Népszava, 1932. november (60. évfolyam, 237–260. sz.)

1932-11-03 / 237. szám

6 Vihar a La Plai­Gn­e-sszámai KigyuiSaül és a tengerbe zullant a london-berlini pastsrepülőgép Az Atlanti-óceán európai part­vidékén, különösen pedig a La Manche-csatornában vasárnap óta rendkívül heves vihar dúl. A francia partvidéken több falut elöntött a szökőár. A kikötőkben minden forgalom megbénult. Az angol partvidék kö­zelében több hajó S. O. S.-jeleket adott le. A nagy viharban a vasár­napra virradó éjszakán a La Manche-csatorna fölött szerencsétlenül járt a london— köln—berlini éjszakai repülő­járat egyik postagépe, amely szombaton este startolt Lon­don repülőteréről, Croydonból. Ugy­e All óra tájban több rádióállomás S. O. S.-jeleket fogott föl, amelye­ket a német gépről adtak le. A segélyhivótelek később megszűntek és valószínű, hogy a repülőgép a La Manche - csa­torna fölött a tengerbe zuhant. Egy hajóról, amely a kritikus idő­ben a La Manche-csatornán haladt, lángokat láttak a levegőben, ami­ből arra következtetnek, hogy a katasztrófa oka a benzintartályban bekövetkezett robbanás lehetett. A repülőgép két utasával, Cuno Vil­mos pilótával és a rádiótiszttel együtt a tengerbe veszett. * A nürnberg­i majnafrank­furti repülőjárat egyik utasszállító repülőgépe szerdán Aschaffen­burg és Würzburg között lezu­hant s a repülőgép öt utasa szörnyet halt. A teljesen darabokra törött gép roncsait az echterspfahli er­nészlak mellett találták meg. A re­pülőgép öt utasa közül négynek a holtteste ott feküdt a szétroncsolt gép mellett, m­íg az ötödik utas nyomtalanul eltűnt. A négy agnosz­tált halott Schultz Antal pilóta, Franck Károly gépész, Weidner müncheni illetőségű pénzügyi főta­nácsos és dr. Eschen­bach, ugyan­csak müncheni illetőségű kormány­tanácsos. A repülőgép ötödik utasa, akit eddig még nem találtak meg, Richter cégjegyző volt. Valószínű, hogy Richter közvetlenül, mielőtt a gép a földre csapódott,­­kiugrott és szintén életét vesztette. A katasztró­fát a jelek szerint légcsavartörés okozta. Október ünneplése Bécsben (Bécs, november 2. — A Népszava tudósítójának jelentése.) A Világos­ság szociáldemokrata emigráns­csoport ezidén is megünnepelte az októberi forradalom évfordulóját. Dr. Rónai Zoltán elvtárs tartotta az ünnepi beszédet, amelynek vé­gén kiemelte, hogy a munkásság helyzete azokhoz az úttörő turisták­hoz hasonlít, akik előtt a hegy­csúcs ködbe van burkolva, nem lát­hatják, hogy még mennyi utat kell megtenniök, de nem csügged­nek, mert tudják, hogy a csúcs már közel van. Utána magyar művészek munkásdalokat énekeltek. Leopold Stern osztrák dalköltő pedig egy régi olasz forradalmi költemény fordítását adta elő. A Világosság terme zsúfolásig megtelt. A Szent Margitszigeti fürdő , illetve szálló és szanatórium ké­nyelmes jól fűtött szobáival, ki­tűnő konyhájával, mélyen leszállí­tott utóidényárak mellett áll a nagyközönség szolgálatára. A szál­lodában egyheti teljes ellátás, für­dőkkel együtt, egy személynek P 85.—, két személynek P 145-től, a szanatóriumban diétás ellátással, fürdőkkel (orvosi felügyelet) egy személynek már P 110-től. Weekend egy személy P 20.­—, két személy P 35.-.­­ (X) NÉPSZAVA 1932 november 3. Az osztr­ráki k­öztársaság ünnepe — szocialista fölvonulással (Bécs, november 2. — A Népszava tudósítójának jelentése.) November 12-én van az osztrák köztársaság kikiáltásának évfordulója, amelyet az osztrák szociáldemokrácia tizen­két év óta minden évben a Ringen való fölvonulással ünnepelt meg, amely fölvonuláson százezrek vet­tek részt. Most tudvalevően föl­vonulási tilalom van, az osztrák pártvezetőség azonban a szokásos fölhívást a fölvonulásra közzétette az Arbeiter-Zeitungban. A rendőr­ség a kormányhoz fordult és csütör­tökön minisztertanács lesz, amely­nek egyedüli tárgya, hogy milyen módon próbálják elgáncsolni az osztrák köztársaságot ünneplő ha­gyományos fölvonulást. A terv az, egy a kormány vezetésével közös köztársasági ünnepet akar a mi­nisztertanács kimondani. Az osz­trák szociáldemokrata párt vezető­ségének határozatából kifolyóan az Arbeiter-Zeitung csütörtöki száma kijelenti, bármilyen terven törik a fejüket, az osztrák munkásság nem engedi elvitatni azt a jogát, hogy köztársasági ünnepét megünnepel­hesse és így 12-én fölvonul. Gyilkosság Csepelen e­gy bolgár kertész feleségei A csepeli határban, a temető mel­lett, néhány száz lépésnyire az Erdő­sor­ utcától terül el a Strumpf-féle bolgár kertészet, amelyet több éve bérel Todorov Gergely bolgár ker­tész, társával, Vlasznik Istvánnal. Mindketten egy szoba -konyhás is­tállós házban laktak Todorov fele­ségével együtt. Todorovna nem szí­velte Vlasznikot, különösen az el­számolások körül voltak köztük, éles veszekedések és az asszony többször kijelentette a szomszédok­nak: — Vlasznik csak eszik, de pénzt nem látunk! Szombaton éjszaka a két kertész inacra indult, Todorov Kőbányára, Vlasznik Csenelre. Amikor Todorov vasárnap délben hazaérkezett, feleségét a konyhában meggyil­kolva, holtan találta. Az asszony félig ülő helyzetben fe­küdt, nekidőlve egy ládának, az orrtőnél revolvergolyó bemenetel.­ nyílása látszott, míg a koponya­tetőt súlyos nehéz tárgy zúzta be. A szerencsétlen asszony csupa vér volt. A helyszínen megjelent rendőri bizottság őrizetbe vette Todorovot, Vlasznikot és Todorov kocsisát, Fe­kete Jánost is. Felboncolták az asz­szonyt és kiderült, hogy egy 7,65 milliméteres ismétlőpisztollyal gyil­kolták meg, a golyó eltépte a főütőeret, be­hatolt a tüdőbe és a ballebbeny mögött megállt. A lövés ülő vagy fekvő helyzetben érhette az asszonyt. A koponya­tetőn baltacsapástól származó, 44 milliméter nagyságú sebet találtak. A kutató detektívek a véres bal­tát megtalálták a lakásban, a re­volvernek azonban nem tudtak a nyomára jutni. A lakásból nem hiányzott semmi értéktárgy. Je­lentkezett egy tanú, aki elmondta, hogy vasánap délelőtt 10 óra tájban látta Vlasznikot a ház felé haladni. Vlasznik azonban azt állítja, hogy a piacon volt egész délelőtt és on­nan csak akkor távozott, amikor Todorov érte ment. Minden való­színűség szerint csak a helyi viszonyokkal isme­rős személy követhette el a gyilkosságot, mert a házőrző kutya, amely min­den idegent megugat, vasárnap egész délelőtt csöndben volt. A rendőrség Todorovot és Fekete Já­nost szabadlábra helyezte, Vlaszni­kot a nyomozás érdekében a rend­őrségen tartják. Feilatcasztotta anyját az örökségért... Abádszalók községben özvegy Fekete Imréné 81 éves asszonyt há­zában fölakasztva, holtan találták. A nyomozás során kiderült, hogy az öreg­asszonyt leánya, Fekete Róza fojtotta meg és az öngyilkosság látszatát akarta kelteni, amikor a holttestet fölakasztotta. A leány menyasszony volt és az esküvőt, a hozomány hiánya aka­dályozta. Azért gyilkolt, hogy az örökséghez hozzájusson. Az anya­gyilkos leány beismerte, hogy anyját álmában törölközővel foj­totta meg. Letartóztatták. Halálosvégű verekedés Kiskunfélegyházán Némedi László 38 éves földműves a kocsmában összeszólalkozott a kötekedő termé­szetű, 40 éves Endre Jánossal. Ami­kor hazafelé tartottak, Endre neki­ugrott Némedinek, aki előrántotta bicskáját, karonszúrta ellenfelét és átvágta annak eredt. Endre haza­felé menet elvérzett és reggel holtan talál­ták meg az utcán. Némedi önként jelentkezett a ren­dőrségen. Italozás közben .. . A hétfőre forduló éjszaka Üllőn Muger József italozás közben össze­verekedett Vasadi János földmű­vessel. Előrántotta revolverét és Vasadi bordái közé lőtt. A földmű­vest súlyos állapotban a Bakay­klinikára szállították. Muger a­­lö­völdözés után elmenekült, később visszatért a kocsmába és szó nélkül lelőtte az ott ülő Zubor Gyulát, aki szörnyethalt. Muger azután maga ellen fordította fegyverét és agyonlőtte magát. Danzigban sztrájkolnal­ az újságszedők Ha 3 a 40 órás munkahétért Danzigból táviratozzák, Danzig valamennyi újságvállalatában sze­dősztrájk tört ki. A sztrájkot két szónyi többséggel határozták el. A sztrájk oka az, hogy a munkálta­tók a 40 órás (ötnapos­­ munka­hetet csak az eddigi munkabérek csökkentése esetében akarták be­vezetni. Szerelem és szaporodás dr Totis Béla elviars most megjelent könyvének a címe TARTALOM: Szerelem és szaporodás.­­ Szaporodás és társadalom. — A szapo­rodás korlátozásának története. — El a természettől? — A fogam­záselhárítás a modern sebészetben. — A termékenység halálsugarai. — A mirigyek világa. — A vegyi háború. — Gumi- és drótakadá­lyok. — Miért nem a férfi...? — A kételkedő orvostudomány. — Fogamzásmegelőzés és abortuszkérdés. — Az uj ut­cra 2.40 pengő, szervezett munkásoknak 1.80 pengő. — Kapható a Népszava-könyvkereskedésben, Budapest VII. Erzsébet­ körút 35 Rauchmaul Károly emlékezete Kegyeletes ünnepség keretében avatták föl kedden délben a rákosi temetőben Rauchmaul Károly elv­társunk síremlékét. A márvány­obeliszk fölírása hirdeti, hogy a hantok alatt az Általános Munkás­betegsegélyző Pénztár egyik meg­alapítója és négy évtizeden át volt elnöke pihen. A magyar famunkás­mozgalom hősi korszakának egyik harcosa volt, aki a szocialista meg­győződés törhetetlen erejével, a legsúlyosabb időkben merte, akarta, tudta alapját venni a magyar szo­ciális biztosításnak. Bauchmaul Károly 1832-ben szü­letett, ennek százéves fordulója al­kalmából emeltette ki elvtársunk tetemét rákosligeti sírjából — ahova 1916-ban temették — a Társa­dalombiztosítási Alkalmazottak Se­gítőegyesülete. Utolsó vágya sze­rint tehát „visszatért" a fővárosba, ahol munkájának jelentőségét im­már hatalmas intézmények hirde­tik. A kegyeletes ünnepségen meg­jelentek az elhunyt hozzátartozói, ott volt a Társadalombiztosító In­tézet elnökségének több tagja, a régi pénztár számos egykori tiszt­viselője és az Intézet képviselete. Az avatóbeszédet dr. Hindy Zol­tán igazgató tartotta. Emelkedett szellemben szólt az elődök alapvető munkájáról, amelyre a kötelező tár­sadalombiztosítás fölépült. A „ré­giek" nevében Rády Sándor elv­társ méltatta az egykori „nyílt szemű, szorgalmas, fiatal lakatos­munkás" élete művét. A munkás­osztály törvényes védelem nélkül robotolt ezekben az időkben és ha a munkásra vagy családtagjára betegség, baleset tört,­­ a pusztu­lás várt rá. Bauchmal lett a lelke annak a mozgalomnak, amely a kölcsönös segítés erejét vitte a küz­delembe a gúnnyal, majd ellenséges támadásokkal szemben... Szeretettel, hálával s meghatot­tan vették körül az ünnepségre összegyűltek a koszorúkkal s virá­gokkal elborított sirt, amely felé a nagyrabecsülés fordítja ime, száz­ezrek tekintélyét. ••HMüHMBn­V­­ammmmmmmmmm­g Kommunista raissa Budakalászon Ni dúlja föl a falu nyugalmát? Október 26-án, szerdán reggel a helybeli, valamint a környékről kölcsönkért csendőrök nagyarányú házkutatási akcióba kezdtek Buda­kalász községben. A szervezkedés vezetésével Garai János í­rót gyanú­sították, mint aki „kommunista újságokat és röpiratokat" hozott ki a fővárosból s akiitől kétzsáknyi könyvet vittek el. Elvitték többek között dr. Kisléghi Nagy Dénes kereskedelmi a­kadémiai tanár „Be­vezetés a szociológiába" című mun­káját, amelynek kétségkívül ijesztő a címe, továbbá egy ismeretlen nevű Courts-Mahler-zsánerű nagy­ságnak „Lángoló út" című könyvét, amelynek vörös a címlapja, elvitték Karinthyék „Polgári kiáltvány"-át, gróf Károlyi Imre ismert könyvét, néhány szociáldemokrata röpira­tot és tizenkét Népszavát. Kovács Gábortól Garai egyik ajándékba adott versesfüzetét vit­ték el, Gál András 70 éves kőműves­től Vanczák egyik novellásfüzetét. Máli Pétertől többek között elvit­ték a szociáldemokrata párt tag­sági könyvét. A szerb egyház­tanács egyik tagjánál orosz köny­vet találtak, amelyet szintén elvit­tek, de amelyről kiderült, hogy múltszázadbeli­­ imakönyv... Fölforgatták Wesztwinkel Antal 65 éves, köszvénye miatt naphosszat otthonülő MÁV-nyu­gd­íjas, vala­mint Haluk József analfabéta asz­talos lakását, ahol semmit sem ta­láltak. Mindezeken kívül még negyven helyről távoztak eredménytelenül a csendőrök. A megrémült lakosság a hajnali óráiig a legnagyobb rémületben virrasztott, senki sem érezte magát biztonságban, annál is inkább, mert a csendőrök nem vol­tak hajlandók elárulni, honnan ered a feljelentés.

Next