Népszava, 1935. január (63. évfolyam, 1–26. sz.)

1935-01-06 / 5. szám

XUOn jcUlUcU n. Jfo jc.jf a^AVA Árnyak a fény körül írta: Propper Sándor A főváros közvetlen közelében, úgyszólván rátapadva a főváros testére él mintegy 300.000 ember, nagy megyei városokban, ipari telepeken és nagyközségekben. Ez az a sokat emlegetett Pestkörnyék, amely szálka a hatalom szemében, mert népe nem bizonyult a hatalom szempontjából engedelmes nyájnak, mert ez a nép nem terelhető be az egységes akolba, mert van meggyőződése, akarata s mert akaratának nyiltan és őszintén kifejezést is mer adni. Öt nagy megyei város — Újpest, Rákospalota, Kispest, Pestszenterzsébet és Budafok —, egy csomó nagyközség, közöttük Pestújhely, Pestszentlőrinc, Rákosszentmihály, Sashalom, Cinkota, Mátyásföld, Csepel és a rákosmenti községek tartoznak közvetlenül a főváros környékéhez. Olyan szomszédság ez, amelyből a főváros mérhetetlen hasznot húz, amely haszon ellenében azonban a főváros semmit sem ad cserébe a környéknek. A környék népe elmondhatja magáról, hogy a főváros közelsége és a vele való kapcsolatok miatt része van a nagyváros terheiben és hátányaiban, anélkül, hogy előnyeiben részesülne és kultúrájából meríthetne. A környék egy-egy városa, községe alig kőhajtásnyira van a fővárostól, de bizony kultúra és városrendészet szempontjából nem érvényesül ez a közelség. A csatornázás csak egyes helyeken s itt is csak részben van meg. Az úthálózat rossz, az ivóvíz kérdése megoldatlan (Újpest például olyan vizet kap, amelyről hatósági orvos állapította meg, hogy „undorító ugyan, de az egészségre nem káros") Az egészségügyi intézmények hiányoznak vagy hiányosak, a világítás drága — legalább kétszerese a fővárosi tarifának —, a közlekedés drága és rossz, az iskolarendszer hiányos, kultúrintézményekről pedig ne is essék szó. Viszont megkapja a környék a főváros nyomorgó népének legszegényebb, legszánalmasabb rétegét, azokat, akiket már sehová sem tudnak tenni. Az újpesti, sashalmi, pestszentlőrinci úgynevezett állami lakótelepekre helyezik ki azokat a szerencsétleneket, akik mindenből kikoptak, akiket mindenhonnan elűztek, akiknek se lakásuk, se munkájuk, se kenyerük nincsen. Ezeken a telepeken olyan infernális nyomorúság dühöng, amelynek hű leírására Gorkij tollára volna szükség, — ezt kapja a környék Budapesttől! ... Pestkörnyék tele van megoldatlan problémákkal. Akadnak ezek között általános jellegű kérdések, de akadnak egészen speciális bajok is. Preszly Elemér, Pest megye főispánja a „Törvényhozók Lapja" december 24-i számában „Pestkörnyék" cím alatt cikket írt, amelyben a következőkben foglalta össze Pestkörnyék problémáit: ,,A pestkörnyéki vitás kérdések három csoportba oszthatók: 1. Pestkörnyéknek a fővárossal közös kérdései. 2. Pestkörnyéknek a földművelési kormányzattal fennálló kérdései. 3. Szerves közigazgatási törvény, amely rendet teremt ennek a különleges alakulatnak egészen különleges ügyeiben. 1. Pestkörnyéknek a fővárossal közös kérdései ideiglenesen, jogszabály alkotása nélkül, bölcsességgel és jóakarattal, adminisztratív úton az autonómiák keretén belül megoldhatók. Ezek a kérdések: a) a BESZKÁRT-nak és HÉV-nek olyan tarifareformja, amely Pestkörnyék nap mint nap utazó népének érdekeit ügyelembe veszi; b) a fogyasztási adók kérdéseinek igazságos rendezése; c) a kövezetvám rendezése; d) a piacok rendtartásánál a fővárost élelemmel ellátó őstermelő zaklatásának megszüntetése és lehetővé tétele, hogy minél könnyebben juttathassák el terményeiket a fogyasztóhoz." Ez a fölsorolás hiányos. De jó, hogy már legalább ennyit észlel a megyei közigazgatás feje és még jobb volna, ha nem állana meg a bajok konstatálásánál, hanem ha a kezében összpontosított hatalom egész súlyával hozzálátna a problémák megoldásához. Az újjáalakultpest megyei törvényhatósági bizottság szociáldemokrata csoportja mindenesetre számontartja Pestkörnyék megoldatlan problémáit és időnként figyelmeztetni és ösztönözni fogja az illetékeseket kötelességeik teljesítésére. Figyelmeztetésre és ösztönzésre szorul azonban a főváros vezetősége is. És itt, kiragadva a csomóból a legfontosabb problémák egyikét, emlékeztetjük Sipőcz Jenő főpolgármester urat arra, hogy tavaly március 30-án egy nála járt küldöttségnek megígérte, hogy a környék egységes közlekedési rendjét sürgősen meg fogja alkotni. Ezt az ígéretet polgármesteri minőségében tette Sipőcz Jenő. Azóta még több hatalom birtokosa. Most teljes hatalmú főpolgármestere a fővárosnak, most beválthatja azt a váltót, amit polgármestersége tetején adott. Annál inkább, mert a kérdés sürgős és halaszthatatlan s a további halogatást semmivel sem lehet indokolni. A színház és a munkásság írta: Szakasits Árpád Jól emlékszünk még a háborúelőtti idők Thália Társaságára, az Új Színpadra és számos más, nagyszerű kísérletre, amelynek az volt a célja, hogy lerakja a modern színjátszás alapjait és a színpadot közelebb vigye a nézőtérhez. Ezek a kísérletezések szinte ösztönösen számításba vették a szervezett munkásság kultúrszomjúságát. És csakugyan: megható volt az a szeretet és megértés, amellyel a szervezett munkásság fogadta és fölkarolta ezeket a kezdeményezéseket. Nem volt ezeknek az új színpadi játékoknak odaadóbb, figyelmesebb, lelkesebb közönsége a szervezett munkásságnál. Ez természetes is volt. A polgári közönségből már régen kiszikkadt az a friss és eleven érdeklődés, amely a színjátszást új utak keresésére ösztönözte volna. A polgári kultúra fejlődése elakadt, dekadenciába fordult Nem volt mit kérdeznie és már nem várt feleletet a kérdésekre. A polgárság beérkezettségének kényelmében már csak emészteni akart, irtózott a gondolkodásra ösztönző új dolgoktól, idegenül és értetlenül állt szembe azokkal az irodalmi, művészeti és kulturális törekvésekkel, amelyek már jelezték, hogy a társadalom mélyén új erők gyülekeznek, új vágyok, új kívánságok, új törekvések akarnak szóhoz jutni... Sajnos, a munkásságnak csak a kultúréhsége volt nagy, a bére azonban kicsi volt; gazdasági ereje szánalmasan gyönge és ezzel magyarázható, hogy ezek az új színjátszási kísérletek sorra elhanyatlottak. A polgárságnak nem kellettek, a munkásságnak pedig nem volt anyagi ereje hozzá, hogy gazdasági létüket biztosítsa. A háború és a forradalmak után az ellenforradalom nyomta rá bélyegét a színjátszásra is. A láthatatlan cenzúra, a polgári gyávaság, a gazdasági nyomorúság okozta lelki zavar együttes erővel pusztították el a színjátszás nemes hagyományait és fejlődőképességét... A szervezett munkásság hihetetlen erőfeszítéssel próbálta önmagából kiteremteni egy új színjátszás föltételeit. Sikertelenül, mert egyfelől a gazdasági válság, másfelől a hatósági nyomás, a szabadság teljes hiánya a legszebb törekvések életét is kioltotta. Elég utalnunk a szavalókórus-mozgalomra, amelyben már kicsírázott az új forma és az új lényeg, amelyben már eleven alakot öltött a munkásszínház gondolata, amely kiindulópontja lehetett volna az új színjátszási törekvéseknek. A szavalókórus-mozgalmat egy tollvonással megsemmisítette a kormányzat. De a gondolatot nem ölhették meg. Azok a törekvések, amelyek a szavalókórus-mozgalomban megszülettek, ma is elevenen élnek és a munkásosztály kultúréhsége nemhogy csillapodott volna, hanem növekedett. * A szervezett szocialista munkásság új világképet hordoz magában. Tudata szembefordul az úgynevezett polgári világrenddel és érzelmi világa a polgári művészettel. Gazdasági és politikai téren harcot vív osztályérdekeinek védelmében és megvalósításra tör. Kulturális területen elsajátítani igyekszik a tiszta tudomány eredményeit és keresi azokat a művészi megnyilatkozásokat, amelyek beleillenek gondolat-és érzésvilágába. A regény- és a drámairodalom szellemtörténeti jelentősége éppen abban van, hogy az adott kor társadalmi, erkölsi s eszmei törekvéseit megszólaltatja, beleoltja a regényben élő és a színpadon mozgó alakokba és ezzel mintegy lehetővé teszi a tömegek számára, hogy önmagukban végigéljék a megszülető eszmék, gondolatok, törekvések életét és drámáját. Az emberek általában nehezen szakadnak el a konvencionális erkölcsi törvényektől, megszokott gondolatviláguktól, régi eszméktől még akkor is, ha már kinőttek belőlük, félnek az újratájékozódástól, mert önerejükből nem tudják kialakítani azt az új gondolatvilágot, amelynek szükségességét pedig érzik. A regény vagy a dráma cselekménye azonban úgyszólván szemléltetővé teszi számukra az újnak és réginek küzdelmét, értelmükkel és érzelmeikkel követni tudják a küzdelem fordulatait, a cselekmény kifejtését, végigélik a hős szenvedélyeit, örömét, fájdalmát, harcait, bukását vagy győzelmét és így módjukban van elfogadni vagy elvetni, magukévá tenni vagy elutasítani az új eszmét, amely a hősben megszemélyesülve vívja küzdelmét a régivel. Csak az olyan regény vagy dráma tarthat számot megbecsülésünkre és irodalmi értékelésre, amely ezt a feladatot maradéktalanul elvégzi. Nem véletlen, hogy az öntudatos, szervezett munkásság teljes hévvel a tiszta irodalom és a komoly, alkotó művészet felé fordul. Hiszen semmi köze sincs és nem is lehet ahhoz a szeméthez, amely szinte áradásszerűen lepi el a könyvpiacot és a színpadokat. A gondolkodó pro * A Szociáldemokrata Párt Kultúrpropaganda Központjának sikerült a Nemzeti Színház igazgatóságával megegyeznie, hogy a munkásság részére rendkívül olcsó áru munkáselőadásokat rendeznek. Az első munkáselőadás a Nemzeti Színházban január 20-án, vasárnap délelőtt 7*11 órakor lesz. Shakespeare „VELENCEI SCALHAR"-j at Radó Antal fordításában adják elő. Shylockot Gál Gyula, Portiát Tasnády Ilona alakítja. Helyutak: 2© flUédíft 1.5® A munkáselőadások további programja: Shakespeare: „Othello" és „Macbeth" 99 " Tartuff" és „A tudós nők" Moliére: Katona: „Bánk bán" Madách: „Az ember tragédiája" Ibsen: „Kísértetek" és „Peer Gynt" Jegyek az első előadásra már kaphatók a Kultúrpropaganda központ jegypénztárában : a NÉPSZAVA-könykereskedésben (VII. Erzsébet körút 35), a Népszava kiadóhivata Conti ucca 4) és a tit- lában (VIII. kárságban. A nagy érdeklődésre való tekintettel ajánlatos a jegyekről jó előre gondoskodni. é. I/10.1. OVOMALTINE NATI ADAGJA. FILLER Kellemes alakban, koncentráltan nyújtja az élet fenntartásához, az idegek, izmok táplálásához, a gyermeki szervezet felépítéséhez nélkülözhetetlen tápanyagokat és vitaminokat.