítja, hogy a vá­lasztások legfőbb jellemvonása, hogy a nemzeti szocialista mozgalom terjeszkedése megakadt Hitlerék már a második elnök­választás alkalmából megszerezték azt a 37%-ot, amelyet most kaptak és ezen túlmenően nem tudtak megnövekedni, holott legalább 42%-os győzelemre számítottak. De még sikereik tetőpo­ntján is csak a német választók kisebbségét tud­ták megnyerni. Kimerítették a rendelkezésükre álló tartalékokat és mihelyt a politikai helyzet megnyugszik, a gazdasági helyzet pedig meg­javul, a nemzeti szocialista párt tömegei lemorzsolódnak. Hitlerék államcsínyre készülnek? (Berlin, augusztus 1. — A Nép­szava tudósítójának jelentése.) A müncheni barnaházban az éjszaka az összes nemzeti szocialista veze­tők együtt voltak. Tanácskozásuk következményekép Schleicher tá­bornokhoz ma reggel a következő ultimátumot intézték: „ A birodalmi kormányt átala­kítják. A birodalmi kancellári és a belügyminiszteri tárcát a nem­zeti szocialistáknak engedik át. 2. Minden más miniszteri széket csak a nemzeti szocialistákkal egyetértően tölthetnek be. Schlei­cher tábornok marad. 3. A birodalmi gyűlést egyáltalá­ban nem hívják össze. Tehát államcsínyt követelnek a nácik. A nemzeti szocialista vezetők küldöttsége ma délelőtt utazott Nemzeti szocialista párt Szociáldemokrata párt Kommunista párt Centrumpárt Német nemzeti párt Bajor néppárt Német néppárt Állampárt — Keresztény-szociálisok Gazdasági párt Német parasztpárt — — Württembergi parasztszövetség Landvolkpárt —· Szocialista munkáspárt Német hannoveránus párt — — Népjogpárt — •­­Töredékpártok *) Az 1930. évi választás után leadott 35.224.464 szavazattal. Az új parlamentnek az előzetes számítá­sok szerint 602 képviselője lesz, míg a régi parlamentnek csak 577 képviselője volt. Az egyes pártokra leadott szavazatok száma és a man­dátumok megoszlása a következő: Nyerésért Új mandá­vagy Szavazatok száma tumok ez a veszteség most 1930-ban ma mandátumban 13,732.777 6,406.397 229 + 119 7,951.245 8,575.343 133 — 3 5,278.094 4,590.179 89 + 11 5,586.501 4,126.983 76 + 7 2,172.941 2,457.680 37 — 5 1,190.453 1,058.637 20 + 1 434.548 1,577.381 7 — 20 371.378 1,322.039 2 — 14 364.749 869.613 2 — 12 146.061 1,361.761 2 — 21 137.081 *) 2 — 3 96.859 *) 2 — 1 91.284 1,108.145 1 — 15 72.169 uj párt — 46.873 104.286 — — 3 40.887 *) — — 6 122.246 451.087 — 5 alakult. Berlinbe, hogy az ultimátumot, át­adja a kormánynak. Papén kedden reggel szabadságra akart m­en­ni, de utazását 24 órával elhalasztotta. vergássik és véres fismsee­ít?5.ösrések (Berlin, augusztus 1.) A legutóbbi jelentések szerint a választási küz­delem utolsó 48 órájának összesen 11 halottja van. A már jelentett 9 halotton kívül a választás napján két újabb gyilkosság történt. Eissen­ben a kommunisták és a nemzeti szocialisták összetűztek. Egy kom­munista meghalt, egy nemzeti szo­cialista életveszélyesen megseb­e­sült. Itzehoeban egy nemzeti szocia­listát öltek meg. Breslauban három verekedő sebesült meg, súlyosan, kettő könnyebben. Kölnből és Chemnitzből kisebb zavargásokat jelentettek. Berlinben magában aránylag nyugodt volt a helyzet. A rendőrség 375 kommunistát és nem­zeti szocialistát vett őrizetbe, mert tüntetni akartak. Komolyabb ese­mények történtek Königsbergben. Hétfőn reggel bombát dobtak a „Demokratische Zeitung" szer­kesztőségi palotája és a szociál­demokrata Munkásotthon ka­pujába. A bombák fölrobbantak és a két épület kapuja kigyulladt. Ezzel egy id­őben több fiatalember be­hatolt a szociáldemokrata Volks­zeitung főszerkesztőjének a laká­sába és revolverrel többször rálőtt. A főszerkesztő súlyosan meg­sebesült Bahrfeld volt tartományfőnök és Zirpius szociáldemokrata raktár­igazgató ellen is merényletet kö­vettek el. Mind a ketten meg­sebesültek. Merényletet akartak el­követni Schütz kommunista kép­viselő ellen is, akit azonban nem találtak otthon. A terroristák erre a lakásban tartózkodó fiatal leányt két golyóval súlyosan megsebesí­tették. Az utcákon is terrorista za­vargások folytak. A rendőrség még a páncélautomobilokat is mozgósi­ította. Délután kisebb-nagyobb csopor­tok bevették a zsidó kereskedők kirakatait. Eddig 25 letartóztatás történt. Kiel környékén több merényletet követ­tek el baloldali politikusok ellen. A terroristák autókon száguldanak végig a falvakon és belőnek bal­oldaliaknak ismert személyek laká­sába. A zavargásokra való tekintettel Bracht porosz belügyminiszteri biz­tos hétfőn kiáltványt adott ki. A belügyminiszteri biztos kijelenti, hogy most, amikor a választások lezajlottak és a nép ítélt, végre el kell tűnnie az erőszaknak és a terrornak. Az emberi élethez nem szabad többé hozzányúlni. A kormány a legszigorúbb rend­szabályoktól sem riad vissza és minden körülmények között telje­síti kötelességét a békeszerető pol­gárokkal szemben. E® «... Irtó hadjárat Hedzsaszben (London, augusztus 1.) Az arábiai Dzsiddahból jelentik, hogy Ibn Saud csapatai teljesen megsemmi­sítették Ibn Rifata arab sejk sere­gét. Ibn Saud lefejeztette a sejket. A győztes sereg 400 fölkelőt lemé­szárolt. A lefejezés után gyerekek a fölkelő vezér fejével futballt ját­szottak. Ibn Rifata Transjordániá­ból pusztító hadjáratot indított Hedzsasz ellen és messzire behatolt Ibn Saud országának belsejébe. Ibn Saud azt állítja, hogy Ibn Ri­fata Szudánból és Abessziniáb­­l csempészett fegyverekkel látta el csapatát, amellyel Hedzsasz ellen indult. Két-három napra érvényes bérletje­gyeket szándékozik kiadni a BESZKAR a fővárosban rendezendő kongresszusok, kiállítások és egyéb összejövetelek résztvevői számára. A bérletjegyek ára egy pengő lenne egy napra és azt a jegy tulajdonosa bárm­ennyiszer igénybe veheti.

Next